Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
Szakosítás, növekvő hozamok, színvonalas gazdálkodás a hajósi József Attila Termelőszövetkezetben A hajósi József Attila Termelőszövetkezet a helyi Petőfi és Makszim Gorkij Termelőszövetkezet egyesüléséből alakult 1950-ben. A következő években nem sokat fejlődött. Alacsonyak voltak a termésátlagok, az állattenyésztés hozamai, ebből következően a tagság jövedelme is. A mezőgazdaság átszervezése után gyorsult meg a fejlődés. A közös gazdaság 1959 őszén és 1960 tavaszán megnövekedett. A taglétszám ekkor elérte a 210-et, a földterület meghaladta a 900 hektárt. A munkaegység értéke 1960-ban 40 forint volt. Az átszervezés időszakában a községben megalakult a Petőfi, a Kossuth, a Haladás és a Táncsics Termelőszövetkezet. Ezek közül először a József Attila és a Petőfi, majd a Táncsics. Kossuth és a Haladás egyesültek. Utoljára aztán 1968. január 1-én a községben működő mindhárom gazdaság József Attila néven egyesítette erőit. A községben ettől az időszaktól kezdve egy termelőszövetkezet működik. Az egyesült mezőgazda- sági nagyüzemben ki kellett alakítani először is az egységes gondolkodást, ösz- szehangolni a vezetést. Az egyesülés évében felszámolták az 1 millió 800 ezer forintos mérleghiányt. Az előd termelőszövetkezetekdották. A termelőszövetkezet sikerrel zárta az 1968-as gazdasági évet, amely sorsdöntő volt a további fejlődés szempontjából. A közös gazdaság vezetőinek és tagjainak viszont újabb feladatokat kellett megoldani az ezt követő években. Sür. gős megoldásra várt a gépesítés fejlesztése, a fejlődő állatállomány részére a férőhelyek megteremtése. Nem közömbös tennivaló az egészséges munkakörülmények biztosítása sem. Mindamellett a tagjövedelem állandó növelése jelentkezett, mint szükségszerűség. Ugyanakkor a biztonságos szövetkezeti gazdálkodás érdekében állandóan emelni kellett a fejlesztési alapokat is. Részletesebben szólva az eredményekről, csak dicsé- rőleg lehet megemlékezni az elmúlt évek erőfeszítéseiről. A vezetőség és a tagság jó kapcsolatának, a hajósi gazdák szorgalmának köszönhetően sokat lép. tek előre. A növénytermesztésben az elmúlt esztendőkben ugrásszerű fejlődés tapasztalható. Ez elsősorban a hozamok növekedésében mutatkozik meg. A kenyér- és takarmánygabona vetésterülete ugyan nem változott, de a terméseredmények jelentősen emelkedtek. A termelőszövetkezet összes földterülete meghaladja a 4000 hektárt. A búza, rozs, triA Kossuth szocialista brigád tagjai fűszerpaprika-szedés közben. sós borjúnevelőt, egy elletőistállót, magtárat, takarmánytárolót, tejházat. A gondozók részére szociális épületet emeltek. Az idén építenek egy 112 férőhelyes tehénistállót, egy utónevelőt. Létesült egy forró levegős szárítóberendezés. Megépül a majoron belüli úthálózat, egy 77 köbméteres víztorony és kibővül a vízhálózat is. A szarvasmarha-állomány- 1970 májusától tbc-mentes. Ez önmagában évenként 1 millió 200 ezer forint többletbevételt jelentett eddig a szövetkezetnek. Most, hogy az állami kedvezmények tovább növekedtek, a szarvasmarha-tenyésztés kifizetődő lesz a közös gazdaság számára. Az elképze. lések szerint az állományt tovább növelik. A következő években több mint 800 szarvasmarhát tartanak, amelynek csaknem fele tehén lesz. Több mint három éve vezették be az itatásos borjúnevelést. Az eredmények dicséretre méltóak. Az elhullás jelentéktelen. A súlygyarapodás 980 gramm naponta. Jóval olcsóbb a természetes tartásnál. Hasonlóképpen eredményes a hízómarha-hizlalás is. Az elmúlt esztendőben az egy hónapra jutó súlygyarapodási érték, valamint az egy év alatt elért összes súly- gyarapodás a tervezettnél jóval magasabb volt. A ben a tagság jövedelme különböző volt. Az új gazdaságban ezt egy szintre kellett hozni. Ezen túlmenően bevezették a havi rendszeres készpénzelőleg- osztást. Alapvető feladat volt a megfelelő termelésszerkezet kialakítása, az üzemi szervezet kiépítése, az egyesülő termelőszövetkezetektől átvett termelési eszközök összehangolt felhasználása. Törekedtek arra, hogy az egyesülés után az előd gazdaságok minden tagja megtalálja helyét a termelésben. az üzemi szervezetben. Megjegyzendő, hogy a területi és a közgazdasági adottságok nem a legjobbak. A közös használatban levő föld átlagosan 10 aranykorona érték alatt van. A talaj változatos. A futóhomoktól a szikes területekig minden megtalálható. Ezenkívül a terület mintegy 20 százaléka belvizes illetne belvízveszélyes, ami évről évre nagymértékbe1' veszélvezteti a művelés biztonságát. A községnek vasútállomása nincs, a leg közelebbi 25 kilométerre Kalocsán van. Dicséretre méltó eredmény. hogy az alapvető feladatokat már az első esztendőben nagyrészt megolticale és a takarmánygabona együttesen ezer hektár körül van. A termésátlagok hektáronként átlag 10—11 mázsával emelkedtek a gabonaféléknél 1967- hez viszonyítva. Szembetűnő a terméseredménynövekedés a kukoricánál is. A lucerna termőterülete csökkent ugyan, de az egy hektárra jutó termés 275 százalékkal emelkedett, ami rendkívüli eredménynek számít. A zöldségfélék termesztése számottevő bevételhez juttatja a termelőszövetkezetet. Elsősorban ez segíti elő, hogy rendszeres havi fizetést tudnak biztosítani a tagoknak. Másrészt állandó munkát is jelent, hiszen közismert, hogy a növénytermesztést általában gépesítették már hazánk mezőgazdaságában, de a zöldségtermesztésnél még kevés a munkát megköny- nyítő berendezés. Bár némileg csökkent a zöldségtermő terület, de ennek az az oka, hogy nagy a kézi munkaerő igénye és alacsony a gépesítettsége. Egy. re sürget az egyes zöldségfélék termesztésének gyorsabb ütemű gépesítése. Általában megállapítható, hogy a növénytermesztésben igen nagy a fejlődés. Érdemes utalni arra is, hogy a gazdaság a kiváló terméseredményt elérő szövetkezetek közé tartozik. Ez köszönhető elsősorban a korszerű agrotechnika alIlyen családi házakat épít a termelőszövetkezet brigádja a tagok és kívülállók részére egyaránt. A tehénistállók belső gépesítését megoldották. kalmazásának, amelyhez tartozik a gondos talajművelés mellett a műtrágyaadagok állandó növelése, a magasabb hozamú fajták termelése, a gépesítés. Mindez természetesen embereken múlik és itt szólni kell a szakvezetés körültekintő, gondos munkájáról, amely együttesen a tagság szorgalmával képes volt ilyen eredményeket elérni. Térjünk át az állattenyésztésre. Az egyesülés óta az ágazat sokat változott. Abban az időben az állatállomány szétszórt elhelyezése nehezítette a kor. szerűsítést Érthető, hiszen minden előd termelőszövetkezetnek külön alakult ki íz állattenyésztése. Szükségessé vált tehát az egy he- ' ven történő, korszerű elhelyezés. Ez főleg a szarvas- narha-tenyésztésre vonatozott. Ezért kezdtek hozzá a szakosított telep építéséhez, ennek befejezési határideje ez év december 31. Először megépítettek két tehénistállót, összesen fOO férőhellyel, egy itatátervnél 4 ezer kilogrammal jobb eredményt értek el. A sikereket nagyrészt az új takarmányozási és tartási viszonyoknak tulajdonítják. A szabadtartásos és az ab- rakos takarmányozás ebben a szövetkezetben is igazolta létjogosultságát. Jelentősen javult a takarmány- értékesítés, meggyorsult a növekedés, a hízóállatok minősége javult. Csökkentek a hizlalási költségek is. A növendékmarha-neve- lés elsődleges feladata, hogy megfelelő utánpótlást biztosítson a tehenészetnek és a lehetőségekhez mérten a tenyészüszőket kedvezően tudják értékesíteni. 1971- ben 46 üszőt értékesítettek. A növendékállomány elhelyezése sokat javult. A korábbi szükségistállók helyett ma már jó körülmények között vannak a jószágok. Nyáron az állomány nagy része természetes tartás- és takarmányozási viszonyok mellett a legelőn nevelődik. A tenyészüszők tartási körülményeinek megváltozására, fejlődési Átadás előtt a szakosított szarvasmarha telepen a híd eg-melegvizes fürdő és az öltöző.
