Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám

„Ebben a házban még történik valami” Megfenyegették az NDK sportolóit Hanoiban hallani lehetett a robbanásokat Hullanak a bombák Észak- és Dél-Vietnamra HANOI, SAIGON, SZÖUL Összecsapások Észak-írországban sportolóit fenyegették meg telefonfelhívás útján, hogy „ebben a házban még tör­ténik valami”. Ezenkívül az NDK súlyemelői és birkózóit külön is fenyege­tések érték. cok színhelyét övező tér­ségekben szórták le bom- baterhüket. Dél-Korea decembertől kezdve fokozatosan kivon­ja Dél-Vietnamból ott ál­lomásozó 38 ezer fős ex- pedíciós hadtestét — jelen­tette be Kim Jong Szik külügyminiszter. A döntés­ről, amely „végleges”, már tájékoztatták a saigoni rendszert. A kivonási ter­vet egyébként az Egyesült Államokkal megtartott konzultációk alapján és után dolgozták ki. 10 év után először Indiai képviselők Pekingben A kínai—indiai határhá­19*12. szeptember 8, péntek Kádár János fogadta Kurt Bacliunt Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Kurt Bachmannt, a Német Kommunista Párt elnökét, aki a Központi Bizottság vendégeként hazánkban üdül. A találkozón szívé­lyes, elvtársi légkörben eszmecserét folytattak a két pártot kölcsönösen ér­deklő kérdésekről, a kom­munista- és munkásmoz­galom helyzetéről és a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. Az eszme­csere ismét megerősítette a két testvérpárt elvi és politikai nézeteinek azo­nosságát. A találkozón részt vett Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Hz olimpiai eszme jegyében Ismét megindultak a küzdelmek a müncheni olimpiai játékokon. Me­gint a másodperceké, a góloké, a pontoké a szó. Nem tét-nélküli küzdel­mek ezek, persze — de vér nélküli küzdelmek! Még ha esztelen terroristák huszonhat órára csatatér­ré változtatták is a sport nagy nemzetközi színterét — most mégis a sportolás szelleme, az olimpiai szel­lem kerekedik felül! A véres tragédia semmi­vel sem magyarázható, semmivel sem igazolható. A békeszerető emberek szerte a világon, a haladó emberek, a tudományos szocializmus eszméinek és gyakorlatának hívei pedig különösképpen, nem hisz­nek a terrorban. Nemcsak, hogy nem hisznek benne, de határozottan elítélik azt. A terror nem lehet a szabadságért és független­ségért vívott harcok esz­köze. A terror: az impe­rializmus fegyvertárának egyik gyakran használt eszköze. Elég, ha a vietna­mi népet, az indokínai térséget pusztító terror­bombázásokra gondolunk. Ami pedig megfelel az imperializmusnak, amit a népek elnyomói látnak hasznosnak, az nyilván va­lóan alkalmatlan az anti- imperialista ügy elősegíté­sére. Kétségtelen, hogy a palesztin népnek megol­dásra váró, jogos sérelmei vannak. A kérdés rende­zésének azonban nem ez a módja. Münchenben nem antiimperialista harcosok küzdelmének, hanem esz­telen terroristák felhábo­rító garázdálkodásának volt tanúja a világ. Az olimpiai gondolat egyenlő a béke és a ba­rátság eszméjével. Ettől az ártatlan embereket sújtó terrorizmus teljesen ide­gen. Az egész világ együttérzését és részvétét nyilvánította az ártatlan áldozatok hozzátartozói­nak — és egyetért az olimpia folytatásával. Nemcsak azért, mert iz­galmas, szép és érdekes látványban van része. Ha­nem azért is, mert az olimpiai eszme, a béke és barátság gondolata dia­dalmaskodik a haladással szembenálló esztelen és brutális terror felett. 8. oldal _________________ B ERLIN A szerdai vérfürdő után, amely bebizonyította, mennyire ellenkezik a va­lósággal Willi Daume-nak, az NSZK Olimpiai Bizott­sága elnökének az a ko­rábbi kijelentése, hogy Mint az AFP helyi tu­dósítója jelenti, Hanoiban csütörtökön reggel ismét légiriadó volt: az amerikai légierő újra Hanoi térsé­gét bombázta. A tudósító arról is beszámol, hogy szerda éjszaka is többször megszólaltak a VDK fővá­rosában a szirénák, s tisz­tán lehetett hallani a tá­voli, de erős robbanásokat. A saigoni szóvivők heves BELFAST Csatazaj dúlta fel szerda éjszaka Belfast csendjét és az összecsapások csütörtö­kön, a reggeli órákban is folytatódtak. A tömeg táma­dást intézett a járőrök és két katonai őrszoba ellen. Chilében továbbra is fe­szült a belpolitikai helyzet. Az Allende elnök melletti szolidaritási megnyilvánu­lásokat, felvonulásokat kö­vetőn megmozdult a jobb­oldal is. Santiagóban szerdán kivezényelték a rendőrséget a jobboldal ál­tal mozgósított diákok rendbontásai miatt. A rendőrség és a diákok Mióta véget ért Honolu­lu szigetén, a Kuilima luxusszállodában Tanaka japán miniszterelnök és Nixon találkozója — száz­számra jelennek meg a nemzetközi sajtóban a ta­lálgatások: milyen lesz az új helyzetben Japán külpo­litikája? A találgatásoknak termé­szetesen egyetlen próbájuk van: a tények. Annyit azonban mindenképpen le lehet szögezni, hogy a stra­tégia leglényegesebb, leg­döntőbb kérdésében a hely­zet a belátható jövőben aligha fog változni. Japán eddig az Egyesült Államok elsőszámú szövetségese volt és bármilyen fontos rész­letváltozások is következ­zenek be a távol-keleti szi­getország helyzetében és politikájában — Japán alapvető stratégia elkötele­zettsége nem változik. Tény marad ugyanis, hogy Japán a világ máso­dik legnagyobb monopoltő­kés országa, amelynek gaz­dasági kapcsolataiban az Egyesült Államokat még sokáig nem helyettesítheti semmilyen más ország. Ép­pen ilyen tény marad az is. hogy Japán az úgyne­minden szükséges intézke­dés megtörtént az olimpiai játékok résztvevői bizton­ságának garantálására, — szerdán a késő esti órák­ban újabb incidens zavar­ta meg az olimpiai falu nyugalmát. Ezúttal az NDK és fokozódó intenzitású harcokról számoltak be csütörtökön reggel. Közlé­seik szerint Da Nang tér­ségében, a Központi Fenn­síkon és An Loc körül zaj­lottak le jelentős összecsa­pások a saigoni alakulatok és a felszabadító erők kö­zött. Az amerikai parancsnok­ság 60 légitámadást ren­delt el Dél-Vietnam terü­letén a B—r>2-es nehéz­bombázók számára. A nyolchajtóműves gépek a szerdai és csütörtöki har­A protestánsokat gumilöve. dékekkel és könnygázzal verték vissza, 27 személyt letartóztattak. Reggelre az utcákon két agyonlőtt férfi holttestére bukkantak. Egy tartalékos rendőr akkor vesztette életét, amikor összecsapásának több se­besült, sőt a legfrissebb je­lentések szerint egy Halá­los áldozata is van. A kihallgatások során kiderült, hogy a diákok magánkézben levő oktatá­si intézmények tanulói voltak. Ezek az intézmé­nyek ellenzik Allende el­nök kormányának államo­sítási politikáját. Hogy a szerda reggeli tüntetés vezett „amerikai atomer­nyő” alá húzódott — ez vi­szont feltételezi a Tokió politikájának alapját alko­tó japán—amerikai katonai „védelmi szerződés” továb­bi fenntartását. Mindehhez még azt is hozzá lehet fűzni: nem bizonyos, hogy Japán kilé­pése az „atomernyő” alól, feltétlenül pozitív hatással lenne Tokió politikájára. Ebben az esetben ugyanis Japán mint a világ máso­dik legnagyobb tőkés ha­talma, önsúlyánál fogva szinte feltartóztathatatla­nul elindulna az önálló ja­pán atomhatalom megte­remtése felé — annál is in­kább, mert Kínának is van atomfegyvere, s ez óhatat­lanul megnövelné a japán militarista erők nyomását. Minden változás tehát, amely a belátható jövőben bekövetkezhet, ennek az alapvető stratégiai elköte­lezettségnek a keretein be­lül lehet csak elképzelni! Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy a változá­sok nem lehetnek nagyon autójában bomba robbant. Az Ulsteri Védelmi Szö­vetség, a szélsőséges félka­tonai protestáns szervezet tagjai bombát dobtak egy vezető katolikus politikus házára. A robbanás egy asszonyt megölt. [ mögött milyen erők álltak, arra fényt derít az a kö­rülmény is, hogy miközben a rendőrség igyekezett visszaszorítani a fékevesz­tett tömeget, egyszerre csak megjelent a helyszí­nen Eduardo Frei, volt el- . nők is. Látva azonban, hogy hívei visszaszorul­nak, gépkocsiba ült és el­hajtatott. komolyak: a nemzetközi és az ázsiai helyzet enyhülé­se esetén ugyanis az alap­vető stratégiai elkötelezett­ség háttérbe szorul. Ha vi­szont a helyzet élesedik — akkor szükségszerűen újra előtérbe lép az a katonai kapcsolat, amelynek lénye­gén a monopoltőkés Japán kormányai a belátható jö­vőben nem kívánnak vál- tpztatni. A viták és kombinációk középpontjában álló egyik legfontosabb kérdés Japán és az Egyesült Államok közismert gazdasági ellen­tétei : a két ország külkeres­kedelmi forgalmának mér­lege évi 3 milliárd dollár­nyi többletet mutat Japán javára. Ez természetesen erősen terheli az amúgyis deficites amerikai kereske­delmi mérleget és állandó­an irritálja azokat az ame­rikai trösztöket, amelyek­nek mind az USA belső piacán, mind pedig a vi­lágpiacon meg kell küzde­niük a japánok versenyé­vel. Ebben a vonatkozásban ború óta eltelt csaknem tíz esztendőben először fordult elő, csütörtökön, hogy in­diai parlamenti képviselők érkeztek átutazóban Pe- kingbe. Az Indiai—Koreai Társaság négytagú küldött­Nyolc halottja és leg­alább négy súlyos sebesült­je van annak az esztelen lövöldözéssel kísért rabló- támadásnak, amelyet négy vagy öt álarcos hajtott végre szerdán egy elegáns golfklubban az Egyesült Államokhoz tartozó Virgin- szigetek St. Croix szigetén. A banditák a délutáni órákban hatottak be a klub bárhelyiségébe, köszönés helyett lelőtték a békésgn iddogáló vendégeket és mellékesen még két vil­A Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság csü­törtökön hazabocsátott több mint 160 olyan dél-koreai Negyvennyolc óra eltel­tével szabadon bocsátották foglyukat, Jan van de Pan- ne-t, a Philips-cég argentí­nai leányvállalatának igaz­gatóját az argentin ember­rablók. A szabadon bocsátás körülményeiről csak any- nyit tudtak meg a hírügy­nökségek, hogy az ember­rablók foglyukat Buenos Aires egyik északi külváro­sába vitték és ott egyedül hagyták. Van de Panne te­lefonált a cégnek és a rek­lámosztály egyik embere érte ment. Kedden, mikor a Philips argentínai igazgatóját elra­bolták, egy hátrahagyott üzenetben az emberrablók úgy látszik, a következő egy-két esztendő a komp­romisszumos kísérletek so­rozatát hozza majd. A kompromisszum egyik ol­dalán áll a Tanaka által vezetett új japán kormány­nak az az ígérete, hogy az amerikai deficit csökkenté­sére évi egvmilliárd dollár­ral több árut vásárol majd Japán az Egyesült Álla­moktól. A kompromisszum másik oldalán ezért Japán azt várja, hogy a politikáját érintő -washingtoni lépések előtt az Egyesült Államok konzultál Tokióval. Tana­ka a találkozón így fogal­mazta meg: reméli, hogy megnyílik „az állandó dia­lógus” korszaka a* két or­szág között. A világgazdasági kérdé­sekkel összefüggnek, de azoknál drámaibbak és lát­ványosabbak a Tokió kül­politikai vonalában vár­ható esetleges változások. Arra mindenképpen szá­mítani lehet, hogy az eddi­gi, egyoldalúan amerikai kötelezettségű japán külpo­sége Phenjanban tett láto­gatása után kínai átutazó vízumot kért és kapott. Az indiai képviselők szerdán vasúton lépték át a kínai határt, csütörtökön érkez­tek Pekingbe. lanyszerelőt is. Kirabolták a kasszát, felvágták az ál­dozatok zsebét és maguk­kal vittek mindent, amit értékesnek találtak. Miután minden lezajlott, a kor­mányzóhelyettes, David Maas rádión nyugalomra intette a fürdőhely lakos­ságát és a turistákat. Kö­zölte, hogy már elküldött 18 rendőrt a helyszínre — amely egyébként jó 5Q ki­lométerre fekszik St.-Tho- mastól, a közigazgatási székhelyül szolgáló sziget­től. halászt, akik a közelmúlt­ban a rossz időjárás elől menekülve tértek be ^ KNDK kikötőibe. ötszázezer dollár váltság­díjat és húsz politikai fo­goly szabadon bocsátását követelték. Sem a rendőr­ség, sem a Philips-cég szó­vivője nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy a váltságdíj összegét megfi­zették-e. A hírügynökségek azonban valószínűnek tart­ják ezt, különösen azok­nak az értesüléseknek a birtokában, amelyek sze­rint az argentínai Philips- cég kedden este véletlenül éppen félmillió dollárnyi összeget vett fel az egyik banktól. Politikai foglyok szabadon bocsátásáról sen­ki nem tud, még csak nem is feltételez semmit. litika sokoldalúvá változik. Október végén Tanaka Pe­kingbe utazik és ettől a ta­lálkozótól sokan a japán— kínai diplomáciai kapcsola­tok létrehozását várják. Hasonlóképpen várható a már jelenleg is erőteljesen fejlődő szovjet—japán poli­tikai és gazdasági kapcso­latok ütemének felgyorsu­lása. A japán külpolitika tehát nyitottá válik — s ez önmagában nem feltétlenül sérti az amerikai érdeke­ket. A nagy kérdés csak az, hogy ennek a többoldalú, nyitott külpolitikának a gyakorlati kidolgozása so­rán Japán megmarad-e a bevezetőben említett alap­vető stratégiai elkötelezett­séghatárai között! Magya­rán: hogy a dolog legmé­lyebb lényegét illetően az Egyesült Államok szövetsé­gese marad-e. E pillanat­ban az erőviszonyok és a szándékok ismeretében er­re a kérdésre még igennel lehet válaszolni. Hogy ez a korszak meddig tart és megszűnése milyen válto­zásokkal járna — azt még Nixon és Tanaka sem tud­ták a Kuilima Hotel karos­székeiben. II jobboldal nem nyugszik Chilében feszült a helyzet SANTIAGO Japán — a Kuilima után Köszönés helyett lőttek Vérfürdő a golfklubban H »átérlek a dél-koreai halászok Félmilliót véletlenül felvettek Szabad a Pbilips igazgatója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents