Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
4. oldal 1972. szeptember 27, szerda Kongresszus előtti menetrend Nagy feladatok előtt a Vöröskereszt Űjabb, jelentős mérföldkő lesz a Magyar Vörös- kereszt történetében a szervezet 1973. április 26— 27-én a MÉMOSZ székházában összeülő IV. kongresszusa. Ezt az országos eseményt megelőzően — az alapszabályok, valamint az országos vezetőség határozata értelmében — újjáválasztják a Vöröskereszt minden vezető testületét. A vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseken a járásokban és megyénk városaiban — Kecskemétet kivéve — meghatározott taglétszámú helyi szervezeti vezetőséget és számellenőrt; a nagyüzemekben és a legalább három helyi szervezettel bíró nagyközségekben csúcsvezetőséget és szimellenőröket; járási, illetve városi vezetőséget és számvizsgáló bizottságot, továbbá küldötteket választanak a megyei értekezletre. Kecskeméten az említett tisztség- viselőkön kívül a városi értekezlet küldötteinek megválasztására is sor kerül. A megyei küldöttértekezleten választják meg a 17 tagú megyei vezetőséget. a számvizsgáló bizottságot és a kongresszusi küldötteket. A választási határidőt követő két héten belül megtartandó alakuló ülés feladata az elnök és a titkár megválasztása. A választásokat megelőző gondos előkészítő és helyzetelemző munkára nagy gonddal készül a Vöröskereszt. Értékelik majd a választott vezető testületek munkáiét, személy szerint is mérlegelik a vezetőség tagjainak tevékenységét. Az eddig is jó munkát véezőket várhatóan megerősítik tisztségükben, elkerülve ezzel az indokolatlan személvcseréket. A követendő elv, hogv — figyelembe véve a vöröskeresztes munka sokrétűségét — a vezetőség tagjai között valamennyi munkaterüWnek. hozzáértő iránvítója legven. Az egészségügy szakképzett dolgozói mellett a választott testületekben helyet kell kapniok a megye ki- sebb-nagyobb közigazgatási egvségei sajátos gondjait alaposan, jól ismerő egyéb szakembereknek is Pártunk és kormányunk célkitűzéseinek megfelelően természetesen számarányukhoz mért képviseletet kell nyerniök a nőknek és a fiataloknak is. Az arra rátermettek helyes kiválasztása céliából a Vörös- kereszt megkérdezi és figyelembe veszi a párt-, állami gazdasági és tömegszervezetek véleményét, javaslatát. Az országos vezetőség határozatának és a kongresszusi előkészületeknek a végrehajtásáról öttagú előkészítő bizottság gondoskodik. E bizottság egyebek közt az oktatási intézmények vöröskeresztes csoportjainak ifiúsági titkáraival is találkozik majd, abból a célból, hogv segítségükkel kijelöljék a külö*Hértekezlet if jú résztvevőit. Ami a közelebbi ütemtervet illeti: a községi, illetve járásokban az üzemi helyi szervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések lebonyolítására november 1. és december 31. között; a városokban, illetve ezek mezőgazdasági üzemeiben a hasonló jellegű taggyűlések megtartására ez év december 31-ig; a megyeszékhely városi lakóterületi és üzemi helyi szervezeteinek vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlésére november 1. és december 31. között kerül sor. A kecskeméti városi küldöttértekezlet 1973. január 14-ig; a csúcsvezetőségek, a járási és városi vezetőségek alakuló üléseit január 15-ig, a megyei küldöttértekezletet pedig március 1-ig rendezik majd meg. A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége a kecskeméti városi kül- 'öttértekezlet küldötteinek számát ötven, a megyei küldöttértekezlet küldötteinek létszámát pedig százhúsz főben szabta meg. J. T. Az asszonyok sorompóba szálltak Bükki Józsefné a Ha- *' zafias Népfront bajai nőbizottságának titkára. 1951 óta dolgozik a nőmozgalomban. Huszonegy esztendeje. Vajon mostani szép tisztes hajkoronájának hány szála fehéredett meg ezalatt? Mert igaz, hogy forradalmi változás következett be nálunk a nők helyzetében, de a nők érdekeiért küzdeni így sem volt könnyű. Nemcsak máig is élő előítéletekkel kellett hadakozni, de sokszor a nemes szándékokat keresztező szűk anyagi lehetőségekkel is. Amikor most számba vette, mit is tett a bajai nőbizottság a népfrontkongresszus óta, lássuk csak: megtartotta a nőbizottság a találkozót a mostani első osztályosok szüleivel, hogy tájékoztassák őket, mint készüljenek ők is az iskolaév kezdetére. Megvolt az orvosi előadás a népfrontnál — „Nők védelmében” címmel. Külön színt vitt a nőbizottság az alsóvárosi népfrontkor életébe. Az üzemi, termelőszövetkezeti nőbizottsági aktívák nem másodhegedűsökként vették ki részüket a „Tiszta városért” mozgalom nekilendítésé- bcl. S hány idős, magára maradt ember gondol szeretettel a ruha üzem, Kismotor, Posztógyár női szocialista brigádjaira, amelyek tagjai vállalásaik közé iktatták, hogy gondoskodnak róluk. Az Épületasztalosipari Vállalat nőbizottsága már „rá is csöngetett a tanácsra”: adjon mielőbb névsort a gondoskodásra szoruló öregekről. Aztán valódi „nőknek való” munkát végeztek azzal is, hogy üzemenként 20—30 asszony, lány megkérdezésével — kérdőíves közvélemény-kutatásban működtek közre — a kereskedelmi ellátásról. Ebben az árutérítéstől, választéktól kezdve a kiszolgálásig, s az árakig minden'-» kitértek a nők. ]Ve is mondjuk, hogy 1" a bölcsődék, óvodák ügyében nem csak hogy elmaradhatatlan, de nélkülözhetetlen is volt a go V. Közgazdasági meditáció őszintén szólva, először jártam nyugaton. Bár különböző közgazdasági folyóiratokból, a rádióból, a televízióból tájékozódtam a nyugatnémet gazdasági helyzetről, kissé csalódott voltam, amikor az üzletekával fizetnek, s márkát is kell kiadni mindenért. No, de térjünk vissza a kiadásokhoz. Egy közepes lakás bére — amely öt szobából áll, igaz, hogy ebből kettő manzárd szoba, vagyis a tetőtér kihasználásából származik —, s az egyik ezeken kívül akkora, hogy egy ágy alig fér el benne — havi 500 márka. A fizetést természetesen nem egy fillérig kapja Így reklámozzák a bajor sört két jártuk. Ez azonban nem abból táplálkozott, hogy minden csodálatos, vagy utolérhetetlen, esetleg bőséges, hanem a különböző ismerősök elbeszélésével való összehasonlításból fakadt. Megpróbálom visszaidézni azokat az értesüléseket, amelyek bemutatják az utca emberének reális gondjait, a márka vásárlóértékét, általában a megélhetést. Egyik ismerősünk egy szállítási vállalat diszpécsereként dolgozik, s ösz- S2esen 3 ezer márkát keres. Ez már Nyugat-Né- metországban is jó fizetés. Felesége is dolgozik, s körülbelül ugyanennyi a jövedelme. A külföldön járt magyarok, amikor megtudják, mennyit keresnek az ott élők, hajlamosak beszorozni a magyar forint és a márka közötti különbséget. Ez nagyon rossz módszer, hiszen ott márkézhez, hiszen levonják belőle a kereseti adót, a betegbiztosítást. A lakás bérén kívül igen jelentős összeget emészt fel a villany, a vízdíj, és a különböző szolgáltatás, no meg a részletek, hiszen majd mindent lehet részletre vásárolni. Igaz, egyetlen részletfizetés elmaradása után a hitelező elviszi a berendezést, s elveszett a kifizetett összeg is. Jártuk az üzleteket, nézegettük a kirakatokat. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy árubőség, szép kirakatok jellemzik a bajor fő várost. Ám nemcsak áruk, hanem az árak is „szépek”. Nézzünk néhány egészen köznapi dolgot. Egy közepes minőségű pulóver 37, egy jobb ing 76, egy bélelt terilén nyakkendő 70, egy jelenleg divatos farmernadrág pedig 50 márkába kerül. Az árak nemcsak nekünk a külföldinek, de az itt élőknek is meglehetősen borsosak. Mikor vásárol a német munkás? A kiárusításokkor. Ilyen egy évben több is van, s a munkás ilyenkor fél vagy negyed áron kapja meg nyáron a téli, télen pedig a nyári ruházatot, cipót, fehérneműt. Az élelmiszer- árak még ennél is magasabbak. A vendéglőben elfogyasztott virslisaláta burgonyával 4 márkába kerül, egy pohár sör 2 márka, s ettől még nem lakik jól az ember. Sokan — főleg akik tőlünk mennek nyugatra — állandóan azt hangoztatják, milyen jó ott az élet, hiszen mindenki autóval jár. Való igaz, hogy munkások, mérnökök, tisztviselők, de olykor a háziasszonyok is kocsiba ülnek, s így járnak be munkahelyükre, vagy indulnak bevásárolni. Az autó — Münchenben épp úgy, mint más városban életszükséglet, hiszen óriási távolságok vannak. Házigazdánk például lakásától 12 kilométerre járt munkahelyére, s az út villamossal több mint 2 órát venne igénybe. Gépkocsival ez mintegy félóra, tehát takarékoskodik idejével, ha autón jár. S honnan telik a kocsira. Egyszerűbb, mint gondolnánk. Miután a BNW-gyár Bajorországban van, s termelése — hagyományos autóiparról van szó — meglehetősen nagy, részletre adják a nálunk megcsodált személygépkocsikat. Ezek fenntartása azonban nem kis gondot okoz. A benzin ára — ezek a kocsik városi forgalomban 10—12 litert fogyasztanak — literenként 85 pfenig, amelyhez még kapcsolódik a biztosítás igen jelentős összege, valamint a garázsbérleti díj. Közgazdasági téma ez is, bár kissé mulatságos. Az egyik áruház paróka-osztá- Iván — a paróka ára 25-től 250 márkáig terjed — a tükör előtt egy húszéves fiú éppen egy szőke pa- -ókát próbált dús fekete fürtjeire. No, lám Nvugat- Németors7á»ban a férfiak 's sokat áldoznak azért gy tetszenek a nőknek. (Folylatjv.k) G. G. nők kiállása, tanácsadása, ha kellett, sürgető fellépése. S ne higgye senki, hogy például az augusztus 20-ra átadott Vöröskereszt téri óycdával akár abban a körzetben is elmúltak a gondok. Bükki Józsefné nem győzi dicsérni az új létesítményt, adottságait, de lelkes mosolyát már tanácstalanságot jelző kézmozdulattal kíséri. — Most találkoztam az óvónővel. Harminc gyereket lehet felvenni, erre van költségkeret, személyzet, viszont ötvenhat jelentkező van. Itt az új probléma. Hely volna, de nincs elég óvónő, dajka. Mit lehet tenni egyelőre? Egy bizottságnak kell eldöntenie, kiknek a gyermekeit vegyék fel. De kikét hagyják ki?! Mikor nem kevésbé ráutaltak a felvételre. — Szegény Mészárosné sírt. A tanyaiakból maradjanak ki; hiszen minden gyerek úgy hozzánőtt! A Kossuth utcai óvodánál hasonló a helvzet. Száznegyven a jelentkező de csak felényit vehetik fel. — Ha valamelyik üzem csak egy alkalmazott költségét is vállalná, mindjárt harminc gyerekkel több járhatna oviba. Bükki Józsefné nincs kétségbeesve. Oldottak már meg sokkal nehezebb csomót a bajai üzemek segítségével. Erre is van elképzelésük. — Ezt az utat kell „taposnunk” — céloz a délelőtti kis haditervre a nőbizottság titkára. Szeme már jókedvtől, bizakodástól csillog. Hiszen az em- ’ített, véletlen kis tanácskozás közepére érkezett oda Pankovits Józsefné is a népfront megyei nőbi- zottsáeának titkára. — Okos tippeket adott, — és ő is segít valóravál- tani — sejtet valamit a taktikából Bükkiné. * szülők, akiknek egye- f* lőre nem sikerül, ne veszítsék el reményüket. Az asszonyok ezúttal is sorompóba szálltak. T. I. Szomszédolás mai módon Falusi művelődési otthonok vezetői, eredményeiket részletezvén, nem egyszer azzal dicsekednek, hogy nagyobb rendezvényeikre a szomszédos helységekből csoportokban rándulnak át a fiatalok. Sőt a résztvevők, illetőleg a hallgatóság nagyobb hányada nem is helybeli. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a tény helytálló, s a kultúrigazgató büszkélke- dése is jogos. Ma már a kiterjedtebb kapcsolatok folytán könnyen híre megy, ha valahol vonzó, színvonalasnak ígérkező, vagy egyszerűen csak a fiatalok szájaíze szerint való műsor készülődik. S egy- egy kisebb falusi művelődési háztól nem is várható el, hogy hétről-hétre ilyen programmal álljon elő, már csak anyagi okok miatt sem, s az érdeklődők ezért is tájékozódnak a szomszédos falvak felé. Az már közhely, hogy a közlekedés napjainkban különösebb gondot nem okoz. A jelenség azonban mélyebb értelmezést kíván. Arról van itt szó, hogy szabad idejüket a fiatalok ma már nem minden esetben az ismerős, a megszokott környezetben kívánják eltölteni. Az idősebbek némelyike úgy fogalmaz, hogy nem. akarnak „szem előtt” lenni, s ez sem áll messze az igazságtól, amennyiben a fiatalok magatartását, felszabadul- tabb viselkedését túlzott szigorral ítélik meg. A pozitív az egészben az, hogy a fiatalok igénylik a kötetlenebb mozgási szabadságot. Más kérdés az, hogy esetenként nagyobb a csábítás a kötetlenséggel való visszaélésre, a szabadosságra. Ez azonban leküzdhető, s éppen azok által, akik becsülni tudják megnövekedett lehetőseiket. H. D. Reformra vár a juhtenyésztés Továbbra Is csökken Bács-Kiskun megye juhállománya. Csak az utóbbi két évben húsz százalékkal csappant számuk. Még a nagy múltú tenyésztőkörzetben, Kunszentmiklós és Szalkszentmárton környé - kén is felhagytak a juhá- szattal. A legnagyobb juhtartó, Solti Állami Gazdaság, ahol volt időszak, amikor 15 ezer birkát tereltek, szintén továbbadott a r.yájon. Az általános indok: az üzemág gazdaság- talansága. Ennek oka, hogy hiányoznak az intenzív, nagyüzemi tenyésztési feltételek, s ebből adódik a juhászutánpótlás gondja is. Bebizonyosodott, hogy a sertéshez, s a szarvasmarha-tenyésztéshez hasonló, zárt tartási forma a birkatenyésztés további út- ia. Feltétele az utódnevelésre, a hústermelésre alkalmasabb faita meghonosítása, továbbá korszerű gépekkel is felszerelt juh- ' el epek létesítése. A juhtenyésztés reformját sürgeti, hogy szinte I korlátlan piaca van a pecsenyebáránynak, s az exportbárányok kilogrammjáért 40—49 forintot fizet a vállalat, ugyanakkor a tej is nélkülözhetetlen alapanyaga a feldolgozó iparnak. Minden ellenkező híresztelés ellenére, továbbra is szükség van a birkagyap.iúra. A megyében néhány gazdaság felismerte az üzemág jelentőségét, s igyekszik lépést tartani az igényekkel. Ennek eredménye, hogy ma már a pecsenyebárány szezonja sem időhöz kötött. A korábbi négyhónapos tavaszi elle- tési idény ma egész évben tart. A nagyüzemi juháratokban most is szaporodik a nyáj, s folyamatosan értékesítik a pecsenyebárányt. Az első nagvobb őszi tejesbárány-szál'ít- mányt a napokban indítok útnak a kustszent.mik- lósi Egvetértés Tsz-ből. A megyéből az év végéig 30 ezer pecsenyebárány exportálására kínálkozik lehetőség. a kereslet azonban ennél jóval nagyobb.
