Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

1ÍTB. október VL, vasárnap S. otfttf (Jgyek és ügyfelek Több mint szabálysértés — Kérem szépen mi nem ide készültünk... A kartárs mondta, hogy jöj­jünk. Én tudom, hogy az újságíró nem tud tetőt csi­nálni — szabadkozik a szerkesztőségbe negyedma­gával betérő fejkendős, or­kánkabátos asszony, s az ajtó mellett maradva to­pog idegesen. Mindkét ke­zében szatyor. Tekintete mint az üldözötté. — Igen, én javasoltam. Ezt kéne megírni! Mert felháborító, amit a tanya­gazda ezzel a két asszony- nyal művelt. Itt ez a pici gyerek, meg még odakint a tizenöt éves fiú. És ké­rem, se szó, se beszéd, le­szedte a fejük fölül a te­tőt! — magyarázza felin- dultan a tanácsi ügyinté­ző, Molnár Ernő. — Tessék nézni a gye­rekem beteg, nem vihetem a bölcsődébe. Itt van ni, a táppénzes papír, kiírt ve­le az orvos... De hová menjünk? Aki ember, a kutyáját is sajnálja ilyen esőben, szélben, velünk meg... Nem tudunk fűte­ni, mert ledöntötte a ké­ményt is. Beázunk minden ránkszakadhat — pana­szolja 'szepegve a fiatalab­bik asszony, karján a pi­civel. • • • Mielőtt javasolnám, hogy az ügyészséghez for­duljanak tanácsért, a té­nyek pontosabb ismerete céljából felteszek néhány kérdést. És máris kitisztul a kép. íme, dióhéjban a tények: Özvegy Veszelszki Lász- lóné, a megyei kórház dolgozója 1949. februárja óta mint lakó bérli Földi József, Helvécia, Csókás dűlő 20. szám alatti tulaj­donos Kecskemét, Felső­csalános 43. számú, szoba- konyha-kamrás tanyáját. A gazda — ő tudja, milyen indulatoktól fűtötten, de bizonyos, hogy bosszúból — szeptember 19-én, a bérlő távollétében lebon­totta a tanyatetőt kémé­nyestül, mindenestül. A történtek bejelentése után, szeptember 21-én a ható­ság képviselője jegyző­könyvbe rögzíti a helyszí­nen látottakat. A jogsza­bály szerinti következő lé­pés: a veszélyhelyzet elhá­rítása. A gazdát a tetőzet helyreállítására kötelezi a tanács. A határidő októ­ber 10. • • • Öt nappal a határidő lejárta előtt Földi József még nem adta jelét haj­landóságának a tető visz- szaépítésére. Közben ko­misz szél és eső immár na­pok óta. Veszelszkiné isko­lás fiával és kisgyermekes, elvált asszonylányával szinte földönfutó. Október 6. — Az ügyész elvtárs a hatósági kényszerhelyreál­lítás folyamatba tételét ja­vasolta — tájékoztat a fej­leményekről Molnár Ernő előadó. Minthogy a jelek szerint kevés a valószínű­sége, hogy a gazda eleget tegyen a felszólításnak, Koncz János kisiparost kértük fel a munkálatok felmérésére és a költségve­tés elkészítésére. Ha tize­dikéig nem cselekszik a gazda, 11-én, szerdán Koncz mester hozzá fog a tetőépítéshez. Október 8-a, vasárnap kora reggel. A kétségbe­esett Veszelszkiné Koncz mesternél kopogtat: — Az isten áldja meg, segítsen! Nagy darabokban hullik, szakadozik a plafon ... Benne élnek a közügyekben Majer Imre tanácselnök beszélte, hogy azelőtt tár­sadalmi munkában, köz­életben nemigen vettek részt .parasztasszonyok, lá­nyok. Ma csak a szegő­üzemi nők ilyen szereplé­sét nehéz számba venni. Igazán csak hevenyészve tudjuk. Legutóbb az új sportpálya építésében 27Ö órán át segítettek a bri­gádok. A Martos Flóra brigád egész ruhagarnitú­rát varrt a dunavecsei böl- csődéseknek. Az apostagiak az otthoni gyermekintéz­ményt támogatták hason­lóképpen. A dunaegyháziak Május 1. brigádja a tele­vízió felhívását követően gyűjtött könyvajándékot egy tanyai iskolának. — Jó á KlSZ-szerveze­tünk. Tizennyolcról rövid idő alatt nőtt a tagság negyvenre. Feltétlenül megérdemli az elismerést Horváth Zoltán KISZ-tit- kár — köti a lelkemre a művezetőnő, s egyáltalán nem a férfi „kisebbség” iránti udvariasságból. — Van-e tanácstag az üzemben? — Müller Zsuzsanna. Nemcsak körzetét képvise­li a tanácsban, hanem ér­tünk is szót emel, ha odáig kell menni valamilyen gondunkkal. Amikor a „Platán” étteremben rossz volt az ellátás, a tanács­ülésen tette szóvá Zsuzsa. Kevés híján ott ebédel az egész üzem. Azóta igen szépen javul a koszt. Még azért... Mit ne felejtsünk még ki . .. Mióta az üzemeké a szó Dunavecsén, lett egy ragyogó zöldségbolt áru- bőséggel. Új kenyér- és tészta-, süteménybolt gaz­dag választékkal. Áruház kirakatsorral. ízléses di­vatcikkekkel. A szegő­üzemben minden anya kis­gyereke bölcsődébe, óvodá­ba jutott. M’nden nagyon szép, jó. teljes a boldogság? Azért még „hamar fel kell kel­ni”. hogy ki ne maradjon á tejellátásból az ember. Nemrég adott ki a tanács egy engedélyt, de adna még többet is — a javító­szolgáltatás jobbá tételéért. S a szegőüzembeliek kí­vánják, hogy a Volán mi­előbb „kapjon” gépkocsi- vezetőt, akivel megoldha­tó lesz a vidékről bejárók buszoztatása 2 műszakra. Ez az üzemnek is előnyös lenne, s új munkásnők fel­vételét is lehetővé tenné. Tóth István Röviddel később a pana­szos a mesterrel az ügy­intéző lakásán jár, ■ s innen mindhármuk útja a tűzol­tósághoz vezet. Az ered­mény? A segítőkészség nem hiányzik, az aláduco- lás azonban semmit nem old meg. Marad tehát a jó­tanács : legalább holnapig valamelyik tanyaszomszéd­nál próbáljon meghúzódni a család. Hétfőn majd ke­rítenek valamilyen szük­ség-zugot, amely a veszély elhárításáig menedéket nyújt... Eddig a lidércnyomás­ként ható történet. Mert a tanya tetőzetét most már pár nap alatt helyreállít­tatja a tanács. Ennek költ­ségeit természetesen Földi Józsefre hárítja át. Egyi­dejűleg bizonyára a maxi­mális pénzbírsággal sújtja a tanyaépület jogtalan megrongálásáért is. De vajon arányban álló büntetés-e mindez a minő­síthetetlen önkényeske­désért? Mindazért, amit özvegy Veszelszkiné és csa­ládja elviselni kényszerült és kényszerül? Nem szól­va arról a helyzetről ■— hiszen közismert a lakás­gond —, amely elé a ható­ságot állította az önnön vad törvényei szerint el­járó Földi József. Az eset jogi minősíté­se nem feladatunk. Annyi azonban bizonyos: nem sza­bálysértés ez csupán, hanem kegyetlenség bűncselek­mény. P. I. Kórházépítés Rács-Kiskun megyében Interjú Tohai Lászlóval, a megyei tanács tervosztályának vezetőjével Bács-Kiskun megyében a kórházak zsúfoltsága az egyik legnagyobb gond. Er­ről bárki meggyőződhet, akár betegként, akár láto­gatóként lépi át az emlí­tett egészségügyi intézmé­nyek kapuját. Megállapít­ható azonban ez a sta­tisztikai adatokból is, hi­szen míg megyénkben tíz­ezer lakosra 54,6 kórházi ágy jut, addig országosan (Budapestet nem számítva) 66,5. Felkerestük Tohai Lászlót, a megyei tanács tervosztályának vezetőjét, s a Bács-Kiskunban folyó kórházépítésről, illetve bő­vítésekről kértünk tőle tá­jékoztatást. — Milyen arányú kór- házépítkezések folynak jelenleg a megyében, és vannak-e újabbak előké­szítés alatt? — Az ismert gondok miatt a megye vezető szer­vei a negyedik és az ötö­dik ötéves terv időszaká­ban a kórházi ellátás meg­javítását tartják egyik leg­fontosabb feladatuknak. Ezt igazolja, hogy Kiskun­halason 285 millió forin­tos beruházással épül az új, 632 ágyas városi kór­ház, amelyet 1974-ben ad­nak át rendeltetésének. Amint elkészül, nemcsak Kiskunhalas és környéké­nek ellátást javítja, ezen túlmenően tehermentesíti a bajai, kalocsai, kiskun­félegyházi és kecskeméti kórházat is. Emellett a bajai kórhá­zat új, 8 szintes, 100 ágyas, négy műtővel ellátott trau­Szolgáltatás és komfort AZ ELÉRT eredmények és a jelenlegi erőfeszítések ellenére még távol va­gyunk attól, hogy a szol­gáltatásokkal elégedettek lehessünk. A helyzet or­szágosan sem rózsás, Bács megyében pedig még a ne­gyedik ötéves terv végére is csupán ennek a hazai átlagnak a megközelítése a cél. Nemcsak a létesít­ményhálózat meglehetősen foghíjas, a meglevő szol­gáltatások működésében is bőven akad kifogásolniva­ló. Kezdhetnénk a hosszú és nem egyszer átlépett határidőkkel, amit még az­zal sem mentegethetünk, hogy a jó munkához idő kell, mert a végzett mun­ka minősége sem mindig igazolja azokat a heteket, amelyeket a készülék a szervizben tölt. Ugyanígy beszélhetnénk a minőség és a borsos végszámlák kö­zötti viszony reális voltá­ról is. MOST AZONBAN két konkrét példa kapcsán a szolgáltatások egy másik, sokszor elhanyagolt té­nyezőjéről szeretnék szól­ni. Lássuk az eseteket: A TÜZÉP Kiskunfélegyhá­zán a város központjában tartott fenn egy felvevő irodát. A kis helyiségben két alkalmazott fogadta a szén- és fautalványokkal érkezőket. A vevő leadta a blankettát, illetve kivá­lasztotta a számára szük­séges szénféleséget, ren­delt, fizetett, s ezzel le­tudta a vásárlást. Az egész nem vett igénybe többet 10—15 percnél. Mindez azért szerepel múlt idő­ben, mert a TÜZÉP egyez lőre ismeretlen okból be­zárta az irodát. A helyiség most bútorraktár, aki pe­dig tüzelőt szeretne vásá­rolni, az kisétál, vagy ki­kerékpározik a TÜZÉP-te- lepére. A távolság oda- vissza a főtértől számítva mintegy 4 kilométer, az ügyintézésre szánt 15 perc­cel a lebonyolítás összide- je eléri az egy órát. Ha netalán a hivatalos pénz­tári nyitvatartás lejárta után érkezik az illető, más­nap megismételheti a tú­rát. HASONLÓ a másik eset is: az' áramszolgáltatás díj- befizetéséről van szó. A lakások a díjbeszedő láto­gatásai idején — reggel 8 és délután 5 óra között — elnéptelenednek. Lakóik munkába, iskolába men­nek. Marad tehát az érte­sítés, amellyel a fogyasztó felkeresi a DÁV kirendelt­ségét és fizet. Igaz, a DÁV- nál a munkaidő előtt, a reggeli, vagy munkából jö­vet a délutáni órákban is lehet fizetni, de sokan és joggal kérdezik, miért nem lehet ezt az összeget pos­tán eljuttatni. MONDHATNÁNK, akik ezt az ügyet szóvá teszik, kényelmesek. Lehetséges, hogy kéthavonta elmenni a DÁV-hoz, vagy évente egyszer a TÜZÉP-hez nem nagy fáradság, de fölösle­ges. Arról nem beszélve, hogy a kényelem, az idő és fáradság megtakarítása egyszóval a komfort, elvá­laszthatatlan a szolgálta­tás fogalmától, s ezt a fo­gyasztó joggal követeli meg. ' P. M. matológiai pavilonnal bő­vítik. A 45 millió forint­ba kerülő létesítmény épí­tését (a kecskeméti kor­ház új traumatológiai pa­vilonja terveinek adaptá­lásával) 1973-ban kezdik és 1975-ben fejezik be. To­vább folyik a kalocsai kór­ház rekonstrukciója is. Itt 60 ágyas, új sebészeti osz­tály, laboratórium, gyógy­szertár, konyha, központi röntgen és több épületet kiszolgáló felvonókomp­lexum létesül 24 millió fo­rintos költséggel. Jövőre elkezdjük Bács-Kiskun leg­nagyobb egészségügyi in­tézményének, az új kecs­keméti, megyei kórház egyes létesítményeinek épí­tését is. — Olyan mendemondák kap tan szárnyra, hogy a megye vezetese a kecs­keméti házgyár építése érdekében leiáldozta az új megyei kórházat. Mi ebből az igazság? — Ez valóban csak men­demonda. A két létesít­mény között semnufeie összefüggés — sem pénz­ügyi fedezet, sem kivite­lezői kapacitás szempont­jából — nincs. A 600 mil­lió forintba kerülő kecs­keméti házgyár vállalati saját alapokból, az erre a célra adott központi tá­mogatásból, bankhitelek­ből és 28 millió forintos megyei tanácsi támogatás­ból épül. Az említett 28 millió forintból a házgyá­rat kiszolgáló csapadék- és szennyvízcsatornát, víz­vezetéket, gázvezetéket és utat hozzák létre Az is az igazsághoz tartozik azonban, hogy az említett közművek részben a mű­kertvárosi lakótelepet is ellátják.' Az évente 2200 lakást előállító házgyár 1975-ben kezd termelni, és az ötödik ötéves terv idő­szakában fontos szerepe lesz a jelenleginél jóval nagyobb megyei lakásépí­tési program megvalósítá­sában. A megyei kórház elkü­lönített — úgynevezett célcsoportos — pénzeszkö­zökből épül. Első kivite­lezési programját 1968-ban hagyták jóvá és 390 mil­lió forintos költséggel. Ez­után kezdte meg a Köz­épület Tervező Intézet egy olyan 900 ágyas kórház tervezését — az Egészség- ügyi Minisztérium által meghatározott követelmé­nyek alapján —, amely felszereltségben felülmúlja a hasonló városi intézmé­nyeket, és csaknem klini­kai ellátást tesz lehetővé. A KÖZTI által tervezett kórház kivitelezési költsé­gei azonban két és félsze­resen haladták meg az eredeti beruházási elő­irányzatot, építése egymil- liárd forintba került vol­na. Hasonló eset fordult elő ezzel egyidőben a dél­pesti kórház tervezésé­nél is. Egy-egy ilyen kórház teljes felépítése tehát több mint 600 millió forinttal került volna többe az elő­irányzott összegnél. A Gazdasági Bizottság ezért külön foglalkozott az ügy­gyei és elrendelte mindkét kórház újratervezését és a kivitelezési összegek csök­kentését. 1971. végén tisz­tázódott, hogy a beruházá­si összegek érdemben csak úgy mérsékelhetők, ha új normatívákon alapuló terv­dokumentációkat készíte­sd. Áz da nocmateákaU ,r~ az Egészségügyi Miniszté rium ez év tavaszán ha tározta meg, s ezek alap ján a megyei tanács a be ruházási programot meg rendelte, amely még a: idén elkészül. Az Országos Tervhivatal, az Egészség-, ügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium vé leményezése után, előre­láthatóan a jövő év már­ciusáig jóvá is hagyják a beruházási programot. Az új megyei kórház kb. 700 millió forintba fog ke­rülni. 900 helyett ugyan csak 680 ágyas lesz, de fel­szereltségének színvonala az eredeti elképzelésekhez mérten nem csökken. Ki­viteli tervei 1974. közepé­re készülnek el, és akkor megkezdődik az építése is. 1978-ban adják át rendel­tetésének — ez volt egyéb­ként az 1968-ban program­ba vett kórház befejezésé­nek határideje is. — Az új megyei kórház­ra a IV. ötéves tervben előirányzott — úgyneve­zett célcsoportos — pénz­eszközök mire lettek, il­letve mire lesznek fel­használva? — A kecskeméti megyei kórházra a negyedik ötéves tervben — a 390 milliós teljes programból — 236 millió forintot irányozták elő. Ebből fedezték a ki­sajátítás, területrendezés költségeit, fizették az úi beruházási program és tervdokumentáció elkészí­tését. Már 1973-ban elkez­dik építeni az új kórhó-’ hoz tartozó orvos- és nő­vérszállást, a közműve!'?1 (víz-, csatorna-, gázyez? ték). És — mint már err. lítettem — a tervdokumen­táció birtokában 1974-ben a kórház fő létesítményei­nek kivitelezéséhez is hoz zálátnak. Természetesen — az is­mert okok miatt — a ne­gyedik ötéves tervre elő­irányzott összegeket tel­jes egészében már nem lehet a kecskeméti kórház­nál felhasználni. A pénz azonban célcsoportos, te­hát csak kórházépítésre fordítható. A megye veze­tése ezért az illetékes fő­hatóságokkal egyetértés­ben, úgy döntött, hogy az eredetileg az ötödik ötéves tervben befejezésre terve­zett bajai és kalocsai kór­ház rekonstrukcióját előbbre hozza. Ez meg is történt, s mint arról be­szélgetésünk elején szó volt, azokat 1975-ig be is fejezik. Ebből fedezzük egyébként az új kiskun- halasi kórház építésének, áremelkedések miatti több­letköltségeit. Az ötödik ötéves terv­ben a kormány az ú j kecs­keméti megyei kórház be­fejezéséhez szükséges ősz- szegeket a beruházási program jóváhagyása alán­ján rendelkezésre bocsát­ja. Véeül hadd tegyek ar­ról említést, hogy a be­szélgetésünk folyamán is­mertetett kórházi beruhá­zások megvalósulásává! (tehát a kiskunhalasit, ba­jait, Kalocsait is beleért­ve), a megye kórházi ellá­tottsága lényegesen javul A tízezer lakosra jutó kór­házi ágyak száma — a je­lenlegi 54,6-ról — 78-ra emelkedik, mindamellett hogy a most meglevő kór­házépületekben a zsúfolt­ság enyhítésére csökkentik az elhelyezett betegek szá­mát *. átformálja az embereket az ipari munka —, fiata­loknál ez nem is nehéz — a teljesítményeken lemér­hető. Már most 7 brigád verseng a szocialista cí­mért. köztük 3 ifjúsági. A félévi értékelés szerint ki­vétel nélkül állják adott szavukat.

Next

/
Thumbnails
Contents