Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-20 / 248. szám
SflOítT Kosárlabda A Sopron sem jelentett akadályt KECSKEMÉTI PETŐFI—SOPRONI MAFC 84:66 (41:20) NB I. férfi. Kecskemét, 300 néző. Vezette: Veikei, Szamosi. K. Petőfi: Tóth (8), Kovács (6) — Farkas (23) — Gál (21), Szabó (10), Csere: Ruszkai (12). Pajor (2), Várszegi (2), Felföldi. SMAFC: Orbay (4), Varga )4), — Balogh (6) — Tvordy (27), Lipták (12). Csere: Szabados (11), Takács (2). Tvordy büntetőkből dobta az első pontokat, majd Tóth egyenlített. Érdekes volt, hogy a SMAFC edzője már a 10. másodpercben cserélt és a mozgékonyabb Szabadossal próbálta a kecskemétiek játékmesterét. Kovácsot zavarni. Ideges volt a hangulat a pályán. Orbay kapott személyi hibát és a reklamálásért figyelmeztetést. A Petőfi-játékosok az első 10 percben remekül védekeztek. de a „ziccerek” kimaradtak és így szoros volt az eredmény. A félidő második felében beindult a Petőfi „dobógépe”. Farkas és Gál sorozatban dobták a kosarakat, amire a SMAFC nem tudott válaszolni. mert Orbayt Gál, Tvordyt pedig Tóth szinte teljesen kikapcsolta a játékból. A félidőig 21 pont lett az előny, s a nagyszerű játék a második félidőben is folytatódott. A szünet utáni 6. percben 59:24 állásnál már 35 ponttal vezetett a kecskeméti csapat, amikor Szabó kipontozódott és Tóthnak is már 4 hibája volt. Cserére kényszerült a Petőfi és megtört a lendület. A fiatalok elsősorban védekezésben nem tudták azt nyújtani, amit a kezdő ötös tagjai, Tvrody alaposan ki is használta a lehetőséget és pontosan dobott Lipták is. A végén ismét belelendült a Petőfi és a győzelem teljesen biztos volt. A kecskeméti csapatból Kovács. Szabó. Tóth, Farkas. Gál és Pajor egészen nagyvonalúan játszott, s amit a második félidő 6. percéig nyújtottak, az a kosárlabdázás magasiskolája volt. A SMAFC-ból Tvordy és Lipták játéka emelkedett ki. TOTÓ JUBILEUM 25 esztendővel ezelőtt, alig több mint egy esztendővel a pusztító infláció után azért talaltak ki a totót, hogy sportcélokra többet lehessen fordítani. Az ötlet külföldről jött, bár akkoriban csak hat európai országban ismerték az úgynevezett embersportfogadást. Magyator- szágon a svájci példát vették át, így született meg a mese a 12 találatról. Megszületésekor nem sok jövőt jósoltak a totónak. Jóllehet kiszámolták és közzétették, hogy a 12 találatos szelvénynek 531 041 variációja létezik, nagyon sokan vélekedtek úgy, hogy tulajdonképpen ötlettel véget vetett az apálynak és a dagálynak. 12 mérkőzés helyett azóta 13+1-re kell tippelni. Lassan egy évtizede, hogy ez a magyar találmány biztosítja az 50 000-100 000 forintos heti nyereményeket, s több esetben fizetett már 1 000 000 forinton felüli összegeket is a totó. A nyereményrekord 1965-ben a 18. héten született meg: 1 935 122 Ft-os főnyereménnyel. A magas nyeremények fokozzák a fogadók kedvét: mielőtt bevezették volna a 13+1- et, félmillió szelvény érkezett be hetenként, s mostanára a forgalom heti kétmillió darabra emelkedett. Ha minden jól megy, az idei jubileumi esztendőben megdől az éves szelvényszám rekord. Az első félévben több mint ötvenmillió szelvény érkezett be. Ha a második félévben is jól hajráznak a to- tózók. meg lesz az 1972. évi százmillió. Vagyis: több, mint százötvenmillió forintot nyerhetnek az emberek a totón. Szép pénz. S természetesen azoknak a legszebb, akiknek sikerül a 13+1, vagyis akiknek jócskán jut belőle. Nekünk, többieknek marad a játék. Az államkasz- szának pedig a totóból származó bevétel, amit 25 esztendővel a játékok bevezetése után is van hová tenni. A pálya széléről... Négy piros lap MA: Kiskunhalason 8-17 óráig folytatják az országos military-bajnokságot és a díjugratást. A csatár jó kétméteres lesen kapta a labdát, s a partjelző nem jelzett. Az akcióból gól lett, s a játékvezető középre mutatott. Ezzel a góllal nyert 2:l-re a Kecskeméti Volán a bajnokjelölt Kalocsai VTSK ellen. Mindezt nem azért írtuk meg, mert talán ez volt az 1972—73. bajnoki év első lesgólja — sőt minden valószínűség szerint nem is az utolsó — hanem mert itt kezdődtek azok az események, amelyek * végül odavezettek, hogy a VTSK II cs Hal) da Győzött a Spartacus férfi csapata Kiskunhalasi MÄV MTE— Szeniesi Kinizsi 10:7 (4:3) NB II., női. Szentes. Vezette: Varga II. Kiskunhalasi MÁV MTE: Takács E. — Szőke, Pa- czolayné, Erdész — Riegler, Bátorfalusi, Kovács. Csere: Takács M., Ottoványi, Varga, Lekrinszky. A bajnokjelölt otthonában a MÁV kezdett jobban, s az első félidő végén 3:3 állásnál Riegler bravúros gólja a halasiaknak jelentett vezetést. A második félidőben is nagyon jól játszott a MÁV, de a szép győzelemben Takács E. is részt vállalt remek védéseivel. Góllövők: Riegler, Bátorfalusi 3—3, Paczolay- né. Kovács 2—2. Jók: Takács E., a mezőny legjobbja, Riegler, Bátorfalusi. Kiskunhalasi Spartacus— OGSC 17:12 (10:4) NB II., férfi. Kiskunhalas. Vezette: Papp, Brecska. Kkhalasi Spartacus: Pre- kop — Boros, Pintér, Vin- cze — Zseni, Wetstein, Reszler. Csere: Nagy G., Papp. A fiatal hazai csapat Boros vezérletével biztosan győzött, pedig négy 7-est is elhibáztak. Góllövők: Wetstein 4, Boros, Zseni, Reszler 2—2. Jók: Boros. Wetstein, Pintér, Reszler. A megyei bajnokság eredményei Férfi I. A. csoport: Lajosmizse—Nagybaracska 37 T 3, Bajai VMTE—Kiskőrös 32-19, Bácsalmására 22:17. Férfi I. B. csoport: Kákicsa—Kinizsi SE 34:1 Radnóti SE—Kecel 26:14. Tiszakécske—K. Ép. ifj. 28:6, Kiskunhalas ifj.—Ba- lotaszállás 11:34. Nők: Kiskőrösi IGV— KTE 5:20, Városföld—Kiskőrös ifj. 12:5, KTE—Kiskőrös ifj. 24:3. A bajnokság állása Férő I. A. 1. B. V. MT. 9 6 S 1 194:1«« 14 2. Lajosmi. 9 6 — 3 191:177 12 3. Kiskőrös 10 5 1 4 170:165 11 4. Bácsalm. 9 5 — 4 154:138 10 5. Gara 10 5 — 5 209:197 10 6. Nagybar. 10 4 1 5 149:167 9 7. K. MFSC 9-------9 122:191 — 8 . Mathiász SE visszalépett Férfi L B. 1. Kalocsa 8 7 — 1 172:70 14 2. Balotasz. 8 6 1 1 205:147 13 3. J.halma 7 5 1 1 141:88 11 4. T.kécske 8 4 1 3 132:173 9 5. Kinizsi 8 3 2 3 176:194 8 6. Dávod 7 4 — 3 114:89 8 7. Radnóti 8 3 — 5 73:64 6 8. Épít Ifj. 8 2 1 5 104:13 5 5 9. Kecel 8 1—7 110:196 2 10. Kh. Ifj. 8 1 — 7 62:160 2 Nők 1. KTE 18 1« — 2 300:97 32 2. J.halma 17 15 — 2 256 :89 30 3. Városi. 18 11 — 7 171:1G9 22 4. Bajai B. 16 8 2 6 153:148 18 5. Kkőr. I 18 9 — 9 129:155 18 8. Kh. Ifj. 18 6 2 1« 131:202 14 7. Kkőr. Ifj. 19 3 — 18 111:124 6 8. Soltvad. 16-------1« 88:234 — I skolások versenye Felszabadulási Kupa Sport- versenyt rendezett tegnap Baján, a város felszabadulásának 28. évfordulója tiszteletére az úttörőház, a város általános iskolás ta nulói részére Atlétikai számokban, valamint labdajátékokban mérte össze erejét mintegy négyszáz tanuló. A legtöbb helyezést a Jelky András és a Tózsef Attila Űttörőcsapat érte eL három játékosa előbb ment zuhanyozni, s a csütörtöki fegyelmin még egy negyedik társuk is csatlakozik hozzájuk. A szóban forgó mérkőzés Játékvezetője, az említett esetig mintaszerűen vezette a találkozót és a lesgólért is inkább a partjelző hibáztatható. Nos, ezt tették a kalocsai játékosok is, csak éppen olyan formában, hogy a játékvezető háromszor is a piros lap után kapott. Hogy mit mondtak? Ez majd kiderül a fegyelmi tárgyaláson. Mi csak azt hallottuk, amit a negyedik, vagyis Meggyes mondott a bírónak az öltöző előtt. A kényes nyomdafestékre való tekintettel ezt sem közöljük, csak annyit, hogy ezért mi is a pirosra szavaztunk, Mire ez az írás az olvasók kezébe kerül, a fegyelmi bizottság már meghozta a döntést, tehát nyugodtan elmondhatjuk véleményünket. A labdarúgás — bármilyen szinten is művelik — elsősorban játék. Az í eredmény alakulása több-1 nyíre a két csapaton mú-1 lik de előfordul, hogy más tényező is közrejátszik. Például az, hogy a játékvezető téved. Sajnos még nem találták fel az olyan „robot-játékvezetőt”, amelyik elektromos úton és csalhatatlanul jelzi a szabálytalanságokat. Egyszer talán ilyen is lesz, addig viszont kénytelenek vagyunk beérni a húsból és vérből való játékvezetővel, aki — nem is ritkán, s még azt sem mondjuk, hogy mindig véletlenül — tévedhet. A játékos dolga a pályán, hogy játsszon, s fogadja el a játékvezető ítéletét, még akkor Is, ha úgy érzi, hogy nincs igaza a bírónak A reklamálásnak. a játékvezető sértegetésének már csak azért dncs értelme, mert még sohasem fordult elő. hogy :lven esetben visszavonták volna az ítéletet. Mindezt azért mondtuk el, mert megengedhetetlennek tartjuk azt a magatartást, amit a kalocsai játékosok a pályán tanúsítottak. ^ védeVe^és imgasiskolája A Petőfi kosarasok jugoszláviai útja miatt szerdán délután játszották le a K. Petőfi—Soproni MAFC Ntí l-es kosárlabda-mérkőzést. A szokatlan koradélutáni időpont ellenére népes szurkolótábor biztatta a kecskeméti csapatot, akiken nem látszott az utazás és a lejátszott kemény mérkőzések fáradtsága. A bronzéremre pályázó SMAFC-ot „leiskolázták” a kecskemétiek. Amit a Re- tőfi játékosok védekezésben a második félidő 6. percéig nyújtottak, arról csak felsőfokon lehet beszélni, hiszen addig a SMAFC, ahol olyan nagyhírű „dobógépek” voltak a pályán, mint Orbay és Tvordy, mindössze 24 pontot tudott összehozni. Más kérdés az, hogy a kecskeméti csapatnak ezután a személyi hibák miatt, részben pedig már a jövőre is gondolva, cserélni kellett, s a fiatalok még nem tudnak annyit nyújtani, mint Szabó vagy Tóth. Mégis csak helyeselni tudjuk az edző elhatározását, hiszen például Pajor, aki az első beálláskor bátortalanul játszott, a végén remek teljesítményt nyújtott. És mikor cseréljen az edző, ha nem 35 pontos előnynél? Szabó Zoltán gyerekjáték eltalálni a mérkőzések végeredményét. Ennek ellenere, vagy tafan eppen ezert mindössze 2o out) szeiveny érkezett az első játékhétre, amelynek mérkőzéséit éppen negyedszazaddal ezelőtt, 1947. október 19-én játszottak le. Az első hét nyertese, Szabó László Endre 11 találatot ért el, s mert telitalálata senkinek sem volt, 10 440 forintot vehetett fel. A következő héten ketten nyertek, mindketten már 12 400-12 400 forinfot. S ettől kezdve meredeken ívelt fölfelé az érdeklődés. S amikor a 18. játékhéten megszületett a 445 055 forintos nyeremény, totólázban égett az ország. Ráadásul elterjedt, hogy minél kevésbé ért valaki a futballhoz, annál jobb: nagy nyeremény meglepetések idején van, azokat pedig csak véletlenül lehet eltalálni, a szakértelem egyenesen akadályoz, így hát sokan totóztak, de hiába. A kudarcok viszont az emberek kedvét szeg ték, és visszaesett a szelvényszám. Ráadásul akkoriban nem volt túlságosan izgalmas a labdarúgó bajnokság sem. Előfordult, hogy a 12 találatos szelvény is csak 129 forintot fizetett. Később aztán hol ismét növekedett, hol csökkent az érdeklődés. A Sport- fogadási- és Lottó Igazgatóság 1964-ben egy remek Horgászoknak Mi lesz a Kígyós sorsa? A Magyar Nemzet október 14-i számában megjelent „Horgászpercek” című rovatában olvashatjuk a Dunaharaszti alatt épülő halvisszatartó gát építkezéséről szóló tájékoztatást. A cikk írója az amurtelepítés lehetőségeit ismerteti. Sajnos nem mindenben tudunk vele egyetérteni. A Kígyósban ugyanis a horgászok legnagyobb bosszúságára a Előkészületi mérkőzés KECSKEMÉTI DÖZSA— KECSKEMÉTI TE 1:0 (1:0) Városi pálya. 200 néző. Vezette: Tóth F. K. Dózsa: Gór (Winter) — Oláh. Lantos. Gyorsa (Kecskés) — Lévai (Diószegi), Botka (Lutz) — Padlás, Makay (Molnár), Szabó. Tóth (Pasek), Zsi- dai (Koós). Edző: Piber István. KTE: Sebestyén — Tormási. Szabó II., Magyar I. (Gvurik), Kovács, Szőczey (Dobó) — Magyar II. (Né- medi), Mányoki, Porhanda, Bánhídi. Balatoni. Edző: Varga Béla. Hullámzó mezőnyjáték folyt az első negyedórában. A 10. percben Gyorsa indított a bal oldalon. Szabó hozta fel a labdát és átadását Makay közelről a hálóba lőtte. 1:0. A Dózsa támadásaival folytatódott a játék, s a 15. percben érte el első szögletét a KTE. majd a 28. pere~ben M-'kay nagy lövését védte Sebestyén. Ezután a KTE vette át a játék irányítását. A 35. percben Mányoki célozta meg a kaput és bombája a kapufa belső éléről pattant ki. A Dózsa csak a félidő végefelé jött fel, s Tóth lövése is a kapufáról pattant ki. A szünet után kiegyensúlyozott volt a játék, s még helyzet sem adódott egyik kapu előtt sem. A 72. percben Porhanda átadását Bánhidi hanyattvetődve húzta kapura, de Winter védte a lövést. A 81. percben Bánhidi az ötösön addig várt, amíg elrúgták előle a labdát. A mérkőzés nagy részében csapkodó, tervszerűtlen játék folyt. A Dózsa támadósora nagyon körülményesen szőtte a támadásait és a lelkes KTE-vé- dőkkel nem boldogultak. Jók: Lantos, illetve Tormási, Szabó II.. Dobó, Mányoki, Bánhidi mederfenék tele van elhalt sás-, nádtuskókkal. Az amur kipusztitotta a vízi növények zömét. Az elmúlt évben a vízszint emelésekor már a vízpart zöld növényzetét legelték. Később zöld táplálón hiánya miatt az amur ragadozóvá vált. Vajon erre gondolt-e a cikk írója? Sajnos a Kígyós-csatornának megyénk területére eső részén a halállományra katasztrofális a jelenlegi helyzet. A gát építése miatt a vizet lezárták, s sok helyen üres a mederfenék. A mélyedésekbe húzódott halak az orvhalászok prédája. Egyes horgászok sem kímélik a halállományt. A halőrök sem képesek ezt a tragikus helyzetet megszüntetni. A terület nagy, s mindenhol nem tudnak ott lenni. Csak a horgászok becsületén múlik lesz-e jövőre hal ebben a csatornarészben. Sajnos ez az állapot elveszi a horgászoknak a kedvét. Feltesszük a kérdést: Vajon szükséges volt-e a víz lezárása? Terelő csatornával nem lehetett volna-e elkerülni ezt a tragikussá váló helyzetet? Amurtelepítésre pedig tudunk jobb javaslatot. A lakiteleki szikrai holt Ti- sza-ág igen kedvező lenne a növényevő halak telepítésére. Ennek az ágnak MOHOSZ-kezelésbe történő átvétele a megye legszebb horgászparad'i'somá- nak kialakulását biztosítaná. Raxtos Gyula
