Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

1972. október 20., péntek 5. oldal Kövek és folyóvölgyek 3. Sarmiseaetuzától Lámkerékig A Zsil völgyébe benyo­muló román bányaipar jól összefér a vidék roman­tikus szépségével. A két ipari központhoz, Petro- zsényhez, Lupényhez társul harmadikként a magyar történelmi múltat idéző várral gazdag és a jelen vaskohóit füstölögtető Vaj- dahunyad. E dél-erdélyi vidéken ta­lálkozunk a csaknem kéte­zer éves dák múlt emlék­nyomaival, régészeti feltárásaival is. A zengze- tes nevű Sarmisegetuzát — Decebál király uralkodása idején — Traianus római császár légiói foglalták el, s a Retyezátok lábainál építették fel új városukat, Ulpia Traianát. Ennek fel­tárásai láthatók manapság a brassó—aradi műút köze­lében, s a részletek, de a romváros összhangjai is meglepő hasonlóságot mu­tatnak AquincummaL Viszonylag jó épségben maradt meg például az egykori ötezer nézőt befo­gadó amfiteátrum. Közé­pen az arénát keskeny csa­torna szeli át, ez szolgálta annak idején a vízelveze­tést, s a víz közé nem egyszer elvegyült a vadál­latok és a gladiátorok vé­re is. A másik emlék — Szász­sebes közelében — már a huszadik századi román iro­dalom felvirágzásához kö­tődik. Szülőfalujának teme­-VV.WW. • vN vwv yyw. ............... r ^ L ucián Blaga síremléke. tőjében, a lámkeréki (loc- rumi) templomkertbcn Ulpia Traiana amfiteátruma.. nyugszik a modem román költészet 1961-ben elhunyt óriása, Lucian Blaga. A kívülről jellegtelen kis gö­rögkeleti templom belül a csodálatosan élénk színek­ben pompázó ikonok egész sorának ad helyet. Az iko­nok a Costea-dinasztia több nemzedékének alkotásai — e minőségükben több mint egy évszázadot fognak át. Az utolsó ikonok századunk húszas éveinek elején ké­szültek. Olyan vidék ez, amelyet a költészet, a történelem és a népi hitvilág ölelkezé­se tesz emberivé, feledhe­tetlenné. Hatvani Dániel Hat kórus hangversenye Kecskeméten Aranykoszorús énekesek Kecskeméten tartják a kórusok V. országos minő­sítő hangversenyét. E hó­nap 22-én, vasárnap hat énekkar találkozik a Váro­si Művelődési Központ Komszomol téri nagyter­mében a Kiskunhalasi Ipa­ri Szövetkezeti Bizottság Erkel Ferenc vegyeskórusa, a Jánoshalmi Szövetkezeti Tanács vegyeskórusa, a Tiszakécskei ÁFÉSZ női kara, a Jászapáti Szövet­kezeti Bizottság vegyeska­ra, a Kecskeméti Városi Művelődési Központ női kamarakórusa és az ipari szövetkezetek kecskeméti Kodály-kórusa. Az országos minősítő hangversenyeket időről időre megrendezik. Leg­utóbb Baján, két évvel ezelőtt tartották a negye­diket, amelyen a Városi Művelődési Központ női kamarakórusa és a Kodály. kórus aranykoszorút ka­pott. Ugyancsak itt minő­sítették ezüstkoszorúsnak a vasárnapi találkozón részt vevő többi együttest. A hangverseny bírálóbi­zottságát a Népművelési Intézet nevezte ki. A ver­sengő kórusok célja az aranykoszorús minősítés elérése, vagy megtartása. A találkozó megszerve­zését a Kodály-kórus vál­lalta. Ez a kecskeméti énekesgárda, melynek je­lenleg 38 férfitagja van, még 1882-ben alakult, s eredeti elnevezése: Kecs­keméti Polgári Daloskor. Kodály nevét — az ő hozzá, járulásával — 1955-ben vet­ték fel. Az utóbbi évtize­dek szép sikereiért 1967- ben a férfikar megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést. Néhány maradandó, érté­kes szereplésük: két éve hanglemezfelvételt készített velük a Rádió Bartók műveiből, tavaly pedig stú­diófelvételt. Felléptek men májusban a kecskeméti j színházban megrendezett 1000 dalos találkozóján, s még ennek előtte a ,,Bács- Kiskun megye bemutatko­zik Budapesten” rendezvé­nyein. Ezek csupán a kö­zelmúlt eseményei. Kar­nagyaik, Zsiga László és Zsiga Lászlóné vezetésével számtalan sikerük volt az utóbbi években. L. A. Egyenlő eséllyel A szaüuiuuAUsképző iskolákban év eiejen miauig az okozza a legnagyobb gondot, hogy az eisöeves tanulok egy ré­szeitek a ludasrzinije meg az átlagosnál is jóval alacsonyaoo. Ana, iiogy a nyolc altalános iskolai bizonyítvánnyal ren­delkező fiatalok között milyen nagy a különbség és esetenként mekkora az el­maradottság, a pedagógusok sok riasztó példát tudnak felsorolni. Csak egyet a sok közül: előfordult, hogy a külterületi iskolából jött gyerek csak szólagoiva tu­dott olvasni es az alapvető számtani műveletekkel sem volt tisztában. El­képzelhető, hogy milyen nehez ilyenkor az iskola es a tanár dolga. Kérdés, hogy öepótolható-e egyáltalán mindaz, amit a tanuló elmulasztott nyolc esztendő fo­lyamán. Az egyik bajai gimnázium igazgatója amiatt panaszkodott tavaly, hogy az ál­talános iskolából igen nagy szintkülönb­séggel kerülnek középiskolába a gyer­mekek. Valamiféle felvételi vizsga be­vezetése természetesen képtelenség, hi­szen ez kirekeszthetné a továbbtanulás­ból a hátrányos helyzetből induló, de tehetséges fiatalokat is. A megoldás csak az lehet, amit az MSZMP Központi Bi­zottságának határozata és annak nyo­mán a megyei pártbizottság az általános iskolák fejlesztésében és a közöttük levő színvonalbeli különbségek csökkentésé­ben jelöl meg. A teiadat nagyságát mutatja, hogy megyenkoen a felső tagozatos tanulók­nak még mindig több mint tíz száza­léka nem részesül szakrendszerű okta­tásban — szemben az országos 5,3 szá­zalékkal. A kis létszámú tanyai iskolák­ban osztatlanul folyik a tanítás, egy-két pedagógus birkózik a nyolc osztály anya­gával, emberfeletti feladatokra vállal­kozva. De még a községekben is alig haladja meg az 55 százalékot a szak­szerűen megtartott órák aránya. Ezen a helyzeten próbáltak segíteni országosan és megyénkben is a körze­tesítéssel, amikor a felső korcsoporthoz tartozó tanulókat egy-egy iskolában von­ják össze, ahol a szakrendszerű oktatá­suk is lehetővé válik. Megyénkben 3260 gyermek jár a körzetesített iskolákba, de még mindig tízezernél több a tanyai is­kolás. Az általános iskolai diákotthonok, minden társadalmi erőfeszítés ellenére, jelenleg mintegy 1200 gyermeket tudnak befogadni. Nem könnyű kilábalni ebből a hely­zetboL A végleges megoldást a kollé­giumi halózai rejiesziese jelenti. De a nagyszerű uirsauamu megiiiozumas mel­len lassan lepneK azoK a szervek, in­tézmények, gazuasági egységen, melyek összeiogassai a legióbuel tehetnek az ügy éruekéoen. Őszintén meg neu mon­dani, hogy ioleg a nagy tanyaviiaggal rendelkező városok, s közülük is a me­gyeszékhely van legjOűDan elmaradva e téren, de másutt is elkelne a kezde­ményezés. Hogy szerény eszközökkel is lehet eredményt elérni, azt már eddig is számos jó példa bizonyítja. De ne szűkítsük te csupán erre az aitaimios isnoiak színvonalának kér­dését, Az igazság az, nogy nagyon sok tanyai, ialusi is.rola okiamsi, nevelési színvonalat szinte egyik napról a má­sikra megnövelné az eszkuzehátottsag, a ielszereitség hathatósadé iejlesztese. Óriási változást jelent, ftogy maholnap valamennyi tanyai iskoládon lesz vil­lany, teliát rádió és televízió is, s re­mélhetőleg az iskolai könyvtárak is ki­alakulnak hasonló módon. A Központi Bizottság határozata ki­mondja; „Iskolarendszerünk anyagi­tárgyi teltételeit jelentős mértékben iej- leszteni kell.1' Az oktatásügyre a követ­kező időszakban a nemzeti jövedelem­ből a jelenleginél nagyobb hányadot kell fordítani. Annái is inkábD vonatkozik ez Bacs-Kiskunra, mert az elmaradottság ellenére a költségvetési kiadásokban ná­lunk lényegesen kevesebb jut évente egy-egy tanulóra, mint országosán. A diákotthonok fejlesztésénél ebben az öt­éves tervben a helyi tanácsok kifejezett szűkmarkúsága érvényesült. Nagyon mi­nimális az eszköz- és szertári felszerelés­re biztosított fedezet is, néhol alig pó­tolja a természetes elhasználódást. A határozat önmagában nem te­remt uj helyzetet. Szemléletváltozásra van szükség, s nagyon sok a tennivaló, hogy a párt útmutatásai, a születőben levő és kiadott kormányintézkedések, minisztériumi utasítások érvényre jussa­nak. Sokrétű, bonyolult feladatról van szó, melyért érdemes minden társadalmi erőt, állami és más anyagi eszközt meg­mozgatni. Csakis így lehet fokozatosan elérni, hogy az általános iskolából egyenlő eséllyel induljanak a fiatalok, nyílt és szabad versengéssel, erejük, tudásuk, te­hetségűk újabb próbájára. F. Tóth Pál Áz Úttörővezető Petőfiről, Bács-Kiskun megyéről Kiskőrösi pajtások látha­tók az Üttörővezető októ­beri számának címlapján. A folyóirat idei tizedik szá­mát a közelgő Petőfi-jubir leum jegyében állították össze. „Hol lehetne olyan gazdag anyagot kapni eh­hez, mint éppen Bács-Kis- kun megyében?” — olvas­ható a Petőfi szülőföldjén összefoglaló cím indokolá­saként. Az előkészületekről, ter­vekről több megyei vezető­től kértek tájékoztatást. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára az összefogás szép példájaként említette a jóval a határ­idő előtt felépülő kiskőrö­si művelődési központot. Dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese: „örülünk, hogy az Üttörővezető hírt ad készü­léseinkről. Arra számítunk, hogy a nagyobb esemé­nyekre más országrészek­ből is érkeznek vendégek”. A KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának első titkára, Terhe Dezső elmond­ta többek között, hogy „fóru­Ma kezdődik a drámatörténeti előadássorozat Ki lesz a bálanya? Az első idei drámatör­téneti előadás Kecskemé­ten ma este 7 órakor kez­dődik a Fémmunkás Vál­lalat nagytermében (Izsá­ki út). Tudomásunk sze­rint ez az első eset, hogy a lassan másfél évtizedes sorozat premierjére üzem­ben kerül sor. A tervek izerint ebbsp az évadban még három előadást ren­deznek — mindig más­más — gyárban, a többit a városi művelődési köz­pontban. Bizonyára az ed­diginél több munkás, mű­szaki hallgatja meg az érdekesnek ígérkező előa­dásokat, bemutatókat, újabb rétegek kedvelik meg ezt a hasznos, sajá­tos népművelési formát. Várják a környékben lakó érdeklődőket is. A mai előadást fokozott várakozás előzi meg. Több okból. Csurka István mű­véből a Ki lesz a bálanya? nemcsak részleteket mu­tatnak be a Katona József Színház művészei: az egé­szet felolvassák, méghoz­zá előadásszerűen. Érzé­keltetik a legfontosabb történéseket, szituációkat, mozgásokat. Az előadást Udvaros Béla rendezte. Közreműködnek: Mezey Lajos, Piróth Gyula, Sas József és Sárosy Gábor. A bemutató utáni klubszerű beszélgetésen a nézők is elmondhatják véleményü­ket, kérdéseket tehetnek fel. H. N. mot hozunk létre Kiskő­rösön Petőfi forradalmisá- gának megtanácskozására. Megrendezzük a Petőfi ne­vét viselő középfokú okta­tási intézmények szavaló­versenyét”. Az újságíró. La­katos Attila megszólaltat­ta a megyei úttörőelnököt is. „A színvonalas csapat­munka segítése, a sokolda­lú, gazdag program támo­gatása egyúttal hozzá iáru- lás az emlékév sikeréhez”. A költő életművének né­hány kutatóját — dr. Me­zősi Károlyt, Vasherényi Gézát és Kiss Istvánt — mutatta be lapunk művelő­déspolitikai rovatának a vezetője. Mit terveznek névadó­juk születésének százötve­nedik évfordulóiára a Pe­tőfi nevét viselő úttörőcsa­patok — erről is tudósít egy érdekes közlemény. A Bács-Kiskun megyei Pető- fi-emlékhe'"ekről ír Majsai Károly. Olvashatunk a Kecskeméti Szalvni Mihály Úttörőházról. néhány n»m- 7f>tisé<*i községben műkö­dő út<örő'’saoat tevékeny­ségéről, az Itt születtem j én ezen a táion... szava'ó- ! versenyről. Még a témá­val kaocsolatns irodaim? j összeállításoknak is jutott hely a tartalmas, változa­tos kind vánvban. az el­ső Petőfi különszámban. \

Next

/
Thumbnails
Contents