Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-30 / 282. szám

Alkotmány Tsz-Sen a háztáji gazdasag is szá­mottevő jövedelmi forrás. Ennek csak egyik, s nem is a legfontosabb összete­vője, hogy a sertéshizlalás — mélykúti hagyomány. De erre a tradícióra igen ötletesen és hatásosan épí­tett a szövetkezet. A köl­csönös érdekeltség alapján, a szövetkezetpolitikai érde­kek figyelembevételével és minden beruházás nélkül, a kisudvarok férőhelyeinek teljes kihasználásával szer­vezték meg az akciót, egész Mélykútra, sőt a környék­beli falvakra is kiterjedő­en Nemcsak tsz-tagok kap­csolódtak be a hizlalási programba, hanem ipari dolgozók, alkalmazottak, sőt értelmiségiek is A háztáji és a tsz együtt­működésében tavaly 17,5 ezer hízót értékesítettek, s ez a közös gazdaságnak kétmillió forint tiszta nye­reséget hozott. A közös vásárolt több mint száz háztáji önetetőt, tíz teher­autót a szállítások lebo­nyolítására — mindez ke­rült 800 ezer forintba. A beruházás tehát nem egé­szen fél év alatt térült meg! S a hizlalási akció egyre népszerűbb, hiszen a közös házhoz szállítja a takar­mánytápot, s elszállítja a hízót is. Egy-egy udvarban átlag 16—20 sertést hizlal­nak. Ezek száma az idén már eléri a 30 ezret. Á gazdának lényegében nincs kockázata, s a család teljes termelési tartalékát, mun­kaerejét kamatoztatni tud­ja. így a tsz-szel kooperá­lok száma jelenleg már 1600 körül áll. A termőrefordulás évei 6500 hold a közös szán­tóterület, ennek több mint háromnegyed részén takar­mányokat termesztenek: kukoricát, takarmánybúzát, lucernát és silót. Búzából az idén nehéz betakarítási körülmények ellenére is el­érték a 20 mázsát megha­ladó átlagot, kukoricából pedig több mint 40 mázsa a májusi morzsoltban szá­mított holdankénti átlag­termés. Lucernából is 50 mázsa körüli az átlagos szénahozam. A szőlő 1100 holdas üze­mi termőfelületéről az idén 36 ezer mázsát szüreteltek és adtak át feldolgozásra. Ez volt a termőrefordulás első igazi esztendeje! Ahhoz képest, hogy az esők miatt a korai csemegeszőlők ter­mése tönkrement, a bor­szőlőt jégverés érte — ez kimagasló eredmény. S ah­hoz képest, hogy annak Idején 4—5 aranykorona értékű buckás homokba ül­tették a vesszőket. Ez, va­lamint a talajerőpótlás hiá­nya volt az oka, hogy a terület két évvel később „állt be" a vártnál. A nagy beruházás állami költségei­nek „visszatérítése” tehát már elkezdődött: a ts.z az idén csaknem 4 millió fo­rint borforgalmi adót fizet. S ez az összeg évről évre növekszik. A területen nagyrészt minőségi borfaj­ták teremnek: olaszrizling, hárslevelű, kövidinka, sár­fehér, s kevés kadarka és kékfrankos. A pincegazda­sággal 1980-ig szóló távlati szerződést kötöttek, első­ként ilyet az országban. Most fordult termőre a 100 hold almás, erről több mint 30 vagon termést szü­reteltek: jonatánt, starkin- got, golden deücseszt. 1975- ig fokozatosan fordul ter­mőre további 100 hold kö­zéptörzsű almás, 50 hold meggves és cseresznyés, 50 hold őszibarack és 300 hold kaiszis, valamint 100 hold szőlő is. Más módon is töreked nek a homokterúletek hasz nosítására: ezer holdon te lepítenek legelőt és erdőt, fele-fele arányban. Megoldott a szántóföldi növény- és a szőlőtermesz tés komplex gépesítése, ke- mizálása. A vegyszere' gyomirtásban és a szőlő porozásában — részint a permetezésben is — repü­lőgépet alkalmaznak amelynek éves bérleti díja egymillió 200 ezer forint. A kukoricatermesztés leg­hatékonyabb módszereinek alkalmazása jegyében csat­lakoztak a Bajai Állami Gazdaság által meghirde­tett programhoz, amelytől a műszaki fejlesztés meg­gyorsulását is várják. Kocák, tehenek, hízómarhák Jövedelmező üzemág az állattenyésztés is. A közös sertéstartás szorosan kap­csolódik a háztáji akcióhoz — a kettő jól kiegészíti egymást. A fehér hússer­tések 400 anyakocáját tart­ják a közösben, ezek sza­porulata kerül meghizla- lásra az üzemi telepen: 6—7 ezer darab évente. Ezek a férőhelyek ugyan nem modernek, legalábbis nem olyan értelemben, mint az új, szakosított te­lepeké, de néhány házila­gos ötlettel igen alkalmas­sá tették az eredményes hizlalásra. Ilyen például az, hogy az ólak déli ol­dalait üvegfallal látták el, ezáltal télen a fűtés nagy­részt megoldható a nap energiájával. Természetesen a szilárd padlózat és az önetetőrendszer sem hiány­zik. Egy koca alól átlag 18 malacot nevelnek fel éven­te, s ezek választási átlag­súlya 23—25 kiló. A kilón­kénti önköltségük: 23,50 fo­rint. A háztáji gazdaságokba a közös mintegy ezer . anyakocát helyezett ki. Nagy távlatok előtt áll a szarvasmarhatartás fej­lesztése. A 400-as tehén- állomány tbc-negatív, s a szakosított telep most van kialakulóban. 