Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-19 / 273. szám

Világ proletárja!, egyesöljetek! VET&fí XXVII. évf., 273. szám 1372. nov. 13-, vasárnap w Ara: 1 forint A BÁGS - KI S KU N M E GYEI. PARTBIZOTTSÁ G NAPILAPJA illés! fartolt a megyei pártbizottság \ Magyar Szocialista Munkáspárt I i --Kiskun megyei Bizottsága tegnap ü st tartott. A kecskeméti városi párt­bizottság tagjainak részvételével lefolyt tanácskozáson, mint meghívottak részt vettek a tömegszervezetek és társadalmi szervek, valamint a jelentősebb üzemek és intézmények vezetői is. Az ülést dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelenteket, köztük az el­nökségben helyet foglaló Nyers Rezsőt, a Központi Bizottság titkárát, a Politikai Bizottság tagját. Ezt követően, az elfoga­dott napirend szerint az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1972. november 14— 15-én megtartott üléséről hangzott el tá­jékoztató, melynek előadója dr. Komány Pál, a Központi Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára volt. A tá­jékoztató után a kérdésekre Nyers Re­zső és Romány Pál elvtársak adtak vá­laszt. Az ülés résztvevői teljes egyetértésü­ket fejezték ki a Központi Bizottság ha­tározataival. A megyei pártbizottság úgy döntött, hogy járási és városi pártbizott­sági üléseken, valamint az alsóbb párt­szerveknél és pártalapszervezcteknél is részletes tájékoztatást tartrnak, s a Köz­ponti Bizottság határozatát valamennyi pártoktatási formában feldolgozzák. Tovább a kijelölt úton \ p »rt X. kongresszu­sának útmutatásai, hatá­rozatai helyesnek bizo­nyullak, nem szorulnak kiigazításra — ez a leg­főbb summázata annak a terjedelmes közleménynek, amely a Központi Bizott­ság kétnapos üléséről je­lent meg. s amelyet a la­pok pénteki számukban közöltek. A számvetést, amelyet a kongresszus óta eltelt két esztendőről a Központi Bizottság készí­tett. nagy várakozás előzte meg, s fokozott figyelem fogadta. Érthető, indokolt ez, hiszen a társadalom nemcsak létrehozója, ha­nem élvezője is az eredmé­nyeknek, ahogy viselője a gondoknak. Az összegezés magában hordja az útmu­tatást. A közvélemény jó néhány kérdésben választ várt a párt vezető testüle­tétől, s azt meg is kapta. A következetes elviség, a rea­litásokhoz való ragaszko­dás, tények és teendők elemzése" talaján fogamzott meg e válasz, s hisszük, világos vezérfonalul szol­gái hosszú időkre. Természetesen az egy­hangúan elfogadott két do­kumentum — a X. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásáról, a jövő évi népgazdasági terv irányel­veiről — tartalma jóval bővebb, mintsem hogy azt itt összefoglalhatnánk. Csu­pán arra van lehetőségünk, hogy kiemeljünk néhány gondolatot, rámutassunk azokra az összefüggésekre, amelyeket a Központi Bi­zottság ülése — a marxiz­mus—lenlnizmus alkotó alkalmazásaként — soron- levő feladataink legfonto- sabbiaiként jelölt meg. így a többi között szilárd el­kötelezettségünket a Szov­jetunió, a testvéri szocia­lista országok mellett, bel­politikánkban, gazdaságpo­litikánkban a X. kongresz­szus határozatainak eddi­ginél is következetesebb végrehajtását, a párt éle­tében a lenini normák még szigorúbb alkalmazását. Napjainkig,immár majd öt esztendő tapasztalatai alapján beigazolódott, hogy a gazdaságirányítási rend­szer reformja — a IX. és a X. kongresszus határoza­tainak megfelelően —egé­szében új lendületet adott gazdasági fejlődésünknek. Ugyanakkor a Központi Bizottság mostani ülésén, e rendszer fejlesztése, tö­kéletesítése továbbra is fő feladataink közé sorolódik, azaz nem lehet lezárt fo­lyamatként kezelni. Mert ieaz ugyan, hogy a népgaz­daság a negyedik ötéves tervben meghatározottak­kal összhangban fejlődött, a munka termelékenysége fedezte a termelés növeke­dését. a kiemelt fontosságú iparágak az átlagosnál na­gyobb mértékben bővítet­ték produktumukat, a me­zőgazdaság a tervezettnél gyorsabb ütemben — több esztendő átlagában 4.6 szá­zalékkal — emelte a ter­mékkibocsátását. de a gazdaság különböző terü­letein olvan feszültségek is létrejöttek. amelyek felol­dását hiba lenne elodázni. ,Tő PM’Jianv kérdésben a nárt vezető tes+ülete a cé­lok és a realitások össze­vetése nyomán világosan meghatározta a teendőket. Tgv a többi között a gaz­ripen c?ry<; torrpP^óc* (f»r1 rí i rfj fi bn+Vi.aió^bb pl őmr.zdítp cá­rt pk p b^­t/n mnnVnaro-tarf-cilókok SZab^rlrfn sáriak + — S Jtf« bíro_ nvos báü+K­bovP76t<5- -ópc'k bac7rio«<?