Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

6. old a. 1972. november 15., raerd •• Oromcsináló szocialista brigád Amikor a nevember 7-ét megelőző munkanapon a buszról leszállva elvált az utam a sokéve minden­napos utitársamtól, egy kedves arcú, barna asz- szonytól, önkéntelenül is megállapítottam magam­ban: Nem különös? Csalá­dinak nevezzük az autó­buszt, amely otthonunkból a munkahelyre szál­lít bennünket. Rögtön ész­revesszük, nem egyszer ag- gódóan, ha valaki hiány­zik közülünk. Ügy hisszük, hogy ismerjük is egymást, annyira összetartozunk. És lám, most rádöbbentem, mennyire felszínes ez az ismeretség. Itt van ez az asszonyka is. Mit tudtam eddig róla? Azt, hogy az AGROKER-nél dolgozik. És még valamit: hazatérőben naponta megpakolt szaty­rot cipelve szaporázza lép­teit a buszállomásra. Ke­nyeret, tejet, miegymást visz, ami a család asztalá­ra kerül vacsorára, regge­lire ... Ma meg egészen új embert ismertem meg ben­ne. Az elmaradhatatlan be­vásárlótáskákat a csomag­tartóra helyezve, fáradtan huppant mellém a busz ülésére és így sóhajtott: — Kicsit elfáradtam, de olyan szépén sikerült! — s aztán nem sokat kérette magát, beszélt, magyará­zott, örömtől sugárzóan, boldogan: — A Jakabszálláshoz tar­tozó egyik távoli tanyán jártunk ma. Ezúttal az igazgatónk jóvoltából vit­tünk örömet. A legnagyobb tétel ezúttal 20 mázsa brikett volt, de sok más egyéb, még szeneslapát is. Igazán mondhatom, tiszte­letre méltó a mi főnökünk. Szigorú is tud lenni, ha va­lami nincs rendjén, ha nem úgy mennek a dolgok, aho­gyan kellene! Valamelyik nap is, de féltünk a fejmosástól. Ak­kor, amikor először jártunk kinn Jusztikáéknál . Elné­zést, én becézem így mun­katársunkat, Jusztin Já­nos portást, akinél fürgébb, szolgálatkészebb ember azt hiszem kevés akáid! öt gyermekes családjával él a tanyán. Nem könnyű sze­génynek onnan bejárnia. Főleg télen. De a gyerek­nek sem a jakabszállási iskolába... Jaj, olyan gyö­nyörű mind az öt! Főleg a pici, az egyéves kis szö- szi! Szóval, féltünk a fejmo­sástól, mert tulajdonképpen engedély nélkül ruccantunk ki az első alkalommal. Fe­hérneműt, melegítőket, pu­lóvereket, s mit tudom én mi mindent vittünk még a családnak. Az ötlet úgy született, hogy valamelyi­künk felvetette: ez a mi jóravaló munkatársunk e- zervalahány forintot keres, de még az öt gyerek utáni családi pótlékkal sem jut­nak ők heten háromezer forintos havi jövedelemhez. Mennyi mindenről kell le­mondaniuk ! S a pényügyi osztály dolgozóiból alakult Martos Flóra szocialista brigádunk tagjai, mint a kis hangyák, úgy hozták össze a megle­petésnek, örömcsinálásnak szánt holmit. Ki mit tudott. cadikos. A tanítójuk azt mondta, hogy egészen jó tanulók. Mert bementünk értük a jakabszállási isko­lába. Mind a három kis­lány a piros új pulóverbe öltözött. Sok játékot is vittünk, és törülközőket, és függönyt is. Nem lehet elmon­dani, mekkora volt a csa­lád öröme! Azok a drága, ragyogó gyerekszemek! Az biztos, hogy nemcsak a Jusztin családnak, de a mi brigádunk minden tag­jának is nagyon szép em­lék marad az idei novem­ber hetedike. Perny Irén Utolsó napok a tavon Harmadik hete tart az őszi nagyhalászat a pál- monostori Keleti Fény Termelőszövetkezet 3Q0 holdas tórendszerén. Dó­sa Jenő halászmester irá­nyításával reggeltől estig tizennégyen húzzák a hálót, majd a parton vá­logatják a zsákmányt. Az ivadék- és anyahalakat — mint a jövő évi halterme­lés alapját — telelő ta­vakba helyezik, az értéke­sítésre szánt halakat pe­dig tárolótavakba