Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-05 / 262. szám

Z. oiaal 1973. november 5., vasárnap Események sorokban Bolgár küldöttség utazik Moszkvába Moszkvában bejelentet­ték, hogy november köze­pén az SZKP Központi Bi­zottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a szovjet kormánynak a meghívására bolgár párt- és kormányküldöttség uta­zik a Szovjetunióba hivata­los baráti látogatásra élén Todor Zsivkovval, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárá­val, az Államtanács elnö­kével. US A-támaszpontok átszervezése — Japánban A vietnami háborúval kapcsolatos „átszervezést” hajtanak végre a Japánban levő amerikai katonai tá­maszpontokon. Japán kor­mánykörökből származó ér­tesülés szerint az ország te­rületén működő 179 ameri­kai támaszpont közül csök­kentik a tevékenységét har­minc támaszpontnak, s egyeseket közülük a japán fegyveres erők rendelkezé­sére bocsátanak. Ezzel egy­idejűleg megnövelik egyes amerikai parancsnokságok hatáskörét. Megszöktek Banzer börtönéből ötven politikai fogoly szökött meg pénteken a bo­líviai Titicaca-tó Coati szi­getén levő börtönből. A bo­líviai tájékoztatásügyi mi­nisztérium közleménye sze­rint a szökevények valószí­nűleg az őrség közreműkö­désével hajthatták végre akciójukat. A Banzer-re- zsim hatalomra jutása után a Coati-sziget hírhedt börtönében gyűjtötték ösz- sze a nemzeti felszabadító hadsereg letartóztatott tag­jait. A Pentagon rakétakísérlete A Pentagon pénteki je­lentése szerint csütörtökön a Csendes-óceáni Kwaja- lein atollról fellőttek egy Spartan típusú rakétaelhá­rító rakétát. A rakétakísér­let, amely a Safeguard ra­kétaelhárító rakétarend­szer (AMB) próbasorozatá­ban a 35. volt, az amerikai hadügyminisztérium közlé­se szerint sikerrel végző­dött, bár részleteket nem hoztak nyilvánosságra. Minden méterért heves harc folyik „Minden méterért heves harc folyik Dél-Vietnam­ban” — így kezdi beszámo­lóját a UPI-hírügynökség és a többi jelentés is rend­kívül élénk harci tevékeny­ségről ad hírt pénteki ösz- szefoglalójában. A szabad­ságharcosok újabb telepü­lést foglaltak el Saigontól 21 kilométerre és megtá­madtak több falut a fővá­rost övező mintegy har­minc kilométeres körzeten belül Az ország északi részén Que Son városa körül lán­goltak fel a harcok. A sai* goni rendszer katonáinak nem sikerült visszafoglal- niok a Saigontól mintegy 550 kilométerrel északra fekvő várost, a népi erők ugyanakkor megszerezték a Que Sontól 50 kilométerrel délnyugatra levő Hau Duc feletti ellenőrzést is. A két város stratégiai jelentősé­gű, mert birtoklásuk egy­ben a második legnagyobb dél-vietnami városhoz. Da Nanghoz vezető utak elvá­gását jelenti. Súlyos összecsapásokat jelentettek Da Nang kör­nyékéről. A saigoniak ezer főnyi egysége súlyos vesz­teségeket szenvedett. B—52-es bombázók ösz- szesen harminc bevetésben repültek a dél-vietnami hadszínterek fölé és bom­báik a többi között Saigon közelében robbantak. (AFP, UPI, Reuter) Munkához látott az új kormány A chilei jobboldal tovább támad Carlos Prats tábornok belügyminiszter pénteken úgy nyilatkozott, hogy a kereskedelmi és szállítási vállalkozók október 9-e óta tartó törvénytelen sztrájkja 48 órán belül véget ér. Nyi­latkozatát azután tette, hogy Fernando Flores gaz­daságügyi miniszter társa­ságában Allende elnökkel tárgyalt a kérdésről. Prats tábornok szavai szerint hét­főtől Chilében helyreáll a teljes\rend. Mind Santiagóban, mind a többi nagyvárosban egy­re több az olyan üzlet, amely a jobboldali sztrájk ellenére nyitva tart. A nor- malizálódási folyamat mel­lett azonban folytatódnak a szélsőjobboldal szabotázs­akciói és támadásai is. A Chile déli