Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 250. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Vétőéi Befejezéshez közeledik a szüret Üzemanyaghiány hátráltatja a szántóföldi munkát XXVII. évf. 250. szám 1972. október 22., VASÁRNAP Arat 1 forint A BÁCS-KISKUN'MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG losonczi Pál és Franz Jonas találkozója Eszmecsere Sopronban és Eisenstadtban Fehér Péter, az MTI tu­d'iitója jeleni . Nem hivatalos baráti ta­lálkozó volt szombaton Lo­sonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és dr. H. C. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövetségi el­nöke között Sopronban, il­letve az ausztriai Eisen­stadtban. Dr. H. C. Franz Jonas a kora délelőtti órákban ér­kezett a határmenti város­ba. Losonczi Pál és kísé­rete, — Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei ta­nács elnöke, Esztergályos Ferenc, a Külügyminisz­térium csoportfőnöke és dr. Nagy Lajos, a Magyar Népköztársaság bécsi nagy­követe — a soproni határ­SANTIAGO Jóllehet a fuvarozók és néhány más szakma sztrájkja még nem ért vé­get, Chile fővárosában és az ország többi részében nyugalom van. Az utcákon megszűntek a jobboldal provokációi, a nagyüzemek termelnek. Néhány magán­kereskedés kivételével nyitva tartanak az üzletek. A közlekedésben és a szál­lításban mutatkozó nehéz­ségeket a Népi Egység kor­mánya energikus intézke­désekkel küzdi le. A reakció kísérlete, hogy országos sztrájkkal bénítsa meg Chile gazdaságát, meghiúsult. A burzsoázia akciója nem kapott támo­gatást a néptömegek ré­széről. Míg a szélsőjobbol­dali Nemzeti Párt „alkot­mányjogi vádaskodással” kísérletezik Allende elnök ellen, addig a társadalom haladó rétegei az egység megszilárdítása és az or­szág törvényes vezetőivel való tárgyalás mellett fog­lalnak állást. Fernando Castillo Velasco, a chilei katolikus egyetem rektora a 13-as tv-csatornán így nyilatkozott: „A csendben építő férfiak és asszonyok a nemzeti egység érzésével válaszoljanak a külföldről érkező fegyegetésekre”. A concepcióni egyetemi főtanács teljes támogatá­sáról biztosította a kor­mányt és felajánlotta köz­reműködését a helyzet normalizálására. A főta­nács felhívást intézett a műszaki értelmiséghez, hogy hozza létre e réteg hazafias frontját. A büsztulajdonosok újó­lag meghirdetett 24 órás sztrájkja pénteken reggel kezdődött, de nem volt ál­talános. Az állami szállítá­si vállalat (ETCE), a fővá­rosi autóbuszok és más já­ratok — teherautókkal ki egészítve — rendben köz­lekedtek Luis Corvalan szenátor, a Chilei Kommunista Párt főtitkára az El Sigloban, a párt lapjában leszögezte: „Az állam és a fegyveres erők teljesítették és telje­sítik legfőbb feladatukat: megvédik Chilét, az ország gazdaságát és alkotmányos biztonságát. Feladatuk tel­jesítése közben a fegyve­res erőket a reakció buj- togatni próbálta, de a had­sereg távol tartotta magát az eseményektől”. (Prensa Latina. IPS) állomáson fogadta az oszt­rák államfőt és kíséretét: dr. Kari Trésekért, az el­nöki kabinet igazgatóját, dr. Friedrich Frölichsthgjt, az Osztrák Köztársaság bu­dapesti nagykövetét és dr. Walter Magrutchot, az Osztrák Külügyminisztéri­um osztályvezetőjét. — Nagyon örülök — mondotta a kölcsönös üd­vözlések során az Osztrák Köztársaság szövetségi el­nöke —, hogy ilyen szívé­lyes fogadtatásban részesü­lünk. Ez a jószomszédsó£- ra való közös törekvés je­le. — A népeink közötti jószomszédi kapcsolatokat — válaszolta az Elnöki Ta­nács elnöke — találkozónk tovább mélyíti. Losonczi Pál ezután ko­csijába invitálta az osztrák elnököt, majd a városi ta­nács épületéhez hajtattak, ahol dr. Erdélyi Sándor, a városi tanács elnöke kö­szöntötte az államfőket. — Otthon érzem magam — jegyezte meg dr. H. C. Franz Jonas —, nagyon szeretem a városházákat (érthető: az Osztrák Köz­társaság szövetségi elnöke hosszú évekig volt Bécs (Folytatás a 2. oldalon) Október második felére már nem sok verőfényes napot, enyhe időt jósolt a központi előrejelző intézet. Ilyenkor már minden pil­lanatban lehet számítani az időjárás kedvezőtlen for­dulataira, mint a tegnap bekövetkezett esőre is. Ép­pen eléggé aggasztja ez a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, akiket a koráb­bi fagyhullám, majd az esőzés leginkább a kerté­szeti növények gyors be­takarítására ösztönöz. Annyi már bizonyos, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben a tavalyi­nál több szőlő, gyümölcs, zöldség és kapásnövény termett. Ennek összegyűj­tése azonban jóval na­gyobb erőfeszítést kíván, mint más években, mert kevés a gép és az üzem­anyag. Bár számos gazda­ság vásárolt az őszi mun­kák kezdete előtt traktort, pótkocsit, csőtörőt, és ha véletlenül kapott, akkor kombájnra szerelhető adaptert. A kiskunmajsai Petőfi Szakszövetkezet a 830 ezer forintért nemrég beszerzett gépeit is mun­kába állította, de az üzem- anyaghiány szinte áthidal­hatatlan nehézségeket tá­maszt. A megyei mezőgaz­dasági szakigazgatás ugyan közbenjárt az országos szerveknél, de csak ígére­tet kapott. A nagybaracskai Hala­dás Tsz-nek pénteken már három vagon gázolajjal tartozott az ÁFOR. A ter­ményszárítót rég használa­ton kívül helyezték, hogy az üzemanyag-tartalék leg­alább a szántó-vető trakto­rok szükségletét fedezze. Soltvadkerten a József Attila Termelőszövetkezetben a magágykészítés folyamatosan halad a kenyérgabo­na vetésével. Képünkön a közös gazdaság traktorosa a vetőgépet állítja be. Tétlenül állnak a kukori­cabetakarító kombájnok is, mert szárítás nélkül a szemes termény nem so­káig tárolható. Ha két na­pon belül nem érkezik meg a gázolaj-utánpótlás, a nagybaracskai határban negyvenhárom traktor áll ki a sorból. Pedig a ke­nyérgabonából még hét­száz holdat kell földbe tenni ahhoz, hogy 1300 hol­das őszi vetéstervét a Ha­ladás Termelőszövetkezet teljesítse. A nagybaracskai csupán egy az üzemanyaghiánnyal küszködő Bács-Kiskun me­gyei gazdaságok között. De ebből az esetből is látszik, hogy milyen mérhetetlen népgazdasági kárt okoz a mezőgazdaságot kiszolgáló egyéb szektorok felkészü­letlensége az évről évre növekvő feladatokra. Egyik legszembetűnőbb eredménye a mezőgazdasá­gi dolgozók és segítőtár­saik — az üzemi munká- sok, általános és középis­kolás diákok — áldozatos munkájának, hogy a szü­ret lassan a befejezéshez közelít. A szőlőtermésnek már csak húsz százaléka van a tőkén. A megye ál­lami gazdaságaiban tíz hét alatt félmillió mázsa al­mát, szőlőt szüretelt le ti­zenhat és fél ezer állandó, s huszonháromezernél több időszaki dolgozó. A Közép-magvarországi Pincegazdaság Alföldi Üze­me e hét közepéig 450 ezer hektoliter újbort,, mustot, illetve ennek megfelelő mennyiségű szőlőt vett át a szövetkezeti és háztáji termelőktől. Ebből 155 ezer hektoliternyit az izsáki, ke­celi, kecskeméti. 82 ezer hektolitert a jánoshalmi és a kiskunmajsai pincészet vásárolt meg. K. A. Jó utak=jó közlekedés Bács-Kiskun megyében a KPM kezelésében 2217 kilométer — műszaki ke­Hejőcsabára készül A negyedik ötéves terv egyik fontos kiemelt beruházása a Hejőcsabán épülő cementmű. A létesítmény kivitelezésében több üzem mellett részt vesz a Fém­munkás Vállalat kecskeméti gyáregysége is. Itt készül a hejőcsabai üzeni nagy klinkerraktárának tetőszerkezete. A 38 tonnás, 9 millió forint értékű acéltartó­kat november végén küldik az építkezésre. Képünkön a szerkezet szerelése látható- (Pásztor Zoltán felvétele) resztmetszetében — jó ál­lapotban lévő úton törté­nik a közforgalom. Ebből kő és keramit 28 kilomé­ter, beton 175, aszfalt 736, portalanított út 1094, míg földút 184 kilométer. A tanácsi kezelésben lé­vő utak hossza eléri a 7504 kilométert. Ebből 416 kilométer kiépített út. A lakosság szempontjából igen fontosak a belterületi utak, melyek 2101 kilomé­ter hosszúságban szelik át a városokat, községeket. Ebből 326 kilométer kiépí­tett út, s ugyancsak a ta­nácsokhoz tartozik 208 közúti híd is. A KPM és a tanácsok sok-sok időjárási és gépe­sítési nehézséggel meg- küzdve a lakosság sokat érő társadalmi munkájá­nak segítségével minden évben bővítik az útháló­zatot. kijavítják a hibás útszakaszokat. A megyében az idén 12 kilométer út javítását vé­gezték el. A városi és községi kezelésben levő utakon megközelítőleg 6 millió forint értékű kor­szerűsítési munkát végez­tek. A napokban érkezett a megyei tanácsra a Köz­úti Igazgatóság Bács-me- gyére vonatkozó 1973-as évi tervlebontása, melyből kitűnik, hogy jövőre 60 millió forintot fordítanak az állami utak korszerűsí- tésére-bőví tésére. Ezenkívül a KPM válla­lati fenntartási költségei­ből 25 millió forintot for­dítanak Bács-megyében az utak fenntartására. A köz­ségi utak karbantartására 1973-ban a járási útfenn­tartó szervezetek kezelé­sében 9 millió forintot költenek. Rohamosan fejlődik köz­lekedésünk. Nemrég olvas­hattuk, hogy Bács megye déli részén a vasúti for­galom megszűnésével köz­utakra terelődik a sze­mély- és teherszállítás. Az utak építése igen sok anyagi erőt von el a nép­gazdaság egyéb területéről. Hogy ugyanannyi pénzből hosszabb utat építhessünk, továbbra is számít a me­gye, lakosainak társadal­mi munkájára. < Mindenki szereti a ké­nyelmes utazást. Ennek pedig egyik előfeltétele, hogy jó minőségű közutak hálózzák be a megyét._ SZ. F. Negyedszázaddal előbb. Bajáé 4—5. oldal Amihez nem kell pénz (5. oldal) Művelődés, irodalom, művészet 6—7. oldal nyugalom ran

Next

/
Thumbnails
Contents