Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-03 / 260. szám

ttm S- pénfeK 8. oldal Henryk Jablonski Ülést tartott a Miniszterlanícs Kecskemétre látogatott A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének tiszteletére Kecskeméten, a megyei pártbizottság szék­házában adott fogadáson A termelőszövetkezet je­lenlegi tehénállománya 220 darab, de 1973 végére el­érjük a 460-at. A most épí­tés alatt álló szarvasmarha­gozó ágazatot, a kereske­delmi tevékenységet ismer­tette, majd beszélt a tsz- tagság összetételéről, a jö­vedelmi viszonyokról, s vé­Látogatás a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben. Henryk Jablonski szaval után Kósa Antal, a kecske­méti Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz elnöke ismertette a vendégekkel a termelőszö­vetkezet megalakulásának körülményeit, a gazdaság eredményeit. Elmondta, telepen egy ember 50 tehe­net tud majd gondozni. Ez nagy előrelépés, mert hat évvel ezelőtt a hagyomá­nyos technológiával egy ember csupán 12—15 tehén gondozására volt képes. Bí­zunk a kormány által nyű­gül meghívta a magas rangú vendégeket; látogassák meg a termelőszövetkezetet. A kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezetben tett látoga­tás során Henryk Jablonski elvtárs nagy elégedettséggel és elismeréssel szólt a lá­tottakról. A borjúnevelő, a tehenészet és a tejfeldolgo­zó megtekintését követően a lengyel államfő felült a termelőszövetkezet híres ötös fogatára majd otthoná­ban látogatta meg a közös gazdaság egyik tagját, Ben- de Imrét és családját. Hosszasan beszélgetett a háziasszonyai, életük apró részletei után is érdeklőd­ve. A termelőszövetkezeti lá­togatást követően Henryk Jablonski, Losonczi Pál, valamint a kíséretükben le­vő személyek az Aranyho­mok Szállodában ebédeltek, majd a délutáni órákban a gépkocsisor elhagyva Kecs­kemétet, Budapestre vitte a magas rangú vendégeket. G. S. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtö­kön este a Parlamentben fogadást adott a lengyel vendégek tiszteletére. A Minisztertanács tegnap megtartott ülésén a köny- nyűipari miniszter tájékoz­tatta a kormányt a textil- és textilruházati ipar re­konstrukciójának helyzeté­ről. A IV. ötéves terv idő­szakára e területen terve­zett beruházások indítása kielégítő. A rekonstrukció végrehajtásához azonban a tanácsok és a vállalatok saját alapjaikból a terve­zettnél kisebb mértékben járultak hozzá. A szükséges munkaerő biztosítása érde­kében egyéb intézkedések | mellett a textilipari válla­latoknál nagyobb összege­ket biztosítsanak a szociá­lis és a munkavédelmi be­ruházások fa. A munkaügyi miniszter javaslatára a kormány hoz­zájárult, hogy azok a mi­nisztériumi iparba tartozó vállalatok, amelyek mun­kaerőt szabadítanak fel, emelik a műszakszámot, programot dolgoznak ki és hajtanak végre a gazdaság­talan termelés részarányá­nak visszaszorítására, amennyiben ez hátrányosan érintené a személyi jöve­delmek emelését, az illeté­kes minisztérium engedé­lyével eltérhetnek a bér- szabályozás általános rend­szerétől. A munkaügyi miniszter tájékoztató jelentést ter­jesztett elő az 1972-ben kezdődő munkástovábbkép­zés előkészítéséről. Novem­berben 14 szakmában kez­dődik meg a szakmai is­mereteket felújító-korszerű- sítő továbbképzés. A mun­kavezetők folyamatosan irányítási feladatokra fel­készítő, 150 órás tanfolya­mokon vesznek részt. A ke­reskedelem és vendéglátás területén dolgozó szakmun­kások részére ismeretbővítő és speciális továbbképzést biztosítanak. > A művelődésügyi minisz­ter jelentést terjesztett a kormány elé az általános és középiskolai diákotthoni beruházásokról. A negye­dik ötéves terv fejlesztési programjához képest a di­ákotthonok beruházásainak teljesítésében elmaradás mutatkozik. Az általános iskolai diákotthonok férő­helyeinek egy részét a ta­nácsok más