Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-31 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek'-KISKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NÁPlLAP3A xxvn. évf. 257. szám 1972. október 31., KEDD Arat 90 fillér Ez az ügy a jövővel függ össze Kommunista pedagógusok tanácskozása Dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte tegnap délelőtt Kecskeméten, a Városi moziban, a közoktatási aktíván megjelent kommunista pedagógusokat, a pártbizottságok, városi tanácsok, járási hivatalok elnökhelyetteseit, a művelődésügyi osztályok vezetőit, a szak- felügyelőket, a Művelődés- ügyi Minisztérium, a megyei tanács, a pedagógus szakszervezet, a tömegszervezetek képviselőit. A tanácskozás céljáról Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára szólt, és kiemelt néhány fontos tennivalót. — Nyilvánvaló — hangsúlyozta —, hogy egyik napról a másikra nem teljes.tnetjük a terveket, de vannak olyan tennivalók, amelyeket nem halaszthatunk tovább. Tudnunk kell azt is, hogy már most elő kell készíteni későbbi intézkedéseket, változtatásokat. Bizonyította, hogy csak akkor számíthatunk az oktató-nevelő munka tartós javulására, ha ez nemcsak az iskola, a pedagógusok ügye lesz, hanem az egész társadalom magáénak érzi a gondokat, örömöket. Kifejtette, hogy az igazgatók jogkörének bővítése együtt kell, hogy járjon az iskolai demokratizmus fejlesztésével. Alkotó módon dolgozzanak a tantestületek, mint szűkebb munkahelyi közösségek. Az MSZMP Központi Bizottságának e nyáron hozott határozata példamutatást vár a pedagógus pártalapszervezetek Katanics Sándor, az aktíva előadója Már a novemberi tantestületi értekezleteken a párt- határozat, az oktatási reform végrehajtásának gyakorlati kérdéseiről tanácskozzanak — javasolta Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának a vezetője, majd részletesen elemezte a tanácsi szervek feladatait. Bejelentette, hogy 1973 első felében a megyei tanács, a városi és községi tanácsok is ösz- szegezik a lehetőségeket, a tennivalókat. Néhány gyakorlati kérdést is érintett felszólalásában.. Érvényt szereznek annak a korábbi döntésnek, hogy a váltakozó tanítás valóban váltakozó legyen és ne csak az alsótagozatosok járjanak délután, mint egyes iskolákban. Szót kért dr. Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára is, aki kifejezte a megye vezető kommunista testületének elismerését, köszönetét. — Tudom — mondotta többek között —, hogy milyen nehéz jó pedagógusnak lenni és azt is, hogy ezen a területen mennyi eredményre van szükség Sok a gond is itt a megyében, melyek néha kényelmetlenek. . A legfontosabbnak a hivatástudatot jelölte meg, enélkül nem boldogulhat senki ezen a pályán. Mint mondotta: — A megye pedagógusai — a megyei párt- értgkezlet szerint — túlnyomórészt birtokában vannak ennek a feltételnek, éppen ezért juthatunk előre, és ezért bízunk, hogy előbbi-e jutunk. A továbbiakban Romány elvtárs utalt a pedagógus pártalapszervezetek felelősségére. Abban biztos vagyok — mondotta —, hogy ez az ügy, ha valamivel, a jövővel függ össze és ezért kell a pedagógus pártszervezeteknek erre a munkára hívni a pedagógusokat és a nem pedagógusokat. Nemzetünk jövője, mindannyiunk jövője. A vitában elhangzott javaslatokra, felszólalásokra — melyekre visszatérünk — Katanics Sándor válaszolt. —i —r Szovjet pártmunkáskQldöttség Kecskeméten és Kiskunfélegyházán A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodó szovjet — vezető pártmunkásokból álló — küldöttség hétfőn Kecskemétre látovánné és dr. Matos László osztályvezetők fogadták. Dr. Romány Pál áttekintést adott a megye mező- gazdaságának általános helyzetéről. Ismertette a mezőgazdasági üzemek pártA delegáció még a délelőtti órákban dr. Mato* László kíséretében tovább utazott Kiskunfélegyházára. Itt az Egyesült. Lenin Termelőszövetkezetben Szta- nojev András, a városi Tájékoztató a megyei pártbizottságon (Pásztor Zoltán felvételei gatott. A delegációt, amelyet J I. Szizenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai területi bizottságának titkára vezet, a megyei pártbizottságon dr. Romány Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, valamint Iván Istszervezeteinek irányítási