részén fekvő Puerto Montt városban szélsőséges elemek kiske­reskedőket és áruszállító fuvarosokat támadtak meg. A törvénysértő akciók miatt Sergio Leigh, a Lan- quihue tartományban el­rendelt szükségállapot kör­zetparancsnoka este 21 órá­tól kijárási tilalmat veze­tett be. Valparaiso kikötő­ben jobboldali tüntetők szerveztek kormányellenes tiltakozó menetet a város központjában és soraikban ott meneteltek a jobboldali nemzeti párt parlamenti képviselői is. A tüntetők és a rendfenntartó erők között összeütközés volt, amelyben három rendőr megsérült, 41 polgári személyt őrizetbe vettek. Viták vasinak alapvető kérdésekben BERLIN ÉS NYUGAT- BERLIN Pinczési Pál, az MTI tu­dósítója jelenti: A Szovjetunió berlini és az Egyesült Államok, Fran­ciaország és Nagy-Britan- nia bonni nagykövete szom­baton délelőtt fél tizenegy­kor tovább folytatták esz­mecseréjüket Nyugat-Ber- llnben, a volt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületé­ben a négy hatalom jogai­ról és felelősségéről azzal kapcsolatban, hogy hama­rosan sor kerülhet az NDK és az NSZK ENSZ-beli fel­vételére. Fél órával később, dél­előtt tizenegykor dr. Mi­chael Kohl és Egon Bahr államtitkárok az NDK fő­városában, a miniszterta­nács épületében találkoz­tak egymással, hogy foly­tassák tárgyalásukat. Előzetesen szombat reg­gel Egon Bahr a három nyugati hatalom nagyköve­tével találkozott Nyugat- Berlinben és másfélórás megbeszélést folytatott ve­lük. Ennek tartalmáról sem­miféle jelentést nem adtak ki, s egyik fél sem nyilat­kozott róla. Berlini diplomáciai kö­rök szerint az úgynevezett alapszerződést illetően a leglényegesebb, még mindig vitatott probléma, hogy a nyugati fél a szerződés be­vezető szövegébe még min­dig bele akar erőszakolni egy később esedékes béke- szerződésre való utalást, jóllehet erről sem a négy hatalom Nyugat-Berlinre vonatkozó korábbi egyez­ménye, sem az NDK és az NSZK első, immár érvény­be lépett államszerződése, a közlekedési szerződés sem utal. Ha ilyen utalás való­ban bekerülne az alapszer­ződés szövegébe, ez vissza­lépés lenne a Szovjetunió és az NSZK, illetve Len­gyelország és az NSZK kö­zött megkötött szerződés­tői, továbbá a nyugat-ber­lini négyoldalú megállapo­dástól, mivel ezek elismer­ték a jelenlegi realitásokat, beleértve a második világ­háború után kialakult euró­pai határokat, tehát az NDK határait is. Most az alap- szerződésben egy ilyen megjegyzés, amelyhez az NSZK még mindig ragasz­kodik, viszonylagossá tenné a már említett szerződések­ben és egyezményekben rögzített megállapítások ér­tékét. A másik vitatott problé­ma: az NSZK valamilyen formában — ha nem is az alapszerződés szövegében, de legalábbis egyoldalú nyilatkozat alakjában — szeretné biztosítani, hogy az alapszerződés megkötése után az NDK és az NSZK között tető alá hozandó kulturális, sport- és kör­nyezetvédelmi stb. szerző­dések érvényességét ter­jesszék ki Nyugat-Berlinre is. (MTI) A hét azzal kezdődött, hogy a világnak mind a négy sarkán azt kérdezték az emberek: Aláírják? Nem írják alá? Az előző hét közepén ugyanis meg­tudta az egész világ, hogy a párizsi bizalmas ameri­kai—vietnami tárgyaláso­kon már megszületett a megegyezés a vietnami fegyverszünetről és a po­litikai kérdések rendezé­sének mikéntjéről is. Csu­pán a megállapodás alá­írása volt hátra. Az alá­írási aktus eredeti dátuma szintén ismertté vált: az elvi megegyezés értelmé­ben október 31-én, kedden kellett volna az amerikai külügyminiszternek és a VDK külügyminiszterének aláírnia a történelmi jelen­tőségű okmányt. Amikor Hanoiban közzé­tették a megegyezés rész­leteit, nyilvánvalóan az is volt a VDK kormányának a szándéka, hogy elérje az