Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

8. oldal 1972. november 0« hitt# Kitüntetések november 7. alkalmából Tegnap délelőtt Kecske­méten, a megyei pártbi­zottság székhazában kor- mánykitűntetések átadá-ára került sor. A rövid ün­nepség bevezetőjeként dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelente­ket, közöttük dr, Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, a megyei pártbi­nács vb tervosztályának vezetője, aki szintén a Par­lamentben vette át a ki­tüntetést; Tóth Sándor, Ti- szakécske nagyközség párt- bizottságának titkára. Zielt Márton, a Bajai Kismotor- és Gépgyár MSZMP csúcs­vezetőségének társadalmi titkára. A Munka Érdemrend ezüstfokozata kitüntetést Budai Ferenc átveszi a kitüntetést Romány Páltól zottság titkárait, s a me­gyei tanács elnökhelyette­seit, az ünnepeiteket. Né­hány szóban méltatta az évforduló jelentőségét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének világtörténelmet formáló hatását. Ezt követően adta át dr. Romány Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa által adományozott kitüntetéseket. A Munka Érdemrend arany fokoz.ata kitüntetést kapták: Budai Ferenc, a kecskeméti Tö­rekvés Termelőszövetkezet függetlenített párttitkára; Sípos János, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára, aki a kitüntetést a Parlamentben vette át; Tohai László, a megyei ta­kapta: Bajzák István, kis­kunfélegyházi nyugdíjas, a munkásmozgalom veterán­ja, aki a kitüntetést a Par­lamentben vette át, Dóra Dezsöné, a megyei pártbi­zottság politikai munkatár­sa, Gulyás László, az Al­földi Cipőgyár Kiskunsági gyáregységének MSZMP csúcsvezetőségi társadalmi titkára, dr. Harsányi Ernő, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Oktatási Igazgató­ságának igazgatóhelyettese, Máté Tiborné, a kecskemé­ti városi pártbizottság po­litikai munkatársa. A Munka Érdemrend bronzfokozata kitüntetést kapta: Bányai János, a kiskőrösi nagyközségi párt- bizottság fegyelmi bizott­ságának elnöke, Kiss Fe­renc, a bajai járási párt­bizottság fegyelmi bizott­ságának elnöke, Kovács Jenőné, a Kiskunhalasi Vá­rosi Tanács V. B. tagja, Uricska István, a Kisszállási Községi Tanács elnöke, Varga Sándor, a kalocsai járási pártbizottság politi­kai munkatársa és Vámos Ferenc, a megyei tanács tagja. A kormánykitüntetések átadása után nyújtották át az építésügy, a művelődés- ügy és a mezőgazdaság ki­váló dolgozója kitüntetése­ket is. A kitüntetettek ne­vében Zick Márton elvtárs mondott köszönetét a ma­gas elismerésért. Vasárnap délelőtt 9 óra­kor a megyei rendőr-főka­pitányságon dr. Szalóki László rendőr ezredes em­lékezett meg a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom évfordulójáról, majd köszöntötte a munkában kimagasló eredményeket elért rendőröket. A Kiváló Szolgálati Érdemrend ki­tüntetésben részesült Te- mesvári István rendőr őr­nagy, a Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyíokozata kitüntetést kapta Gémes András rendőr százados, De- zsőfi István rendőr százados Tarnóczi Mátyás rendőr fő­hadnagy. E kitüntetés ezüst­fokozatában hárman, bronz­fokozatában szintén hár­man részesültek. A Közbiz­tonsági Érem különböző fokozatait tizennégyen kap­ták meg. A munkásőrség megyei parancsnokságán dr. Grei­ner József, a megyei párt- bizottság titkára köszöntöt­te a kiváló munkát végző munkásőröket, majd át­nyújtotta a Haza Szolgála­táért Érdemérem aranyfo­kozatát Bányai András, Molnár Károly, Németh Károly, Szabó Lajosné és Tóth Lajos munkásőrök­nek. E kitüntetés ezüstfo­kozatában négyen, bronzfo­kozatában szintén négyen részesültek. Bensőséges keretek kö­zött emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról a tűzrendészet megyei pa­rancsnokságán. Sebestény István tűzoltó alezredes a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát nyúj­totta át Marusa József tűz­oltó őrnagynak. Ezüstfoko­zatát Papp István tűzoltó főtörzsőrmester, bronz­fokozatát Halász Antal főtörzsőrmester kapta. A Tűzrendészeti Érem arany­fokozata kitüntetést Bursz- ki István és Kasza József tűzoltó főtörzsőrmester ér­demelte ki. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei székházá­ban ünnepi honvédelmi ak­tíva keretében tüntették ki azokat, akik a hazafias és honvédelmi nevelésben ki­magasló eredményeket ér­tek el. Az ünnepségen meg­jelent dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is. Balabán Sándor alezredes, az MHSZ megyei titkára, a Magyar Honvédelmi Szövetség Ki­váló Munkáért aranyfoko­zatát Bakos Pálnak és Ka- rafiát Károlynak nyújtotta át. E kitüntetés ezüstfoko­zatában hárman, bronzfoko- zatában ketten részesültek. A Honvédelmi Érdemérem különböző fokozatait hu­szonegyen kapták meg. Ezenkívül a honvédelmi nevelésben kitűnt aktivis­ták közül tizennégyet ju­talmaztak meg. Két új sütöde a megyeszékhelyen Kecskeméten két új sütö­de — a hunyadivárosi és a Róbert Károly körúti — kezdte meg üzemi próbáit, s a november 7-i kétnapos ünnepen már bekapcsoló­dik a lakosság ellátásába. A hunyadivárosi sütőüzem két héten át tartó üzemi próba alatt naponta 25 má­zsa finom pékárut — kü­lönböző süteményeket — termel. November 21-től azonban már két műszak­ban 60 mázsa kenyeret, va­lamint süteményt gyárt a rövidesen megnyíló hunya­divárosi kenyérbolt részére. A Róbert Károly körúti sütöde a próbaüzemelés két hete alatt naponta 100 ezer, november 21 után na­ponta 200 ezer kiflit, zsem­lét, ezenkívül zsemlecipót készít, s az egész várost ellátja majd az említett pékárukkal. Ebben a sütö­dében két, úgynevezett in­tenzív dagasztógépet állíta­nak üzembe, amelyek két és fél perc alatt dagaszt­ják készre a tésztát. Ezzel a típusú génnel készítik azt a kenyeret, ame­lyet nagyon kedvel a vá­ros lakossága, de eddig csak keveset, — 40 mázsát — tudtak gyártani belőle. A két új gép jóvoltából napi 150 mázsára növelik a városszerte igen keresett kenyér termelését. A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat a két új sütöde beállításával, va­sárnap este pedig a Czolner téri pártházban tartott ün­nepi termelési tanácsko­zással köszöntötte a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 55. évfordulóját. N. O. Szolmki művészek üecskeméíen Három alkalommal sze­repelnek a Szigligeti Szín­ház művészei a hírős vá­rosban. Holnap, november 7-én Shaw: Szent Johanna című drámáját mutatják be délután 3 és este 7 órai kezdettel. Az előadás nagy élményt ígér. Ismeretes, j hogy a kritikusok egyön­tetű elismeréssel méltatták a fiatal rendező — Ka­rinthy Márton — és a ki­tűnő színészek teljesítmé­nyét. Sokan emlékezünk még a néhány év előtti kecskeméti „Johannára”; tanulságos lesz a két pro­dukció összehasonlítása. Moliere Dandin György című művével és Csurka István új alkotásával a jö­vő év elején látogatnak a szolnokiak Kecskemétre. A három előadásra a Katona Tózsef Színház igazgatósága bérletet is hirdetett. Egy nap V elmert Befejeződtek a vietnami műszakok Szabadszálláson. A helybeliek egy napi munkabérüket ajánlották fel a harcoló vietnami nép megsegítésére. Az intézmé­nyek, termelőszövetkezetek I és vállalatok már eddig 90 ezer forintot fizettek be az egyszámlára. Gagarin lányai A zok, akik ismerték Gagarint, vagy találkoztak vele, emlékeznek rá, hogy mindig vele volt a család, a gyerekek. Elképzelhetetlennek tűnik úgy be­szélni Gagarinról, hogy ne említsük lányait, Lénát és Gálját, vagy feleségét, Valentyinát. S gyermekeiről sem szólhatunk úgy, hogy ne beszéljünk apjukról, hiszen az ő lányai mosolyában, viselkedésében, tehet­ségében él tovább. Otthonában mindenütt a gyermekeiről és jövőjükről való gondoskodás jeleivel találkozunk, leveleiben, aján­dékaiban, ajánlásaiban egyaránt. Fellapozom Arkagyij Gajdar összes műveinek első kötetét. Gagarin kézírá­sával ez áll benne: „Drága Lénocskámnak, születésnap­jára. Legyen az embereknek szükségük rád, úgy, ahogy szükségük van Arkagyij Petrovics Gajdarra. 1965. IV. 17.” őriznek a családban egy íilmszalagot — Léna isko­lába indul. „Első nap az első osztályban” — ezt Gaga- rinék kérésére Valerij Bikovszkij vitte filmre. 1968 őszén a fiatalabb Gagarin kislány, Gálja is iskolába ment. Apja ezt már nem élte meg... Édes­anyja kezébe adta az elsősök könyvét, a „Csillagocs- kát.” — Olvasd el, ezt apuka írta neked és a többi hozzád hasonló gyereknek. És elolvasta: !/■ ndves barátom! Gratulálok, te egészen nagy lettél, lám. már iskolás vagy. Fontos, neh"z feladatok várnak, megtanulsz írni olvasni, számolni. A földön mindenki: pVóták és ag rovómvsok munkások *$ tengerészek, kolhoztagok és műrészek ávn úgy a füzetbe húzott első vonallal, a táblára írt első betűvel, az ábécés könyv első szavá ­val kezdték a tanulást. Az isk-l-’ ■' nem<~sn'- emberré válsz hanem megtanulsz barátkozni A kollektíva nagyon sokat tehet. A kollektívában mindenki magáénak érzi a kö­zös ügyet, gondoskodik a másikról: egy mindenkiért, mindenki egyért — ezt a szép szabályt követik a szovjet emberek. Kedves kis barátom! A kollektíva mindig segít, ha nehézségeid támadnak, vagy ha valami nem sikerül. Legyél te is jó társ, jó, becsületes, igazságos. Sok szerencsét, jó egészséget és sikereket kívánunk tanulmányaidhoz. Barátod, Jurij Gagarin Ez örökre a gyermekeknek maradt. Gagarin lányai is kollektívában nőnek fel, ahogy édesapjuk kívánta. Senki sem kivételez velük, nem gyámkodnak fölöttük fölöslegesen, önállóságra neve­lik őket. Az iskolában egyszer dolgozatot írtak „Kortársunk” címmel. Gálja megkérdezte: „frhatok-e édesapáról?’ S háromrészes kis írás született. Íme a három dol­gozat; Az édesapám Még egészen kicsi voltam, amikor egyszer egyedül maradtam Maruszja nénivel, anyu és apu nélkül. Lénát magukkal vitték a tengerpartra, engem itthon hagytak, mert féltek, hogy ott nagyon meleg lesz. Rettenetesen megsértődtem és szerencsétlennek érez­tem magam. Apukának és anyukának is nagyon hiá­nyoztam, mert elhatározták, hogy engem is elvisznek. Egy nap múlva éjszaka apu hazarepült. A nyakába ugrottam: Apu, apukám! Jó szorosan megfogtam a kezét, s nem engedem el magam mellő’, pedig mondta, hogy értem repült haza Apu kezét fogva aludtam egész éjszaka. Reggel aztán együtt voltunk mind. anyu, Léna. a longer, a nap, s vidám, játékoskedvű drága apukám. Mindig vidámak voltunk vele. Együtt úsztunk a bolyáig pc-’ig én nem is tudtam úszni, d* apu a há­tán vitt és én a nyakába kapaszkodtam. Máskor meg úgy viháncoltunk, hogy már anyu is megharagudott. De én soha nem váltam el aputól, ezért aztán tréfá­ból el is nevezett „kullancsnak”. Négylábú lakóink Nagyon szeretem az állatokat. Ezt aputól örököltem. Amióta csak emlékszem, mindig voltak madaraink, állataink. Apu hol egy kis őzikét, hol mókust hozott Egyszer mire felébredtem, egy kacsa úszkált a fürdő­kádban. Amikor anyu vízért ment be, a kacsa meg­csípte. Apu mindig kacagott, amikor eszébe jutott, mennyire megijedt anyu. Amikor apu Franciaországból hazajött, egy vastag vörösbundás cicát kaptam tőle. Merlennek hívták. Mindig játszott de ha lefeküdt, legszívesebben a ven­dégszoba asztalára, vagy a pianinóra telepedett A legszívesebben arra emlékszem, hogyan hozlunk haza egyszer apuval egy kiscsibét Egy dobozba tet­tük, de borzalmasan csipogott. Meg akartuk etetni, itatni, de hiába, így aztán vissza kellett vinni a kotlós- hoz. Az összes állatot, madarat anyunak kellett ellátnia. Mindig elajándékozta a nyugtalan lakókat a szomszé­doknak, de apu mindig újakat hozott A nyuszi Egyszer tavasszal kimentünk az erdőbe, sétálni. Ra­gyogóan sütött a nap, énekeltek a madarak, ropogott a tűz. Türelmetlenül vártam anyut, aput, meg Lénát, mert sétálni mentek. Egyszer csak a bokrok közül ki­lépett apu és észrevettem, hogy kék inge alatt hoz valamit. Apu elővett egv egészen pici. tehetetlen nvuszit. r.*na is odaért. megszárogattuk a tapsi fülest a napon, tejet adtunk neki egv blúzba csavarva lefektettük, de a nyuszi megszökött Az eg^sz család kereste, míg egy bokor alatt végre ráakadtunk. Gálja Gagarina.” Jurij Dokucsajev A kitüntetettek egy csoportja a megyei pártbizottság székhazában

Next

/
Thumbnails
Contents