rakják addig, amíg szállításra kerülnek. A nyári halászat idején átadtak már a halértéke­sítő vállalatnak 3,5 vagon halat, most pedig mintegy 6 vagonnal értékesítenek. Az ügyész tollából: A forgalom blztonsáiásrt A Zaporozsec és utasai Lajkó Zoltán határőr, közel félezredik szolgálatát teljesítette. Pontosan éjfél volt. Csend és nyugalom. A hold nagyon gyengén vi­lágította meg a terepet. Az idő mindenképpen neki kedvezett. Zoltán otthoná­ra, meg a Kiskunhalasi Ál­Szabó László és Hidas Pé­ter budapesti lakosokat, akik a VIII. kerületben, a Victor Hugo utca sarkán parkírozó IH—32—63 for­galmi rendszámú Zaporo­zsec személygépkocsit el­lopták és nyugatra akartak szökni. Az ok: hat rendbe­Nos, amikor mindezt „bevallottuk” az igazgató i elvtársnak, láttuk, hogy j felcsillan a szeme. Rögtön rendelkezett a húsz mázsa brikettről, meg hogy kerülnek vállalatunk­nál viselt ajtók, ablakok is. Tudniillik, eléggé kopott a kis tanya, amelyet az ot­tani tsz engedett át a csa­ládnak. Helyesek voltak a kislá­nyok! A legnagyobb nyol­Hőerőmű füst nélkül Nem valami épülő, gi­gantikus méretű energia- forrásról számolunk be, csupán a Dél-magyaror­szági Áramszolgáltató Vál­lalat kecskeméti erőművé­ről, amely még hazánkban is a kisebbek közé tarto­zik. Nélküle azonban ezer lakás és néhány üzem fű­tés nélkül maradna. Az erőmű 1957-ig csak villamos áramot termelt és az a mennyiség akkor ele­gendő volt Kecskemétnek. A megyeszékhelyen ma előállított áram alig hu­szadrészét fedezi a szük­ségletnek, a többit az or­szágos hálózatból pótolják. 1957 óta hőenergiát, ponto­sabban gőzt is termel az erőmű, amely elsősorban ezer lakás fűtését látja el de ezenkívül ezzel a gőzzel üzemel a ZIM kecskeméti gyára, a konzervgyár 2-es telepe, a Fémmunkás Vál­lalat, a tanács kezelésében levő bitumentároló, né­hány közintézmény és egy kisebb palántatelep. Régen sokan szidták az erőmű vastag füstöt erege­tő kéményeit, de 1967 óta mindez a múlté. Ugyanis a szénfűtésről áttértek a gázfűtésre, ami a füst meg­szüntetése mellett a hő- hasznosítást is növelte: 59-ről 86 százalékra. Ugyanakkor 22—23 száza­lékkal csökkentette az ön­költséget. Futó Tibor üzemvezető arról tájékoztatott ben­nünket, hogy a lakosság és az említett üzemek téli gőzellátásában nem lesz fennakadás még akkor sem, ha netán szünetel­ne a gázszolgáltatás. Ugyan­is a két kazánt a legutób­bi nagyjavítás alkalmával úgy építették, hogy gázzal és olajjal is fűthető. A la­kosság részéről sem az idén, sem a közelmúltban nem volt panasz a gőzszol­gáltatásra. A zavartalan üzemelte­tés egyik, talán legfonto­sabb feltétele — mondotta Futó Tibor — a kazánok­ba vezetett víz kifogásta­lan minősége. A vfzlágyí- tást állandóan ellenőrzik laboratóriumokban, sőt Szegedre is küldenek víz­mintát. Balról Jobbra: Páncsics István határőr, Nagy László határőr szakaszvezető és Lajkó Zoltán határőr. lami Gazdaságra gondolt, ahol a bevonulás előtt fo- gatos volt. Már gyerekko­rában is nagyon szerette a lovakat, s általában min­denfajta állatot. Szolgálat­ban mindig akkor volt a legvidámabb, amikor társ­ként a járőrkutyát is ma­gával vihette. Most is együtt voltak. Jelzőrakéta röppent az Az erőmű törzsgárdá- járól ritkán esik szó, pe­dig szaktudásukkal és el­töltött munkaéveikkel rá­szolgálnak a dicséretre. A 45 éves átlagéletkorú mun­kásgárdában található nem egy olyan régi szakember, aki már 4—5 évvel is meg­haladta a nyugdíjkorhatárt. A kecskeméti erőművet nem hirdeti neonreklám,' sem a plakátok öles betűi, de fényei körülölelik a vá­rost, megmutatják, hogy éjszaka is szép Kecskemét. Sz. F. égbolt felé. Lajkó meg a kutya, együtt futottak a helyszínre. — öz! — álla­pította meg a nyomok alapján a határőr. Miköz­ben Zoltán a jelzőkészülé­ket élesítette, az országúton egy gépkocsi robogott a határ felé. Zoli néhány má­sodpercig tétovázott, majd minden erejét összeszedte és a távbeszélő készülékhez futott. A gépkocsi egy kukori­catáblába kanyarodott. A motor felbúgott és leállt. Ajtócsapkodás, száraz ku­koricaszárak egymáshoz csapódása volt hallható. Zoltán, az őrsre telefonált, s nemsokára Páncsics Ist­ván határőr érkezett hoz­zá, a borotai ÁFÉSZ szo­bafestője, aki bevonulása után az őrs KISZ-titkára lett. Ezer métert futott a helyszínig, a jelzőrakéta parancsolta oda. Nagy László szakaszvezető (a csepeli motorkerékpárgyár üzemlakatosai riadóztatta az őrsöt. Megszervezte a határzárást, majd hatod­magával érkezett a hely­színre. Mire azonban az üldözés megkezdődött vol­na, Lajkó és Páncsics ha­tárőr elfogta a határsértő­ket: Czakó András, Teleg- di Gyula, Csobán Péter, li gépkocsilopás és több- rendbeli gépkocsifeltörés bűntette, amit a rendőrség felderített és amiért a munkanélkülieknek vállal­ni kellett a felelősséget. Lajkó Zoltán, Páncsics István és Nagy László sza­kaszvezető dicséretet és ju­talomszabadságot kapott. Gazsó Béla A KÖZLEKEDÉSREN­DÉSZETI szabályok - egyik alapvető rendelkezése az, amelyik kötelező elsőbbsé­get ad az egyenes irány* ban tovább haladni szán­dékozó járműnek a ka­nyarodéval szemben. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a kanyarodó jármű vezetőjének biztosítania kell az áthaladási elsőbb­séget az egyenes irányban i tovább haladó jármű veze­tője javára, éspedig nem­csak a szembejövő, hanem a háta mögül érkező jár­mű vezetőjének is. Jelen esetben beszéljünk csupán a balra kanyaro­dásról, mert a tapasztala­tok szerint az ezzel ősz* saefüggő előírások és a közlekedési etika elmulaszr tása miatt történik legf gyakrabban baleset. A bal­ra kanyarodás lényegében keresztező forgalmat je­lent, ezért nagyfokú bal­eseti veszélyt rejt magái­ban. Éppen erre tekintettel teljes részletességgel sza­bályozza a KRESZ a balra kanyarodás során elvégzen­dő vezetéstechnikai műve­leteket: meggyőződés a kanyarodás veszélytelensé­géről, irányjelzés balra, az úttest felezővonalához tör­ténő húzódás. LÉNYEGES annak meg­említése is, hogy bár rész­letes a szabályozás, bizo­nyos vonatkozásban mégis hiányos, mert nem írja elő, hogy a kanyarodás megkez­dése előtt ismételten meg kell győződni a művelet veszélytelenségéről. E hiá­nyosságot az általános közlekedési etika, s a he­lyes közlekedési magatar­tást követelményként elő­író bírói ítélkezési gyakor­lat pótolta. Gyakorlatilag ugyanis az történik, hogy amikor a balra kanyarod­ni szándékozó jármű veze­tője első mozzanatként meggyőződik a mögötte jö­vő forgalomról, a háta mö­gött haladó motorkerékpá­ros, más gyorshajtású jár­mű még távol van és út­hajlat, vagy egyéb ok miatt nem látható. Amikor azon­ban — az irányjelzés, fele­zővonalhoz történő húzó­dás után — a kanyarodni szándékozó jármű megi dúl, sebessége jóval kiset s ha nem néz újra háti könnyen előfordulhat, ho bekövetkezik a baleset, mögötte haladó járműn — mert az egyenesen ak tovább haladni — elsőb sége van, még akkor is, a kanyarodni szándéké jelzi balra fordulási szí dékát. A FENTIEK bízón yíi Sára néhány példa: Ke keméten, a Batthyányi i cán haladt és a Lenini rosnál akart balra kan; rodni a nyáron dr. K. debreceni lakos. Szemb< I a Halasi úton jött mot ' jával S. S„ aki viszi egyenesen szándékozott vább hajtani. A szemé gépkocsi vezetője féktáv ságon belül a motoros kanyarodott, a karami megtörtént. Másik pél' Lajosmizse belterüle" haladt egyfogatú lovas 1 csijával Sz. P. és a Dó: György útról a Vörösma utcába akart békán' rodni. Ugyanekkor j szembe a motorkerék^ái haladó B. L., aki me: asszonyát szállította. A vas kocsi, bár előbb m | állt, mégis elindult, s motoros elé kanyarod' amikor az már féktái ságon belül volt. Az öss ütközést itt sem lehel elkerülni. Lehetne tovább sorolt példákat, hiszen a szabá tálán balra kanyarói miatt történik leggyakr ban baleset. De az emlíi esetek alkalmasak am bizonyítására, hogy ha közúti forgalomban nerr KRESZ szabályainak gorú betartásával veszi részt. baleset történi amelynek következőnél a súlyos sérülés, esetleg ' lálos karambol, nem is szélve a vétkes bü-ós felelősségre vonásáról MINDEZEK elkerül nek egyetlen módja KRESZ szabályainak r radéktalan betartása, azon túl is a közieké íratlan törvényeinek, közlekedési etikának mi szemenő tiszteletben tása. Dr. Tasnády E közlekedési ügj Szovjet hanglemezhetek Remekművek, világhírű előadókkal A Szovjetunió dalai és táncai Az „Ötven éves a Szov­jetunió” hazai eseményso­rozatának érdekes színfolt­ja a szovjet hanglemezhe­tek. Melódia hanglemeze­ken mutatkozik be a Szov­jetunió zeneművészete. (A Melódia foglalkozik a Szovjetunióban a hangfel­vételek és hanglemezek ké­szítésével.) A vállalat 1984- ben alakult és évente ke­reken 170 millió lemezt készített. Ezeket a lemeze­ket a világ 70 országában hozzák forgalomba és si­kerüket nemzetközi kitün­tetések igazolják. A fran­cia akadémia nagydíját pél­dául Muszorgszkij Borisz Godunov, Sosztakovics Ka- tyerina Izmajlova, Prokof­iev, Háború és béke, Rimsz- kij-Korszakov Arany­kakas operájának és Csaj­kovszkij Hamupipőke ba­lettjének teljes felvétele. A szovjet hanglemezek Magyarországon is nagyon népszerűek. 1970 ben 37 ezer hanglemezt importál­tunk, 1971-ben már 47 ez­ret, s az idén az év végéig a behozatal előreláthatólag eléri az 58 ezret. Nem ke­vésbé népszerűek a ma­gyar hanglemezek a Szov­jetunióban. 1969-ben a ki­kivitel 22 ezer volt, az idén az első tíz hónapban 51 500. Főleg a komoly ze­nének, mindenekelőtt Lisztnek van nagy sikere. A szovjet hanglemez­hetek választékában sok remekművet találhatunk világhírű előadók tolmá­csolásában. Szvjatoszlav Rihter Beethoven-műve- ket zongorázik, Emil Gi- lelsz Csajkovszkijt, David Ojsztrah és Lev Oborin Beethoven hegedű—zongo­ra szonátákat játszik. David Ojsztrahot karmes­terként is élvezhetjük: a Moszkvai Nagyszínház ze­nekara. vezényletével Csajkovszkil VI. (Paté- tikus) szimfóniáját adja elő. A Lenmgrádi Kamaraze­nekar Gozmann vezényle­tével Bach Brandenb- versenyét játssza, a Mo: vai Kamarazenekar p« Barsaj vezényletével Vi di-versenyműveket. A s; jet zeneszerzők alkot közül lemezen talá Sosztakovics basszush; ra, férfikarra és zenei ra írt XIII. szimfóniájá Moszkvai Filharmoniki interpretálásában, Kom sin vezényletével; Scse II. zongoraversenyét és szimfóniáját, vaku részleteket HacsatU; Gajane balettjéből. A folklór kedvelő örömére szolgál a Ve Népi Kórus által előá orosz népdalok, valai egy összeállítás a szc nének táncaiból. És befejezésül egy zi zenei szenzáció, r egyben a két nép bs ságát is példázza. A vek szerint a Koncár Bartók összkiadást felvétel készül Szvjat lav Rihterrel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents