Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-18 / 272. szám

Egy meg egy ez három A vágószobáról keveset tud a televíziónéző. Több­nyire csak annyit, hogy a ■főcímen a vágó neve is szerepel. Dékány György nevét csaknem negyedszá­zada olvashatják a filmek feliratain. — 1948-ban a mai Royal szálló helyén működött a MAFIRT és ott kezdtem el filmes pályafutásomat. A Magyar Televíziónál én voltam az első fecske. Igaz, hogy akkor mind­össze egy vágóasztal volt. Még emlékszem, hogy a> legelső filmem a moszkvai VIT-en készült, a régi adón sugározták, egyenes „élő" adásban. Ma már több tucat vágóasztalon sok vágó dolgozik. — A fenti címben egy rejtélyes matematikai té­telt állítottunk fel. Elmon­daná a magyarázatot? — Egy példával illuszt­rálnám. A néző látja a képernyőn, hogy a körúton egy mentőautó száguld, hallja, hogy szirénázik, villog a lámpa. Egy másik képen emberek tömegbeve- rődve állnak, és egy pont felé néznek. Ha ezt a két képet egymás • mellé te­szem, vágom, akkor a néző fantáziájában szinte auto­matikusan megjelenik a harmadik kép, a baleset. Így aztán érvényes a té­tel, hogy egy kép meg egy kép ad egy harmadi­kat. — Milyen szerepe van a vágónak ebben? — Tulajdonképpen a rendező egyszer megrende­zi m filmet felvétel köz­ben, és másodszor már a vágóval együtt rendezi a külön-külön felvett képso­rokat egy egységgé, ahol nagyon fontos a vágó fan­táziája,. stílus- és ritmus­érzéke. Balázs Béla mond­ta, hogy a vágásra — a montázsra — leginkább az összeszerelés kifejezés il­lene. — Legközelebb hol ol­vashatjuk: A vágó Dékány György? — Izgalmas munkán dol­gozom Rodolfo filmjét vá­gom, címe: Bűvészettörte- net, R. I. Keli műsorajánlatunk FEDERICO GARCIA LORCA DONNA ROSiTA A háromfelvonásos drámai költemény előadása a Vígszín­házból, felvételről. A nagy spa­nyol költőt és drámaírót 3*8 esztendős korában kivégezték a fallangisták. Hatalmas formá­tumú költészetén mély nyomot hagytak a gyermekkori élmé­nyek, a granadai táj, az ott élő emberek. Drámáiban az ősi formákba merevedett spanyol társadalmat, ennek fojtó lég­körét ábrázolta. Művészete mé­lyen népi ihletésű, drámáiban főmutívum néhány kiszolgál­tatott asszonysorson keresztül mutatni be a társadalmi ellent­mondásokat. Az 1935-ben alko­tott Donna Rositában már fo­kozottan kerül előtérbe a tár­sadalmi meghatározottság. A Vígszínház az elmúlt év de­cemberében állította színpadra a művet, Donna Rosita szerel­me Dél-Amerikába kénytelen utazni, s a lány évtizedekig várja reménytelenül kedvesét. Ez az értelmetlen hervadás ma­ga a mű. amelyet Weöres Sán­dor fordított. A főszerepeket Pap Éva, Bulla Elma, Sulyok Mária és Páger Antal alakítják, (Kedd, 20.00) BINDELMANN KOLLEGA Magyarul beszélő NSZK tv- film. A film egy Nyugaton el­terjedt problémáról szól, olyan gondról, ami számunkra teljes­séggel ismeretlen: ha valaki megöregszik, állandóan attól kell rettegnie, hogy esetleg el­veszíti állását, s többé már nem tud magának munkát ta­lálni. Bindeimann úr is ilyen helyzetbe került. A céget —, amelynek 25 éven át volt oda­adó hivatalnoka — a tulajdo­nosa eladja, s az új főnök nem veszi át. Bindelmannt azonban ez sem ábrándítja ki volt fő­nökéből, s annak egyetlen alaptalanul és gondtalanul oda­vetett szavára ismét bízni kezd abban, hogy sorsa jóra fordul, (Szerda, 20.00) GYILKOSSÁG RECEPTRE nyőre kerülő produkció. A fil­met különösen érdekessé te­szik az eredeti dokumentum- felvételek, amelyek a repülés hőskorának egyes fejezeteit örökítik meg. Egy másik do­kumentumfilm Ideál ’72. cím­mel a mai fiatalok eszményke­resésének kérdéseivel foglalko­zik egy közvéleménykutatás kapcsán. A népdalelöadas MESTEREI ^ A mai napon a rádióban két** hetenként jelentkező sorozat indul ,,A népdalelőadás meste­rei” címmel, amely a nagykö­zönséget kívánja megismertet-' ni távoli, s közeli országok folklórkincsével, s annak legte­hetségesebb, legszínesebb egyé-; niségű megszólalta tóival. Szót kapnak a 20—30 perces adások­ban svájci, finn, olasz, ameri-' kai, román, spanyol, jugoszláv; grúz, örmény, Indiai, stb. éne­kesek. ZENÉS AUTÓSTOP BÄCS-iaciOTVRdr Az autósokat érintő kérdésekről nyilatkozik Dávid József őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság közieke- j désrendészeti osztályának vezetője. Az interjú, amely j kiemelten foglalkozik Kecskeméttel és a kritikus pont­ként számontartott Lajosmizsével, hétfőn 18 óra 30 perc és 19 óra között hangzik el a Magyar Rádió szol­noki stúdiója adásában. Ez alkalommal Bács-Kiskun- ban rögzítették magnószalagra a félórás, zenés autó­stopműsort. S a témák így elsősorban az itt élő gép­kocsi-tulajdonosokat foglalkoztatják. Magyarul beszélő amerikai film. A mosts vetítésre kerülő krimi írója Richard Levinson és William Link volt, rendező­je pedig Richard Irving. A bű­nöző mesteri tökéllyel rendezte el a helyszínt tette elkövetése után, a legapróbb részletekre is aggályos műgonddal figyelt, ám éppen ezen akad meg a de- tektívhadnagy, nem óhajt hin­ni a látszatnak, s konokul pró­bál megfogható nyomra talál­ni. Az izgalmas film szereplői­nek magyar hangja: Garas De­zső, Benkő Gyula. Csűrös Ka­rola és Láng József. (Szombat., 20.05) EGYÉB MŰSOROK A repülés történetéből eleve­nít fel epizódokat november 2l-én délután a Pozsony, Prá­ga, Moszkva címmel képér­Jelenet a „Ív ''■>*' U r. e nni műsorból. (A Tv nov. 2 i-í, (pénteki) müsoráhoe!)

Next

/
Thumbnails
Contents