Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-20 / 248. szám
1972. október 20., péntek 5. oldal Kövek és folyóvölgyek 3. Sarmiseaetuzától Lámkerékig A Zsil völgyébe benyomuló román bányaipar jól összefér a vidék romantikus szépségével. A két ipari központhoz, Petro- zsényhez, Lupényhez társul harmadikként a magyar történelmi múltat idéző várral gazdag és a jelen vaskohóit füstölögtető Vaj- dahunyad. E dél-erdélyi vidéken találkozunk a csaknem kétezer éves dák múlt emléknyomaival, régészeti feltárásaival is. A zengze- tes nevű Sarmisegetuzát — Decebál király uralkodása idején — Traianus római császár légiói foglalták el, s a Retyezátok lábainál építették fel új városukat, Ulpia Traianát. Ennek feltárásai láthatók manapság a brassó—aradi műút közelében, s a részletek, de a romváros összhangjai is meglepő hasonlóságot mutatnak AquincummaL Viszonylag jó épségben maradt meg például az egykori ötezer nézőt befogadó amfiteátrum. Középen az arénát keskeny csatorna szeli át, ez szolgálta annak idején a vízelvezetést, s a víz közé nem egyszer elvegyült a vadállatok és a gladiátorok vére is. A másik emlék — Szászsebes közelében — már a huszadik századi román irodalom felvirágzásához kötődik. Szülőfalujának teme-VV.WW. • vN vwv yyw. ............... r ^ L ucián Blaga síremléke. tőjében, a lámkeréki (loc- rumi) templomkertbcn Ulpia Traiana amfiteátruma.. nyugszik a modem román költészet 1961-ben elhunyt óriása, Lucian Blaga. A kívülről jellegtelen kis görögkeleti templom belül a csodálatosan élénk színekben pompázó ikonok egész sorának ad helyet. Az ikonok a Costea-dinasztia több nemzedékének alkotásai — e minőségükben több mint egy évszázadot fognak át. Az utolsó ikonok századunk húszas éveinek elején készültek. Olyan vidék ez, amelyet a költészet, a történelem és a népi hitvilág ölelkezése tesz emberivé, feledhetetlenné. Hatvani Dániel Hat kórus hangversenye Kecskeméten Aranykoszorús énekesek Kecskeméten tartják a kórusok V. országos minősítő hangversenyét. E hónap 22-én, vasárnap hat énekkar találkozik a Városi Művelődési Központ Komszomol téri nagytermében a Kiskunhalasi Ipari Szövetkezeti Bizottság Erkel Ferenc vegyeskórusa, a Jánoshalmi Szövetkezeti Tanács vegyeskórusa, a Tiszakécskei ÁFÉSZ női kara, a Jászapáti Szövetkezeti Bizottság vegyeskara, a Kecskeméti Városi Művelődési Központ női kamarakórusa és az ipari szövetkezetek kecskeméti Kodály-kórusa. Az országos minősítő hangversenyeket időről időre megrendezik. Legutóbb Baján, két évvel ezelőtt tartották a negyediket, amelyen a Városi Művelődési Központ női kamarakórusa és a Kodály. kórus aranykoszorút kapott. Ugyancsak itt minősítették ezüstkoszorúsnak a vasárnapi találkozón részt vevő többi együttest. A hangverseny bírálóbizottságát a Népművelési Intézet nevezte ki. A versengő kórusok célja az aranykoszorús minősítés elérése, vagy megtartása. A találkozó megszervezését a Kodály-kórus vállalta. Ez a kecskeméti énekesgárda, melynek jelenleg 38 férfitagja van, még 1882-ben alakult, s eredeti elnevezése: Kecskeméti Polgári Daloskor. Kodály nevét — az ő hozzá, járulásával — 1955-ben vették fel. Az utóbbi évtizedek szép sikereiért 1967- ben a férfikar megkapta a Szocialista kultúráért kitüntetést. Néhány maradandó, értékes szereplésük: két éve hanglemezfelvételt készített velük a Rádió Bartók műveiből, tavaly pedig stúdiófelvételt. Felléptek men májusban a kecskeméti j színházban megrendezett 1000 dalos találkozóján, s még ennek előtte a ,,Bács- Kiskun megye bemutatkozik Budapesten” rendezvényein. Ezek csupán a közelmúlt eseményei. Karnagyaik, Zsiga László és Zsiga Lászlóné vezetésével számtalan sikerük volt az utóbbi években. L. A. Egyenlő eséllyel A szaüuiuuAUsképző iskolákban év eiejen miauig az okozza a legnagyobb gondot, hogy az eisöeves tanulok egy részeitek a ludasrzinije meg az átlagosnál is jóval alacsonyaoo. Ana, iiogy a nyolc altalános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező fiatalok között milyen nagy a különbség és esetenként mekkora az elmaradottság, a pedagógusok sok riasztó példát tudnak felsorolni. Csak egyet a sok közül: előfordult, hogy a külterületi iskolából jött gyerek csak szólagoiva tudott olvasni es az alapvető számtani műveletekkel sem volt tisztában. Elképzelhető, hogy milyen nehez ilyenkor az iskola es a tanár dolga. Kérdés, hogy öepótolható-e egyáltalán mindaz, amit a tanuló elmulasztott nyolc esztendő folyamán. Az egyik bajai gimnázium igazgatója amiatt panaszkodott tavaly, hogy az általános iskolából igen nagy szintkülönbséggel kerülnek középiskolába a gyermekek. Valamiféle felvételi vizsga bevezetése természetesen képtelenség, hiszen ez kirekeszthetné a továbbtanulásból a hátrányos helyzetből induló, de tehetséges fiatalokat is. A megoldás csak az lehet, amit az MSZMP Központi Bizottságának határozata és annak nyomán a megyei pártbizottság az általános iskolák fejlesztésében és a közöttük levő színvonalbeli különbségek csökkentésében jelöl meg. A teiadat nagyságát mutatja, hogy megyenkoen a felső tagozatos tanulóknak még mindig több mint tíz százaléka nem részesül szakrendszerű oktatásban — szemben az országos 5,3 százalékkal. A kis létszámú tanyai iskolákban osztatlanul folyik a tanítás, egy-két pedagógus birkózik a nyolc osztály anyagával, emberfeletti feladatokra vállalkozva. De még a községekben is alig haladja meg az 55 százalékot a szakszerűen megtartott órák aránya. Ezen a helyzeten próbáltak segíteni országosan és megyénkben is a körzetesítéssel, amikor a felső korcsoporthoz tartozó tanulókat egy-egy iskolában vonják össze, ahol a szakrendszerű oktatásuk is lehetővé válik. Megyénkben 3260 gyermek jár a körzetesített iskolákba, de még mindig tízezernél több a tanyai iskolás. Az általános iskolai diákotthonok, minden társadalmi erőfeszítés ellenére, jelenleg mintegy 1200 gyermeket tudnak befogadni. Nem könnyű kilábalni ebből a helyzetboL A végleges megoldást a kollégiumi halózai rejiesziese jelenti. De a nagyszerű uirsauamu megiiiozumas mellen lassan lepneK azoK a szervek, intézmények, gazuasági egységen, melyek összeiogassai a legióbuel tehetnek az ügy éruekéoen. Őszintén meg neu mondani, hogy ioleg a nagy tanyaviiaggal rendelkező városok, s közülük is a megyeszékhely van legjOűDan elmaradva e téren, de másutt is elkelne a kezdeményezés. Hogy szerény eszközökkel is lehet eredményt elérni, azt már eddig is számos jó példa bizonyítja. De ne szűkítsük te csupán erre az aitaimios isnoiak színvonalának kérdését, Az igazság az, nogy nagyon sok tanyai, ialusi is.rola okiamsi, nevelési színvonalat szinte egyik napról a másikra megnövelné az eszkuzehátottsag, a ielszereitség hathatósadé iejlesztese. Óriási változást jelent, ftogy maholnap valamennyi tanyai iskoládon lesz villany, teliát rádió és televízió is, s remélhetőleg az iskolai könyvtárak is kialakulnak hasonló módon. A Központi Bizottság határozata kimondja; „Iskolarendszerünk anyagitárgyi teltételeit jelentős mértékben iej- leszteni kell.1' Az oktatásügyre a következő időszakban a nemzeti jövedelemből a jelenleginél nagyobb hányadot kell fordítani. Annái is inkábD vonatkozik ez Bacs-Kiskunra, mert az elmaradottság ellenére a költségvetési kiadásokban nálunk lényegesen kevesebb jut évente egy-egy tanulóra, mint országosán. A diákotthonok fejlesztésénél ebben az ötéves tervben a helyi tanácsok kifejezett szűkmarkúsága érvényesült. Nagyon minimális az eszköz- és szertári felszerelésre biztosított fedezet is, néhol alig pótolja a természetes elhasználódást. A határozat önmagában nem teremt uj helyzetet. Szemléletváltozásra van szükség, s nagyon sok a tennivaló, hogy a párt útmutatásai, a születőben levő és kiadott kormányintézkedések, minisztériumi utasítások érvényre jussanak. Sokrétű, bonyolult feladatról van szó, melyért érdemes minden társadalmi erőt, állami és más anyagi eszközt megmozgatni. Csakis így lehet fokozatosan elérni, hogy az általános iskolából egyenlő eséllyel induljanak a fiatalok, nyílt és szabad versengéssel, erejük, tudásuk, tehetségűk újabb próbájára. F. Tóth Pál Áz Úttörővezető Petőfiről, Bács-Kiskun megyéről Kiskőrösi pajtások láthatók az Üttörővezető októberi számának címlapján. A folyóirat idei tizedik számát a közelgő Petőfi-jubir leum jegyében állították össze. „Hol lehetne olyan gazdag anyagot kapni ehhez, mint éppen Bács-Kis- kun megyében?” — olvasható a Petőfi szülőföldjén összefoglaló cím indokolásaként. Az előkészületekről, tervekről több megyei vezetőtől kértek tájékoztatást. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára az összefogás szép példájaként említette a jóval a határidő előtt felépülő kiskőrösi művelődési központot. Dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács általános elnökhelyettese: „örülünk, hogy az Üttörővezető hírt ad készüléseinkről. Arra számítunk, hogy a nagyobb eseményekre más országrészekből is érkeznek vendégek”. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, Terhe Dezső elmondta többek között, hogy „fóruMa kezdődik a drámatörténeti előadássorozat Ki lesz a bálanya? Az első idei drámatörténeti előadás Kecskeméten ma este 7 órakor kezdődik a Fémmunkás Vállalat nagytermében (Izsáki út). Tudomásunk szerint ez az első eset, hogy a lassan másfél évtizedes sorozat premierjére üzemben kerül sor. A tervek izerint ebbsp az évadban még három előadást rendeznek — mindig másmás — gyárban, a többit a városi művelődési központban. Bizonyára az eddiginél több munkás, műszaki hallgatja meg az érdekesnek ígérkező előadásokat, bemutatókat, újabb rétegek kedvelik meg ezt a hasznos, sajátos népművelési formát. Várják a környékben lakó érdeklődőket is. A mai előadást fokozott várakozás előzi meg. Több okból. Csurka István művéből a Ki lesz a bálanya? nemcsak részleteket mutatnak be a Katona József Színház művészei: az egészet felolvassák, méghozzá előadásszerűen. Érzékeltetik a legfontosabb történéseket, szituációkat, mozgásokat. Az előadást Udvaros Béla rendezte. Közreműködnek: Mezey Lajos, Piróth Gyula, Sas József és Sárosy Gábor. A bemutató utáni klubszerű beszélgetésen a nézők is elmondhatják véleményüket, kérdéseket tehetnek fel. H. N. mot hozunk létre Kiskőrösön Petőfi forradalmisá- gának megtanácskozására. Megrendezzük a Petőfi nevét viselő középfokú oktatási intézmények szavalóversenyét”. Az újságíró. Lakatos Attila megszólaltatta a megyei úttörőelnököt is. „A színvonalas csapatmunka segítése, a sokoldalú, gazdag program támogatása egyúttal hozzá iáru- lás az emlékév sikeréhez”. A költő életművének néhány kutatóját — dr. Mezősi Károlyt, Vasherényi Gézát és Kiss Istvánt — mutatta be lapunk művelődéspolitikai rovatának a vezetője. Mit terveznek névadójuk születésének százötvenedik évfordulóiára a Petőfi nevét viselő úttörőcsapatok — erről is tudósít egy érdekes közlemény. A Bács-Kiskun megyei Pető- fi-emlékhe'"ekről ír Majsai Károly. Olvashatunk a Kecskeméti Szalvni Mihály Úttörőházról. néhány n»m- 7f>tisé<*i községben működő út<örő'’saoat tevékenységéről, az Itt születtem j én ezen a táion... szava'ó- ! versenyről. Még a témával kaocsolatns irodaim? j összeállításoknak is jutott hely a tartalmas, változatos kind vánvban. az első Petőfi különszámban. \