rendeltetésű épületek igénybevételével kívánják biztosítani. A kor­mány a jelentést tudomá­sul vette. Felhívta a mű­velődésügyi miniszter és a diákotthonok létesítésében érdekelt miniszterek, vala­mint a megyei tanácsok el­nökeinek figyelmét, hogy az ilyen irányú beruházá­sok teljesítését tekintsék fontos feladatuknak a ne­gyedik ötéves terv hátra­levő időszakában. A megyei tanácsok elnökei szorgal­mazzák, hogy az érdekelt községek közös erőforrás­ból is létesítsenek általános iskolai diákotthonokat, s erre alkalmas épületek igénybevételével is gyorsít­sák a hálózat fejlesztését. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa elnökének előterjeszté­sét a mezőgazdasági szö­vetkezetek munkaverseny- mozgalmának továbbfej­lesztéséről. Az élelmiszer­gazdaságban mind nagyobb szerepet töltenek be a kü­lönböző mezőgazdasági ter­melő társulások. Ezért indokolt, hogy ezek tagsága — az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levők is — az üzemen be­lüli és egymás közti ver­senyükben elért kiemelkedő eredményeik alapján, meg­felelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. A kormány határozata ér­telmében a legeredménye­sebben gazdálkodó társulá­sokat évenként, május 1. alkalmából ,.Kiváló szövet­kezeti társulás” kitüntetés­sel és a vele járó pénzju­talommal lehet elismerni. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Kevesebb gépet vásárolt a mezőgazdaság Az elmúlt évben megle­hetősen nagy műtrágya- és növényvédőszer-készletek gyűltek össze a raktárak­ban. mert a mezőgazdasá­gi termelők inkább gépe­ket vásároltak. Idén for­dult a helyzet, lényegesen keresettebbek a vegysze­rek, műtrágyák. Az AGROTRÖSZT ösz- szesítése szerint a mező- gazdasági nagyüzemek, háztáji gazdaságok és a kiskerttulajdonosok idén eddig négymillió tonna műtrágyát vásároltak, lé­nyegesen többet, mint 1971 azonos időszakában. A gépek iránt meg­csappant az érdeklődés, a telepek forgalma eddig ki­sebb az elmúlt évinél. Ok­tóberben ugyan a kedvez­ményes vásárlási lehetősé­gek hatására valamelyest fellendült az érdeklődés, de a raktárkészletek még így is igen nagyok. A gaz­daságok a jelek szerint az új gépek vásárlása helyett szívesebben újítják fel a régi berendezéseket, amit az is jelez, hogy az idei alkatrészforgalom máris 100 millió forinttal halad­ja meg az elmúlt évit. Pe­dig ez helytelen, mert a nagyüzemek gépparkjának több mint húsz százaléka már olyan állapotban van, hogy üzemeltetésük gazda­ságtalan. A több éves, el­avult gépek száma is ma­gas, emiatt szükség van a korszerűsítésre, a géppark fejlesztésére. (MTI) Ajándék az iinnepcBHöl — Ügy éreztem, mintha Illyés Gyula közvetlenül hozzám beszélt volna, mintha ott ült volna mel­lettem — mondja a tele­vízió Haza a magasban című műsoráról kollégám. Valóban, ritkaság, hogy egy ünnepelt a reflektor- fényben ennyire természe­A lengyel államfő Rende Imre tsz-tag otthonában. (Pásztor Zoltán felvételei) hogy a szántóföldi növény- termesztés termelési érté­két hét év alatt négyszere­sére emelték. — Gazdasagunk másik fő ágazatában, az állatte­nyésztésben szarvasmarha és lipicai valamint ügetőló­tenyésztéssel foglalkozunk. vánosságra hozott szarvas­marha-programban, távlati tervünk pedig az, hogy a várható napi 40—50 hekto­liter tejet feldolgozzuk és saját üzleteinkben értéke­sítjük. A továbbiakban Kósa An­tal a kertészetet, a feldől­Szövetkezeti szerződések a Duna mentén Tegnap Kalocsán tartotta kibővített elnökségi ülését a Duna menti és Kiskunsá­gi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. A ta­nácskozáson, amelyen a felvásárló vállalatok kép­viselői is részt vettek, a szövetkezetek idei árufor­galmának alakulását és a jövő évi szerződéskötések helyzetét vitatták meg. Az idén jelentősen emelkedett a sertések értékesítése a körzet szövetkezeteiben, há­romnegyed év alatt 62 ezer hízott sertést adtak át az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak. A szövetség most készíti az 1973-ra szóló szerződések ajánlá­sait. Aláírták már a szö­vetkezetek a megállapodást a Vetőmagtermelő Vállalat­tal, a MEZÖTERMÉK-kel és az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalattal, Délszláv könyvtár Baján Hazánk nemzetiségi po­litikája hosszú idő óta következetes. Naponta ta­pasztalhatják a nem ma­gyar anyanyelvűek, hogy valamennyi állampolgárt megillető megbecsülésben részesülnek. 1968-ban az MSZMP Központi Bizott­sága határozatot hozott a nemzetiségek jogainak még hatékonyabb érvényesítése érdekében. A kulturális élet irányítói is felülvizs­gálták, hogy a nem ma­gyar anyanyelvűek műve­lődési lehetőségeit miként javíthatnák. Intézkedési tervet dolgoztak ki —töb­bek között — a korsze­rűbb, gyorsabb könyvtári ellátás megszervezésére. Fentiekkel összefüggés­ben tegnap tanácskoztak Baján, a Bács-Kiskun me­gyei Tanács művelődés- ügyi osztálya szervezésé­ben a délszláv nemzetisé­gű könyvtárosok. Dt. Uro- sevics Daniló, a Könyvtár- tudományi-Módszertarn Központ munkatársa elő­adásában elmondotta, hogy Baján a városi könyvtár keretében működő szerb- horvát nyelvű báziskönyv­tárt létesítenek. A könyv­tárosi teendőket szakkép­zett és a nyelvet beszélő szakemberre bízzák. O se­gíti tanácsokkal a nemze­tiségi községekben dolgo­zó könyvtárosokat, ő tart­ja a kapcsolatot a külön­féle társintézményekkel. A bajai báziskönyvtárban mintegy 5—6 ezer kötet délszláv nyelvű könyv áll az olvasók rendelkezésére. A megye délszláv lakói a községi könyvtárakon keresztül kölcsönözhetik a szép- és szakiradalmi mű­veket. A falvakban első­sorban az anyanyelv elsa­játítását szolgáló gyermek- és ifjúsági könyveket he­lyeznek el. Az előadást követő vitá­ban Futala Tibor, n Műve­lődésügyi Minisztérium könyvtárügyi oszitályának főelőadója és ár. Fekete Bertalan országos szakfelü­gyelő arról szólt, hogy az eddigi lépéseket ne akció­nak, hanem egy folyamat kezdetének tekintsék. A cél: a nemzetiségi lakosok rendszeresen olvassanak anyanyelvükön írt könyve­ket, folyóiratokat. Gergely Józsefné, Ba­ja város népművelési fel­ügyelője a még megoldat­lan, vagy folyamatban le­vő ügyekre hívta fel a fi­gyelmet. A gondok felsoro­lása azt mutatja, hogy a báziskönyvtár megnyitá­sáig még sok tennivaló vár a megyei tanács mű­velődésügyi osztályára, a Művelődésügyi Miniszté­rium illetékeseire. A tanácskozáson elhang­zottak alapján azonban biztosak lehetünk abban, hogy a bajai délszláv könyvtári központ létesíté­séig csak hónapokat kell várni. Cs. L tes őszinteséggel, kedvesen^ tréfálkozva beszéljen a nyilvánosság előtt életéről. Hogy valaki még az ilyen alkalmat is felhasználja — szinte észrevétlenül — ar­ra, hogy tanítson; egysze­rűségre, szerénységre, a munka tiszteletére intsen. A saját életéből vett pél­dákkal hol azt bizonyítot­ta, hogy a közösség által lett azzá ami; csak az bol­dogulhat, aki rálel egy jő közösségre, értő társakra. A televízió szerkesztői tudják, hogy Illyés Gyula kicsoda, hol a helye iro­dalmunk nagyjai között. Szép műsort állítottak ösz- sze hetvenedik születés-' napja tiszteletére. Látható­an arra törekedtek, hogy a tudós, költő, drámaíró sokoldalúságát és „nem­zetben, népben való gon­dolkodását” érzékeltessék.' A közreműködő színé­szek túlnyomó többsége a feladat jelentőségének meg­felelően készült. A barát,’ kortárs Bernáth Aurél meg­találta az alkalomhoz, Ily- lyéshez méltó sallangtalan köszöntés szavait. Csupán az arányokat kifogásoljuk! Kevesebb drámarészletet vettünk volna. Így is kö­szönet azért, hogy két órán keresztül egy nagy egyéniség sugárzásában, klasszikus alkotások társa­ságában lehettünk. Illyés Gyulát köszöntötte az ország — és 5 ajándé­kozott meg ismét bennün­ket. H. EK

Next

/
Thumbnails
Contents