Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

gyártását. 1978 végéig á

már említett Moszkva— Berlin útvonalon kívül üzembe helyezik a Moszkva—Szófia, Moszkva—Budapest és Moszkva—Plzen konténersort is. A KGST szakemberei úgy számítják, hogy ezzel lényegesen rövidül a szállítási idő, a munka termelékenysége pedig négyszeresére emelkedik.

A gyáregységek, teleghelyek önállósága

BÄCS-KISKUN megye ipara az elmúlt másfél évtized alatt rendkívül dinamikusan fejlődött. Amint azonban a lakosság foglalkoztatottságával kapcsolatos gondok fokozatosan csökkennek és az ipar intenzív fejlődése kerül előtérbe, a vállalatok kapuin belül új problémák jelentkeznek. Napirendre került a munka hatékonyságának növelése, a termelékenység emelése, a gazdálkodás eredményeinek javítása. Ez olyan követelmények elé állította a vállalatok vezetőit, hogy szervezettebbé tegyék üzemen belül a termelést, jobban gazdálkodjanak a rendelkezésükre álló munkaerővel, szellemi kapacitással, a termékek versenyképességét gyártás- és gyártmányfejlesztéssel növeljék.

Az iparfejlesztés sajátosságai következtében azonban az önálló tárcaipari és tanácsi vállalatok mellett jelentős számú gyáregység és telephely létesült. Harmincnyolc, megyén kívüli székhelyű vállalathoz 55, hét megyei székhelyű tárcaipari, egy építőipari, egy közlekedési és 10 tanácsi vállalathoz pedig mintegy ötven jelentősebb gyáregység, telephely tartozik. Közülük többnek a termelési értéke meghaladja a 100—200 millió forintot. A gazdasági életben betöltött fontos szerepüket mutatja, hogy a megye ipara évi 12 milliárdos termelési értékének mintegy 80 százaléka ezekből az üzemekből kerül ki.

AZ IPAR fejlődésének új szakaszában a gazdasági egységek csak úgy tudnak magasabb szervezettséget kívánó feladataiknak eleget tenni, ha rugalmasabban alkalmazkodnak a piac követelményeihez, a vezetők, termelésirányítók munka- módszere korszerűbbé válik, s rendelkeznek a célkitűzések végrehajtásához szükséges feltételekkel. A gyáregységekben és telephelyeken azonban ezek a feltételek még nem mindenütt vannálc meg.

Hangsúlyozom, nem mindenütt, mert vannak üzemek, amelyek részére az anyavállalatok már megEelelő lehetőségeket teremtettek. Ezek — többek között a MEZŐGÉP Vállalat, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, az Alföldi Cipőgyár, a Szegedi Ruhagyár, a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat gyáregységei, telephelyei — szervezetileg megerősödtek, viszonylag nagyobb önállósággal, megfelelő színvonalon gazdálkodnak.

A vállalatok és gyáregységek többségének kapcsolatára azonban még nem ez a jellemző. Döntési jogkörük szűkre szabott, önállóságuk kis területen érvényesül, nincs munkájukkal egybehangolt, sajátos ösztönzési rendszer a termelés hatékonyságának növelésére.

A PÁRT Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság is a múlt év végén határozatban tárta fel azokat a negatív vonásokat, amelyek akadályozói gyorsabb gazdasági fejlődésünknek. Sok javítani való van a munka- és üzemszervezésen, és ebbe a körbe tartozik a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, a gyáregységek, telephelyek önállóságának növelése, tevékenységük hatékonyságának javítása is.

A megyei pártbizottság az elmúlt napokban összehívta a megyei központú tárcavállalatok és tanácsi vállalatok, valamint azok gyáregységeinek, telephelyeinek igazgatóit, párttitkárait. Itt az előadó világosan kifejtette, hogy az önállóság növelésén semmiképpen sem az anyavállalattól való elszakadási törekvéseket értjük. Sőt, még a vállalaton belül

maradva sem a belső irányítástól való megszabadulást. Azt viszont igen, hogy

— a termelőegységeknek szorosabb kapcsolata legyen a piaccal, a beszerzési, értékesítési szerződéskötési jogök kiszélesítésének útján;

— a gyáregységeknek nagyobb beleszólási lehetősége legyen a szervezési feladatok kialakításába, és ezzel elősegíthetik a vállalati belső tartalékok feltárását;

— legyen (a számukra szükséges mértékben) lehetőségük a termelés- szervezésre, valamint a termelés eredményeinek és ráfordításainak összevetésére;

— alakuljanak ki náluk is az anyagi érdekeltség és az ösztönzés lehetőségei, illetve feltételei.

A TAPASZTALATOK azonban, sajnos, azt mutatják, hogy a vállalatok többsége még ma is direkt utasításokban adja ki egységeinek a feladatokat. Azok havi, illetve negyedéves programot kapnak, amely egész tevékenységüket behatárolja, megköti. Ily módon a gyáregység vezetésének tevékenysége beszűkül a kapott feladatok végrehajtásának szervezésére. Nem bontakozhat ki a maguk területén igazi, kezdeményező erejű közgazdasági elemző munka. Az ilyen helyzet azután nem vonzza a kvalifikált szakembereket, sőt a meglevők is igyekeznek más munkaterületre menekülni.

Ha azonban a vállalatvezetés lehetővé teszi, hogy a gyáregységi vezetők és kollektívák nagyobb mértékben vegyék ki részüket a termelési feladatok kidolgozásából, az növeli a tervek megalapozottságát. Olyan dolgokba szólnak bele ugyanis, amit majd maguknak kell végrehajtani. Helyes, ha ismerik az egységek a rájuk vonatkozó középtávú tervet. Az önelszámolási rendszer, az ösztönzők számukra való konkretizálása is jobb eredmények elérésére sarkall.

CSUPÁN néhány példát ragadtunk ki arra, hogyan lehet és miért kell a gyáregységek, telephelyek önállóságát növelni. A vezetők közben sohasem feledkezhetnek meg arról, hogy gazdaságiin-: és politikailag egyaránt felelősek a ráju bízott területért.

N. O.

Tények,

eredmények

A megye szocialista iparának első félévi adatai az előző év azonos időszakához viszonyítva:

A termelés növekedése

109,5 %

Értékesítés

103,6 %

Foglalkoztatottság

104,2 %

(65 113 fő)

Ezen belül munkás

104,7 %

A munkások havi

átlagkeresete:

105,9 %

Ezen belül a munkások havi

átlagkeresete:

Tárcaiparban

(1885 Ft)

106,2 %

Tanácsi iparban

(1862 Ft)

105,0 %

Szöv. iparban

(1888 Ft)

105,6 %

Élelmiszeriparban

(1853 Ft)

105,3 %

Építőipar

Minisztériumi

(2028 Ft)

102,8 %

Tanácsi

(2166 Ft)

99,0 %

Szövetkezeti

(1943 Ft)

107,8 %

Telepítés, gépesítés, előfeldolgozás

A gyümölcstermelők és a tartósítóipar együttműködése

Országos érdeklődés mellett rendezték meg Kecskeméten szeptemberben a kertészeti na pokat. A tanácskozássorozat vitaindító előadását dr. Szaló czy Bálint, a MÉM tudományos kutatási főosztályának vezetője tartotta. Az ő előadásából emeltük ki az alábbi részletet, amelyben a gyümölcstermesztő gazdaságok és a tartósító ipar kapcsolatát elemzi.

A NAGYÜZEMI kertészeti termelés alapvetően a

III. ötéves terv időszakában bontakozott ki. Ezt a fejlődést a II. ötéves tervben telepített gyümölcs- és szőlőültetvények fokozatos termőre fordulása alapozta meg. A nagyüzemi kertgazdaság kialakulása mellett ugyanakkor a háztáji és kiskerti termelés is jelentős tényező maradt.

A harmadik ötéves terv időszakában a gyümölcs- termelés 40—50 százalékkal növekedett az előző öt év átlagához viszonyítva. Ez lehetővé tette, hogy a belföldi ellátásban emelkedjen az egy főre jutó fogyasztás, amely gyümölcsből 15 kilogramm növekedést eredményezett.

A gyümölcstermés meny- nyisége a háború előttinek mintegy ötszörösére növekedett és összetételében is megváltozott. Ennek ellenére a fajtaszerkezet még mindig nem kielégítő. A jelenlegi termésmennyiség almából. őszibarackból, szilvából és jó termésű évben kajszibarackból fedezi a szükségletet, az egyéb nyári csonthéjasból és a bogyós gyümölcsűekből az igényekhez mérten kevés a termés.

A negyedik ötéves tervidőszakban a régi, korszerűtlen ültetvények várható kivágásával a tervezett

17 000 hektáros telepítés a termőterület azonos szinten tartását sem teszi lehetővé. Számítások szerint az ország gyümölcsös területe 1975-re 167 000 hektárra csökken.

A TELEPÍTÉSEK CÉLJA

pótolni az elöregedett, a kipusztult gyümölcsösök termését és egyidejűleg javítani a fajok szerinti arányokat. Ennek érdekében 50 százalékos állami támogatással segítve a termelőket, a telepítések 48 százalékát bogyósokból, 37 százalékát nyári csonthéj alsókból célszerű végrehajtani. Olyan korszerű ültetvényeket kell létrehozni, amelyek egységnyi területről maximális termésmennyiséget adnak, viszonylag alacsony kézimunka-ráfordítással, s ezáltal jelentősen mérsékelhető az önköltség.

Űj telepítésekre a gazdaságok alig vállalkoznak, mert egyrészt a gyümölcs- termesztés jövedelmezősége csökkent, másrészt az ahhoz szükséges saját erőt nem minden esetben tudják előteremteni. Az üzemek szándékát az idei kedvezőtlen terméseredmények is hátrányosan befolyásolják. Ilyen körülmények mellett jelenleg csak az állami támogatásban részesített és keresett gyümölcsfajok telepítése iránt van érdeklődés

A mezőgazdaság által megtermelt gyümölcsmeny- nyiségnek jelentős részét a tartósítóipar (állami konzervipar, hűtőipar, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok tartósító üzemeivel együtt) dolgozza fel. Jelenleg a megtermelt ösz- szes gyümölcsmennyiség mintegy 16 százaléka kerül ipari feldolgozásra.

A tartósítóipari ágazat és a mezőgazdasági termelőüzemek között már az eddigiek során is szoros és eredményes együttműködés alakult ki. Ennek főbb területei : a tartósítóipari célokra legalkalmasabb fajták kísérleteiben való kooperáció, a bogyósgyümöl- csűek telepítésében történő együttműködés, a betakarítás gépesítési lehetőségeinek feltárása és megoldása, valamint a nyersanyagok előfeldolgozása.

A tartósítóipari termelésnek a negyedik ötéves terv időszakára tervezett fejlesztéséhez a korszerű nagyüzemi termelés műszaki és technológiai feltétem leinek eddigi kialakítása (konzervipar, hűtőipar) általában megfelelő alapot teremt.

A FELDOLGOZÓ kapacitást mind az iparban, mind a mezőgazdasági üzemekben tovább kell fejleszteni, így lehetővé válik a hazai alapanyagú termékek magas színvonalú gyártása ég forgalmazása.

Vita a Reklámklubban

A MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság idei februári konferenciáján állapították meg először, hogy a „public- relations” — angol szópárral jelölt tevékenység magyar elnevezésének hiánya az e tárgykörben elkezdett munka további folytatásának eredményességét károsan befolyásolja. Februártól szeptemberig kereskedelmi szakemberek és nyelvészek bevonásával igyekeztek megfelelő szót — vagy szópárt — találni. Nehézségeket okozott azonban az az igény, hogy az új szó fogalomtartalmának a cselekvésre, funkcióra és jellegre jgyaránt utalnia kellene. Ugyanakkor ez a gazdasági információs fogalom időközben Angliában, Amerikában is tartalmi változáson ment keresztül, tehát na már születési helyén sem ugyanazt jelenti, mint i tevékenység kezdeti időszakában.

Hazai szakirodalmunk és i szakfordítás már hasz- íálja is a két esélyest: a ,kapcsolatszervezést” és a ,kapcsolatépítés”-t —, bár sgyik szó sem fedi tökéle- esen az eredeti fogalom je. entését. a tevékenység és i módszer meghatározását, történetesen azért a mód- zerét, mely a tevékenységéi a várt gazdasági ered- nények elérését biztosítja.

