Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

1972. október 31., kedd

5. oldal

Zeneoktatás

Kecskeméten, MunszentniiUóson

Kecskemét főterétől néhány utcányira, csendes környéken áll az Állami Zeneiskola elaggott épülete. Az intézmény nagy és eredményekben gazdag múltra tekinthet vissza. Az Állami Zeneiskola — méltóképpen jogelődjéhez, a Kecskeméti Városi Zeneiskolához — most is fontos művelődési intézménye a megyeszékhelynek. Az

öreg, alkalmatlan épületben fiatalos kedvvel, az eredmények megtartásának és megújulásának szándékával folyik a munka. Erről a jelenkori és jövőbeni gazdagodásról szóltak beszélgetésünkkor — az olykor nyomasztó ' gondokat is feltárva — az iskola vezetői: Körber Tivadar igazgató és Forgács Erzsébet igazgatóhelyettes.

Gondok, örömök a fiókiskolával

Három évvel ezelőtt jött létre a kecskeméti zeneiskola első és mindmáig egyetlen íiókiskolája Kun- szentmiklóson. A most megkezdett tanévben mintegy hatvan növendék ismerkedik a muzsikával itt az előképzőben és három hangszeres tanszakon. Az oktatást Ozvári Rudolfné tagozatvezető irányításával egyelőre három tanár végzi. A tagozatvezető zongorát tanít és a rézfúvós növendékeket oktató férjével együtt Budapestről utazik a tanítási napokon Kunszentmiklósra. Tábori Ferenc, aki egyben a helyi gimnázium énektanára, szolfézst tanít és a fafúvós tanszék munkáját vezeti. A kicsi, de máris eredményesen működő intézet negyedik tanára a

közeli Apostagról jár át.

— Szívesen beszélek a kunszentmiklósi fiókiskoláról — kezdi Körber Tivadar igazgató —, mert egyik forrása örömeinknek és gondjainknak. A helybe- iieknek és az iskola itteni vezetőinek is Sok örömet szereznek a lelkes, tanulnivá- gyó és tehetséges gyerekek, de a munkánkat támogató, lányaikat és fiaikat jó munkára serkentő szülők is. Hároméves munkánk eredménye: Perszki Károly volt növendékünk elindult a zenei pálya felé vezető úton a debreceni zenei szakiskolában; s hogy most is vannak olyan tanulók a rézfúvós tanszakon, akik folytatni szeretnék magasabb fokon zenei tanulmányaikat, s alkalmasak is rá.

A példa követésre vár

■— Természetesen szeretnénk fejleszteni az iskolát létszámban is. Elsősorban vonós hangszerek oktatását kellene bevezetni. Erre azonban — részben terem-, részben tanárhiány miatt — még e tanévben sem kerülhet sor. Eddigi helyiséggondjainkat a gimnázium enyhítette.

Ugyancsak a helyi szervek, pontosabban a nagyközségi tanács segítőkészsége teszi lehetővé, hogy legalább lassan gyarapodjék hangszerállományunk. Kunszenlmiklóson nem kevés hagyománnyal rendelkezik a fúvószenekari muzsikálás, de megfelelő hangszerek hiányában

egyelőre ezt a területet sem tudjuk az igényekhez illő módon fejleszteni.

— Nemcsak a fúvós

muzsikának, hanem általában a zenének, a jó muzsikának is voltak hagyományai a községben — kapcsolódik a beszélgetésünkhöz Forgács tanárnő. Mielőtt az állami zeneoktatást megszerveztük volna Kunszentmiklóson, zeneoktatói munkacsoport működött. Ez elsősorban a ma már nyugalmazott Simon Lajos tanár ügyszeretetének, oktatói és nevelői munkájának eredménye. Jó lenne, ha az itteni példa nyomán az elkövetkező évek során a Kecskemét környéki nagyobb községekben is létrehoznának fiókiskolákat. A kunszentmiklósi példa is mutatja, hogy vidéken menynyi friss tehetség rejtőzik elzárva a tanulás lehetőségétől.

Jóval több növendék

Az idei tanév az iskola "„székvárosában” is nagy fejlődést hozott. Kereken százzal több növendék iratkozott be, mint az előző évben! Így most 475 tanulója van az iskolának.

— Kecskeméten is van két kihelyezett tagozatunk

— veszi át a szót Körber Tivadar. — Az elhelyezési gondjainkon is segít ez valamelyest, meg a kicsi növendékeknek sem kell messzire járni általános iskolájuktól, lakóhelyüktől. A Leninvárosban és Szé- chenyivárosban kaptunk helyet az általános iskoláktól.

A tanév egyéb terveiről, feladatairól kérdezem a zeneiskola vezetőit.

Kapcsolat volt tanítványokkal

— Tervezzük önálló ifjú zenebarát csoport megalakítását, hogy tanulmányaikat befejező növendékeinket együtt tartsuk — folytatta a beszélgetést Körber Tivadar. — Szeretnénk továbbra is szerepeltetni főiskolásokat, fiatal művészeket, akik nálunk végezték zeneiskolai tanulni vaikat, ahogy a tanév megnyitásakor is bemutatkozott két volt tanítványunk: Dömötör

László klarinétművész Faragó Márta zongorakíséretével.

Fontos feladatunk még a második félévben a megyei kamarazenei találkozó megrendezése és a tanév végén a már hagyományos országos jellegű szolfézstanári továbbképzés.

Ittzés Mihály

Elzárkózottak

ÜLTÜNK az egyik KISZ-taggyűlésen,

haligattuh a titkár beszámolóját. Az alap- szervezet életéből egy negyedév: „Eredményesen segítettük a vállalat gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását, az ifjúsági brigádok becsületesen helytálltak a szocialista munkaversenyoen, de ami a mozgalmi munkát illeti, még bőven van tennivalónk...’

A beszámoló után a tennivalókról, vagyis az alapszervezet feladatairól vitatkoztak a fiatalok. Néhány hozzászólás után azonban feltűnt, hogy — bár körülbelül harmincán ültük körbe a tanácsterem hosszú asztalát — mindig ugyanazok nyújtották kezüket, mindig ugyanazok mondták el javaslataikat, ötleteiket. Tulajdonképpen nem harmincán, hanem Csak hárman-négyen vettünk részt a taggyűlésen.

Az egyik fiatalember például a következőket javasolta: „A műhelycsarnok melletti széles földsávra szinte rossz ránézni. Bántja a szemet a sok ócskavas, téglatörmelék. Szánjunk rá néhány órát, s hozzuk rendbe ezt az elhanyagolt területet. Te például mit szólsz ehhez az ötlethez?” „Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, de ne haragudj, én sajnos ... tudod, nagyon sok dolgom van otthon ..

MÁS ÖTLET: .-Nem is emlékszem rá, hogy utoljára mikor rendeztünk klubdélutánt. Jó lenne már egyszer fehér asztal mellett is összejönni. Elkérjük az ebédlőt, hozunk magnót. Benne vagytok?” Néhány válasz: „Bejáró vagyok, indul a vonatom.” „Mit szólna a férjem?” „Tudjátok, hogy középiskoláiba járok, tanulni kell.”

Ismét egy javaslat: „Patronáljuk a szakmunkástanulókat. Ki vállalná el ennek a megszervezését?” Néma csend. „Rád gondoltunk, hiszen neked még nincs semmilyen megbízatásod a KISZ-ben.” „Nem vagyok én erre alkalmas .. .”

Nem ritka jelenség, hogy a taggyűlé- sek<'*i, s a különböző tanácskozásokon elhangzott jó ötletek, helyes javaslatok,

megvalósításra váró kezdeményezések

tiszavirág életűek, s csak a szekrények polcain porosodó jegyzőkönyvek őrzik emléküket.

Statisztika nem készült arról, hogy az ifjúsági szövetség tagjai közül hányán veszik ki részüket a mozgalmi munkából. Bizonyára sokan vannak. Ök azok, akik gazdasági munkájuk elvégzése után szabad idejük egy részét feláldozova, a késő délutáni vagy az esti órákban az alapszervezet ügyeivel foglalkoznak. A gazdasági ügyeket intézik, beszámolókat írnak, meghívókat küldenek ki, szerveznek. örömmel, lelkesen csinálják, mert szívügyüknek tekintik az ifjúsági mozgalmat. De egy nap nekik is 24 órá- ból áll,_________

STATISZTIKA arról sem készült, hogy

az ifjúsági szövetség tagjai közül hányán zárkóznak el a különböző megbízatásoktól. Sajnos, viszonylag elég sokan vannak ők is. Csak a létszámot növelik, befizetik a pénzt, megkapják a bélyeget, néha részt vesznek a taggyűléseken, de nem 'tesznek semmit a mozgalom érdekében. S ami szintén gyakori: az alapszervezet munkáját éppen ők kritizálják a legjobban. i

Emlékeztetni kellene ezeket a fiatalokat arra, hogy mielőtt átvették a piros tagsági könyvet, fogadalmat tettek: mindig KISZ-taghoz méltóan dolgoznak. Na- gyon sok adósságuk van.

ÁLTALÁNOS tapasztalat, hogy megélénkült az ifjúsági szövetség szervezeti élete. Ez azt is bizonyítja, hogy a vezetőségek nevelő munkája során egyre több elzárkózott fiatal válik a közösség hasznos tagjává. Egyre többen kiveszik részüket a mozgalmi munkából. De ez az eredmény nemcsak az ifjúsági szövetség vezetőin, hanem azokon a fiatalokon is múlik, akik belátva hibáikat a jövőben nem zárkóznak el a feladatok, a megbízatások előL Mert a lelkiismeretük kötelezi őket.

Tárnái László

Változatos színházi műsor

A KECSKEMÉTI színházi életre a változatos jelzőt legfeljebb az egész évadra vonatkozóan használhattuk, mivel itt folyamatosan hosszabb ideig műsoron tartanak egy-egy színművet. Most egy hét alatt, keddtől keddig öt különböző előadást láthatnak az érdeklődők.

Ma este 8 órakor két magyarországi bemutatóval nyitja az új évadot a Zrínyi Ilona általános iskola pincéjében működő stúdiószínpad, Szakonyi Károly: Ha itthon maradnál című művének szerepeit Dévay Camilla és Fekete Tibor alakítja. Guy Foissy nevét külföldön jól ismerik. Hazánkban A családi háromszög című egyfelvonásosa kerül előHímzőszakkör Bácsalmáson

Uj népművészét születik Bácsalmáson? — kérdezte a Petőfi Népe szeptember 21-i számában B. A. Kérdésére határozott nemmel kell válaszolni.

Manapság a legnemesebb célja az ilyen szakkörnek, hogy a hagyományokat ápolja. Nem tudok szebb feladatot elképzelni az oktatók számára, mint azt, hegy megismertessék az érdeklődőket a népi hímzésekkel.

Büszkén mondhatjuk, hogy a bácsalmási szakkör tagjai hét év folyamán többféle hímzést ismertek meg. Keresztszemes munkákkal kezdtük amelyek különböző változatokban mes találhatók az egész ország területén. Majd a szűrhímzéssel ismerkedtünk. azután következett a hozzánk közel levő kalocsai. Ezután jött a színeiben ugyan egyszerű, de változatos öltéstechnikával készülő buzsáki. Megtanultuk a matyó, az erdélyi torockói, a piros- kék palóc szakácskák mintáit. A legutóbbi a rábaközi volt. Az asszonyok szépérzéke eközben finomult, a tanulás közben új földrajzi ismeretekre is szert tettek. Idén Hódmezővásárhely és környéke következik.

Sajnos, Bácsalmáson nincsen sem a magyar, sem a német, sem a bu- nyevác lakosságnak a fentiekhez hasonló hímzésha- ívománya... A bunyevá- ~ok ugyan szőttek úgynevezett pregacsák^t (kötényeket), de sajnos a szakköri tagok nem rendelkeznek szövőszékkel, hogy ezt felújíthatnák.

Célunk, hogy a jövőben még az eddiginél is több asszonyt bevonjunk a mozgalomba és így az eddig csak az otthon falai között élők is bekapcsolódjanak a társadalmi életbe.

A megyei népművelési tanácsadó szaktanácsadójának az elismerése megerősíti azt a hitünket, hogy jó módszerrel dolgozunk. Tőle sok segítséget kapunk, s mi is nagyon szívesen megosztjuk tapasztalatainkat olyan közösségekkel, amelyek most kezdik a munkát. Biztat iuk őket: sok örömbe' lesz részük.

Kollár Jőzsefné

szakkörvezető

szőr pódiumra, éppen a kecskemétiek kezdeményezésére. A rendkívül érdekesnek ígérkező műben Dévay Camilla és Faluhelyi Magda kapott pompás játéklehetőséget, Az előadásokat Udvaros Béla rendezte. A két egyfelvo- násost november 5-én (kivételesen fél 8 órakor) és

9-én is megtekinthetik az érdeklődők.

