Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám

inna -----a.----■----iái — 1T O szeinem Der o, pones ExportőrJ ára ton A megye ipara termelési értékének mintegy 20—23 százalékát külföldön érté­kesíti. Nem egyedülálló az olyan vállalat sem, amely termékeinek 80 százalékát exportálja. Ma már nemcsak valutát, hanem nemzetközi rangot is jelent a minőségi áru. Egy-egy terméket több or­szág gyárt, s ha ebből az ár és minőségi nemzetközi versenyből a hazai ipar ke­rül ki győztesen, az azt je­lenti, hogy gyártmányaink elérik, sőt meghaladják a külföldi minőséget. A megyében három üze­met kerestünk fel, hogy megnézzük, melyek azok a termékek, melyekkel kül­földön reprezentálják ama. gyár ipart. Kalocsán a Kalocsavidé- ki Fűszerpaprika- és Kon­zervipari Vállalat egyik közismert exportcikke a fű- szerpaprika, amely már több arany-, ezüst- és bronzérmet hódított el nem. zetközi versenyeken. Nem kevésbé ismertek külföldön az ötliteres üvegekben tá­lolt savanyúságok sem, melyből a Szovjetunióban különösen a paradicsom és uborkakeverék közkedvelt. Ugyancsak Kalocsán, a Fém- és Villamosipari Vál­lalat jelentős exportter­mékkel sorakozik fel az ex­portáló üzemekhez. Külön­böző vízmelegítő bojlerek és villamoskapcsoló beren­dezések exportja mellett jelenleg első helyen áll a nyugatnémet megrendelés­re készülő - hőkandalló. A karcagi majolikával bur­kolt, tetszetős hőkandallók­ból 1 millió márka érték­ben rendeltek a németek. Baján, a Ganz Villamos- sági Készülékek Gyárában az egyiptomi export villa­mosmozdony kapcsolótáb­láját tekintettük meg. Az új szerelőcsarnokban soro­zatban készítik a Diesel­elektromos mozdonyokhoz a vezetőasztalokat. Az idén 25 darabot gyártanak, mely­ből az első tízet a napok­ban szállítják a Ganz Vil­lamossági Készülékek bu­dapesti gyárába. Infrahangok veszélyei Angol kutatók évek óta vizsgálják az infrahan- goknak az emberi szerve­zetre gyakorolt hatását. A hallgatóknál kisebb rezgésszámú infrahang frekvenciája 20 Hz-nél ki­sebb. A vizsgálatok ered­ményei alapján brit ku­tatók azt gyanítják, hogy 2—15 Hz frekvenciatarto­mány között az infrahan­gok az autóvezetők szá­mára veszélyt okozhat­nak, mégpedig 10 száza­lékkal növelik a vezető vizuális reakcióját vezetés közben, amely bizonyos esetekben komoly követ­kezményekkel járhat. Laboratóriumi kísérle­tek során azt is bebizo­nyították, hogy az infrahan­gok részegséghez hasonló tüneteket okozhatnak, te­hát rontják a reflexeket, fáradságot sőt eufóriás állapotot idézhetnek elő. Ha az infrahangnak kitett vezető még alkoholos be­folyásoltság alatt is áll, természetesen az infra­hang hatása még tovább rontja helyzetét és álla­potát. A 2—15 Hz frek­vencia különösen 105 DB hangerő mellett jelent ko­moly veszélyt. A halkan járó motor, a kipuffogó tompítása tehát nem luxus. A káros hang­hatásokkal talán még le­het magyarázni, olyan eddig érthetetlennek lát­szó autóbaleseteket, ame­lyek fényes nappal, szá­raz úton, józan állapot­ban történő vezetés mel­lett következtek be. Élelmiszeripar: prognózis a jövőre Hogyan fejlődik a KGST- tagországok együttműködé­se az élelmiszeripar terüle­tén? Erre a kérdésre vála­szol Teodor Kalinov, a KGST-titkárság élelmiszer- ipari osztályának vezetője. A KGST szakértői cso­portja arra a következte­tésre jutott, hogy a ki­egyensúlyozott táplálkozás koncepciójából kell kiin­dulni. Az embernek nem­csak meghatározott meny- nyiségű energiára, nemcsak a fehérjék, a zsírok és szénhidrátok bizonyos mennyiségére van szüksé­ge az élettevékenységhez, hanem a táplálkozás té­nyezőinek egész sorára. Ezen összetevők közül néhányra minden ország­nak szüksége van. Ezért előállításukat előnyös kon­centrálni. Máris előirá­nyozták, hogy a füstölés­hez szükséges készítmé­nyek előállítását Lengyel- országban és a Szovjet­unióban összpontosítják. Csehszlovákia annak a fe­hérjéből való hártyának az elkészítését vállalta, amely­be a kolbászárut töltik, az NDK pedig a zsírkatalizá­torokat készíti majd. Len­gyelország a kakaóolaj pót­lásához szükséges zsírok, a Szovjetunió pedig a cit­romsav előállítására szako­sodik. Egyidejűleg megvi­tatják azt a szovjet javas­latot, hogy a Szovjetunió területén közös erőből Riasztó készülékek védik a műkincseket Világszerte egyre gyako­ribb a műkincslopás, s ez arra késztette a Központi Múzeumi Igazgatóságot, hogy behatóan foglalkozzék a múzeumi anyagok védel­mével, biztonságos megőr­zésével. A hagyományos módszereken (őrszolgálat, stb.) kívül más eszközökkel is kísérleteznek. A neves Tesla csehszlovák céggel például megállapodást kö­töttek különleges elektro­mos biztonsági berendezé­sek szállítására, és ezeket a gyakorlatban már ki is próbálták. Ugyanakkor kü­lönleges riasztó, érintésvé­delmi készülékekkel látja el a múzeumokat a Mecha­nikai Mérőműszerek Gyára is. A sok milliós költséggel vásárolt automaták között nem egy olyan található amelyik az elektromos ve­zeték elvágása esetén is riaszt. építenek citromsavgyártc üzemet. A vállalat teljesí­tőképessége — évi 10 ezei tonna — lehetővé tenné a KGST minden tagországa szükségleteinek kielégítését ebből a fontos termékből. A szocialista országok tudósainak a KGST komp­lex programjában rögzített egyik feladata az élelmi­szerek tápértékének növe­lése. A szófiai élelmiszer­ipari tudományos közpon bázisán létrehozták KGST koordinációs kö pontját, amely összefo a szakértők erőfeszíté ezen a területen. Elamarosan érdekes vaslatról döntenek: az . 1 terholod” ideiglenes eine zésű nemzetközi gazdas egyesülés létrehozásár Ez a sokoldalú együttm ködés szervezőjének szer pét vállalná a hűtőberen­dezések és hűtő-szállítóesz­közök tervezésében és gyártásában. A szocialista államok határait nap mint nap száz­számra szelik keresztül vasúti vagonok, teherautók és repülőgépek. Bolgár pa­radicsomot és magyar bo­rokat, Romániában gyártott cukorkát, szovjet halfélé­ket, cseh sört és lengyel csirkét szállítanak hosszú nemzetközi útvonalakon. Az élénk élelmiszercsere jelentős feladata a csoma­golás. Az utóbbi időben például megnövekedett az olyan korszerű csomagoló­anyagok szerepe, mint a fémhártya, a polietilén és a polisztirol. Fontos prob­léma a csomagolás szabvá­nyosítása és egységesítés is. A Szovjetunió példán’ már alkalmazza az „ide gén” palackok egyes típu sait, s ennek eredménye ként annyi eszközt takar meg, hogy abból nyolc pa­lackgyárat lehetne építer évi 100 millió palack kapa­citással számolva. A közel’ jövőben egységes minta alapján gyártják majd a fém konzervdobozokat és a palackszállításhoz szüksé­ges műanyagládákat. Meg­kezdték az üvegek egysé­gesítését célzó tervezet ki­dolgozását is. (BUDAPRESS—APN) „Énhozzám mikor jönnek...?* Meghívó helyett Kismaréi Tibor és Fekete László elektrolakatos szak­munkások az egyiptomi exportra készülő Diesel-elekt­romos mozdonyok villamosvezető asztalát szerelik. Szöveg és foto: Szabó Ferenc A száznégy éves óriás platánfa méltóságteljes nyugalommal csüngeti le­veleit. A bajai szociális otthon udvarán szinte meg­állt az idő. A hatalmas törzs ordítja, nyögi a ben­ne elhalt gondolatot, értel­met. A lombok között meg­bújt sok száz veréb hasz­talan, szüntelen, értelmet­len rikácsoló lármája a megbénult levegőt hasogat­ja. Egy asszony a pádon ül sehovase néző tekintettel. Görcsös mozdulattal nyújtja ki nyelvét a „grófnő”. Kör- be-körbe jár, ujját nyalo­gatja egy fiú. Vigyorogva felfelé mutogat, hol fejé­hez kapkod egy idősebb... Egy fára akasztott kolom- pot ütemesen húz valaki. Többen csoszogva, nagy ív­ben hátra-hátra nézve mennek az étkezőhelyiség­be ... Szellemi fogyatékosok. Egyedül maradtam. Sze­mem végigjár a kihalt udvaron. Bársony-bordó kánavirágok feszes sorban vagy száz szál. Téglavörös paprikavirág-rengeteg. Gubbasztva kuporognak egymás mellett egy ágyás- ban a lila, illatot sem adó kakastaréj-virágok. Odébb egy tengernyi sárga bár­sonyka, mellette nyári or­gona és mindenszínű őszi­rózsa, jázmin... Az el­múlt nyarat csalogatná vissza egy magányos, szir­mait pergető rózsa. Ki varázsolta ide e cso­dálatos virágerdőt? Mely kezek ápolják az ágyáso- kat, hozzák rendbe napról napra, takarítják, csinosít­ják ezt a virágparkot? Talán már érzik, tudják, s áhítva várják, hogy le­írjam ... Valóban, ök, az itt la­kók, akiknek agytekervé- nyeikben összegubancoló­dott gondolatok keringe­nek, ők azok, akik e pom­pázó virágparkot megszül­ték, a szülés minden fáj­dalmával, gyönyörűségével, csodálatosságával. Az el­borult értelem mögött ál­landóan kitörő lágy-meleg érzelmek kifejezője e csön­des szép virágsziget, ök vetették el a magokat, és ápolták a palántákat, gyomlálták és locsolták a nyári melegtől kitikkadt növényeket. De nemcsak az udvarukban. Az otthonok előtt is, a mellettük levő, s azt követő házak előtt is több száz méteren, egé­szen a Kálváriáig ... Na­ponta ásóval, lapáttal, ge­reblyézel, kapával gondoz­zák a maguk teremtette parkokat. Vannak, akik rongyot válogatnak a MÉH részére. Mások a konyhán segítenek. Nyolcvanhét ser­tést nevelnek, ez biztosít­ja az évi hússzükségletü­ket. Dolgoznak. Mindezzel a munkát di­csérik. Az éltető munkát. A napjaiknak értelmet adó munkát. A gyógyulásukat is szolgáló munkát. Napon­ta önkéntelenül is meg­erősítik az engelsi gondo­latot: a munka alakító, formáló erő és az emberi lét alapja. Vacsora után ismét a parkba jönnek. Kezdődik a próba. Két hónapja min­den alkonyaikor felzendül egy fiú citerája, s a gondo­zottak éneke. Többen tán­colják a begyakorolt lépé­seket. Lelkesen készülnek. Várják már a holnap el- érkezését, hogy a zenés délutánjukon bemutathas­sák műsorukat. A szociális otthonban mindent megkapnak a ci­garettától a tiszta ágyne­műig. Gondoskodnak ró­luk, szeretettel foglalkoz­nak velük, vigyázzák lépé­seiket. Sokuknak mégis hi­ányzik valami, valaki.. . Akadozó hangon kérdezge tik egy-egy látogatási nap után „én hozzám mikor jönnek? .. Talán holnap. Azokna is ott lesznek a családtag­jaik, akik eddig nem lép ték át a szociális otthon küszöbét. De miért nem Talán a félelem, a fájda­lom, vagy a szégyen keve- reg oktalanul bennük. Hi­szen az ittlevők gondola­taikat zsibbasztó betegsé­güket csodálatos akarással igyekeznek leküzdeni. És ők, hogyne vágynának a távoli családtagjaik nagy, őszinte szeretetére... A verebek is el csende­sedtek. A félszeg emvtrelI felszabadult vidám érteke fogja át a park ezer ír#. virágkelyhét, s a vén pla­tán nyújtózó ágait. Csabai István Simon Bálintné tragoncás szovjet exportra készíti elő az ötliteres üvegekben tárolt savanyúságot. Brassói Rózsa, a nyugatnémet exportra készülő hőkandallóba helyezi el a fűtőtestet.

Next

/
Thumbnails
Contents