Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
Őszinteségre csak őszinteséggel... HÁNYSZOR halljuk a kétségbeesett panaszt szüléktől, hogy íiuk-lányuk valósággal elzárkózik előttük, nem beszél, alig mond el valamit otthon az iskolai dolgairól, úgymond teljesen „elvadul”. Az egykor aranyos, kedves kisgyerek jóformán csak enni és aludni jár iiaza, előkelő idegenként él a házban — mondják —, s már csak akkor vált szót velük, ha faggatják. Hogyan lehet ezt elkerülni, hogyan érhetjük el, hogy a gyerekünk őszinte legyen és az is maradjon hozzánk? Erre csak egy recept van: őszinteségre csak őszinteséggel nevelhetünk. MINDEN szülő vágyik arra, hogy gyermekének bizalmasa, barátja, első számú tanácsadója lehessen, csakhogy ezt nem minden szülő éri el. A nyíltságot ugyanis nem lehet a gyerektől megkövetelni, arra a szülőnek érdemessé kell válni. Hogyan?! Nyíltsággal és őszinteséggel. A „kettős nevelésnek” ugyanis létezik olyan tartalma is, hogy mást beszél és mást cselekszik a szülő, s ezt a gyermek igazságkutató röntgenszeme be- csaphatatlanul és mindig felismeri. Ha azt mondjuk: kisfiam, ne hazudj, akkor magunk sem eshetünk ebbe a hibába. Ha sajnáljuk, hogy nem ér rá eljönni egy nagynéni látogatóba hozzánk, s ezt megmondjuk neki a telefonbeszélgetéskor, s aztán a hallgatót letéve örvendezünk az elmaradt vendégeskedésnek. A gyermek fennakad ezen a kis hazugságon is, zavarba jön, csökken szülei iránti bizalma és megbecsülése, és esetleg maga is könnyűszerrel válik fiillentővé. Nemrég a tűzoltókat kellett éjszaka kihívniuk az egyik háztömb lakóinak, miután az egyik hatodik emeleti erkélyen két pizsamás kisgyerek sírt és jajgatott az éjszakában a szülei után. Hogy mi történt? A szülők este lefektették a kicsiket, úgy tettek, mintha maguk is nyugovóra térnének, aztán elmentek hazulról. A gyerekek valamire felébredtek, a papának, mamának csak hűlt helyét találták, s ettől kitört a pánik. Közhely, hogy a gyermek sok tekintetben olyan felnőtté válik, amilyenné a család formálja, hiszen életre szóló emlékeit, a jellemét formáló példákat elsősorban a szülői házból, a szülei életéből és magatartásából meríti. Sok szülő hajlamos arra, hogy ezt elfelejtse, mint ahogy azt is, hogy ő is volt egyszer gyermek, s benne ugyanolyan folyamatok mentek végbe. A szülők nevelési balfogásai és túlzásai különösen elősegítik tehát azt, hogy a gyermek lassanként elszakadjon otthonról, örömeinek és gondjainak megosztását máshol keresse. ELÉGGÉ elterjedt szülői gyakorlat a próbáratevés. A délelőtt otthon tartózkodó délutános gyereknek többnyire megtiltják, hogy bekapcsolja a televíziót, s kiszabják számára a tanulnivalót. Ezek után egy kis jelet is helyeznek a kapcsolóra, s ha a gyerek megszegi a tilalmat, megszégyenítik, kikiáltják hazugnak. Ezzel eltúlozzák, felnagyítják benne a csekély vétséget, nem hagynak szinte visszautat arra, hogy őszintévé váljon. Gyerekeket nevelni csak végletek nélkül lehet; a gyerekkel szinte együtt élve, gondolkodva és érezve lehet, és csak a gyermek „teherbírásához” mért követelményekkel. Ahol a szülő ezt megérti és maga sem „játssza” a csalhatatlant, ott jó marad a kapcsolat közte és gyermeke között. De ehhez tudni kell beismerni azt is, ha valamit felnőtt fejjel elvét az ember. A szülő és a gyermek kapcsolata tehát sokszor azon áll vagy bukik, hogy a szülő mennyire válik alkalmassá szülői szerepére, mennyire tud és mer frázisok és nagyofmondások nélkül, hibáival és erényeivel együtt őszinte emberként megnyilatkozni gyermeke előtt. Horgolt blúz A modell enyhén karcsúsított 300 g fonalból 3-mas tűvel készült és hátul 3 gombbal gombolt. Kocka minta: 9-cel osztható plusz 1 láncszemmel kezdjük. 1. sor: A láncszemsort végig behorgoljuk rövidpálcával. 2. sor: 3 láncszemmel fordulunk — 8 egy- ráhajtásos pálca, 1 láncszem, 1 rövidpálca kimarad — ismétlés, végül 8 egyráhajtá- sos pálca. 3. sor: Végig rövidpálcával behorgoljuk a láncszemekre is öltve. 4. sor: mint 2. sor. 5. sor: mint 3. sor. 6. sor: 3 láncszemmel fordulunk — 2 egyráhajtásos pálca 1 láncszem, 1 rövid pálca kimarad — isVnétlés végül 2 egyráhajtásos pálca 1— sorokat ismételjük. Fantázia csíkok: 1. sor: végig rövidpálca sor. 2. sor: — 3 láncszem, 3 rövidpálca kimarad a következőbe egy kétráhajtásos pálcát öltünk, a pálcára lefelé haladva 3 szorosszgmet öltünk (átfogva a pálcái), leöltünk láncszemmel a pálca tövéhez (abba a rövidpálcába, melybe a kétráhaj- tásos pálcát öltöttük) — ismételünk végül 3 láncszem, 2 rövidpálca kimarad, egy kétráhajtásos pálca az utolsó rövidpálcára. 3. sor: 2 láncszem, 1 rövidpálca a kétráhajtásos pálca tetejére — 3 láncszem egy rövidpálca a kétráhajtásos pálcára — ismétlés, vé gül egy rövidpálca az utolsó pálcára. 4. so»*: A 3 láncszemes ívekbe 4 rövidpálcát öltünk. 5. sor: 3 láncszem — 2 egyráhajtásos pálca, 2, rö- vidoálca kimarad, 5 egvrá- haltásos pálca a következő pálcába, 2 rövidpálca kimarad — ismételünk, végül 2 egyráhajtásos pálca. 6. sor: 3 láncszemmel fordulunk — 2 egyráhajtásos pálca a 2 egyráhajtásos pálcára. 2 láncszem. 5 egyrá- ha^tásos pálca egyszerre befejezve, *» láncszem — ismétlés. 7. sor: végig rövidpálca. 8. sor: mint 2. sor, 9. sor: mint 3. sor 10. sor: mint 4. sor, 11. sor: 3 láncszem — 2 egyráhajtásos pálca, 1 láncszem, 1 rövidpálca kimarad — ismétlés. Ezután a kocka minta. Háta: A szabásmintának megfelelő láncszemsorral kezdjük, a kocka mintát kétszer horgoljuk. Ezután a fantázia minta következik, ismét a kocka minta háromszor ismételve, ismét a fantázia minta, majd a kocka mintával dolgozunk végig. A karöltő magasságának felétől kétrészben dolgozunk. Eleje: Hátával azonos módon készül, csak nem vesz- szük két részre félkaröltő magasságnál, hanem csak a nyakkerekílésétől dolgozunk külön-külön. Ujjak: A szabásminta szerint horgolunk, igen bő új- jakat és bő befejezést. A modell 43 cm bőséggel kezdte az uijakat. A munka menete a fantázia minta 4., 5., 6., 7., 2., 3. 4. 5. 6. 7. 2. 3. 4., sorait horgoljuk. Majd a kellő magasságnál a karbőségnek megfelelően beszűkítjük az ujjakat olyképpen, hogy rövidpálcasort horgolunk és minden második vagy harmadik pálcát kihagyjuk és a megfelelő mennyiségű rövjtíoálcával vagy 5 sort horgolunk és utána ismét a bő szabástmintá- nak megfelelő szemszámmal horgolunk tovább. Ezután folytatjuk Ismét a fantázia mintát, majd csak egyráhajtásos pálcákkal dolgozunk. Ha kész vagyunk az egyes részeket összevarrjuk, hátának nyitott részét két oldalt két sor szorosszemmel behorgoljuk és a gomblyukaknak hurkot horgolunk a megfelelő helyen. A nyakát körülhorgoljuk a fantázia mintával, illetve annak 6., és 7. sorával, de előtte egy rövidpálca sort horgolunk, valamint befejezni is rövidpálcával fejezzük be Beszélgetés a belgyógyászatról Felkerestük Magyar Imre professzort, a budapesti Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem 1. sz. Belgyógyászati Klinikájának az igazgatóját. Neve sokak előtt ismert, hiszen mint belgyógyász professzor nagyon sok beteggel találkozik, de talán még többen ismerik a televízióból, vagy könyvein keresztül. Vajon az orvosprofesszor, aki a szépirodalom területére is átkalandozik és aki oly otthonosan beszélt a zenéről a televízióban, hogyan látja szű- kebb szakterületének mai problémáit és a jövő perspektíváit? — A belgyógyászat legnagyobb problémája ma elsősorban magának a belgyógyászatnak a helyzete, sőt sokak által válságosnak nevezett helyzete. Arról van szó, hogy az orvostudománynak eme alapterületén a szakosodás már olyan nagy mértékű — mellesleg megjegyzem, hogy ez haladó folyamat, melyet megakadályozni nem lehet, de nem is szabad —, hogy a belgyógyászatból leszakadnak különféle szakterületek és belgyógyász, mint olyan, ma már alig akad. Jellemző példa, hogy a legutóbbi nemzetközi bel- gyógyászkongreszust sem tudták megtartani, any- nyira kevés jelentkező volt. Ma már kevés az olyan belgyógyász, akit a belgyógyászat egészében érdekel. Viszont van nefrológus (a vese betegségei érdeklik), endokri- matológus (a vér betegségei érdekli), endokri- nológus (a belső elválasz- tású mirigyek betegségeit tanulmányozza), pulmo- nológus (a tüdő betegségeit gyógyítja), cardioló- gus, angiológus (a szív, illetve az erek betegségeivel foglalkozik) és így tovább. Tehát a belgyógyászat szükebb szakmákra „parcellázódott”. Ez önmagában nem volna baj, mert a kutatás ily módon föllendül: egy kis területnek az ismerője mélyebbre hatolhat, eredményesebben dolgozhat annál, aki az egészszel foglalkozik. A baj az, hogy közben megfeledkeznek magáról a betegről. Akinek nem vesebaja, nem fülbaja, nem torokbaja van, hanem „egyszerűen” beteg — több féle tünettel, sok féle összefüggésen keresztül. Lassan hiányozni fog az a belgyógyász, aki az összefüggéseket látja, aki j az egész emberrel foglal- I kozik. A szakágak specia- j listái a betegnek csak í egyes szervével, vagy szervrendszerével törődnek. Leegyszerűsítve: a gégész csak torkot gyógyít, s arra nem figyel föl, hogy egy torokgyulladás esetleg más, súlyosabb betegség tünetcsoportjához tartozik. Ezt I persze a beteg sínyli meg. — Meg kell vallanunk, elég ijesztőnek tűnt, amit most elmondott. De mivel a specializálódás végül is haladó irányú folyamat — mit lehet tenni? Milyen megoldást lát ön? — A megoldás az lehetne hogy csak a már kész belgyógyász szakorvost nevezzék ki körzeti orvosnak. A körzeti orvosnak kellene ugyanis az egész emberrel foglalkozó belgyógyász szerepét betöltenie. De körzeti orvosaink egy része sajnos nem belgyógyász szakorvos. Ehhez az egyetem elvégzése után még négy és fél évet valamelyik belgyógyászati klinikán vagy osztályon kellene eltöltenie. Soknak tartja ezt? Nézze, az orvosi ismeretek ma már olyan mértékben megszaporodtak, hogy az a hat év, ami alatt egy orvos képzése folyik, éppen csak az alapok elsajátítására elegendő. — Professzor úr, a belgyógyászat területén hol, miben várja a közeljövőben a legnagyobb, reálisan belátható fejlődést? — Anélkül, hogy jósolni kellene, már a mai tények alapján biztos, hogy a jövő fejlődést befolyásolják a következő tényezők: — Az immunológia bevonulása a belgyógyászatba. Röviden arról van szó, hogy a belgyógyászati betegségek okaként fölmerült, hogy a szervezet bizonyos esetekben ellenanyagokat termel a saját anyagaival szemben is. Amint ezt bizonyítani sikerült, azonnal fölmerült a beA kecskeméti új tejüzem működése óta, minőségi kifogások miatt sok észrevétellel éltek, kérdéseket tettek fel a fogyasztók, főként a háziasszonyok. E felvetésekre lapunk július 27-i számában egyszer már válaszolt az üzem igazgatója. Közölte, hogy a tejfölfogyasztás mintegy 50 százalékos növekedése miatt a termelékenyebb gépi gyártásra, új technológiára tértek át, s az észrevételeket lényegében ugyan megfelelő, de még a szokatlan gyártmánytól való idegenkedésnek tulajdonította. A kifogások azonban nem szűntek meg. Reményi Sándorné kecskeméti olvasónk például így panaszkodik: „Hetek óta aludttejet vásárolok tejföl helyett. A boltban, ahol általában veszem, azt mondták, hogy az új üzem működése óta sajnos, ilyen tejfölt kapnak, s a kannás sem különb. Amíg a régi üzemből kapták, 5 kannával fogyott el hetente, most elég az egy is. Nem értjük, ezt ne vennék észre az üzemben? S ha igen, miért nem változtatnak a tejföl minőségén? Az ember ugyanis számol: vesz 3 forintért egy liter tejet, megaltat- ja és eheti. Ezzel szemben amit tejfölként vásárol, az 4,20 forintba kerül és csak két deciliter.” Hallgassuk meg tehát újra az üzemigazgatót. avatkozás lehetősége is; az ellenanyagképzést akadályozó gyógyszerek előállítása. Ezek fejlődésétől nagyon sokat várok. — A biokémia, ezen belül az enzimkutatás fejlődésétől is sokat remélek. Az enzimek hiánya ugyanis számos betegség oka. — Á technika fejlődése az orvostudományban ús nagy távlatokat nyit. A belgyógyászatban főleg a diagnózisok finomításában játszanak szerepet a különféle műszerek. Például a különböző endoszkópokkal — ezeket be lehet vezetni a szervezet belsejébe — egy sereg olyan betegség gyógyítása is lehetővé vált, amelyeket azelőtt föl sem ismertünk. — Végül a transzplantáció területén várok nagy fejlődést. Igaz, ez elsősorban sebészeti probléma, de belgyógyászati betegségeket lehet vele meggyógyítani (például vesebajt, májbetegséget, szívbajt). A belgyógyászt azonban leginkább talán a csontvelő-átültetés érdekli, mellyel sok hematológiai betegséget meg lehet majd gyógyítani, olyan betegségeket, melyekben a csontvelő nem működik. Eöry Éva hátha mégis kínálkozik valamilyen megoldás a fogyasztók panaszának orvoslására. — A poharakba adagolt tejfölre most már ritkán akad panasz. A 16 százalékos zsírtartalmú, szép, sűrű állomány ugyanis az alvadékrögöcskék ellenére kifogástalan termék. Nagyon fontos természetesen, hogy a tejföl átmenetileg se kerüljön meleg helyre az üzletben sem. Sajnos, mind a fogyasztók, mind a kereskedelem részéről sokkal több jogos kifogás éri a kannás tejfölt. Bár a technológiai fegyelem maradéktalan betartása érdekében immár ismételten fegyelmi és kártérítési eljárást is alkalmaztam a mulasztókkal szemben, teljes eredményt még nem sikerült elérnünk. Az esetenkénti lazaságok mellett szükséges megemlítenem: egyelőre nem rendelkezünk a gyártás egy fontos kellékével, a homogenizátor- ral. Ilyen gép segítségével megelőzhető a tejföl zsírjának felfölöződése, ez pedig minőségjavító tényező. ígéretünk van ilyen gépre. Mivel azonban import útján lehet beszerezni, sajnos, még várnunk kell rá. Éppen ezért átmenetileg visszatérünk a korábbi eljáráshoz, ismét a régi, munkaigényesebb módszerrel készítjük a kannás tejfölt — hangzott Klingl József igazgató válasza P. J. Átmenetileg ismét a régi technológia Mégegyszer a tejföl minőségéről