gyakorlatát. J. I. Szizenko szólt a szovjet mezőgazdaság eredményeiről. Tájékoztatást adott a hatmillió lakost számláló moszkvai terület, valamint a hétmillió lakosú főváros élelmiszer-ellátásának tapasztalatairóL pártbizottság első titkárig valamint a közös gazdaság vezetői adtak tájékoztatást. A szovjet vendégek megtekintették a termelőszövetkezet állattenyésztő telepeit. A küldöttség a délutáni órákban utazott el a megyéből Mi épül a központi alapból? Ipari üzemek fejlesztése K iskun félegyházán Mint arról többször írtunk, a kormány központi alapokból támogatja azokon a területeken az ipar- fejlesztést, ahol a lakosság életkörülményei kedvezőtlenek, az országos átlagtól elmaradnak. Ezeket az ösz- szegeket a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak rendelkezésére bocsátotta. Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter a negyedik ötéves terv idejére Bács-Kisktm megyében Kiskunfélegyházát jelölte meg, s a város üzemeinek termelő beruházásaira visszatérítési kötelezettség nélkül 70 millió forintot juttatott. Félegyházán ugyanis a megye városai közül a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma — mindössze 176 fő, az átlagos 230-cal szemben. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a Kiskunsági Ruhaipari Vállalatnak, a Villamosszigetelő és Műanyag Gyárnak, az Alföldi Cipőgyárnak, a Háziipari Szövetkezetnek és a Gyapjúmosó Vállalatnak juttatott a fejlesztési alapból. Az említett üzemek pedig kötelezték magukat, hogy a közöttük felosztott 63 millió forintot kiegészítve, összesen 264,5 millió forintot fordítanak termelést bővítő beruházásokra. Egyben vállalták, hogy a városban az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak számát 1075-ig 227-re növelik. s elsősorban a nők számára teremtenek új munkalehetőséget. A megyei tanács végrehajtó bi- ■ottsága a 70 millió forintból 7 milliót tartalékolt. Az összeget olyan vállalatnak adják majd oda, amely kvalifikált munkaerők, va-_ lamint érettségizett, de tovább nem tanuló fiatalok munkába állítását is megoldja. A Kiskunsági Ruhaipari Vállalat a részére juttatott 8 millió forintot 16 millióval toldja meg. Az üzembővítés megvalósításával termelési értékét megközelítőleg két és félszeresére emeli, dolgozóinak számát pedig 150-nel növeli. A kivitelező, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, az építkezéssel megfelelő ütemben halad. Évi 190 millió forintos termelési értékét kívánja megkétszerezni 1975-re a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyáregysége oly módon, hogy a kapott 30 millió forintos beruházási összeget további 90 millióval kiegészítve bővíti az üzemet. Az év végéig az előirányzott összegből előreláthatóan 66 millió forintot használnak fel. Eddig a csarnokbővítés, az új kazánház. a távhővezeték, a belső úthálózat készült el és 28.4 millió forint értékű gépet vásároltak. Jelentősen fejlesztik a termelést a központi és saját alapok felhasználásával az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyáregységében is. Az 1970. évben gyártott 750 ezer párral szemben 1975-ben már 2 millió pár cipőt gyártanak. Itt 700 új munkaerő foglalkoztatását tervezik. A műhelycsarnok és a szociális létesítmény _ építése téliesítve van. Az építőipar előreláthatóan 1973 közepén fejezi be a munkát. Korszerű munkahelyek létesülnek majd a Háziipari Szövetkezetnél is, amennyiben a városi tanács végrehajtó bizottsága helykijelöléssel lehetővé teszi a Lenin Tsz Petőfi utcai irodaházánál — amelyet a háziipariak megvásároltak — a beruházás megkezdését. Erre annál is inkább szükség lenne, mert a 9 és fél millió forintos ráfordítással készülő létesítmények kivitelezését már meg kellett volna kezdeni. A Gyapjúmosó és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat tavaly kezdte meg a működését a városban. Üzemének fejlesztésére. 5 millió forintot kapott az iparfejlesztési alapból. A saját alapokkal is kiegészített, összesen mintegy 65 millió forintos beruházás nagyobb részét — több mint 70 százalékát — már el is végezték. N. O. Elnökváltás után Dunapatajon (4. oldali Hímzőszakkör Bácsalmáson (5. oldal) Zeneoktatás (5. oldal) Gyorslista (6. oldal) (9—10. oldal) A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja
