Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

8. oldal 1972. no vem Oer 1., szerda Ma érkezik hazánkká Henryk Jahlonski ' • *! A határidő lejárt Nem írták alá a tűzszüneti egyezményt Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének és feleségének meghívására Henryk Jablonski, a Len­gyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja feleségével ma hiva­talos baráti látogatásra ha­zánkba érkezik. * Henryk Jablonski, a Len­gyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke 1909. december 27-én Waliszew- ben született, munkáscsa­ládban. A varsói tudo­mányegyetem humanisztikai szakán egyetemi tanulmá­nyokat folytatott és 1934- ben megszerezte a történe­lemtudományok doktora cí­met. 1931-ben belépett a Len­gyel Szocialista Pártba. A második világháború ide­jén részt vett az 1939 szep­temberi harcokban, majd a podhalai brigád soraiban Narviknál harcolt. Ezt kö­vetően Dél-Franciaország- ban részt vett a lengyel ellenállási mozgalomban. Hazatérése után, 1945-ben az Országos Nemzeti Ta­nács, majd a szejm képvi­selője lett. 1946—1948 kö­zött a Lengyel Szocialista Párt Központi Végrehajtó Bizottságának titkára, majd a párt alelnöke volt. 1952. óta nemzetgyűlési képvise­lő. E tisztségek betöltésével párhuzamosan folytatta tu­dományos tevékenységét. A XIX. század az első világhá­ború és a két háborít közötti időszak különböző témáiról több történelmi munkát írt. Ezek közé tartozik „A Len­gyel Szocialista Párt poli­tikája az 1914—1918-as vi­lágháború idején” és „A második köztársaság létre­jötte” című műve. A poli­tikai tudományok akadémi­ájának, majd a varsói egyetemnek a professzora volt. 1952-ben a Lengyel Tudományos Akadémia le­velező tagja lett, 1956-ban pedig akadémiai rendes taggá választották. 1955— 1965 között a Lengyel Tu­dományos Akadémia tudo­mányos titkára, majd az akadémia alelnöke volt. Henryk Jablonski a Szovjet­unió Tudományos Akadé­miájának, a Csehszlovák Tudományos Akadémiának, és a Román Tudományos Akadémiának is tagja. 1947—1953 között a mű­velődésügyi minisztérium államtitkáraként tevékeny­kedett. 1965-ben felsőokta­tási miniszterré, 1966-ban pedig köz- és felsőoktatási miniszterré nevezték ki. 1948 óta tagja a LEMP Központi Bizottságának. Az 1970. december 20-i kb- plénum a politikai bizott­ság póttagjává választotta. A LEMP VI. kongresszu­sán megválasztott közpon­ti bizottság beválasztotta a párt politikai bizottságába. 1972. március 28-án a szejm megválasztotta a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökévé. Henryk Jablonski a Népi Lengyelország Építője Ér­demrend, a Munka Zászló­rend I. fokozata, a Len­gyelország Újjászületése Ér­demrend parancsnoki ke­resztje és a Grünwald ke­reszt kitüntetések tulajdo­nosa. (MTI) Október 31-én, a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság és az Egyesült Álla­mok között létrejött előze­tes megállapodások alap­ján megkötendő tűzszüneti egyezmény aláírásának végső határidejekor a leg­csekélyebb jel sem muta­tott arra, hogy a Nixon- kormányzat változtatott volna a halogató taktikán és a vietnami fél határo­zott követelése ellenére sem írta alá a dokumen­tumot. Az amerikai légierő ne­hézbombázói az elmúlt 18 órában több tucat beve­tésben támadták a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság területét. A déli or­szágrészben Saigon körze­tében és Dél-Vietnam négy északi tartományában haj­tottak végre szőnyegbom­bázásokat a hazafias erők feltételezett állásai ellen. Thieu, a saigoni rezsim vezetője cinikusan az észak­vietnami félre hárította a felelősséget, mondván: az egyezménytervezet aláírá­sa és a tűzszünet létrejötte eldöntött tény a szemben­álló felek részéről, s hogy a fegyvernyugvás meg is valósuljon, az a „kommu­nistákon múlik”. Áz újság­íróknak nyilatkozó Thieu a saigoni fél békeóhajáról szónokolt, hozzátette ugyan­akkor azt is, hogy nem tudja, mikor jön el a bé­ke korszaka Vietnamban. Washingtonban diplomá­ciai források azt a hírt röppentették fel, hogy az Egyesült Államok és a VDK esetleg felújítja a bizalmas megbeszéléseket Kissinger és Le Dúc Tho között, s talán szombaton vagy va­sárnap sor kerülhet az alá­írásra. Szabad kezet adtak Mlendének SANTIAGO A chilei Népi Egység kormánya közösen benyúj­totta lemondását — jelen­tették be kedden hivatalo­san Santiagóban. A chilei kormány tagjai azért mondtak le, hogy Sal­vador Allende köztársasági elnök számára teljes ak­ciószabadságot biztosítsanak egy új kormány megalakí­tásához — közölte a hír be­jelentésekor Orlando Millas pénzügyminiszter. A magánfuvarozók a kiskereskedők és néhány más szakma immár har­madik hete tartó törvény­telen sztrájkja több mint hárommilliárd escudo kárt okozott az országnak és egyre nehezebb felada­tok elé állítja a Népi Egy­ség kormányát. A Dolgozók Egységes Központja (CUT) plenáris ülésen felhívás­sal fordult a chilei mun­kásosztályhoz és hangsú­lyozta, hogy a reakció ro­hamai ellen leghatásosabb fegyver az ipar és mező- gazdaság termelésének fo­kozása, a szabotőrakciók megelőzése, a munkásegy­ség megszilárdítása az országban. Silva Henriques, San­tiago érseke az ország tör­vényesen választott kor­mányának támogatására szólította fel hívőit. Santiagóban hétfőn is­mét zavargások voltak. Kétszáz fasiszta suhanc a rendfenntartó erőkre tá­madt kövekkel és vas­dorongokkal. A szélsőjobb- oldaliak három korábban bebörtönzött társukat pró­bálták kiszabadítani. A rendfenntartó erők szétver­ték a reakciós megmoz­dulást. A hadsereg és a rendőrség egységei ország­szerte erélyes fellépéssel érvényesítik a rendkivüli állapot intézkedéseit. Tanaka könnyen visszavághat TOKIÓ (MTI) A japán ellenzéki pár­tok, amelyek évek hosszú során át küzdöttek a ja­pán—kínai kapcsolatok normalizálásának valóra- váltásáért, furcsa helyzet­ben találják magukat a parlament rendkívüli ülés­szakának mostani vitájá­ban. Tanaka miniszterel­nök könnyedén utasítja vissza érveiket, az ese­tek többségében Kínára hivatkozva. A baloldali ellenzék főbb követelései a követ­kezők: a kormány mondja fel a japán—amerikai biz­tonsági szerződést. Nyilvá­nítsa semmisnek az 1969- es Szato—.Nixon közös nyilatkozat azon kitételét, hogy Tajvan biztonsága lényeges Japán biztonsága szempontjából. A kor­mány függessze fel az öt­éves újra felfegyverzési program megvalósítását. Az ellenzék érvelése sze­rint ugyanis ezek az té­nyezők ellentétesek a nemzetközi feszültség csökkentésének irányzatá­val és magával a japán- kínai megbékéléssel. Tanaka miniszterelnök hajthatatlan magatartást tanúsít. Válaszaiban több ízben is kijelentette: a japán—amerikai biztonsá­gi szerződés nem bizonyult akadálynak a japán—kí­nai rendezés során, Csou En-laj „megértéssel visel­tetett” a kormány újra- felfegyverzési politikája iránt. S Kína nem cáfolja a japán miniszterelnök meg­nyilatkozásait. Előretörtek a konzervatívok Trudeau kisebbségi kormányt alakít Események sorokban Népszavazás Dél-Koreában A dél-koreai kormány kedden bejelentette: no­vember 21-én népszava­zást tartanak az ország­ban az alkotmány módosí­tásáról. Az alkotmány mó­dosítására a szöuli rezsim indoklása szerint azért ke­rül sor, hogy megindul­hasson az észak- és dél- koreai békés egyesítésé­vel kapcsolatos párbeszéd a két ország között. Két év óta az első vereség Két év óta első válasz­tási vereségét szenvedte el hétfőn Indira Gandhi mi­niszterelnök Űi Kongrgsz- szus Pártja. Az UKP je­löltjével szemben a Gud- zsarat állambeli Ahmed abadban egy független jc lölt győzött a pótválaszt son. Lemondott az uruguayi kormán Az uruguayi korm valamennyi tagja együ, sen benyújtotta lemond., sát. Juan Maria Borda- berry elnök azonnal tár­gyalásokat kezdett új kor­mánya megalakításáról. A kormányválság közvetlen előidézője Jorge Battle, Colorado-párti vezető po­litikus letartóztatása és hadbíróság elé állítása volt. Battle „fejét” azért köve­teli a hadsereg, mert állí­tólag a fegyveres erőket rágalmazta nyilvánosan. Amin államosítja az angol farmokat Idi Amin ugandai elnök, röviddel azután, hogy el­hagyta a kórházat, a hal egy hétig ápolták, bejelen­tette: a brit tulajdonban levő nyugat-ugandai far­mok november 15-től kez­dődően fokozatosan afri­kaiak kezébe kerülnek. Folytatódik a nyugat-berlini eszmecsere Kedden délelőtt a négy hatalom nagykövete Nyu- gat-Berlinben, a volt Szö­vetséges Ellenőrző Bizott­ság épületében folytatta eszmecseréjét a négy hata­lom jogairól és felelőssé­géről azzal kapcsolatban, hogy hamarosan lehetsé­gessé válhat az NDK és az NSZK ENSZ-beli felvétele. OTTAWA Kedden reggelre értékel­ték a kanadai parlamenti választások csaknem teljes eredményeit. Pierre Elliot Trudeau miniszterelnök Li­berális Pártja 108, — más jelentések szerint 109 — Robert Stanfield ellenzéki Haladó Konzervatív Pártja pedig 107 mandátumot szer­zett. A 264 mandátumos al­sóházban a többi hely a ki­sebb pártok között oszlik meg. Most már viszont bizo­nyos, hogy Trudeau kisebb­ségi kormány alakítására kényszerül, s valószínű, hogy egy-két éven belül újabb választások kiírására kerül majd sor. Az előző, 1968-as válasz­tás alkalmával Trudeau pártja 147 mandátumot ka­pott, az ellenzék pedig mindössze 73-at — a mos­tani választás tehát a kon­zervatívok jelentős előretö­rését mutatja. (AFP, AP, Tagadják, hogy terroristák volnának Izrael jogot (orrnál a megtorlásra Hétfőn a líbiai főváros­ban sajtóértekezletet tar­tottak a Fekete Szeptem­ber vasárnap kiszabadult gerillái. Meggyőződésük volt — mondották —, hogy szervezetük egy napon ki­szabadítja őket. A három férfi — Ibrahim Badran, Számár Abdullah és Abdel Kader Denaui — sajnálko­zását fejezte ki amiatt, ami szeptemberben Fürstenfeld­bruckban történt: a véres drámát azonban, amely az izraeli túszok és az öt ge­rilla halálával végződött, a nyugatnémet hatóságok „árulásának” számlájára írták. Badran és két társa tagadta, hogy terroristák volnának, hogy gyilkolni akartak volna. Csupán az izraeli börtönökben fogva tartott társaikat szerették volna kiszabadítani. „Ami­kor azonban a nyugatné­metek becsaptak bennün­ket, nem volt más kiút. Tudtuk, hogy meg kell hal­nunk. S nyilvánvalóan ugyanez a sors várt az izraeliekre is” — mondta Badran. A sajtóértekezleten mind­három gerilla kijelentet e, hogy tovább folytatja a harcot. Golda Meir izraeli mi­niszterelnök „lesújtó, meg­döbbentő” eseménynek mondotta a gerillák sza­badon engedését. Lényegében Izrael mellé állt az Egyesült Államok Is. A washingtoni kor­mány bíráló hangon szólt az NSZK akciójáról: Bray külügyi szóvivő szerint or­szága „sajnálkozik amiatt, hogy a terroristák erőszak és nyomás révén szabad­lábra kerülhettek”. Ugyan­akkor Washington a nyu­gatnémet, a jugoszláv és a líbiai kormányhoz jut­tatott el véleményt arról, ..'»hogyan a terroristák kö­veteléseinek eleget tettek”. A Bonnhoz intézett üzenet washingtoni körök szerint „kemény bírálat” volt. A Szíria ellen intézett újabb Izraeli terrortámadá­sokkal kapcsolatban Elazar tábornok, az izraeli vezér­kar főnöke azt mondta, hogy mivel Szíria otthont és segítséget nyújt a pa­lesztin gerilláknak, Izrael­nek „bármikor és bárhol” jogában áll „lecsapni rá”. Szíria ezzel egy időben jelezte, hogy nem szünteti be a palesztin gerilláknak nyújtott támogatását. Az izraeli légierő Da­maszkusz közelében végre­hajtott hétfői támadásai véglegesnek látszó adatok szerint 55—65 halálos ál­dozatot követeltek, s het­ven embert sebesítettek meg. Hírügynökségek hely­színi beszámolói szerint az áldozatok között egész pa­rasztcsaládok vannak. i „lullgatäs iéi'are” Tóroítorszasiian A „balközép” orientáció- !jú Köztársasági Néppárt — ! Törökország második leg- ! nagyobb politikai pártja — I vezetősége jelentést készí­tett a pártnak az ország belpolitikai életében elfog­lalt helyzetéről és problé­máiról. A jelentés egyebek kö­zött hangoztatja, hogy a párt és az általa vallott eszmék 1971. március 12-ét követően állandó nyomás­nak voltak kitéve, ugyan­akkor, amikor „a jobbol­dali nézeteket szabadon ter­jeszthették a török társa­dalomban”. Az idő folya­mán ez kormánypolitikává vált — állítja a jelentés —, melynek célja „a hallgatás légkörének” megteremtése. A Köztársasági Néppárt vezetőinek megítélése sze­rint ma Törökországban saját pártjukon kívül „nem maradt egyetlen intézmény, amely szót emelne az al­kotmányban rögzített sza­LnJnXrtínrrAlr rwollo+t íl\ZTTT\

Next

/
Thumbnails
Contents