Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
1972. szeptember 26. kedd J. oldal Balogh Zsuzsi elmondja... — A tompái központi általános iskola hetedik a. osztályba járok, két éve vagyok az 1645-ös számú Hunyadi János Üttörőcsapat tagja. A hatodik osztályt 4,6-es eredménnyel végeztem el, s már két úttörőpróbát is tettem. Csapatunkból két raj már régóta foglalkozik a határőr- zéssel, s én nagyon boldog vagyok, hogy a József At- tila-rajnak én vagyok a zászlóvivője... amikor a tompái sportpálya felett megjelent a határőrség helikoptere, amely a felavatásra kerülő úttörő határőr zászlóalj vörös selyem lobogóját hozta, Balogh Zsuzsi elsietett. Nem sokkal később feltűnt szőke haja a bevonuló úttörők között. Az elnökség, ahol helyet foglaltak a megye párt és tanácsvezetőin kívül a határőrség, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének képviselői, nagy tapssal fogadta a sok száz úttörőt, akik fegyelmezetten, igazi határőrhöz méltóan sorakoztak fel az emelvény előtt. Zsuzsit néztem, aki éppen úgy, mint a többi pajtás, figyelmesen hallgatta dr. Ábel László határőr ezredes, majd Borbély Gábor KISZ KB titkár szavait. A fogadalomtétel után Zsuzsi megtalált a tömegben. — Most már valóban úttörő határőr vagyok, hiszen letettem a fogadalmat, amelyet kívülről is megtanultam ... Így szól: Én Balogh Zsuzsa, az úttörő határőr zászlóalj tagja zászlónk és úttörő társaim előtt fogadom, hogy hazámhoz és a zászlónkhoz mindenkor hű leszek. Példamutatóan tanulok, a megbízatásokat teljesítem, hazánk határainak őrzését segítem. Tetteimmel szocialista hazámat, a dolgozó népet szolgálom. Édesapám az állami gazdaságban dolgozik, bátyám pincér. Amikor megtudták, hogy ma avatás lesz, ünneplőt öltöttek, s valószínűleg itt vannak a nézők között. Kezét nyújtotta, s félszeg mosollyal bocsánatot kért. — Mennem kell, mert kezdődik a díszmenet. Ugye a bácsinak is tetszett az avatás, mert mi mindnyájan nagyon készültünk rá és szépnek tartottuk. Gémes Gábor Új mozgalmi, szervezeti formák a középiskolákban Kedvezőbb feltételek a tanintézeti KlSZ-munka továbbfejlesztéséhez Az új szervezeti formák az eddigieknél kedvezőbb feltételeket teremtettek a tanintézeti KISZ-munka továbbfejlesztéséhez, erősödött a KISZ-szervezetek politikai jellege, s a középfokú oktatási intézményekben a tanulók sokoldalú érdeklődését jól kielégítő mozgalmi tevékenység bontakozott ki. így összegezte a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa annak a szervezeti kísérletnek a tapasztalatait, amelynek során 53 középfokú tanintézet ifjúkommunistái a hagyományos alapszervezeti struktúrától eltérő módon élték mozgalmi életüket. A KISZ Központi Bizottsága még 1970 elején Megnyílt a honvédelmi kiállítás és haditechn.kai park Már szombaton megkezdődött az MHSZ Bács-Kis- kun megyei vezetősége, a KISZ megyei bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által rendezett honvédelmi hét esemény- sorozata. Az MHSZ Czoll- ner téri lőterén a kecskeméti középiskolások részvételével bonyolították le a Szalvai Kupa emlék- lőversenyt. A tanintézetek hat-hat versenyzővel képviseltették magukat. A nagyszerűen megszervezett versenyen -nagy küzdelemben dőltek el a helyezések.. Vasárnap délelőtt több mint ötszáz, főleg fiatal érdeklődő jelenlétében nyitotta meg Szemők György alezredes, az MHSZ Bács- Kiskun megyei titkárhelyettese a Fémmunkás Vállalat előtti téren a honvédelmi kiállítást és hadi- technikai parkot. A megnyitón megjelent dr. Körös Gáspár, a megyei tanács elnökhelyettese, Balabán Sándor alezredes, az MHSZ megyei titkára. A kiállítás mintegy 20 tablón mutatja be néphadseregünk és az MHSZ életét, ezenkívül rádiók, repülőgép- és hajó- modellek illusztrálják az MHSZ-ben folyó munkát. A kiállítást már az első napon több mint ezren tekintették meg. A hadi- technikai park főleg a fiatalabb korosztályt vonzotta, hiszen harckocsi, felderítő úszógépkocsi, ta\r>. Jogászok a kollektív szerződésekről Kétnapos értekezlet kezdődött tegnap Kecskeméten, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete budapesti, Pest, Csongrád, Szolnok, Békés és Bács-Kiskun megyei bizottsága elnökei, valamint a jogi bizottságok vezetői részvételével. Az ülést Surányi Gyula, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium jogügyi osztályvezetője nyitotta meg. Először dr. Cservinka Jenő, a szakszervezeti központ jogtanácsosa számolt be a kollektív szerződések felülvizsgálatának tapasztalatairól. Elöljáróban elmondta, hogy a következőkben nagyobb gondot kell fordítani a szerződések szövegének világos, közérthető megfogalmazására. Részletesen beszélt azokról a hiányosságokról, amelyekkel a felül vizozál'^ során találkoztak. Általános hiba, hogy több olyan terület szabályozása került a kollektív szerződésbe, amelyet a vállalati ügyrendben kell közzétenni. Néhány kérdésben elsősorban az építőipari vállalatok munkaidő-meghatározásában a szerződések nem vették figyelembe a törvények előírásait. Ezután Po- dina Sebő, a központ bér- és munkaügyi osztályának vezetője elemezte az anyagi érdekeltség időszerű kérdéseit. Az előadások után a szakemberek saját tapasztalataikat mondták el, s a vitában egyeztették a szükséges módosításokat. A tanácskozás ma folytatódik, dr. Breznai Tibor, a Budapesti Területi Munkaügyi Döntőbizottság elnöke ismerteti a munkaügyi fórumrendszer reformját. A legfontosabb változás: a területi döntő- bizottságok szerepét a já- rásbirósági' jogkörrel megalakuló munkaügyi bíróságok veszik át. Előadásában ezek hatáskörét, feladatait tárgyalja. A legfiatalabb látogatók nemcsak nézegették, hanem birtokba is vették a harckocsit a haditechnikai parkban. (Pásztor Zoltán felvétele) rack, aknavető, légvédelmi géppuska, lövészfegyverek, lokátor várja itt a látogatókat. A kiállítás és haditechnikai park egyébként szeptember 24-től 29-ig tart nyitva reggel 9-től este 6 óráig. Ugyancsak vasárnap nyitotta meg Princz László, az SZMT titkára a szervezett dolgozók lövészversenyének megyei bajnokságát. A legjobban a 9-es számú Volán Vállalat csapata szerepelt. Hétfőn délután 2 órakor Kecskeméten, az MHSZ székházában rendezték meg az MHSZ megyei tanácsadó testületének ülését, amelyen Balabán Sándor alezredes, az MHSZ megbízta az intéző bizottságot, hogy dolgozza ki a közép- és szakmunkásképző iskolai KlSZ-tevékeny- ség továbbfejlesztésének módszereit. Az MSZMP Központi Bizottsága ifjúságpolitikai határozatának szellemében még annak az évnek az őszén 53 középfokú tanintézetben a gyakorlatban is kipróbálták az időközben elkészült terveket : a KlSZ-alapszerveze- tek nem egy-egy évfolyam, hanem az iskola különböző életkorú diákjaiból szerveződtek, osztály-diák- bizottságok alakultak, érdeklődési köröket hívtak életre, s a kísérleti tanintézetekben az eddigi csúcsvezetőség — illetve KISZ- bizottság és végrehaj tó bizottság — helyett iskolai KISZ-vezetőséget választottak. Az azóta eltelt két esztendő tapasztalatait most összegezte a középiskolai és szakmunkástanuló tanács. Megállapította, hogy erősödött a KlSZ-szerve- zetek politikai jellege, tartalmasabbá vált az iskola mozgalmi élete, fejlődtek az iskolai közösségek, s a hagyományosan működő KISZ-szervezetekhez mérten háromszorosára nőtt a konkrét megbízással rendelkező KISZ-tagok száma. Hatékonyabbá vált az iskolai pártszervezetek irányító tevékenysége, bővült a KISZ-munkát segítő pedagógusok köre. A szakmunkásképző intézetekben viszont nem hozta meg a kívánt eredményt a kísérlet — jobbára az elméleti és gyakorlati oktatás sajátos rendje miatt. Különböző életkorú fiatalokból álló alapszervezetek kialakítása lehetővé tette az önállóbb mozgalmi élet megteremtését, jól szolgálta a közösségek folyamatos erősítését, a mozgalmi élet folytonosságát, a vezetők tudatosabb és természetesebb kiválasztását. Az alapszervezetek élete politikusabbá vált, emelkedett a taggyűlések színvonala, növekedtek a KISZ-tagokkal szemben támasztott követelmények. A különböző életkorú fiatalok közös mozgalmi tevékenysége megkönnyítette az első osztályosok beilleszkedését az iskolaközösségbe, bekapcsolódását a mozgalmi munkába. Az osztály-diákbizottságok megfelelően irányították az osztálykollektívákat, tevékenységük a tanulás segítésére, az iskolai feladatok összehangolására és az érdekvédelmi munkára összpontosult. Helyesen értelmezték a tanulás segítésének fontosságát, munkájukban hangsúlyt kapott a hátrányos helyzetű tanulók rendszeres segítése. A diákbizottságok tevékenysége hozzájárult ahhoz is, hogy a vegyes életkorúakból álló alapszervezetek létrejöttével sem hullottak szét az osztályközösségek. Az új mozgalmi formák gyakorlása természetesen nem mindenütt volt zökkenőmentes, az iskolák egy részében például nem sikerült egyértelműen tisztázni az osztály-diákbizottságok feladatkörét, s így tevékenységükben nem váltak külön az osztályönkormányzat, illetve a KlSZ-alap- szervezet feladatai. A kedvező tapasztalatok alapján a középiskolai és szakmunkástanuló tanács javasolja az új szervezeti forma széles körű elterjesztését. Kitüntetések a Parlamentben A népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az eredményes munka elismeréséül kitüntetéseket adományozott. Tegnap délelőtt a Parlamentben a kitüntetések átadásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő a Minisztertanács elnöke, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. A Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést kapta: Párdi Imre, az Országos Tervhivatal Elnöke. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést huszonketten, az ezüst fokozatot harminchaton kapták meg, az utóbbiak között Koperniczky Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. csoportvezetője. Ismerd meg hazádat A Növénytárba látogatott vasárnap délelőtt a kamera. Másfél millió préselt levelet, fakéregmintát és sorolhatatlan szépségeket, csudákat mutatott. Ebéd után a fővárosban és környékén töltöttünk ötven percet. Tanítani kellene : dr. Keresztury Dezső miként vezet be néhánj perc alatt egy témát, hogyan teremt hangulatot, irányítja a figyelmet a lényegre. Kis József a Budapest rendezője történetiségében, a jelent a múlttal ötvözve érzékeltette a főváros ezer színét, érdekes embereit, jellegzetes figuráit, városképi együtteseit. Végig megmaradt a témához jól választott stílusban, mint Kollányi Ágoston, Peterdi1 Pál és az operatőr (nevét sajnos nem jegyeztem fel. remélve, hogy az MRT-új- ságban megtalálom, tévedtem) a Népvándorlás naponta stábja. ök is ügyesen alkalmazták a volt és a mai idők, viszonyok, szokások szembesítéséből és a film technikájából adódó lehetőségeket. Nehezen dönthet- ném el, hogy közülük ki durrogtatott el több ötletpetárdát a mondandó megvilágítására. A hajdani szigorú matematikatanár, az élő és élettelen világ titkainak tudós kutatója, Kollányi, Kossuth-díjas, érdemes művész ezúttal pompás humorérzékről tett bizonyságot. Némi iróniával, groteszk szituációkat felvillantva ábrázolta a mai ember lótás-futását, a hangyaboly metropolist, a hirtelen, „csípőben meghízott” főváros közlekedésének növekedési hormonzavarait. Szinte mellékesen megismerkedhettünk a budapesti közlekedés korszerűsítéséért végzett tiszteletreméltó erőfeszítésekkel. A Duna-kanyarban (rendezte Mönich László) talán egy árnyalattal tarkábbra sikerült a szándékoltnál, de így is hatásos, jó kis- film. Azt sem bántuk meg, hogy Németh Ferenc megyei első titkár kalauzolásával Somogyországban, a zselici rengeteg vidékét jártuk, tanulmányoztuk. Oláh Gábor most is igyekezett elkerülni a tájfilmek sablonjait, nagyrészt sikerrel. Va/V festők és fafaragók kiállítása Baján megyei titkára a kiképzési feladatok teljesítéséről, a nyári sportmunkáról adót*, tájékoztatást. G. G. A múzeumi hónap Bács- Kiskun megyei nyitányaként vasárnap a Bajai Türr István Múzeumban megnyílt a „Naív festők és fafaragók” című kiállítás. Nem volt találat Könnyen kiszámítható, hogy a rendkívüli tévé-lottó mennyi pénzt hozott a konyhára. A sok százezer 3,30 Ft-ból le kell vonni a tárgynyeremények árát, a rezsiköltséget, televízióműsor díját. A műsorban kisorsolt öt szám egyike-má- sika kimondottan értékes alkotás. Azt is tudom, hogy a kasszában maradt néhány százezer forintot hasznos célra fordítják. Mégis bosszankodva ültem a készülék előtt. Vasárnap este újra és újra arról akartak meggyőzni, hogy lottónyertesnek lenni különleges teljesítmény, tiszteletreméltó érdem. Jómagam közel sem tisztelem annyira Fortuna isten- asszonyt, mint a bakizó, kicsit hálátlan és ízléstelen szeredet vállaló Szegvári Katalin vezetőriporter, mégis bízom abban, hogv a jövőben hasonló jellegű árukapcsolásokhoz. keretműsorokhoz nem lesz szerencsém. Megkímél a Televízió attól az örömtől is, hogy egy operettszám és Urbán Katalin, Bojtor Imre ihaj-csuhaj magyamó- tázása között hallgassam József Attilát. Senki illetékes ne men- tegetődzön azzal, hogy a véletlen hozta így. Az eset megismétlődhet ahányszor az igazi művészetet reklámműsor töltelékanyagává, cégérré silányítják. Elvileg helytelenítjük az efféle, ma még szerencsére ritka próbálkozásokat. Egyáltalán: idegesít és aggaszt a lottó körüli fe- nenagy komolykodás, ünnepélyeskedés. Valahogyan nem éreztem annyira — idézek — „forrónak és izgalmasnak” az egész loté- riás játékot, mint a számok között kötelességsze- rűen lelkendező riporter, akinek legszívesebben felajánlanék fáradozása jutalmául egv néevlevplű lóherét. Heltai Nándor