október 31-i aláírást, Jog­gal gyaníthatták Hanoi­ban, hogy a washingtoni vezetők nem fognak sietni, tianem, mint már annyi­szor, újabb időhúzásba kez­denek. Sajnos, ez történt. Nixon elnök olyan ürü­gyekkel, hogy „még to­vábbi részleteket kell tisz­tázni", meg hogy „Thieu saigoni elnök kifogást emelt az aláírás ellen”, kitért az elől, hogy létrejöjjön a megállapodás és ennek kö­vetkeztében elhallgassanak a fegyverek. Világos, hogy az elnök, aki egyben elnökjelölt is, a november 7-re kitűzött választás napja előtt poli­tikai bűvészmutatvány se­gítségével akarta maga mellé állítani mind a vietnami agresszió helyes­lőit, mind a háború ame­rikai ellenségeit. Az előb­bieket meg akarta nyug­tatni azzal, hogy az USA nem fogad el „akármilyen” békét és nem bocsátkozik bele „meggondolatlanul” a végső tárgyalásokba, az utóbbiaknak viszont azt mondhatta: „Valójában mar kész a megállapodás, t előbb-utóbb meg is lesz, l tíe természetesen, nem vi­selheti el, ha az elnökvá­lasztás közeledtével akar­nak rá nyomást gyako­rolni . Az aláírás elmaradt. Az ellenségeskedések tovább tartanak. Az amerikai lé­gierő gépei folytatják a terrorbombázást. A dél­vietnami szabadságharco­sok újabb hadműveletbe kezdenek, hogy biztosítsák a már felszabadított terü­leteken uralmukat, a nép uralmát. Érthető ez, hiszen a közeljövőben mégiscsak s-'öVeégszerűen megterem­íJul.7* riiCfvAf p. Ízes kiképzést kapnak a szovjet és az amerikai űrhajósok HOUSTON A szovjet és az amerikai űrhajósok jövő nyáron megkezdik az együttes fel­készülést az 1975-re terve­zett közös szovjet—ameri­kai űrrepülésre — jelentet­te be pénteken az Egyesült Államok Országos Űrhajó­zási Hivatala. Az együttes űrrepülés­ben, az Apollo—Szojuz kí­sérleti vállalkozásban (ASTP) részt vevő űrhajóso­kat valószínűleg már a jö­vő év elején kijelölik. Az amerikai közlés sze­rint a jövő nyáron több hetes látogatásra szovjet űrhajósok érkeznek az Egyesült Államokba, míg amerikai kollégáik 1973 őszén hasonló időtartamú kiképzésen vesznek részt a Szovjetunióban. A közös vállalkozás terv­be vett időpontja' 1975. jú­lius 15-e. A program szerint először a Szovjetunióból lő­nek fel egy Szojuz-űrhajót, amelyet hét és fél órával később egy, a Kennedy-fok- ról fellőtt Apollo-típusú amerikai űrhajó követ. A két űrhajó a jelenleg kifej­lesztés alatt álló berendezés segítségével a világűrben kapcsolódik össze. Az ösz- szekapcsolás sikeres végre­hajtása után az űrhajósok átlátogatnak egymás kabin­jaiba Az űrhajók menet- közbeni összekapcsolása le­hetővé teszi majd a többi között azt is, hogy meg­mentsenek olyan űrhajóso­kat, akik valamilyen okból nem tudnak visszatérni a Földre. A közös kiképzés ideje alatt az űrhajósok szimulá­torokban fognak gyakorolni és nyelvórákat is vesznek. Az amerikai űrhajósok máris kapnak orosz nyelv­leckéket 1AE UEX) „Most már láthatjuk, amikor az elnök legfőbb tanácsadója bejelentette, hogy eljött a béke, csak reményeinket csigázta fel, mielőtt a választási urná­hoz járulnánk... Az elnök beszélhet a békéről, de nincs béke és soha nem is volt” — mondotta pénte­ken televíziós beszédében McGovern demokratapárti elnökjelölt a vietnami kér­désben elfoglalt hivatalos amerikai álláspontot bí­rálva. Nyugati megfigye­lők szerint ez volt a sze­nátor legerőteljesebb han­gú beszéde a Nixon-kor- mány időhúzó taktikájáról. Mint McGoven rámuta­tott, Kissinger nemzetbiz­tonsági főtanácsadó októ­ber 8-án valóban megálla­podott a tűzsziineti egyez­mény október 31-i aláírá­a tervezetet Saigonba, ahol Thieu „nemmel” fogadta. A szenátor szerint Kissin­ger Párizsban olyan fel­tételeket fogadott el, ame­lyeket Thieu mindig is el­utasított és minthogy most is elutasítja őket, semmi változás nem történt az el­múlt négy évben. A CBS amerikai tévé- társaságnak adott, képmag­nóra rögzített nyilatkoza­tában a demokratapárti el­nökjelölt felszólította re­publikánus ellenfelét,_ hogy a hét végén álljon ki vele nyilvános vitára, amennyi­ben nem ért egyet az el­lene felhozott vádakkal. Mint ismeretes. Nixon el­nök mindeddig kitért a televíziós vita elől és négy nappal a választások előtt nem valószínű, hogy fel­venné a már többször oda­ni fogja Dél-Vietnam meg­oszlását a felszabadított te­rületek és a saigoni rezsim kezén maradt rész között. Ami magát az elnökvá­lasztási küzdelmet illeti, a kampány végén olyan ké­pet festenek politikusok és publicisták, közvélemény­kutató intézetek és hírügy­nökségek Amerikáról, hogy Richard Nixon újraválasz­tása 99 százalékig biztosra vehető. A demokrata párti McGovern „outsiderének, esélytelen versenyzőnek minősül a helyzetképben. Szerdán délben már töb­bet fog tudni a világ ... Észak-Amerika másik nagy országában e hét ele­jén voltak parlamenti vá­lasztások és — ami meg­gondolásra késztethet azért az USA választási harcá­nak kimenetelét illetően is —■ meglepetést hoztak; Pierre Elliot Trudeau, az eddigi miniszterelnök, aki liberális pártjának absZb* lút többsége birtokában éveken át háborítatlanul kormányozhatott, előbbre hozta a választások esedé­kes időpontját. Ügy hitte, hogy ez a maga és a pártja érdekeit szolgálja, abban reménykedett, hogy az ed­digi abszolút többséget megtarthatja és további öt évig megmaradhat az otta­wai kormánypalotában. Nem így lett. Trudeau pártja több mint 30 man­dátumot vesztett és elvesz­tette még az egyszerű több­séget is. Az ellenzéki, únj „haladó konzervatív” párt­tal, egyformán 109—109 képviselői helyet szerezve,1 holtversenybe került. A li­berális párt kudarcát min-; den bizonnyal az okozta,’ hogy az utóbbi években Kanadában megnövekedetl a munkanélküliség, fellé­pett az infláció is, a Que­bec tartományban lakó francia ajkú kanadaiak sze­paratista szándéka szintén szilárdult, az USA gazda­sági és pénzügyi nyomása pedig mindinkább ránehe­zedett az országra. A hét elején ismét fe­szültté vált a közel-keleti helyzet annak a látványos akciónak a nyomán, ame­lyet a „Fekete Szeptember’ fedőnevű szélsőséges arab szervezet emberei hajtottak végre. Eltérítették a Luft­hansa nyugatnémet légitár­saság egyik menetrendsze­rű utasszállító repülőgépét majd közölték, hogy aa utasokat, meg a .legénysé­get túszoknak tekintik Csak akkor szolgáltatják vissza a repülőgénet, és csupán akkor nyerik visz- sza szabadságukat a pilóták és az utasok, ha a nyugat­német hatóságok szabadon bocsátják, méghozzá az el-j térített .üáare tétetik fel á Nincs béke és nem is volt /McGovern erélyes hangú beszéde AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ: Több jugoszláv pártvezetőt felmentettek tiszt­ségéből. Az izraeli légierő szíriai terület ellen intézett légitámadásokat. KEDD: Az Egyesült Államok az eredetileg kitűzött napon nem írta alá a vietnami megállapodást A kanadai választáson Trudeau liberális pártja még viszonylagos többséget sem szerzett. SZERDA: Lemondott a chilei kormány. Budapestre érkezeti Henryk Jablonski lengyel államfő. CSÜTÖRTÖK: Douglas-Home brit külügyminiszter be­fejezte pekingi tárgyalásait. Párizsban megtartot­ták a Vietnam-koníerencia 165. ülését. PÉNTEK: Megalakult az új chilei kormány. Kohl— Bohr találkozó Berlinben. SZOMBAT: Találgatások Henry Kissinger újabb uta­zásairól és tárgyalásairól. Az amerikai elnökválasz­tási kampány vége. így látta a hetet hírmagyarázónk: Pálfy józsef

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents