Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-17 / 271. szám
«. oldal 1972. november 17. péntek Húszmillió a háztáji lazdasiiolól A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet háztáji bizottságának elnökével, Czibolya Jánossal beszélgettünk a napokban az idei áruértékesítési tevékenységről. — Háztáji gazdaságainkból az idén mintegy 20 millió forint értékű áru kerül értékesítésre a termelőszövetkezeten keresztül — mondja elégedetten a bizottság elnöke. Tagjaink egyre inkább látják, hogy érdemes a háztájiban árutermeléssel foglalkozni s látják azt is, hogy érdemes a termelőszövetkezet segítségével értékesíteni. Áruik után így nagyüzemi felárat is kapnak, ingyen adunk alomszalmát és kedvezményesen kaphatnak legelőt illetve kaszálót is. Ezek és az egyéb kedvezmények növelik a termelési kedvet, s nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy az első félévben például a háztájiból a tsz-en keresztül értékesítettek tagjaink a többi között 1 millió 452 ezer csomó retket, 205 ezer liter tejet, 1992 hízott sertést, 63 hízott és selejtmar- hát, 2 ezer 678 libatojást. Bízunk abban, hogy az év végéig elérjük, sőt lehet, hogy túl is haladjuk a tervezett 20 millió forintot. A közös gazdaság vezetősége különben október végen egy igen hasznos akciót Ellensúly falun indított a háztáji további segítésére Elhatározták, hogy a közös állományból 50 jól tejelő tehenet adnak ki a tagoknak. Különösen sokat jelent ez az akció annak, akinek minden feltétel rendelkezésére áll, tudna tartani tehenet, de nincs tizenöt—tizenhat ezer forintja az állat megvásárlására. Olyanok is akadnak, akik meglévő tehenük mellé vállalnak még egyet. Bízunk abban — mondotta befejezésül a háztáji bizottság elnöke —, hogy hamarosan jelentős mértékben növekszik a háztájiból leadott tej mennyisége. O. L. KEZDETI NEHÉZSÉGEKKEL Váltakozó rendszerű tanítás Kecskeméten November 13-tól új rend szerint jár iskolába mintegy hatezer kecskeméti tanuló. A városi tanács vb művelődésügyi osztályának utasítása érleimében az általános iskolákban — öt kivételével — ezentúl hetenként változik az alsó- és a felsőtagozat tanítási ideje. A tanulók érdekében Megkérdeztük Mészáros Sánuur eivtarsat, a muve- lodesugyi osztály vezetőjét, mi teue szuKaegesse az uj vallási rend bevezetését. — Tudományos kutatások és pedagógusok tapasztalatai oizonyitjak, hogy a délutáni tamias nem teljes érteau. A korábbi gyakorlat szerint az alsó tagozatosoknak jutott keveseob a „jóból”, a délelőtti tanításból, hiszen ok négy éven át általában délután járták iskolába. E helyzetet látva a Muveiődésugyi Minisztérium mar régebben elrendelte' az idöszaitonként váltakozó tanítás bevezetését, amit Kecskeméten nem egységesen hajtottunk végre. A különféle váltási rendszerek miatt sok városi programot nem tudunk összeegyeztetni. A legáltalánosabb a negyedévi váltás volt. Ennek legnagyobb hátránya, hogy a felső tagozat úttörő-, szakköri, sportköri stb. foglalkozásait a délutános időszakokban csak részben lehetett megtartani. Az új rend szerint kéthetenként minden . foglalkozásra sor kerülhet a megszokott délutáni időpontban. — Figyelembe vettük, hogy a több műszakban dolgozó szülőknek — s ők vannak döntő többségben — a hetenkénti váltás azt jelenti, hogy többet lehetnek együtt gyermekeikkel. Kérjük az üzemeket, segítsenek dolgozóiknak az esetleges műszakcsere megoldásában. Változás a családban... Sok szülő máris azonos „műszakba” került gyermekével, több idő jut a családi együttlétre, mely igen fontos fejlődési és nevelési tényező. Ugyanakkor azonban néhány aggály is akadt. Többen úgy vélik, nem tesz jót a gyermek szervezetének, ha egyik héten fél tizenkettőkor, a következő héten pedig két órakor ebédel. Több szülő attól tart, hogv alsó tagozatos gyermeke a délelőttös héten nem alszik eleget, a másik héten viszont többet alszik, s felborul a gyermek életritmusa. A szülői munkaközösségek vezetőinek jogos kifogása, hogy az intézkedés előtt nem vitatták meg széles körben a tervezett változást, hiszen a nevelési kérdésekben nemcsak a tanügyigazgatás, hanem a szülői ház is érintett fél. S ha már a szülők bevonása nélkül döntöttek, legalább időben tájékoztatni kellett volna őket, hogy megfelelően felkészülhessenek. Sokan nem értik, miért tanév közben hozták az intézkedést. Az iskolában... Az egyik belterületi iskola igazgatója elmondta, hogy a megfelelő órarend gyors elkészítése volt az átállás egyik nagy gondja. A különféle szervezési és egyéb nehézségek miatt külön délelőttös és délutános órarendet kellett készíteni mind az alsó, mind a feiső tagozat számára. Problémát jelent a száztíz alsó tagozatos napközis időbeni ebédeltetése: az ebéd fél tizenkettőnél előbb nem érkezik meg, 12.35-kor viszont kezdődik a tanítás. A bejáró gyermekeknek hetenként másmás indulási időponthoz kell alkalmazkodniuk, ez is gondot okozhat. Félő, hogy a felsősök délelőtti foglalkozásai elveszik az otthoni tanulás idejét. Ehhez kapcsolódik jó néhány pedagógus véleménye, mely szerint az otthoni felkészülés időpontjának hetenkénti váltakozása rend- szertelenné teheti a gyermekek napirendjét, belső feszültséget, nyugtalanságot okozhat; akárcsak a kétféle órarendhez való alkalmazkodás. Nem beszélve arról, hogy az órarend „elnézése” esetlegesen indokolatlan kibúvókat jelenthet a tanulók számára. IV. fejezet 18. § „Az ! ifjúság közéleti tévé- 1 kenységének elősegítése érdekében az állami szervek és a szövetkezetek vezetői (vezető testületéi) kötelesek: c) pont: az ifjúságot közvetlenül érintő jogszabályok és intézkedések meghozatala előtt azokat az ifjúság képviseletére jogosult szervekkel megtárgyalni, véleményüket kikérni, végrehajtásukba őket bevonni, lehetővé tenni számukra a végrehaj- tás ellenőrzését.” sokat tehetnek azért, hogy kimozdítsák az általános érdektelenségből azokat, akikre tényleg a közömbösség jellemző. Az a vezető, aki csak időnkénti—■ mondjuk így — célfeladatként kezeli az ifjúsági politikát, elveszti annak a lehetőségét, hogy gazdálkodhasson az ifjúságban meglevő ambíciókkal. Meg kell teremteni áz alkalmat, hogy sikerélményhez jussanak a fiatalok. Egyébként nem alakul ki érdek- azonosság a „ionökok es a beosztottak” között. Nem érthetik meg egymást, ha a pályakezdő emberek nem kapnak lehetőséget a ten- niakarásuk önálló bizonyítására. — Ez a gondolatmenet már átvezet a törvény egy másik, részéhez. — Igen, közvetlenül kapcsolódik a — megítélésem szerint — legalapvetőbb és legidőszerűbb 111. fejezet 14. paragrafusához, amely a 2. bekezdésben szó szerint kimondja: „A munkahelyek vezetői a fiatal dolgozók nevelését munka luk rendszeres értékelésével, a kiemelkedő munka erkölcsi és anyagi elismerésével, a fiatalok kollektíváinak adott önálló megbízásokkal, a munka javítását célzó kezdeményezéseik, javaslataik felkarolásával, a szocialista munkaversenyben való részvételük támogatásával is segítsék elő, ösztönözzék a fiatalokat általános műveltségük és szakképzettségük fejlesztésére.” — Azt hiszem, sokan nem látják be, hogy az idézett törvényrészlet beteljesedése nem csupán a fiatalok érdeke. — Közös társadalmi érdek, ami a vállalati vezetőket munkaerőgazdálkodási szempontból is érinti. Sehol sem mindegy, hogy a kilépők helyett hány új embert kell betánítani, kiképezni. Nálunk egészen minimális a vándorlás, pedig a dolgozóink kaphatnának jobb fizetési, vagy lakásajánlatokat is. — Milyen szálakkal kötődnek ide? — Mindenképpen támogatjuk az üzemben a szakmai továbbképzéseket, a közép- és felsőfokú iskolákba jelentkezőket. Az idén például, az olajiparban megrendezett „A szakma ifjú mestere” versengésben a földgázüzem szakmunkásokból álló csoportja még technikusokat is maga mögé kényszerített. A nyolc kiváló helyezettünknek összesen 7900 forint jutalmat fizettünk ki, ami további ösztönzőként hát. Emellett, beláttuk azt, hogy — vidéki, falusi üzem lévén — valahogy ellensúlyozni kell a város elszívó hatását. Klubot rendeztünk be a községi pártház épülettömbjében, amihez 60 eZeyr forinttal járult hozzá vállalatunk. A játékszobák melleit, a nagyobb teremben tartjuk a szakmai tudományos egyesület helyi szakcsoportján,ak az előadásait, vitáit, s itt zajlanak le a különböző — néha az egész községet megmpzga- tó — klubrendezvények. — Hogyan kamatozik a „befektetés”? — Bátran mondhatom^ hogy itt nincs nemzedéki ellentét, s fiataljainkra mindig lehet számítani. Tavaly, a téli időszakban például annyira megnőttek a gázfogyasztói igények, hogy a vállalat nehéz helyzetbe került. A Szánkon akkor már nem működő, „lekonzervált” kísérleti földgázüzemet át kellett telepíteni Algyőre. A mi feladatunk a műbizonylatok, különböző engedélyek dokumentációk elkészítésétől kezdve a legapróbb darabokra való szétszerelésen át egészen az elszállításig terjedt. A Hága László nevű KISZ-szervezet védnökséget váilolt a munka fölött, miután részletesen ismertettük a felaaét műszaki feltételeit, gazdásági hátterét. Együttesen megbeszéltük a — napokra, órákra lebontott — házi ütemtervet, amihez jobbnál jobb javaslatokat kaptunk az egy-egy részfeladattal megbízott fiataloktól. Három hónap múlva elkezdhette a termelést Algyőn az áttelepített ft-d- gázüzem. — De mi történik akkor, ha a paragrafusokat — anyagi okokra hivatkozva, kényelmességből, vagy nemtörődömségből — semmibe veszik a gazdasági vezetők? Hiszen ebben az esetben a törvény nem helyez kilátásba megtorló következményeket. — Ha egy vezető szinte ingyen, viszontszolgáltatások nélkül juttatja a fiatalokat előnyökhöz, az kiegyensúlyozatlan, örökké elégedetlen nemzedéket eredményezne, amelyik nem képes áldozatot hozni semmilyen célért. A törvény betartása mégsem függhet senkinek a személyes véleményétől. A rendelkezések figyelmen kívül hagyása egyszerűen rossz közhangulatot, idegességet idézne elő. s ez a legnagyobb büntetés — minden munkahelyi vezetőnek. Halász Ferenc Az ifjúsági törvény megalkotásában részt vett a 31 éves Fáik Miklós országgyűlési képviselő, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szanki üzemének a vezetője. Négyszáz dolgozót irányít, az átlagéletkor mindössze 37 év, s egy olyan műszaki vezérkar élén áll, ahol a legöregebb mérnök sem idősebb 28 esztendősnél. A fiatalokra is vonatkozó intézkedések, döntések tehát az üzemi dolgozók nagyobb részét, a műszakiak közül pedig kivétel nélkül mindenkit érintenek. — Az alacsony átlagélet- korból adódóan speciális és szerencsés helyzetben vagyunk — kezdi a fiatal üzem fiatal vezetője. — Teljesen természetes, hogy a fiatalok hallassák szavukat, kivegyék részüket a végrehajtásból és ■ ellenőrzésből, hiszen a műszaki vezetés teljes egészében huszonévesekből áll. Mivel az éves és a két esztendőre szóló üzemi tervek kidolgozása az üzemegységvezetőkre épül, az elképzelésekről mindenképp véleményt alkot az ifjúság. Paczuk László kollégánk, [ KISZ-titkár a Szovjetunióban végzett technológusmérnökünk. Az ő ítéletében már eleve megnyilvánul az ifjúsági szervezet véleménye. S ugyanígy, a döntés előtti javaslatok ugyancsak tükrözik, hogy miképp vélekednek a fiatalok a tervezett intézkedésekről. Ezt bátran állíthatom, mert az ambíció, a beleszólás igénye jellemzi a gárdánkat. A termelési tanácskozásokon pedig a KISZ-szervezet vezetősége testületileg is részt vesz. — Így valóban szerencsés — majdhogynem eszményi — helyzet alakult ki Szánkon. Másutt viszont arról hallani, hogy közömbösek a fiatalok. — A gazdasági vezetők És az iskolán kívül... A változás más intézmények munkájára is hatással van. A kecskeméti zeneiskola igazgatója például elmondta, hogy órarendjüknek alkalmazkodnia kell az összes általános iskola órarendjéhez, s emellett figyelembe kell venni a zenetanárok egyéb irányú elfoglaltságát is. Az iskolák megváltozott tanítási ideje azt is jelenti, hogy a már korábban kialakított szolfézscsoportokat fel kell bontani, mert vannak olyan tanulók, akik továbbra is a régebbi váltási rend szerint járnak iskolába Még ha sikerül is megfelelő órarendet készíteni, a novemberi hónapot már nem lehet teljesen kihasználni az oktatás szempontjából. Hasonló a helyzet a gyógypedagógiai nevelő intézet tanárai által vezetett beszédjavító tanfolyamokon is. A szokásos hetenkénti foglalkozásokat ezentúl összevonva kéthetenként kell megtartani, s ez .nem a legeredményesebb megoldás. A hét elejétől tehát vál tozás állt be többezer kecskeméti gyermek, család és néhány száz pedagógus életében. Hogy a hetenkénti váltási rendszer beváltja-e a hozzáfűzött reményeket — eldönti az idő, a gyakorlat. Egy dolog azonban bizonyos: p ilyen messzeható, sokezer embert érintő Intézkedés nem nélkülözheti az alaposabb körültekintést s az időbeni tájékoztatást K. Gy. Utolsó szakaszába jutott a Tisza II. vízlépcső Ki kőién (MTI Foto) A motorok, futóművek, szervókormányok és egyéb részegységek gyártásának ! megszervezésével befejező- | dött a közúti járműprog- j ram első szakasza — jelen- I tette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Betlej Sándor, kohó- és gépipari miniszterhelyettes A fejlesztési program második szakasza megkezdődött, amely- I nek célja most már az I autóbuszok szeredének I korszerűsítése. Az Ikarus Gyár budapesti és székes- fehérvári részlegeiben úi berendezéseket helyeznek üzembe, amelyek segítségével a gyártást fokozzák. A cél. hogy néhány esztendő múlva már évi 11 000 autóbuszt állíthassanak elő. A jelenlegi kapacitás hathétezer kocsi- gvártására alkalmas A közúti jármű- fejlesztés programjának második szakaszában 4.6 milliárd forintot költenek beruházásokra. Új szaMan a iirmlsropsn II ezer autóbusz éren iónt