1975-re a kö­zös állomány teheneinek száma eléri a 600-at, s to­vábbi 200 tehenet helyez­nek ki a háztáji gazdasá­gokba. A jövő évben már ez az akcó is kezdetét ve­szi. Az idén értékesítésre ke­rülő 430 hízómarha 90%-át — a korábbi évekéhez ha­sonló arányban — expor­tálják. Jórészt Olaszország­ba. Viszonylag kevés, 6—700 juhot is tartanak, afféle „söprögető” legeltetés cél­jára, az uták menti, vala­mint az erdősítés előtt álló területeket hasznosítják ál­taluk. Gyorsfutású lovak Egyrészt a jövedelmező­ség, másrészt a hírnév­szerzés szempontjából jut fokozott szerephez a lótar­tás az Alkotmány Tsz-ben. Nyilvánvaló, hogy az igá- zással kiegészített csikóne­velés gazdaságossága nem csekély népgazdasági szin­ten sem. Főleg itt, ahol hi­vatalosan is a magyar fél­vér törzstenyészetét alakít­ja ki rövidesen a gazdaság, s ennek megfelelően egy magas tenyészértékű mént kapnak. Az 50 kanca szaporula­taként évente 30 csikó ma­rad a tsz-ben, ezeket há­rom éven át nevelik, s két­harmad részüket értékesí­tik, túlnyomórészt export­ra. Mert a külföldi keres­let is igen nagy. Nem vé­letlen, hogy a tsg négyéves Naposborjak az infralámpák alatt. Szüret előtt. Szorgos munlta a Puha s^viabofl. lovai átlagosan 36 ezer fo­intért keltek el. Az utóbbi évek országos zintű lovasrendezvényei- nek a tsz immár állandó szereplője — és helyezett­je. Legutóbb például a me­zőkeresztesi országos haj­tóbajnokságon vettek részt. Itt a terepversenyben az első, az akadályhajtásban — holtversenyben — a második lett az Alkotmány Tsz fogata. De azt megelő­zően is értékes díjakat sze­reztek Apajpusztán, Nngy- kónyiban és Szekszárdon. Említésre méltó, hogy a versenyeken a lovakat ma­ga a tsz-elnök hajtja, a tsz-tagság pedig tele autó­buszokkal rándul ki a helyszínre. •» Gépek és műhelyek Bármennyire is üde szín­folt a lótartás, a gazdaság életében a meghatározó mégis csak a gépesítés. Egyebek között a több mint 100 erőgép és a 19 teher­gépkocsi. Az erőgép-kapa­citás — mivel 30 az SZ— 100-as lánctalpasok száma — 256 traktoregyságnek felel meg. A talajegyengető berendezéssel ellátott lánc­talpasok — ezek székhelye Kiskunhalas — évente 14 millió forinttal részelnek a tsz termelési értékébőL Nagyrészt ugyanis bérmun­kát végeznek, amellett, hogy ellátják a szövetkezet ne­hezebb talaj munkaigényeit is. Mélykúton, a szövetke­zeti központban működik a Dutra-szerviz. Ebből az erőgéptípusból mintegy 50 van a tsz-ben. Bérmunká­ban a környező gazdaságok Dutra traktorainak szervi­zét, javítását is ellátják. Ezenkívül — kooperá­cióban a Budapesti Szer­számgépipari Gyárral és a budapesti Mezőgazdasági Gépgyárral — évente mint­egy négymillió forint ér­tékű alkatrészt gyártanak. Gazdaságon belül három műhelykocsit üzemeltetnek. Ezek feladata elhárítani a munka közbeni üzemzava­rokat. Külön-külön mű­helykocsija van a trakto­roknak, a nehézgépeknek ás a kombájnoknak. A tsz amortizációs alapja meghaladja az ötmillió fo­rintot, ami annyit jelent, hogy évente nagyjából eny- nyi jut a műszaki fejlesz­tésre. Nincs megállás A magasfokú szervezett­ségnek, a mind korszerűbb technológiának, s nem utolsósorban a tagsági szor­galomnak köszönhetően már tavaly is 142 millió forint volt a termelési ér­ték. Ez az összeg az idén várhatóan eléri a 170 mil­lió forintot. 1975-re pedig már 185 milliós termelési értékkel számolnak. Az idei eredményességre utal a várható 36 millió forint bruttó jövedelem, amelyből a tiszta nyereség 15 millió forintban realizá­lódik. (összehasonlításképpen: 1962-ben 27 millió volt a termelési érték, amelyből ® tagjövedelem 4,5 milliót képviselt.) A gazdaság struktúrája, az ágazati felépítés nem­csak a mai, de a távlati igényeknek is megfelel Természetesen további ho­zamnövekedésekkel szá­molnak, főleg a szőlő- és a gyümölcstermesztésben Másrészt céltudatosan tö­rekednek a több helyütt még mindig magasnak mu­tatkozó költségek csökken­tésére. A távlati elképzelé­sekben szerepel a takar­mánygyár, a vágóhíd és a gyümölcsporító üzem lét­rehozása is. Kétségtelen, hogy a most kezdődő harmadik évtized minden eddiginél nagyo’-'b isse. ' (x)

Next

/
Thumbnails
Contents