ágát — 3 •"'rosVma? kárek ‘••ATnI A yfsj-n *>k % Iri ■**?!> cfnr’r* IT r*A1r1A1r- Je; *5t (Folytatás a 3. oldalon.) Hajósi számvetés (4. oldal) Mindenki ad 5. oldal Egy muukásasszony elmond'a 5. oldal Fémsilóóriások Hat, egyenként 240 va­gon szemes termény befo­gadására alkalmas fémsilót épít a Bajai Állami Gaz­daságban a kecskeméti MEZŐGÉP. A megyei vál­lalat jelenleg épülő hét tárolótelepe közül ez lesz a legnagyobb. Kivitelezésénél felhasznál­ják a Kalocsán, Bácsboko- don és másutt már felállí­tott MEZŐGÉP tárolók gyártási tapasztalatait. Az 1973. első negyedévében el­készülő bajai raktárban összesen 1440 vagon gabo­nát lehet elhelyezni. A fényképen látható leendő magtár és a vele együtt felépülő keverőüzem az ál­lami gazdaság új sertés- hizlaldáját látja majd el takarmánnyal. (Pásztor Zoltán felvétele) 480 ezer mázsa szőlő,170 ezer hektoliter must A pincegazdaság mérlege Már csak a talajművelő és a növényvédő gépek za­ja veri fel a homoki sző­lőskerteket. Az ültetvé­nyekről hazatértek az idénymunkások, a szabad­ságuk ideje alatt a mező- gazdaságnak segítséget nyújtó ipari dolgozók. Is­mét tankönyvet vettek a kezükbe a szőlőszedő álta­lános és középiskolás diá­kok. A Közép-magyarországi Pincegazdaság Alföldi Üze­me a napokban elkészítette a szüret gyors mérlegét. E szerint a megyei vállalat Szolgáltatás az iparnak Pavlovits Istvánnak, a Kecskeméti Szolgáltató Vállalat csoportvezetőjének az ar­cát mintha komor keretbe foglalná a hegesztüdinamó álló része, miközben a hibák jegyzékét állítja össze. A részleg az idén 4 millió forint értékben végez szolgáltatásokat az iparnak, a lakossági javítások mellett. Együttműködési szer­ződést kötöttek például a Magyar Hajó- és Darugyárral, a Csőszerelőipari Vál­lalattal a hcgeszlőberen--’-zések felín ' ára. Idob-^'cn felkészültek arra, hogy jövőre akár kétszer ennyi megrendelést elégítsenek ki­pincészetei 480 ezer mázsa szőlőt, 170 ezer hektoliter mustot és bort vettek át a szövetkezeti. háztáji és egyéni termelőktől, vala­mint a vásárlásban közre­működő termelőszövetke­zetektől. tsz-közi vállalko­zásoktól. Ez a mennyiség 40 ezer hektoliterrel ha­ladja meg a tervezettet. A szőlő érésének legfonto­sabb időszakában lehullott csapadék növelte a rothad dási veszélyt, ezért egyes szőlőfajtákat korábban kel­lett szüretelni. A termés alacsonyabb cukortartalmú lett. A pincegazdaság ár- kiegészítéssel ellensúlyoz­ta a szőlőtermelőket az időjárás okozta vesztesé­gért. A második és a har­madik ötéves terv idősza­kában telepített, szaksze­rűen gondozott ültetvények azonban ilyen körülmé­nyek között is felülmúlták a terméseredményekben a hagyományos ültetvénye­ket. Nem volt ritka a 35— 40, sőt helyenként az 50 mázsás átlagtermés sem a szövetkezeti szőlőkben, az állami gazdaságokban pe­dig ennél is magasabb, A pincegazdaság a napokban megkezdte az újbor átvé­telét. A vállalat pincésze­tei az év végi és az 1973-as esztendei forgalomra ké­szülnek. Az itthon legin­kább keresett hat borfaj­tából összesen 180 ezer hektoliter palackozott és folyó bort értékesítenek: Ennek zöme higiénikusan kezelt, palackozott áru lesz. de az új évben kisebb mennyiségű minőségi bort is ad át hordós tételben az állami és a szövetkezeti vendéglátó üzemeknek a pincegazdaság. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents