Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

«. oldal 1972. november 17. péntek Húszmillió a háztáji lazdasiiolól A kiskunfélegyházi Egye­sült Lenin Termelőszövet­kezet háztáji bizottságának elnökével, Czibolya János­sal beszélgettünk a napok­ban az idei áruértékesítési tevékenységről. — Háztáji gazdaságaink­ból az idén mintegy 20 mil­lió forint értékű áru kerül értékesítésre a termelőszö­vetkezeten keresztül — mondja elégedetten a bizottság elnöke. Tagjaink egyre inkább látják, hogy érdemes a háztájiban áru­termeléssel foglalkozni s látják azt is, hogy érdemes a termelőszövetkezet segít­ségével értékesíteni. Áruik után így nagyüzemi felárat is kapnak, ingyen adunk alomszalmát és kedvezmé­nyesen kaphatnak legelőt illetve kaszálót is. Ezek és az egyéb kedvez­mények növelik a termelé­si kedvet, s nem utolsósor­ban ennek köszönhető, hogy az első félévben például a háztájiból a tsz-en keresz­tül értékesítettek tagjaink a többi között 1 millió 452 ezer csomó retket, 205 ezer liter tejet, 1992 hízott ser­tést, 63 hízott és selejtmar- hát, 2 ezer 678 libatojást. Bízunk abban, hogy az év végéig elérjük, sőt lehet, hogy túl is haladjuk a ter­vezett 20 millió forintot. A közös gazdaság vezető­sége különben október vé­gen egy igen hasznos akciót Ellensúly falun indított a háztáji további segítésére Elhatározták, hogy a közös állományból 50 jól tejelő tehenet adnak ki a tagoknak. Különösen sokat jelent ez az akció annak, akinek minden felté­tel rendelkezésére áll, tud­na tartani tehenet, de nincs tizenöt—tizenhat ezer fo­rintja az állat megvásárlá­sára. Olyanok is akadnak, akik meglévő tehenük mel­lé vállalnak még egyet. Bí­zunk abban — mondotta befejezésül a háztáji bizott­ság elnöke —, hogy hama­rosan jelentős mértékben növekszik a háztájiból lea­dott tej mennyisége. O. L. KEZDETI NEHÉZSÉGEKKEL Váltakozó rendszerű tanítás Kecskeméten November 13-tól új rend szerint jár iskolába mint­egy hatezer kecskeméti tanuló. A városi tanács vb művelődésügyi osztályának utasítása érleimében az általános iskolákban — öt kivételével — ezentúl he­tenként változik az alsó- és a felsőtagozat tanítási ideje. A tanulók érdekében Megkérdeztük Mészáros Sánuur eivtarsat, a muve- lodesugyi osztály vezetőjét, mi teue szuKaegesse az uj vallási rend bevezetését. — Tudományos kutatá­sok és pedagógusok tapasz­talatai oizonyitjak, hogy a délutáni tamias nem teljes érteau. A korábbi gyakor­lat szerint az alsó tagoza­tosoknak jutott keveseob a „jóból”, a délelőtti taní­tásból, hiszen ok négy éven át általában délután járták iskolába. E helyzetet látva a Muveiődésugyi Miniszté­rium mar régebben elren­delte' az idöszaitonként vál­takozó tanítás bevezetését, amit Kecskeméten nem egységesen hajtottunk vég­re. A különféle váltási rend­szerek miatt sok városi programot nem tudunk összeegyeztetni. A legálta­lánosabb a negyedévi vál­tás volt. Ennek legnagyobb hátránya, hogy a felső ta­gozat úttörő-, szakköri, sportköri stb. foglalkozása­it a délutános időszakok­ban csak részben lehetett megtartani. Az új rend szerint kéthetenként min­den . foglalkozásra sor ke­rülhet a megszokott délu­táni időpontban. — Figyelembe vettük, hogy a több műszakban dolgozó szülőknek — s ők vannak döntő többségben — a hetenkénti váltás azt jelenti, hogy többet lehet­nek együtt gyermekeikkel. Kérjük az üzemeket, segít­senek dolgozóiknak az eset­leges műszakcsere megol­dásában. Változás a családban... Sok szülő máris azonos „műszakba” került gyerme­kével, több idő jut a csa­ládi együttlétre, mely igen fontos fejlődési és nevelé­si tényező. Ugyanakkor azonban néhány aggály is akadt. Többen úgy vélik, nem tesz jót a gyermek szervezetének, ha egyik hé­ten fél tizenkettőkor, a kö­vetkező héten pedig két órakor ebédel. Több szülő attól tart, hogv alsó tago­zatos gyermeke a délelőt­tös héten nem alszik ele­get, a másik héten viszont többet alszik, s felborul a gyermek életritmusa. A szülői munkaközössé­gek vezetőinek jogos ki­fogása, hogy az intézkedés előtt nem vitatták meg széles körben a tervezett változást, hiszen a nevelé­si kérdésekben nemcsak a tanügyigazgatás, hanem a szülői ház is érintett fél. S ha már a szülők bevo­nása nélkül döntöttek, leg­alább időben tájékoztatni kellett volna őket, hogy megfelelően felkészülhesse­nek. Sokan nem értik, mi­ért tanév közben hozták az intézkedést. Az iskolában... Az egyik belterületi is­kola igazgatója elmondta, hogy a megfelelő órarend gyors elkészítése volt az átállás egyik nagy gondja. A különféle szervezési és egyéb nehézségek miatt külön délelőttös és délutá­nos órarendet kellett ké­szíteni mind az alsó, mind a feiső tagozat számára. Problémát jelent a száztíz alsó tagozatos napközis időbeni ebédeltetése: az ebéd fél tizenkettőnél előbb nem érkezik meg, 12.35-kor viszont kezdődik a tanítás. A bejáró gyer­mekeknek hetenként más­más indulási időponthoz kell alkalmazkodniuk, ez is gondot okozhat. Félő, hogy a felsősök délelőtti foglalkozásai elveszik az otthoni tanulás idejét. Ehhez kapcsolódik jó né­hány pedagógus véleménye, mely szerint az otthoni fel­készülés időpontjának he­tenkénti váltakozása rend- szertelenné teheti a gyer­mekek napirendjét, belső feszültséget, nyugtalansá­got okozhat; akárcsak a kétféle órarendhez való al­kalmazkodás. Nem beszél­ve arról, hogy az órarend „elnézése” esetlegesen in­dokolatlan kibúvókat je­lenthet a tanulók számára. IV. fejezet 18. § „Az ! ifjúság közéleti tévé- 1 kenységének elősegíté­se érdekében az állami szervek és a szövetkeze­tek vezetői (vezető tes­tületéi) kötelesek: c) pont: az ifjúságot közvetlenül érintő jog­szabályok és intézkedé­sek meghozatala előtt azokat az ifjúság képvi­seletére jogosult szer­vekkel megtárgyalni, véleményüket kikérni, végrehajtásukba őket bevonni, lehetővé tenni számukra a végrehaj- tás ellenőrzését.” sokat tehetnek azért, hogy kimozdítsák az általános érdektelenségből azokat, akikre tényleg a közöm­bösség jellemző. Az a ve­zető, aki csak időnkénti—■ mondjuk így — célfeladat­ként kezeli az ifjúsági po­litikát, elveszti annak a lehetőségét, hogy gazdál­kodhasson az ifjúságban meglevő ambíciókkal. Meg kell teremteni áz alkalmat, hogy sikerélményhez jussanak a fiatalok. Egyéb­ként nem alakul ki érdek- azonosság a „ionökok es a beosztottak” között. Nem érthetik meg egymást, ha a pályakezdő emberek nem kapnak lehetőséget a ten- niakarásuk önálló bizonyí­tására. — Ez a gondolatmenet már átvezet a törvény egy másik, részéhez. — Igen, közvetlenül kap­csolódik a — megítélésem szerint — legalapvetőbb és legidőszerűbb 111. feje­zet 14. paragrafusához, amely a 2. bekezdésben szó szerint kimondja: „A munkahelyek veze­tői a fiatal dolgozók ne­velését munka luk rend­szeres értékelésével, a kiemelkedő munka er­kölcsi és anyagi elisme­résével, a fiatalok kol­lektíváinak adott önálló megbízásokkal, a munka javítását célzó kezdemé­nyezéseik, javaslataik felkarolásával, a szocia­lista munkaversenyben való részvételük támoga­tásával is segítsék elő, ösztönözzék a fiatalokat általános műveltségük és szakképzettségük fejlesz­tésére.” — Azt hiszem, sokan nem látják be, hogy az idézett törvényrészlet be­teljesedése nem csupán a fiatalok érdeke. — Közös társadalmi ér­dek, ami a vállalati veze­tőket munkaerőgazdálko­dási szempontból is érinti. Sehol sem mindegy, hogy a kilépők helyett hány új embert kell betánítani, ki­képezni. Nálunk egészen minimális a vándorlás, pe­dig a dolgozóink kaphatná­nak jobb fizetési, vagy la­kásajánlatokat is. — Milyen szálakkal kö­tődnek ide? — Mindenképpen támo­gatjuk az üzemben a szak­mai továbbképzéseket, a közép- és felsőfokú isko­lákba jelentkezőket. Az idén például, az olajipar­ban megrendezett „A szak­ma ifjú mestere” versen­gésben a földgázüzem szak­munkásokból álló csoport­ja még technikusokat is maga mögé kényszerített. A nyolc kiváló helyezet­tünknek összesen 7900 fo­rint jutalmat fizettünk ki, ami további ösztönzőként hát. Emellett, beláttuk azt, hogy — vidéki, falusi üzem lévén — valahogy ellensú­lyozni kell a város elszívó hatását. Klubot rendeztünk be a községi pártház épü­lettömbjében, amihez 60 eZeyr forinttal járult hozzá vállalatunk. A játékszobák melleit, a nagyobb terem­ben tartjuk a szakmai tu­dományos egyesület helyi szakcsoportján,ak az előa­dásait, vitáit, s itt zajlanak le a különböző — néha az egész községet megmpzga- tó — klubrendezvények. — Hogyan kamatozik a „befektetés”? — Bátran mondhatom^ hogy itt nincs nemzedéki ellentét, s fiataljainkra mindig lehet számítani. Ta­valy, a téli időszakban pél­dául annyira megnőttek a gázfogyasztói igények, hogy a vállalat nehéz helyzetbe került. A Szánkon akkor már nem működő, „lekon­zervált” kísérleti földgáz­üzemet át kellett telepíte­ni Algyőre. A mi felada­tunk a műbizonylatok, kü­lönböző engedélyek doku­mentációk elkészítésétől kezdve a legapróbb dara­bokra való szétszerelésen át egészen az elszállításig terjedt. A Hága László ne­vű KISZ-szervezet védnök­séget váilolt a munka fö­lött, miután részletesen is­mertettük a felaaét műsza­ki feltételeit, gazdásági hátterét. Együttesen meg­beszéltük a — napokra, órákra lebontott — házi ütemtervet, amihez jobb­nál jobb javaslatokat kap­tunk az egy-egy részfela­dattal megbízott fiatalok­tól. Három hónap múlva elkezdhette a termelést Algyőn az áttelepített ft-d- gázüzem. — De mi történik ak­kor, ha a paragrafusokat — anyagi okokra hivat­kozva, kényelmességből, vagy nemtörődömségből — semmibe veszik a gazda­sági vezetők? Hiszen eb­ben az esetben a törvény nem helyez kilátásba meg­torló következményeket. — Ha egy vezető szinte ingyen, viszontszolgál­tatások nélkül juttatja a fiatalokat előnyökhöz, az kiegyensúlyozatlan, örök­ké elégedetlen nemzedéket eredményezne, amelyik nem képes áldozatot hozni semmilyen célért. A tör­vény betartása mégsem függhet senkinek a szemé­lyes véleményétől. A ren­delkezések figyelmen kívül hagyása egyszerűen rossz közhangulatot, ideges­séget idézne elő. s ez a legnagyobb büntetés — minden munkahelyi veze­tőnek. Halász Ferenc Az ifjúsági törvény meg­alkotásában részt vett a 31 éves Fáik Miklós or­szággyűlési képviselő, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szanki üzemének a vezető­je. Négyszáz dolgozót irá­nyít, az átlagéletkor mind­össze 37 év, s egy olyan műszaki vezérkar élén áll, ahol a legöregebb mérnök sem idősebb 28 esztendős­nél. A fiatalokra is vonat­kozó intézkedések, dönté­sek tehát az üzemi dolgo­zók nagyobb részét, a mű­szakiak közül pedig kivé­tel nélkül mindenkit érin­tenek. — Az alacsony átlagélet- korból adódóan speciális és szerencsés helyzetben vagyunk — kezdi a fiatal üzem fiatal vezetője. — Teljesen természetes, hogy a fiatalok hallassák szavu­kat, kivegyék részüket a végrehajtásból és ■ ellenőr­zésből, hiszen a műszaki vezetés teljes egészében huszonévesekből áll. Mi­vel az éves és a két esz­tendőre szóló üzemi tervek kidolgozása az üzemegy­ségvezetőkre épül, az el­képzelésekről mindenképp véleményt alkot az ifjúság. Paczuk László kollégánk, [ KISZ-titkár a Szovjetuni­óban végzett technológus­mérnökünk. Az ő ítéleté­ben már eleve megnyilvá­nul az ifjúsági szervezet véleménye. S ugyanígy, a döntés előtti javaslatok ugyancsak tükrözik, hogy miképp vélekednek a fia­talok a tervezett intézke­désekről. Ezt bátran állít­hatom, mert az ambíció, a beleszólás igénye jellemzi a gárdánkat. A termelési tanácskozásokon pedig a KISZ-szervezet vezetősé­ge testületileg is részt vesz. — Így valóban szeren­csés — majdhogynem esz­ményi — helyzet alakult ki Szánkon. Másutt vi­szont arról hallani, hogy közömbösek a fiatalok. — A gazdasági vezetők És az iskolán kívül... A változás más intézmé­nyek munkájára is hatás­sal van. A kecskeméti ze­neiskola igazgatója példá­ul elmondta, hogy órarend­jüknek alkalmazkodnia kell az összes általános is­kola órarendjéhez, s emel­lett figyelembe kell venni a zenetanárok egyéb irányú elfoglaltságát is. Az isko­lák megváltozott tanítási ideje azt is jelenti, hogy a már korábban kialakított szolfézscsoportokat fel kell bontani, mert vannak olyan tanulók, akik tovább­ra is a régebbi váltási rend szerint járnak iskolába Még ha sikerül is megfe­lelő órarendet készíteni, a novemberi hónapot már nem lehet teljesen kihasz­nálni az oktatás szempont­jából. Hasonló a helyzet a gyógypedagógiai nevelő intézet tanárai által veze­tett beszédjavító tanfolya­mokon is. A szokásos he­tenkénti foglalkozásokat ezentúl összevonva kéthe­tenként kell megtartani, s ez .nem a legeredménye­sebb megoldás. A hét elejétől tehát vál tozás állt be többezer kecs­keméti gyermek, család és néhány száz pedagógus éle­tében. Hogy a hetenkénti váltási rendszer beváltja-e a hozzáfűzött reményeket — eldönti az idő, a gya­korlat. Egy dolog azonban bizo­nyos: p ilyen messzeható, sokezer embert érintő In­tézkedés nem nélkülözheti az alaposabb körültekin­tést s az időbeni tájékoz­tatást K. Gy. Utolsó szakaszába jutott a Tisza II. vízlépcső Ki kőién (MTI Foto) A motorok, futóművek, szervókormányok és egyéb részegységek gyártásának ! megszervezésével befejező- | dött a közúti járműprog- j ram első szakasza — jelen- I tette be csütörtöki sajtótá­jékoztatóján Betlej Sán­dor, kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes A fejlesz­tési program második sza­kasza megkezdődött, amely- I nek célja most már az I autóbuszok szeredének I korszerűsítése. Az Ikarus Gyár budapesti és székes- fehérvári részlegeiben úi berendezéseket helyeznek üzembe, amelyek segítsé­gével a gyártást fokozzák. A cél. hogy néhány eszten­dő múlva már évi 11 000 autóbuszt állíthassanak elő. A jelenlegi kapacitás hat­hétezer kocsi- gvártására alkalmas A közúti jármű- fejlesztés programjának második szakaszában 4.6 milliárd forintot költenek beruházásokra. Új szaMan a iirmlsropsn II ezer autóbusz éren iónt

Next

/
Thumbnails
Contents