Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

1972. október 31., kedd 5. oldal Zeneoktatás Kecskeméten, MunszentniiUóson Kecskemét főterétől né­hány utcányira, csendes környéken áll az Állami Zeneiskola elaggott épü­lete. Az intézmény nagy és eredményekben gazdag múltra tekinthet vissza. Az Állami Zeneiskola — mél­tóképpen jogelődjéhez, a Kecskeméti Városi Zene­iskolához — most is fontos művelődési intézménye a megyeszékhelynek. Az öreg, alkalmatlan épület­ben fiatalos kedvvel, az eredmények megtartásának és megújulásának szándé­kával folyik a munka. Er­ről a jelenkori és jövőbeni gazdagodásról szóltak be­szélgetésünkkor — az oly­kor nyomasztó ' gondokat is feltárva — az iskola veze­tői: Körber Tivadar igaz­gató és Forgács Erzsébet igazgatóhelyettes. Gondok, örömök a fiókiskolával Három évvel ezelőtt jött létre a kecskeméti zeneis­kola első és mindmáig egyetlen íiókiskolája Kun- szentmiklóson. A most megkezdett tanévben mint­egy hatvan növendék is­merkedik a muzsikával itt az előképzőben és három hangszeres tanszakon. Az oktatást Ozvári Rudolfné tagozatvezető irányításával egyelőre három tanár vég­zi. A tagozatvezető zon­gorát tanít és a rézfúvós növendékeket oktató fér­jével együtt Budapestről utazik a tanítási napokon Kunszentmiklósra. Tábori Ferenc, aki egyben a he­lyi gimnázium énektanára, szolfézst tanít és a fafú­vós tanszék munkáját ve­zeti. A kicsi, de máris eredményesen működő in­tézet negyedik tanára a közeli Apostagról jár át. — Szívesen beszélek a kunszentmiklósi fiókisko­láról — kezdi Körber Ti­vadar igazgató —, mert egyik forrása örömeinknek és gondjainknak. A helybe- iieknek és az iskola itteni ve­zetőinek is Sok örömet sze­reznek a lelkes, tanulnivá- gyó és tehetséges gyere­kek, de a munkánkat tá­mogató, lányaikat és fiai­kat jó munkára serkentő szülők is. Hároméves mun­kánk eredménye: Perszki Károly volt növendékünk elindult a zenei pálya felé vezető úton a debreceni zenei szakiskolában; s hogy most is vannak olyan ta­nulók a rézfúvós tansza­kon, akik folytatni szeret­nék magasabb fokon zenei tanulmányaikat, s alkal­masak is rá. A példa követésre vár ■— Természetesen szeret­nénk fejleszteni az iskolát létszámban is. Elsősorban vonós hangszerek oktatá­sát kellene bevezetni. Er­re azonban — részben te­rem-, részben tanárhiány miatt — még e tanévben sem kerülhet sor. Eddigi helyiséggondjainkat a gim­názium enyhítette. Ugyancsak a helyi szer­vek, pontosabban a nagy­községi tanács segítőkész­sége teszi lehetővé, hogy legalább lassan gyarapod­jék hangszerállományunk. Kunszenlmiklóson nem ke­vés hagyománnyal rendel­kezik a fúvószenekari mu­zsikálás, de megfelelő hangszerek hiányában egyelőre ezt a területet sem tudjuk az igényekhez illő módon fejleszteni. — Nemcsak a fúvós muzsikának, hanem álta­lában a zenének, a jó mu­zsikának is voltak hagyo­mányai a községben — kapcsolódik a beszélgeté­sünkhöz Forgács tanárnő. Mielőtt az állami zeneok­tatást megszerveztük vol­na Kunszentmiklóson, ze­neoktatói munkacsoport működött. Ez elsősorban a ma már nyugalmazott Si­mon Lajos tanár ügysze­retetének, oktatói és neve­lői munkájának eredmé­nye. Jó lenne, ha az itte­ni példa nyomán az elkö­vetkező évek során a Kecs­kemét környéki nagyobb községekben is létrehozná­nak fiókiskolákat. A kun­szentmiklósi példa is mu­tatja, hogy vidéken meny­nyi friss tehetség rejtőzik elzárva a tanulás lehető­ségétől. Jóval több növendék Az idei tanév az iskola "„székvárosában” is nagy fejlődést hozott. Kereken százzal több növendék iratkozott be, mint az elő­ző évben! Így most 475 tanulója van az iskolá­nak. — Kecskeméten is van két kihelyezett tagozatunk — veszi át a szót Körber Tivadar. — Az elhelyezési gondjainkon is segít ez va­lamelyest, meg a kicsi nö­vendékeknek sem kell messzire járni általános is­kolájuktól, lakóhelyüktől. A Leninvárosban és Szé- chenyivárosban kaptunk helyet az általános isko­láktól. A tanév egyéb terveiről, feladatairól kérdezem a zeneiskola vezetőit. Kapcsolat volt tanítványokkal — Tervezzük önálló if­jú zenebarát csoport meg­alakítását, hogy tanulmá­nyaikat befejező növendé­keinket együtt tartsuk — folytatta a beszélgetést Körber Tivadar. — Szeret­nénk továbbra is szerepel­tetni főiskolásokat, fiatal művészeket, akik nálunk végezték zeneiskolai tanul­ni vaikat, ahogy a tan­év megnyitásakor is be­mutatkozott két volt ta­nítványunk: Dömötör László klarinétművész Fa­ragó Márta zongorakísére­tével. Fontos feladatunk még a második félévben a megyei kamarazenei találkozó megrendezése és a tanév végén a már hagyományos országos jellegű szolfézs­tanári továbbképzés. Ittzés Mihály Elzárkózottak ÜLTÜNK az egyik KISZ-taggyűlésen, haligattuh a titkár beszámolóját. Az alap- szervezet életéből egy negyedév: „Ered­ményesen segítettük a vállalat gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását, az ifjú­sági brigádok becsületesen helytálltak a szocialista munkaversenyoen, de ami a mozgalmi munkát illeti, még bőven van tennivalónk...’ A beszámoló után a tennivalókról, vagyis az alapszervezet feladatairól vi­tatkoztak a fiatalok. Néhány hozzászólás után azonban feltűnt, hogy — bár körül­belül harmincán ültük körbe a tanács­terem hosszú asztalát — mindig ugyan­azok nyújtották kezüket, mindig ugyan­azok mondták el javaslataikat, ötleteiket. Tulajdonképpen nem harmincán, hanem Csak hárman-négyen vettünk részt a tag­gyűlésen. Az egyik fiatalember például a kö­vetkezőket javasolta: „A műhelycsarnok melletti széles földsávra szinte rossz rá­nézni. Bántja a szemet a sok ócskavas, téglatörmelék. Szánjunk rá néhány órát, s hozzuk rendbe ezt az elhanyagolt te­rületet. Te például mit szólsz ehhez az ötlethez?” „Nagyon jó kezdeményezés­nek tartom, de ne haragudj, én sajnos ... tudod, nagyon sok dolgom van otthon .. MÁS ÖTLET: .-Nem is emlékszem rá, hogy utoljára mikor rendeztünk klub­délutánt. Jó lenne már egyszer fehér asztal mellett is összejönni. Elkérjük az ebédlőt, hozunk magnót. Benne vagy­tok?” Néhány válasz: „Bejáró vagyok, indul a vonatom.” „Mit szólna a fér­jem?” „Tudjátok, hogy középiskoláiba járok, tanulni kell.” Ismét egy javaslat: „Patronáljuk a szakmunkástanulókat. Ki vállalná el ennek a megszervezését?” Néma csend. „Rád gondoltunk, hiszen neked még nincs semmilyen megbízatásod a KISZ-ben.” „Nem vagyok én erre alkalmas .. .” Nem ritka jelenség, hogy a taggyűlé- sek<'*i, s a különböző tanácskozásokon elhangzott jó ötletek, helyes javaslatok, megvalósításra váró kezdeményezések tiszavirág életűek, s csak a szekrények polcain porosodó jegyzőkönyvek őrzik emléküket. Statisztika nem készült arról, hogy az ifjúsági szövetség tagjai közül hányán veszik ki részüket a mozgalmi munká­ból. Bizonyára sokan vannak. Ök azok, akik gazdasági munkájuk elvégzése után szabad idejük egy részét feláldozova, a késő délutáni vagy az esti órákban az alapszervezet ügyeivel foglalkoznak. A gazdasági ügyeket intézik, beszámolókat írnak, meghívókat küldenek ki, szervez­nek. örömmel, lelkesen csinálják, mert szívügyüknek tekintik az ifjúsági moz­galmat. De egy nap nekik is 24 órá- ból áll,_________ STATISZTIKA arról sem készült, hogy az ifjúsági szövetség tagjai közül hányán zárkóznak el a különböző megbízatások­tól. Sajnos, viszonylag elég sokan vannak ők is. Csak a létszámot növelik, befizetik a pénzt, megkapják a bélyeget, néha részt vesznek a taggyűléseken, de nem 'tesznek semmit a mozgalom érdekében. S ami szintén gyakori: az alapszervezet munkáját éppen ők kritizálják a leg­jobban. i Emlékeztetni kellene ezeket a fiatalo­kat arra, hogy mielőtt átvették a piros tagsági könyvet, fogadalmat tettek: min­dig KISZ-taghoz méltóan dolgoznak. Na- gyon sok adósságuk van. ÁLTALÁNOS tapasztalat, hogy meg­élénkült az ifjúsági szövetség szervezeti élete. Ez azt is bizonyítja, hogy a veze­tőségek nevelő munkája során egyre több elzárkózott fiatal válik a közösség hasz­nos tagjává. Egyre többen kiveszik ré­szüket a mozgalmi munkából. De ez az eredmény nemcsak az ifjúsági szövetség vezetőin, hanem azokon a fiatalokon is múlik, akik belátva hibáikat a jövőben nem zárkóznak el a feladatok, a meg­bízatások előL Mert a lelkiismeretük kö­telezi őket. Tárnái László Változatos színházi műsor A KECSKEMÉTI szín­házi életre a változatos jel­zőt legfeljebb az egész évadra vonatkozóan hasz­nálhattuk, mivel itt folya­matosan hosszabb ideig műsoron tartanak egy-egy színművet. Most egy hét alatt, keddtől keddig öt különböző előadást láthat­nak az érdeklődők. Ma este 8 órakor két magyarországi bemutató­val nyitja az új évadot a Zrínyi Ilona általános is­kola pincéjében működő stúdiószínpad, Szakonyi Károly: Ha itthon marad­nál című művének szere­peit Dévay Camilla és Fe­kete Tibor alakítja. Guy Foissy nevét külföldön jól ismerik. Hazánkban A családi háromszög című egyfelvonásosa kerül elő­Hímzőszakkör Bácsalmáson Uj népművészét szü­letik Bácsalmáson? — kér­dezte a Petőfi Népe szep­tember 21-i számában B. A. Kérdésére határozott nemmel kell válaszolni. Manapság a legnemesebb célja az ilyen szakkörnek, hogy a hagyományokat ápolja. Nem tudok szebb feladatot elképzelni az ok­tatók számára, mint azt, hegy megismertessék az érdeklődőket a népi hím­zésekkel. Büszkén mondhatjuk, hogy a bácsalmási szak­kör tagjai hét év folya­mán többféle hímzést is­mertek meg. Keresztsze­mes munkákkal kezdtük amelyek különböző válto­zatokban mes találhatók az egész ország területén. Majd a szűrhímzéssel is­merkedtünk. azután követ­kezett a hozzánk közel le­vő kalocsai. Ezután jött a színeiben ugyan egyszerű, de változatos öltéstechni­kával készülő buzsáki. Megtanultuk a matyó, az erdélyi torockói, a piros- kék palóc szakácskák min­táit. A legutóbbi a rába­közi volt. Az asszonyok szépérzéke eközben fino­mult, a tanulás közben új földrajzi ismeretekre is szert tettek. Idén Hódmező­vásárhely és környéke kö­vetkezik. Sajnos, Bácsalmáson nincsen sem a magyar, sem a német, sem a bu- nyevác lakosságnak a fen­tiekhez hasonló hímzésha- ívománya... A bunyevá- ~ok ugyan szőttek úgyne­vezett pregacsák^t (köté­nyeket), de sajnos a szak­köri tagok nem rendel­keznek szövőszékkel, hogy ezt felújíthatnák. Célunk, hogy a jövőben még az eddiginél is több asszonyt bevonjunk a mozgalomba és így az ed­dig csak az otthon falai között élők is bekapcso­lódjanak a társadalmi életbe. A megyei népművelési tanácsadó szaktanácsadó­jának az elismerése meg­erősíti azt a hitünket, hogy jó módszerrel dolgo­zunk. Tőle sok segítséget kapunk, s mi is nagyon szívesen megosztjuk ta­pasztalatainkat olyan kö­zösségekkel, amelyek most kezdik a munkát. Biztat iuk őket: sok örömbe' lesz részük. Kollár Jőzsefné szakkörvezető szőr pódiumra, éppen a kecskemétiek kezdeménye­zésére. A rendkívül érde­kesnek ígérkező műben Dévay Camilla és Faluhe­lyi Magda kapott pompás játéklehetőséget, Az elő­adásokat Udvaros Béla rendezte. A két egyfelvo- násost november 5-én (ki­vételesen fél 8 órakor) és 9-én is megtekinthetik az érdeklődők. A CIGÁNYPRÍMÁS fő­szereplői: Sárosi . Gábor, Ribár Éva, Magyar Mária, Balogh Rózsa, Györgyfi József, Sas József. Orosz György vendégként rende­zi az előadást, karmester: Németh László. Kálmán Imrének még az első világ­háború előtt komponált melódiái bizonyára most is megtalálják a maguk kö­zönségét. Premier: novem­ber 3. Ezúton is szeretnénk fel­hívni a figyelmet a Szol­noki Szigligeti Színház re­mek Szent Johanna-elő- adására. A két társulat kö­zött létrejött megállapodás értelmében a hírős város irodalom- és színházkedve­lői is megnézhetik Shaw remekét. Karinthy Gábor főiskolai hallgató rendezé­séről a kritikusok elisme­rően írtak és a felújítást szép teljesítménynek minő­sítették. A szolnokiak no­vember 7-én délután 3 és este 7 órakor adják elő a világhírű művet. NAGY ÖRÖMMEL szá­molunk be arról, hogy Ko­csis János: Bolyai János estéje című műve az új évadban is műsoron ma­rad. Novemberben csupán TCees1rarp£ten ötször kerül színre, első alkalommal no­vember 2-án. csütörtökön fél 8 órakor. A monodrá­ma a pinceszínház eddigi legnagyobb sikere. H. N. prz. 'Í31LA1 HÍJ Erdő, tető, körző, verő Az igenevek a névszók körébe tartoznak. Névszók, és mégis magukkal hozzák az igék gazdagságát, kife­jező, színező erejét. Külö­nösen sok érdekességet mutat a folyamatos mel­léknévi igenév, amely a szókincs gyarapításának is jelentős eszköze. Amint tudjuk, képzője -ó, -ő, pl, író, játszó. Néz­zük, hogy mit jelent az író? Alap jelentése: aki ír. Pl. a leckéjét író tanuló. De átvitt értelemben író az, aki írni szokott. Akkor is írónak nevezzük, amikor éppen nem ír. Ugyanúgy a néző az, aki néz vala­mit, de az is, aki színház­ba, moziba szokott járni, és szereti a tévéműsoro­kat. Az alap jelentésen kí­vül az igeneveknek tehát főnevesült alakjai is van­nak. Az igenevek régóta meg­vannak nyelvünkben. Az erdő és a tető igenévi jel­legét ma már nem is érezzük. Az erdő az ered igéből keletkezett: alakja eredő volt. Az ige eredeti sarjad jelentése szerint az eredő (később a második magánhangzó kiesése után: erdő) a vágás után sar­jadt fiatal erdő neve volt. Később általánosabb jelen­téssel mindenféle erdőt jelentett, miután az ere­deti erdő jelentésű vad főnév elvesztette alapje­lentését. A vadállat régen ^rdei állatot jelentett, de mivel a vadállatok nem voltak olyan szelídek, mint i ház körüliek, a szó fel­ette mai jelentését. A tető a tetik (látszik: ól alakult. A tető (hegytető) az, ami messzi-1 ről látszik, feltűnik. Te­hát jelentése látszó volt. Vlivel a tetik ige elavult, igeneve, a tető, könnyen vehetett fel más jelentést. A tetik ma a továbbkép­zett tetszik alakban isme­retes. Ennek is a látszik az eredeti jelentése. („Ügy tetszik, hogy már találkoz­tunk.”) A körző alapszava a kö­röz ige, ebből lett a körö­ző igenév. Még ma is a város felett köröző repü­lőgépről beszélünk. A kö­röz ige a kör főnévből ke­letkezett. Amikor köröz a repülő, valóban köröket ír le, ha nem is szabályo­sakat. Van egy olyan esz­közünk, amellyel szabályos köröket lehet rajzolni (jól ismerik a tanulók és a mérnökök), ez pedig a kör­ző. Ebben a szóban is ki­esett a második magán­hangzó, amikor a szó ere­deti jelentése elhomályo­sult. Még egy igenevet is megemlíthetünk, ez a verő. Jelentése is világos: mivel a ver igéből képezték, azt jelenti, aki ver, de azt a szerszámot is, amellyel vernek. Ma is használjuk, amikor például szöget ve­rünk a falba, csak sajnos, régi szép kifejező nevét kiszorította a szláv erede­tű kalapács. A verő csak a székelyek nyelvében ma. -adt meg a kovács nagy­kalapácsa jelentéssel, a ki­sebb kalapáló szerszámot azonban ők is kalapácsnak nevezik. Kiss István

Next

/
Thumbnails
Contents