Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR S ZOCIA LISTÁM U N K Á S P ÁRT BÁC S-KISKUN MEGYEI ZOTTSÁGÁN ÁK « A P! L APT A ÉVENKÉNT 90-100 MILLIÓ Város- és községpolitikai kérdésekről t a népfront megyei bizottsága Uj lehetőség a megértés és a barátság ápolására Véget ért az európai polgármesterek budapesti találkozója \ Hazafias Népfront me- l bizottsága tegnap dél­előtt Kecskeméten dr. Weither Dániel elnökleté­vel ülést tartott, amelynek egyetlen napirendjét „A Hazafias Népfront város- és községpolitikai tevé­kenysége és a további fel­adatok” címmel Farkas József a népfront megyei titkára terjesztette elő. fiy jelentés áttekintette a népfrontbizottságok vá­ros- és községpolitikai te­vékenységét, azokat az eredményeket, amelyeket e téren a lakosság tevékeny részvételével sikerült elér­ni. Megemlítette a jelentés, hogy 1960-tól 1970-ig a társadalmi munka értéke a megye területén 499 mil­lió forint volt és az azt kö­vető években is 90—100 millió forint körül alakult évente. A jelentésben felmerült kérdés, hogy a helyi nép­Másnap fogyasztják A Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat kiskun- halasi gyárában havonta félmillió csirkét dolgoznak fel. A mennyiség felét az NSZK-ba, Ausztriába és Olaszországba szállítják. A belföldi ellátást javítja, hogy a feldolgozott barom­fi egy részét — havonta 150 ezer szárnyast — fris­sen, előhűtött állapotban küldik Budapestre. A la­kosság tehát az előző na­pon vágott csirkét fogyaszt­hatja. frontbizottságok hogyan segíthetik elő az eddigi­nél még jobban a város- és községpolitikai munkát és arról, hogy milyen té­makörökkel foglalkozzanak elsősorban. Ezzel kapcso­latosan fölmerült a lakás­gondok megoldásának elő­segítése, a közművesítési problémákkal, valamint a tanyasorok és tanyabokrok villamosításával való fog­lalkozás. De a célok között szerepel a szolgáltatás megjavítása is. A jelentés­ben szó esett a tanyai isko­lák villamosításáról, ame­lyet a széles körű társa­dalmi összefogás eredmé­nyeként — hat iskola ki­vételével — sikerült meg­oldani. A tanyai kollégi­ummal kapcsolatosan az előadó elismeréssel adózott mindazoknak a kollektí­váknak, inézményeknek és személyeknek, akik fel­ajánlásokat tettek, de el­marasztalta azokat a gaz­dasági egységeket, amelyek a megyei tanács elnökének megkeresésére — mintegy 255 gazdasági egységről van szó — egyáltalán nem válaszoltak. Csupán 16 helyről történt minimális felajánlás, 27 helyről pe­dig azt közölték, hogy nem áll módjukban támogatást adni. A beszámoló a to­vábbiakban részletesen meghatározta a népfront­bizottságok város- és köz­ségfejlesztéssel kapcsolatos tennivalóit. A vitaindító beszámolót követően felszólaltak Fe­hér Sándor, a kecskeméti népfrontbizottság elnöke, Retkes László, a megyei elnökség tagja, dr. Kővári Gáborné, a kisszállási, va­lamint Bagi János, a já- noshalmai népfrontbizott­ság elnöke, Nagy Sándor, a megyei bizottság tagja, Mácsai János, a kiskunha­lasi városi bizottság elnö­ke, Márton Lajos, a me­gyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának munkatársa, Csernák Jár zsef, a kiskőrösi és dr. Fa­ragó Gyula, a? öregcsertői községi népfrontbizottsá­gok elnöke és Nyéki József, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa titkárságá­nak munkatársa. Csütörtökön újabb fel­szólalások hangzottak el az európai fővárosok vezetői­nek Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében ren­dezett tanácskozásán. Szépvölgyi Zoltánnak, Bu­dapest Főváros Tanácsa el­nökének megnyitó szavai után először V. F. Promisz- lov, a Moszkvai Városi Ta­nács V. B. elnöke kapott szót, aki a modern város­építés alapelveit ismertet­te. Részletesen szólt Moszk­va általános fejlesztési ter­véről, amely 25—30 évré szóló programot foglal ma­gában, de egyes vonatkozá­sokban még előbbre tekint. A továbbiakban Osló, Pá­rizs, Prága, Reykjavik, Ró­ma, Stockholm, Szófia és Varsó képviselője tartott előadást. Ezzel a felszólalások so­rozata bezárult. Felix Slavik, Bécs polgármestere napirenden kívül” kért szót: meghívta az európai fővárosok vezetőit, hogy legközelebbi találkozójukat az osztrák fővárosban tart­sák meg. Ezt követően — a bécsi polgármester ko­A lakosság ellátását tanulmányozták Tegnap, a reggeli órák­ban Kecskemétre érkezett dr. Sághy Vilmos, a bel­kereskedelmi miniszter el­csomagolják az exportcsirkét (Pásztor Zoltán felvétele. ső helyettese, akit a me­gyei pártbizottság székházá­ban dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára fogadott. Rövid be­szélgetés után a miniszter- helyettes elvtárs Kiskun­halasra utazott, ahová eL kísérte dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyet­tese. A vendégeket Kiskunha­lason Vincze Ferenc, a vá­rosi tanács elnöke, és dr. Várhegyi Józsefné, a ke­reskedelmi osztály vezetője kalauzolta. Röviden tájékoztatták a vendégeket a város keres­kedelmi helyzetéről, az el­múlt esztendőben és az idén megnyitott áruházak­ról. Ezután került sor az elmúlt hetekben kialakí­tott „Delicatesse” ÁFÉSZ élelmiszerbolt, a Halas és a Kiskun Áruház megte­kintésére. Az élelmiszerboltban Mé­száros Imre, az ÁFÉSZ el­nöke elmondta, hogy a szö­vetkezet húsüzeme évi 35 millió forint értékű árut ad a kereskedelemnek, el­sősorban Kiskunhalasnak, és a környék 5 községének. A két áruházban az .igazgatók számoltak be a : forgalomról, az áruellátás­iról, az apróbb nehézségek­ből — és azok megoldásá­ról. Tájékoztatták a ven­dégeket a szolgáltatások — a házhoz szállítás, ruhaiga­zítás, OTP-ügyintézés — bővítésének tervezéséről is. Ülésezett a DUTIB elnöksége A miniszterhelyettes az üzletekben tett látogatás után elmondta, hogy pél­dásnak tartja a helyi ÁFÉSZ kezdeményezéseit — a hús- és savanyító­üzem létesítését — hiszen ez nagymértékben hozzájá­rult ahhoz, hogy a város kereskedelmi ellátása töké­letesnek mondható. Délután dr. Sághy Vil­mos elvtárs, aki egyben a Duna—Tisza közi Intéző Bizottság elnöke is, részt vett a DUTIB elnökségi ülésén. Rajta kívül ott volt még dr. Romány Pál, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a DUTIB társelnöke, dr. Tamás György az Országos Ide­genforgalmi Tanács titká­ra, dr. Glied Károly és Gerőcs István, a megyei tanács osztályvezetője, a DUTIB titkára is. Az elnökségi ülést dr. Sághy Vilmos elvtárs nyi­totta meg, majd a résztve­vők megtárgyalták a köz- gazdasági szakbizottság elő­terjesztését az 1973—75 évi támogatási igény alapelvei­ről. Második napirendi pontként a kulturális és egészségügyi szakbizottság előterjesztése nybmán egy megyei idegenforgalmi és propagandafüzet kiadásá­nak előzetes fogalmazvá­nyát vitatták meg. A két napirenddel összefüggés­ben megfelelő határozatok születtek. Az ülés végén bejelentések és informá­ciók hangzottak e' i rábbi indítványa alapján — a tanácskozás résztvevői egyhangúlag közös doku­mentumot fogadtak el a budapesti találkozóról, az európai fővárosok kapcso­latának szorosabbá tételé­ről. Amszterdam, Andorra la Vella, Ankara, Athén, Bécs, Belgrád, Berlin, az NDK fővárosa, Bern, Bonn, az NSZK fővárosa, Brüsz- szel, Budapest, Bukarest, Hága, Helsinki, Koppenhá­ga, London, Madrid, Mo­naco, Moszkva, Osló, Pá­rizs, Prága, Reykjavik, Ró­ma, San Marino, Stock­holm, Szófia, Vaduz és Varsó képviseletében al­kalmunk nyílt széles kör­ben tájékoztatni egymást azokról a sajátos és közös feladatokról, amelyeket ro­hanó korunk állít a fővá­rosok vezető testületéi elé, s azokról a problémákról, amelyek elengedhetetlenül szükségessé teszik alkotó erőfeszítéseink összehango­lását. Fővárosainkban felbe­csülhetetlen anyagi és kul­turális értékek halmozód­tak fel. E pótolhatatlan örökség megóvása és to­vábbi gazdagítása a béke megőrzésétől függ. Értékek alkotóinak ne kelljen attól tartamok, hogy munkájuk, eredménye rommá és ha­muvá válik. Közös cé­lunk, hogy a realitá­sok felismeréséből kiindul­va a biztonság és az együt- működés légkörében tevé­(kenykedhessünk főváro- j saink fejlődése és a lakos- ság jóléte érdekében. Találkozásunk nagy él­ménye az, hogy lehetőséget kínál kontinensünk főváro­sai együttműködésének ki­bontakoztatására. Gyümöl­csözőnek tartjuk mostani összejövetelünket azért is, mert további találkozóink­nak lehet biztató nyitánya, amelyek hozzájárulnak a kölcsönös kapcsolatok megszilárdításához, váro­saink fejlődéséhez és la­kosságunk életének gazda­godásához. Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke ösz- szegezte a háromnapos tanácskozás tapasztalatait: — Az önök jelenléte megértő, őszinte visszhang­ja volt annak a kezdemé­nyezésnek, amellyel Buda­pest Európa valamennyi fővárosa felé fordult. Meg­győződésem, hogy tanács­kozásunk őszinte, nyílt és baráti légkörével, az egy­más iránti tisztelet meg­adásával, új ismeretségek kialakulásával, a kapcso­latok bővülésével és sok hasznos tapasztalat fel- használásával közelebb hozta és hozza egymáshoz az európai fővárosokat, ve­zetőiket és ezzel a magunk szerény eszközeivel is hoz­zájárultunk a népeink kö­zötti megértéshez, a baráti kapcsolatok elmélyítésé­hez — mondotta Szépvöl­gyi Zoltán. A vas „doktora” Ha röntgengépről hallunk, szinte valamennyien a betegség-megállapítás egyik kiváló eszközére gondo­lunk. A röntgen viszont ma már utat tört magának más területen is, így többek közt az iparban. Egyik jellegzetes alkalmazási formája a vas alkatrészek he­gesztési varratainak vizsgálata. A Fémmunkás kecskeméti gyárában a hatalmas vas- szerkezeti .elemek hegesztési varratait is ipari röntgen­géppel vizsgálják. Képünkön Sárközi László hegesztési varrat róntge- nezésére készíti elő a'Péti Nitrogénművek számára gyártott különleges méretű tartóelemet

Next

/
Thumbnails
Contents