Míg a reklám és a pro- >aganda célja mindenkor ásárlási vágy keltése va- amely árucikk, vagy szoláltatás iránt, addig a pubic relations tevékenység okkal sokrétűbb, bonyonl+ahh pc rcak knriilírtAn

magyarázható. Tulajdonképpen: szolgálat — kiegészítő jelleggel. Kedvező hangulatalakítás: vagyis

egy-egy adott vállalat, tér. melő- és értékesítő egység, vagy ágazat társadalmi szerepére akarja felhívni a figyelmet. Ezt morális színvonalon, etikát hordozva, országos és nemzetközi hír. név tudatosításával, a gazdasági hatékonyság, eredményesség fokozása érdekében teszi. Ebben a munkában — hogy feladatát betölthesse — támaszkodnia kell a társadalom-lélektan- kutatók tudományos megfigyeléseire.

Szeptemberben az Országos Piackutató Intézet művelődési termében a Reklámklub tagjai vitát rendeztek. nemcsak a korábban beérkezett, de a helyszínen felvetett újabb szójavaslatok felett is. A jelenlevők többsége csatlakozott a MEDIMPEX képviselőjének véleményéhez, aki felvetette a kérdést: nem erőszakolt-e mindenképpen magyarosításra törekedni. hiszen a kereskedelmi ágazat szaknyelvében számos egyéb idegen kifejezést használunk. Szükséges azt is figyelembe venni — mondotta az egyik textilipari vállalat vezér- igazgatója —, hogy pusztán határozatok, vagy javallatok nem oldhatják meg a problémát. Minden nyelvstruktúra kiszámíthatatlan sajátsága: vagy befogad valamit —. mert a köznyelv illeszkedőnek. kellemes hangzásúnak tartja — vagy kihalásra ítél —. bár tartalmilag jó volna. (Itt példaként említették a telefon szót, melyet a távbeszélő elnevezés évtizedeken át sem tudott legyőzni, sőt éppen ellenkezőleg történt.)

A helyszínen született szójavaslatok a következők: „eladáspolitika”, „közvéleményformálás”, „kapcsolatok a nyilvánossággal”, „bizalomkeltés”, „tájékoztatási szolgálat” — és egy mozaikszó: „NÉBIG”... a

„népszerűsítés, bizalomkeltés, igazodás” összevonásából.

Egy pszichológusnő —, a Magyar Hirdető Vállalattól —, a végleges döntés előtt, olyan vizsgálati módszert javasolt, melynek folyamán különböző korú. foglalkozású, műveltségi szintű csoportokban, nagyvárosokban és vidéken, felolvasnák a javasolt kifejezéseket, és a vizsgálat alanyai azonnal felírnák egy jegyzetlapra, hogy a hallott szóról milyen más szavak, fogalmak jutnak eszükbe. így majd az összesítés folyamán jelentkező eredmény mutatja, melyik magyar kifejezés je. lentéstartalma idézi fel leg- megközelítőbben az eredetiét. Természetesen ez a módszer idő- és költségigényes, de jelentős segítséget nyújthat a szakemberek számára.

A vita tehát nem zárult le, csak abban sikerült megegyezni, milyen szempontok, irányelvek alapján keresik továbbiakban a megoldást. Figyelembe kell venni, hogy a szocialista or. szágokban — így hazánkban is — a public-rela- tions-tevékenységben a magatartásforma alakítása dominál, a jövedelmezőségre- törekvés mellett pedig a társadalmi szerep vált elsődlegessé. G. M.

Konténeres szállítás

Moszkva és Berlin között kísérleti vasútvonalat helyeznek üzembe, amelyen 20 tonnás konténereket szállítanak majd. A KGST- tagállamok egyébként tavaly decemberben külön megállapodást írtak alá a szocialista országok közötti konténeres szállítás kibővítésének meggyorsításáról. A megállapodás aláírói kötelezték magukat arra, hogy megkezdik a nemzetközi szabványoknak megfelelő univerzális szállító- tartályok és a szállításokhoz szükséges eszközök