Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXVII. évi. 240. szám 1972. október 11. SZERDA Ara: 99 fillér! I Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka Központban az európai helyzet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden fogadta Egon Bahrt, a bonni kancellári hivatal államtitkárát. Brezsnyev és Bahr több. mint kétórás megbeszélést folytatott a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A bonni államtitkár vasárnap érkezett kétnapos hivatalos látogatásra I Moszkvába, hogy konzul- | tációkat folytasson a szovjet vezetőkkel. i Leonyid Brezsnyev és Egon Bahr megvitatta a kétoldalú kapcsolatoknak az 1970. augusztus 12-én aláírt moszkvai szerződés alapján való további fejlesztésével összefüggő kérdéseket, s véleménycserét folytatott néhány kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésről. A véleménycsere során a fő figyelmet az európai helyzetre, valamint az európai államok közötti együttműködés kialakítására fordították. Több és olcsóbb számítógép KGST együttműködéssel Kedden délelőtt a VII. Bács-Kiskun megyei műszaki hetek eseménysorozatát dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg Kecskeméten. A szép számmal — részben Bajáról — összegyűlt hallgatóság előtt azt hangsúlyozta, hogy korunkban lerövidült a felfedezések és a megvalósítás közötti idő, az elhatározó döntéseket mind gyorsabban kell meghozni. Ennek előfeltétele a szakmai hozzáértés, és az állandóan megújuló általános műveltség, valamint a közösségért érzett felelősség. A kezdeményező készség kibontakoztatásához járul hozzá a MTESZ megyei szervezetének jelenlegi eseménysorozata is. Az idei rendezvények gerincét az üzem- és munka- szervezés alkotja. A soron következő szakmai viták, tapasztalatcserék, gondolat- ébresztő alaphangját a tegnapi tanácskozás előadója, Kiss Ernő kohó- és gépipari miniszterhelyettes ütötte meg, aki a vállalati szervezettség, a számítógép alkalmazása és a vezetés hatékonyságának összefüggéseit taglalta. Mindenekelőtt két téveszmét igyekezett eloszlatni. Az egyik az, hogy a modern számítástechnika majd mindent megold, eszerint az elektronikus berendezések egyszerűen leveszik a gondokat az ember válláról, mentesítik a vezetőket a gondolkodástól. A másik véglet pedig az előszerve- zésröl való lemondást jelenti. Az ilyen „csodaváró” vállalatok felett eközben végzetesen eljár az idő, lemaradnak a fejlődéstől. A piaci igényeknek megfelelő termelésszerkezet kialakításában, a jövedelmező vállalati munka megszervezésében valóban elkerülhetetlen lépcsőfokot jelent a számítógépek gyors, precíz adatfeldolgozása, a döntések naprakész előkészítése. A berendezések szé lesebb körű elterjedését mindeddig gátolta, hogy a gépeket csak igen drágán tudtuk beszerezni Nyugatról. Megoldást hoz a KGST- tagállamok munkamegosztása, amely jóval olcsóbban I juttatja az országokat — | így a programból termelési | részt vállaló hazánkat is — a különböző géptípusokhoz, j Az összefogás eredményeképpen a következő ötéves tervben szinte minden igényt kielégítenek a szocialista országokban készülő gyártmányok. A műszaki hetek további rendezvényei folytatják a gondolatsort, részleteiben vizsgálják a szervezés hatását a jövedelmezőségre, a munkaerő-gazdálkodásra stb. Ma például az érték- elemzés tárgyáról, módszeréről és gyakorlati alkalmazásáról lesz szó a kecskeméti 9. sz. VOLÁN Vállalat központjában a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ülésén, holnap pedig a számítógépeknek az oktatásban betöltött szerepéről cserélnek eszmét a Bolyai János Matematikai Társulat tagjai a kecskeméti műszaki főiskolán. H. F. Kedden délelőtt II órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fociz Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kallai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke hyUnttá meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kaptak. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság benyújtotta az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló javaslatát, ezt ugyancsak kézhez kapták a képviselők. Közölte Apró Antal azt is, hogy Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter az országgyűlés ügyrendjének előírásai szerint 30 napon belül írásban közölte válaszát Búza Barna képviselő legutóbb előterjesztett interpellációjára. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, — ezek tárgyát dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette a képviselőkkel. Az országgyűlés ezután elfogadta áz ülésszak tárgy- sorozatát. A napirend: 1. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról. 2. Az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló javaslat. 3. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az első téma tárgyalása. (Folytatás a 3. oldalon) Félmillió mázsa hús Bács-Kiskun megyéből 326 ezer hízó évente Automatizált húsgyárak Kiss Ernő miniszterhelyettes a műszaki hetek első előadását tartja. (Tóth Sándor felvétele.) 1 Két év alatt háromszorosára nőtt a sertéshústermelés Bács-Kiskun megyében. Ezzfel elérték a negyedik ötéves terv végére tervezett évi félmillió mázsa húsfelhozatalt. Az intenzív termelésnek részese a jobb árpolitika, másrészről a tenyésztés és hizlalás korszerűsítése. Ez év utolsó négyedében a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 161 ezer hízót vár a termelőszövetkezetekből és a háztáji gazdaságokból, többet mint 1970-ben ösz- szesen. Éves forgalmuk eddig meghaladja a 326 ezret, összességében a tervezetet 120 ezerrel haladja meg a hízókínálat. A termelőszövetkezeti gazdaságokban eddig tíz komplett sertéstelepet helyeztek üzembe. 13-nak pedig folyamatban van az építése, részleges üzemeltetése. Az állami gazdaságok új húsgyárai közül néhány teljes egészében „üzemel'’. Részleges a termelés a Bajai Állami Gazdaság „sertésfalujáhan”, amely 1974-re készül el, s évente százezer sonkasertést ad a feldolgozó iparnak. Az üzemág teljes automatizálása javítja az állategészségügyi feltételeket, ugyanakkor vonzóbbá teszi a szakmát a mezőgazdasági dolgozók körében. A mezőgazdasági húsgyárakban az ipari üzemszervezés érvényesül. Ennek feltételei a mechanizált, folyamatos rendszerű, időhöz kötött hizlalás. Az üzemi követelményeket szolgálják a sertésgyárak szociális létesítményei: a pihenők, az öltözők, a zuhanyozók. A megyében megvalósuló nagyszabású húsprogramnak hiányosságai is vannak. Megfelelő feldolgozó üzemek, hűtőházak hiányában a húsnak való többségét kénytelek más megyékbe irányítani feldolgozásra, tárolásra. Ez nemcsak nagy mennyiségi veszteséggel és szállítási költséggel jár, de egyre inkább hátrányosan befolyásolja a modernizált sertéstelepek sza- j lagszerű termelését. Egymillió könyv A felszabadulás után milliók műveltségét kellett nagyon rövid idő alatt a történelmi követelményekhez közelíteni, igazítani. A könyvekhez, a tudás forrásaihoz fordultunk segítségért. Hirdettük: az olvasás a haladás és a társadalmi felemelkedés fontos feltétele, a könyvtárügy állapota a kulturáltság fokmérője. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az állami ügyek rangjára emelte a könyvtárügyet, amikor 1952-ben — a Magyar Dolgozók Pártja javaslatára — határozatot fogadott el: kijelölte a további teendőket, megszabta a könyvtárak helyét a művelődésügyben, feladatait a politikai és gazdasági fejlődés támogatásában. £3) övidesen — 1952 ok*» tóberében — megalakultak a megyei könyvtárak, a tanácsi könyvtári hálózat központjai, szervezői. Húsz esztendeje kezdte meg működését a Katona József megyei könyvtár. Néhány hónap múltán Bács-Kiskun megye valamennyi járási székhelyén megnyíltak a tanácsi könyvtárak kapui. Gyorsan befejeződött a fatusi könyvtárhálózat kialakítása is. Jól tudjuk, hogy megyénkben elég sok gonddal küszködtek — és küszködnek — a könyvtárak. Különféle okokból nem mindenütt használták ki az adott lehetőségeket és a szolgáltatások színvonala tekintetében általában elmaradtunk a legjobbaktól. A fogyatékosságok, a helyenkénti rossz feltételek ellenére szinte felmérhetetlen ezeknek az intézményeknek a tudatformáló, ismeretgyarapító hatása. A megye tanácsi könyvi tárainak az állománya meghaladja az egymillió kötelet. Hatalmas szellemi tőke ez, energia, melyet minél hatékonyabban fel kell használni. Több száz hazai és külföldi folyóirat közvetíti a tudomány, a kultúra legfrisebb eredményeit: Minden tizedik ember töb- bé-kevésbé rendszeresen látogatja valamelyik köz- gyűjteményt. A kétévtizedes fennálr\ lásukat csendben munkával ünneplő kulturális intézmények köszöntésekor gondoljunk tisztelettel a gyakran nehéz körülmények között dolgozó könyvtárosokra. Mind több egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező népművelőt találunk közöttük. Többen — Fekete Dezső, Martonosi Pál és mások — a kezdet kezdetétől munkálkodnak a hálózatban, fogyhatatlan szenvedéllyel, elkötelezettséggel. Hadd üdvözöljük őket a 107 ezer beiratkozott olvasó nevében külön is. Apró Antal megnyitja a Parlament ülését Brezsnyev-Bahr megbeszélés