A CIGÁNYPRÍMÁS főszereplői: Sárosi . Gábor,

Ribár Éva, Magyar Mária, Balogh Rózsa, Györgyfi József, Sas József. Orosz György vendégként rendezi az előadást, karmester: Németh László. Kálmán Imrének még az első világháború előtt komponált melódiái bizonyára most is megtalálják a maguk közönségét. Premier: november 3.

Ezúton is szeretnénk felhívni a figyelmet a Szolnoki Szigligeti Színház remek Szent Johanna-elő- adására. A két társulat között létrejött megállapodás értelmében a hírős város irodalom- és színházkedvelői is megnézhetik Shaw remekét. Karinthy Gábor főiskolai hallgató rendezéséről a kritikusok elismerően írtak és a felújítást szép teljesítménynek minősítették. A szolnokiak november 7-én délután 3 és este 7 órakor adják elő a világhírű művet.

NAGY ÖRÖMMEL számolunk be arról, hogy Kocsis János: Bolyai János estéje című műve az új évadban is műsoron marad. Novemberben csupán TCees1rarp£ten ötször kerül színre, első alkalommal november 2-án. csütörtökön fél 8 órakor. A monodráma a pinceszínház eddigi legnagyobb sikere.

H. N.

prz.

'Í31LA1 HÍJ

Erdő, tető, körző, verő

Az igenevek a névszók körébe tartoznak. Névszók, és mégis magukkal hozzák az igék gazdagságát, kifejező, színező erejét. Különösen sok érdekességet mutat a folyamatos melléknévi igenév, amely a szókincs gyarapításának is jelentős eszköze.

Amint tudjuk, képzője -ó, -ő, pl, író, játszó. Nézzük, hogy mit jelent az író? Alap jelentése: aki ír. Pl. a leckéjét író tanuló. De átvitt értelemben író az, aki írni szokott. Akkor is írónak nevezzük, amikor éppen nem ír. Ugyanúgy a néző az, aki néz valamit, de az is, aki színházba, moziba szokott járni, és szereti a tévéműsorokat. Az alap jelentésen kívül az igeneveknek tehát főnevesült alakjai is vannak.

Az igenevek régóta megvannak nyelvünkben. Az erdő és a tető igenévi jellegét ma már nem is érezzük. Az erdő az ered igéből keletkezett: alakja eredő volt. Az ige eredeti sarjad jelentése szerint az eredő (később a második magánhangzó kiesése után: erdő) a vágás után sarjadt fiatal erdő neve volt. Később általánosabb jelentéssel mindenféle erdőt jelentett, miután az eredeti erdő jelentésű vad főnév elvesztette alapjelentését. A vadállat régen ^rdei állatot jelentett, de mivel a vadállatok nem voltak olyan szelídek, mint i ház körüliek, a szó felette mai jelentését.

A tető a tetik (látszik: ól alakult. A tető (hegytető) az, ami messzi-1

ről látszik, feltűnik. Tehát jelentése látszó volt. Vlivel a tetik ige elavult, igeneve, a tető, könnyen vehetett fel más jelentést. A tetik ma a továbbképzett tetszik alakban ismeretes. Ennek is a látszik az eredeti jelentése. („Ügy tetszik, hogy már találkoztunk.”)

A körző alapszava a köröz ige, ebből lett a köröző igenév. Még ma is a város felett köröző repülőgépről beszélünk. A köröz ige a kör főnévből keletkezett. Amikor köröz a repülő, valóban köröket ír le, ha nem is szabályosakat. Van egy olyan eszközünk, amellyel szabályos köröket lehet rajzolni (jól ismerik a tanulók és a mérnökök), ez pedig a körző. Ebben a szóban is kiesett a második magánhangzó, amikor a szó eredeti jelentése elhomályosult.

Még egy igenevet is

megemlíthetünk, ez a verő. Jelentése is világos: mivel a ver igéből képezték, azt jelenti, aki ver, de azt a szerszámot is, amellyel vernek. Ma is használjuk, amikor például szöget verünk a falba, csak sajnos, régi szép kifejező nevét kiszorította a szláv eredetű kalapács. A verő csak a székelyek nyelvében ma. -adt meg a kovács nagykalapácsa jelentéssel, a kisebb kalapáló szerszámot azonban ők is kalapácsnak nevezik.

Kiss István