Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

Tolna y Klári ‘PerOflf/tFB A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Szerkesztette: Csató Károly Foto: MTI—KS—Tótli S. Á kövezetre festett figyelmeztetés Düsseldorfban három veszélyes gyalogos átkelő­helynél hatalmas méretű figyelmeztető jelzéseket fes­tettek üz utca kövezetére. Az ehhez hasonló marki- rozásokat eddig főleg a gépkocsiforgalom irányításá­ra, terelésére használták fel. Most annak akarnak utána járni, hogy ezek az op­tikai jelzések alkalmasak-e a kereszteződések, átkelő­helyek veszélyességének csökkentésére. A kísérlet egyike azoknak az új lehetőségeknek, amelyekkel el­sősorban az iskolásgyerekek testi épségét akarják óvni. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy az NSZK- ban egyre több gyereket ér közlekedési baleset. A szakértők arra a kérdésre is feleletet várnak, hogy az autóvezetők megfontoltabban reagálnak-e majd az ilyenfajta jelzésekre, mint a közlekedési jelzőtáblák­ra. Elképzelhető, hogy a magára az úttestre festett szimbólumok „defenzívebb” vezetésre késztetik a gép­kocsivezetőket. Amennyiben a kísérlet beválik, a düsseldorfi példát több városban is alkalmazzák. Ha nagyon fá­radtnak, agyonhaj- szoltnak érzi magát, megáll — meg tud állni a rohanásban — felnéz a magas­ba, gyönyörködik abban, hogy áttet­sző kék az ég, hogy napfényszikrák röp­pennek a levegőben, a végtelentől kér egy kis nyugalmat. Tolnai Klári, Kossuth-díjas, kivá­ló és érglemes mű­vésznővel személye­sen megismerkedni ugyanolyan élményt jelent, mint művé­szetében gyönyör­ködni. Sokat tud, mert sokat lát a világból, érzi az élet gazdagságát.. Azt nem érti, hogyan élhet­nek emberek csak a ma­guk szűk kis világában. Szakmai vagy magánéleti bonyodalmaikon túl, miért nem érdekli őket még az is, hogy a másik ember éppen milyen problémá­val küzd; hogy hol tart a tudomány; hogy hol éhez­nek az emberek? Amikor hazaérkezett Brüsszelből, ahol az eu­rópai közvélemény képvi­selőinek békeértekezletén a magyar művészek egyik képviselője volt, sürgősen vásárolt egy szakkönyvet a biológiai robbanásokról, mert hallatlanul izgalmas­nak tartotta, amit erről a jelenségről halott ott egyik tudóstól; próbálta rendezni magában azokat a gondolatokat, melyekről szó esett a tanácskozáson. És közben arra gondolt, milyen jó lenne, ha egyé­nenként is megtennék ezt az emberek, ha tanácskoz­nának önmagukkal, a lel­kiismeretükkel. .. Tolnay Klárinak művé­szi hivatásán túl közismert jelentős közéleti tevékeny­sége is. A Madách Színház szakszervezeti titkára, ven­dégként rádióriporter — ahol teheti, ahol csak mód­jában áll, segít kollégáinak, embertársainak. Figyelem­reméltó, mit válaszol arra a kérdésre, hogy tapaszta­lata szerint mire van leg­inkább szükségük az embe­reknek : — Arra, hogy meghall­gassák őket. Ma semmire nincs idejük az emberek­nek, legkevésbé arra, hogy egymásra figyeljenek. Pe­dig a figyelemért szerete- tet kap az ember. Ügy lát­szik, ezt sokan nem tudják, j Riasztónak, szörnyűnek tar- j tóm azt, hogy az ember | csak egy adat, egy iktató ! szám legyen. De ez ellen csak saját magunk tehe- i tünk. i Nosztalgiával emlékszik vissza mongóliai útjára, a hatalmas fennsíkokra, az erős, tiszta levegőre, amely­nek különös összetételéből adódóan a hegyek gyönyö­rű barna, narancssárga szí­nekben pompáznak — ez | természetesen csak egy op- I tikai csalódás eredménye —, a nyugalomra. Ott soha nem sietnek az emberek. Kelet iránt érzett rajongása egészen fiatal kora óta kí­séri. Egy időben elmélyül- ten foglalkozott a hindu filozófiával. Kereste, kere­si ma is mindenben az oko­kat, az összefüggéseket. És j ugyancsak nefn érti azt ; sem, hogyan mernek em- berek véleményt mondani arról, amit csak egyoldalú­an ismernek. A kíváncsiságot magában hordozta, és ösztönösen vonzódott mindig olyan emberekhez, akiktől tanul­hatott, akik tovább fej­lesztették érdeklődését új j meg új ismeretek felé. Nagyon szereti a zenét, I régebben maga is aktívan részt vett kamarazenéié- | sekben. Angolul is meg- | tanult, csak úgy, a maga szórakoztatására, éjszaká­kat töltött fordítással. Hi- j hetétlen, hogy művészi munkáján kívül mi min- j denre van ideje, energiája, i Ügy vélem, sokak névé- j ben kérdezem meg Tolnay j Kláritól azt, hogy az elké- I pesztő iramú fejioaes 1 eredményei, a reánk nehe- j zedő tudáshalmazok kö- ! zött, hogyan tarthatja meg az ember humán érdeklő­dését? Hogyan lehet oko- ( san szelektálni. — Egy-két nagyszerű színész kollégám példáját mondanám el válaszkép­pen. Pécsi Sándorról köz­tudott, hogy egy míves rozsdás lakatért képes el­menni a város másik vé­gébe és vissza: Mensáros László valóságos kis kon­certeket rendez otthoná­ban — ők is, mint sokan mások, teremtettek maguk­nak egy olyan kis világot, ahová nem bezárkóznak (!),’ hanem ahonnan elmehet­nek, ahová visszatérhetnek, ahol mindig megtalálják azt a biztonságot adó szépséget, amely számukra a legmegnyugtatóbb. Körülményei úgy adód­tak, hogy nem mehetett el Pestről, így az ő fedezéke most is, mint már annyi­szor, a munka volt. Több szabadtéri színpadon vál­lalt fellépést, és készültek egy, kéthetes amerikai tur­néra, ahová szeptember­ben utaztak el Bárdy Györggyel. Fáradt, persze, hogy fáradt, de most nem tehet mást. És azt már ré­gen megtanulta, hogy a nehéz időszakot türelem­mel kell elviselni. Mert az is, mint minden, elmúlik, majd jön valami új, más, —- felnéz a magasba, a kék égre, látja, hogy fényes a levegő — élni csodálato­san szép. László Ilona Gőzmozdony-emiékmű A tokiói Szimbasi vasút­állomás előtti téren külö­nös emlékművet állítottak fel, — egy régi gőzmoz­donyt. Japánban ugyanis száz évvel ezelőtt a Szim­basi állomásról indult az első vonat Yokohamába. A kiváncsi tokióiak akkor százával gyűltek össze az állomáson, hogy szemtanúi legyenek a különös ese­ménynek. Hamis kismamaruha „Ebiben a ruhában Ma­donnának érezheti magát. Minden ajtó kitárul ön előtt, minden ember ke:5 vés lesz önhöz, nem ke5' sorban állnia és minőt kap ülőhelyet a metrón — reklámozza Cris McL? a hamis kismamaruha L tslálója modelljét. A Egyesült Államok -üzle' ben 20: dollárért kapni ilye i hamis kismamaruhád. Amint kiderült, a nők sz: vesen vásárolják, mondván: ez az egyetlen módja an­nak, hogy nyugodtan és zaklatás nélkül közleked­hessenek a városban. Rossz időről szó se essék! Clitlíeroe angol üdülő­város vezetősége úgy dön­tött, hogy elbocsátja Ray Campyt, a helyi meteoro­lógiai állomás vezetőjét a túlságosan pesszimisztikus, bár sajnálatosan pontos előrejelzések miatt. „A me­teorológiai előrejelzések­ben sjírűn szereplő köd és eső tartja vissza a túristá- kat attól, hogy a váro­sunkba jöjjenek” — álla­pították meg Clitheroe ve­zetői. , Fürdőkád ajtóval Brüsszelben minden év tavaszián megrendezik, a feltalálók kiállítását. Az idén elsősorban a követke­ző újdonságok vonták ma­gukra a közönség figyel­mét kis ajtóval nyitható fürdőkád (ez nem éppen nevetséges dolog: az idős vagy, beteg emberek néha nagyon nehezen tudnak be - lépni a fürdőkádba): egy készülék, amellyel egy helyre lehet összegyűjteni a mezőn legelő teheneket; rovarirtó lámpa; hintaló beépített hőmérővel; s vé­gül egy olyan kávéfőző gép, ámely automatikusan bekapcsolódik, amint az ébredező ember hangosan ásítozik ágyában. Világmozaik Mai magyar zene hanglemezen A MAGYAR Hanglemez- gyártó Vállalat az utóbbi évek során sokat tett a kor­társ zene terjesztéséért. Hanglemezsorozatot adott ki mai magyar szerzők mű­veiből, bekapcsolódva ezzel az eleven zenei élet vérke­ringésébe. A sorozatból azok a lemezek voltak a legsikeresebbek, melyeken a teljes játékidőt egy-egy zeneszerző bemutatásának szentelték, megszólaltatva az életmű néhány kiemel­kedő, vagy a legutóbbi évek termését jól reprezentáló alkotását, illetve — fiata­labb szerzők esetében — a pályakezdés sokat Ígérő s az Ígéreteket részben már be is váltó műveit. Bár ná­lunk — s a világon minde­nütt — a ma zenéjének sokkal kisebb a tábora, mint a régebbi korok klasz- szikussá vált értékeinek — e lemezek iránt a vásárló- közönség is feltűnő érdek­lődést mutatott, ami ért­hető, hiszen ezek a művek hangversenyeinken — kü­lönösen vidéken — sajnála­tosan ritkán szólalnak meg, így alaposabb megismeré­sükhöz elsősorban a rádió és a hanglemez segíti hoz­zá a mai zene híveit. MOST ŰJABB kortárs- zenei sorozat első kiadvá­nyát veheti kézbe a lemez­gyűjtő. Az új sorozat az UNESCO támogatásával in­dult útjára s a közelmúlt­ban megjelent lemez olyan műveket tartalmaz, melyek a Zeneszerzők Nemzetközi Tribünjén sikert arattak Ez a fórum 1954 óta a rá­dióműsor-cserék lehetősé­gét használja fel a legki­válóbbnak ítélt kortárs művek minél több ország­ban való megismertetésé­re, terjesztésére. A tribün egy-egy ülésszakán siker­rel bemutatott műveket a következő évben számos ország rádióállomása tűzi műsorára. A lemezen három magyar szerző négy alkotása szere­pel. Közülük Szöllősy And­rás már nem tartozik a fi­atal generációhoz, művé­szetének megújult hangja azonban a magyar zene friss áramlataihoz kap­csolja. III. concerto-ja 1970-ben szerepelt a tribün előtt s még abban az évben megírta IV. concerto-ját is, mely ugyancsak hallható a lemezen. Mindkét mű je­lentős közönségsikert ara­tott hazai bemutatója al­kalmával is. BOZAY ATTILA vonós­négyese 1964-ből való s 1967-ben hangzott el a tri­bün ülésszakán. Egy évvel ké_sőbb többek között ezért a művéért kapott Erkel-dí- jat. Bozay már ebben a korai kompozíciójában is (huszonötévesen írta) egyé­ni hangú, gazdag invenci- ójú zeneszerzőként mutat­kozott be. Durkó Zsolt „Egy magyar rapszódia két klarinét szó­lóra és zenekarra” című, 1965-ben írt műve az 1966- os ülésszak műsorán sze­repelt. Ebből Durkó alko­tói programjához híven a magyar nemzeti hagyo­mányt fejleszti tovább a legmodernebb zene techni­kájával. Mindhárom művét ugyan­azok az előadóművészek, együttesek szólaltatják meg a lemezeken, akik az ősbe­mutatón is játszották. A felvételek korszerű sztereó- technikával készültek. A gyűjtő” számára mindössze annyi szépséghibája van e kiadványnak, hogy csupán az egyik oldalon kap új­donságot a két Szöllősy- concertoban. A MÁSIKON található műveket ugyanis néhány évvel ezelőtt már megje­lentette a Hungaroton ugyanebben az előadásban — Bozay illetve Durkó szerzői lemezén. Körbcr Tivadar FOTÖSAKOK — Horváth Péter: Egyszerű ember

Next

/
Thumbnails
Contents