Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

Szakosítás, növekvő hozamok, színvonalas gazdálkodás a hajósi József Attila Termelőszövetkezetben A hajósi József Attila Termelőszövetkezet a helyi Petőfi és Makszim Gorkij Termelőszövetkezet egyesü­léséből alakult 1950-ben. A következő években nem so­kat fejlődött. Alacsonyak voltak a termésátlagok, az állattenyésztés hozamai, eb­ből következően a tagság jövedelme is. A mezőgazdaság átszer­vezése után gyorsult meg a fejlődés. A közös gazdaság 1959 őszén és 1960 tavaszán megnövekedett. A taglét­szám ekkor elérte a 210-et, a földterület meghaladta a 900 hektárt. A munkaegy­ség értéke 1960-ban 40 fo­rint volt. Az átszervezés időszaká­ban a községben megala­kult a Petőfi, a Kossuth, a Haladás és a Táncsics Ter­melőszövetkezet. Ezek kö­zül először a József Attila és a Petőfi, majd a Tán­csics. Kossuth és a Haladás egyesültek. Utoljára aztán 1968. január 1-én a község­ben működő mindhárom gazdaság József Attila né­ven egyesítette erőit. A köz­ségben ettől az időszaktól kezdve egy termelőszövet­kezet működik. Az egyesült mezőgazda- sági nagyüzemben ki kel­lett alakítani először is az egységes gondolkodást, ösz- szehangolni a vezetést. Az egyesülés évében felszámol­ták az 1 millió 800 ezer fo­rintos mérleghiányt. Az előd termelőszövetkezetek­dották. A termelőszövetke­zet sikerrel zárta az 1968-as gazdasági évet, amely sors­döntő volt a további fejlő­dés szempontjából. A közös gazdaság vezetőinek és tag­jainak viszont újabb fel­adatokat kellett megoldani az ezt követő években. Sür. gős megoldásra várt a gé­pesítés fejlesztése, a fejlő­dő állatállomány részére a férőhelyek megteremtése. Nem közömbös tennivaló az egészséges munkakörülmé­nyek biztosítása sem. Mind­amellett a tagjövedelem ál­landó növelése jelentkezett, mint szükségszerűség. Ugyanakkor a biztonságos szövetkezeti gazdálkodás ér­dekében állandóan emelni kellett a fejlesztési alapo­kat is. Részletesebben szólva az eredményekről, csak dicsé- rőleg lehet megemlékezni az elmúlt évek erőfeszíté­seiről. A vezetőség és a tagság jó kapcsolatának, a hajósi gazdák szorgalmá­nak köszönhetően sokat lép. tek előre. A növénytermesztésben az elmúlt esztendőkben ug­rásszerű fejlődés tapasztal­ható. Ez elsősorban a hoza­mok növekedésében mutat­kozik meg. A kenyér- és takarmánygabona vetéste­rülete ugyan nem változott, de a terméseredmények je­lentősen emelkedtek. A ter­melőszövetkezet összes föld­területe meghaladja a 4000 hektárt. A búza, rozs, tri­A Kossuth szocialista brigád tagjai fűszerpaprika-szedés közben. sós borjúnevelőt, egy elle­tőistállót, magtárat, ta­karmánytárolót, tejházat. A gondozók részére szociális épületet emeltek. Az idén építenek egy 112 férőhelyes tehénistállót, egy utóneve­lőt. Létesült egy forró le­vegős szárítóberendezés. Megépül a majoron belüli úthálózat, egy 77 köbméte­res víztorony és kibővül a vízhálózat is. A szarvasmarha-állomány- 1970 májusától tbc-mentes. Ez önmagában évenként 1 millió 200 ezer forint többletbevételt jelentett ed­dig a szövetkezetnek. Most, hogy az állami kedvezmé­nyek tovább növekedtek, a szarvasmarha-tenyésztés kifizetődő lesz a közös gaz­daság számára. Az elképze. lések szerint az állományt tovább növelik. A követke­ző években több mint 800 szarvasmarhát tartanak, amelynek csaknem fele te­hén lesz. Több mint három éve ve­zették be az itatásos borjú­nevelést. Az eredmények dicséretre méltóak. Az el­hullás jelentéktelen. A súlygyarapodás 980 gramm naponta. Jóval olcsóbb a természetes tartásnál. Ha­sonlóképpen eredményes a hízómarha-hizlalás is. Az elmúlt esztendőben az egy hónapra jutó súlygyarapo­dási érték, valamint az egy év alatt elért összes súly- gyarapodás a tervezettnél jóval magasabb volt. A ben a tagság jövedelme különböző volt. Az új gaz­daságban ezt egy szintre kellett hozni. Ezen túl­menően bevezették a havi rendszeres készpénzelőleg- osztást. Alapvető feladat volt a megfelelő termelésszerkezet kialakítása, az üzemi szer­vezet kiépítése, az egyesü­lő termelőszövetkezetektől átvett termelési eszközök összehangolt felhasználása. Törekedtek arra, hogy az egyesülés után az előd gaz­daságok minden tagja meg­találja helyét a termelés­ben. az üzemi szervezetben. Megjegyzendő, hogy a terü­leti és a közgazdasági adott­ságok nem a legjobbak. A közös használatban levő föld átlagosan 10 arany­korona érték alatt van. A talaj változatos. A futó­homoktól a szikes terüle­tekig minden megtalálható. Ezenkívül a terület mint­egy 20 százaléka belvizes illetne belvízveszélyes, ami évről évre nagymértékbe1' veszélvezteti a művelés biz­tonságát. A községnek vasútállomása nincs, a leg közelebbi 25 kilométerre Kalocsán van. Dicséretre méltó ered­mény. hogy az alapvető fel­adatokat már az első esz­tendőben nagyrészt megol­ticale és a takarmánygabo­na együttesen ezer hektár körül van. A termésátla­gok hektáronként átlag 10—11 mázsával emelked­tek a gabonaféléknél 1967- hez viszonyítva. Szembe­tűnő a terméseredmény­növekedés a kukoricánál is. A lucerna termőterülete csökkent ugyan, de az egy hektárra jutó termés 275 százalékkal emelkedett, ami rendkívüli eredmény­nek számít. A zöldségfélék termeszté­se számottevő bevételhez juttatja a termelőszövetke­zetet. Elsősorban ez segíti elő, hogy rendszeres havi fizetést tudnak biztosítani a tagoknak. Másrészt ál­landó munkát is jelent, hi­szen közismert, hogy a nö­vénytermesztést általában gépesítették már hazánk mezőgazdaságában, de a zöldségtermesztésnél még kevés a munkát megköny- nyítő berendezés. Bár né­mileg csökkent a zöldség­termő terület, de ennek az az oka, hogy nagy a kézi munkaerő igénye és ala­csony a gépesítettsége. Egy. re sürget az egyes zöldség­félék termesztésének gyor­sabb ütemű gépesítése. Általában megállapítható, hogy a növénytermesztés­ben igen nagy a fejlődés. Érdemes utalni arra is, hogy a gazdaság a kiváló terméseredményt elérő szö­vetkezetek közé tartozik. Ez köszönhető elsősorban a korszerű agrotechnika al­Ilyen családi házakat épít a termelőszövetkezet brigádja a tagok és kívülállók részére egyaránt. A tehénistállók belső gépesítését megoldották. kalmazásának, amelyhez tartozik a gondos talajmű­velés mellett a műtrágya­adagok állandó növelése, a magasabb hozamú fajták termelése, a gépesítés. Mindez természetesen em­bereken múlik és itt szólni kell a szakvezetés körül­tekintő, gondos munkájáról, amely együttesen a tagság szorgalmával képes volt ilyen eredményeket elérni. Térjünk át az állatte­nyésztésre. Az egyesülés óta az ágazat sokat válto­zott. Abban az időben az állatállomány szétszórt el­helyezése nehezítette a kor. szerűsítést Érthető, hiszen minden előd termelőszövet­kezetnek külön alakult ki íz állattenyésztése. Szüksé­gessé vált tehát az egy he- ' ven történő, korszerű el­helyezés. Ez főleg a szarvas- narha-tenyésztésre vonat­ozott. Ezért kezdtek hoz­zá a szakosított telep épí­téséhez, ennek befejezési határideje ez év december 31. Először megépítettek két tehénistállót, összesen fOO férőhellyel, egy itatá­tervnél 4 ezer kilogrammal jobb eredményt értek el. A sikereket nagyrészt az új takarmányozási és tartási viszonyoknak tulajdonítják. A szabadtartásos és az ab- rakos takarmányozás ebben a szövetkezetben is igazol­ta létjogosultságát. Jelentő­sen javult a takarmány- értékesítés, meggyorsult a növekedés, a hízóállatok minősége javult. Csökken­tek a hizlalási költségek is. A növendékmarha-neve- lés elsődleges feladata, hogy megfelelő utánpótlást biztosítson a tehenészetnek és a lehetőségekhez mérten a tenyészüszőket kedvezően tudják értékesíteni. 1971- ben 46 üszőt értékesítettek. A növendékállomány elhe­lyezése sokat javult. A ko­rábbi szükségistállók he­lyett ma már jó körülmé­nyek között vannak a jószá­gok. Nyáron az állomány nagy része természetes tar­tás- és takarmányozási vi­szonyok mellett a legelőn nevelődik. A tenyészüszők tartási körülményeinek megváltozására, fejlődési Átadás előtt a szakosított szarvasmarha telepen a híd eg-melegvizes fürdő és az öltöző.

Next

/
Thumbnails
Contents