Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-23 / 225. szám
Világ proletárjai, egye: suljtptjík^ A MAG-YAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN M&GYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA I XXVII. évi. 225. szám ■ 1972. szeptember 23., SZOMBAT Ára: 90 fillér Továbbra is a megélhetés forrása marad Szőlőtermesztés a Homokhátságon Jóváhagyták az NDK-val kötött forgalmi szerződést Feloszlott a nyugatnémet parlament Népgazdasági szempontból sem jelentéktelen, és egyedül a homokhátsági körzetben 30 ezer szövetkezeti gazda életszínvonalát meghatározó problémáról tárgyaltak tegnap Kecskeméten. A Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének kibővített elnökségi ülésén a termelésfejlesztési bízott, ság által elkészített, a szőlőtermesztés helyzetét elemző jelentést vitatták meg. Az írásban közreadott anyag szerint a körzet szövetkezeteinek 78 százaléka foglalkozik az ágazattal, a növénytermesztés árbevételének mintegy 50 százaléka származik a szőlő- és bor értékesítéséből. A nyil. vántartások szerint az ültetvények 40 ezer holdat foglalnak el, de a valóságban 5.5—6 ezer holddal kevesebb a megművelt szőlő és 8—10 ezer holdra tehető az az igen gyenge hozamú terület, amelynek elhagyásával számolni lehet. Végeredményben tehát 2—3 éven belül a jelenlegi területnek 50—60 százaléka marad meg. A szőlősök méretnagysága, telepítési módja, támbe- rendezései. fajtaösszetétele, kondíciója nem megfelelő, alacsony a termesztési színvonal, nincs elegendő munkaerő és gép. A hozamokat vizsgálva megállapították, hogy az utóbbi három évben a terület 22 százaléka 10 mázsa alatt. 34 százaléka 11— 20 mázsa szőlőt adott, a megfelelő jövedelem eléréséhez szükséges 30 mázsa feletti termést pedig mindössze 16 százalékáról szüreteltek. Amennyiben valóban szükség van a bel- és külföldi piacokon az olcsóbb és jó minőségű homoki borokra — hozzá kell fogni a megalapozott, átgondolt rekonstrukcióhoz. A korszerűsítést a homoki gazdaságok csak állami források segítségével, hitel igénybevételével tudják me toldani. Emellett elengedhetetlen a termelők, feldolgozók és forgalmazók érdekazonosságon alapuló, területi integrációjának létrehozása. Dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök hangsúlyozta. hogy a feladatokat az időszerűség, a korszerűség és a jövedelmezőség figyelembevételével kell megszabni. A szőlőtermesztésnek a körzetben nemcsak közgazdasági, hanem társadalompolitikai jelentősége is van. hiszen számtalan idős szövetkezeti gazdának még ez biztosítja a megélhetést. A rekonstrukciók megkezdése a népgaz- daságilag elsődleges szarvas- marha-, sertés- és a zöldségprogram mellett is fontos. Ahhoz azonban, hogy a munka alapos és idejében megkezdhető legyen sürgősen dönteni kell a fajtakérdésben, különben nem lesz megfelelő mennyiségű szaporítóanyag, mire a telepítéshez éretté válik a helyzet. Rohonczi Lajos, a Boripari Vállalatok Trösztjének műszaki igazgatója elmondta, hogy az ültetvénytervező vállalat csak három év múlva tud annyi, szaporítóanyagot adni, amennyi a pincegazdaságok által vállalt 20 ezer hold telepítéshez elegendő. Beszélt a differenciált adózás bevezetésének és a homoki szőlőterületek korszerűsítésének, szükségességéről. Mihalusz Ferenc, a Középmagyarországi Pincegazdaság és Kiss József, az alföldi üzem igazgatója számadatokkal bizonyították, hogy a közízlésnek árban és minőségben megfelelő alföldi borok iránti keresletet nem tudják kielégíteni. Dr. Horváth Gyula, a TOT munkatársa az állami támogatás szükségességével, a telepítendő területek optimális nagyságának és a korszerűsítés mértékének mielőbbi megszabásával, az ágazat jövedelmezőségével foglalkozott. Pallós László, a Pénzügyminisztérium osztályvezetőhelyettese elmondta, hogy állami támogatást csak azok a szövetkezetek fognak kapni, amelyek elérik a megfelelő termesztéstechnológiai és technikai színvonalat. Az ülésen részt vevő szőlősgazdaságok vezetői üzemi példákkal bizonyították a szövetség termelésfejlesztési bizottsága által ösz- szeállított elemzés valós voltát. kérve, hogy az ÁFTH mielőbb mérje fel pontosan a termő szőlők nagyságát. Hiányolták, az ellenálló, bőtermő fajták szaporítóanyagát, a megfelelő erő- és munkagépeket. D. É. Interpellációkkal kezdődött meg pénteken reggel a nyugatnémet szövetségi gyűlés utolsó ülése a novemberi parlamenti választások előtt. Az interpellációk után került sorra az NDK-val kötött közlekedési szerződés (általános forgalmi szerződés) parlamenti jóváhagyása. Rövid vita után a szövetségi gyűlés kilenc tartózkodás mellett megszavazta az NDK-val kötött közlekedési megállapodást. Nem sokkal tíz óra után kezdődött meg a vita Brandt kancellár indítványáról, a bizalmi kérdésről. Elsőnek Walter Scheel külügyminiszter szólalt fel: rövid beszédben ismertette a kormány hároméves tevékenységének eredményeit. Ismét aláhúzta, hogy a parlamenti demokrácia hitele egyes képviselők pál- fordulása miatt veszélybe került, mert átállásukkal meghamisították az 1969-es választások eredményét, megváltoztatták a parlamenti erőviszonyokat. A bizalmat csak úgy lehet helyreállítani, ha módot adnak a választóknak ismét akaratuk kinyilvánítására. Az új választásokig és az új kormány megalakulásáig a Brandt—Scheel kormány töretlenül folytatja munkáját. A szociáldemokratáktól a CDU-hoz csatlakozott Schulz nyugat-berlini képviselő hosszú körmondatokban próbálta igazolni a de- zertőrök „lelkiismereti döntését” és védelmébe vette társait, akiket a komnány „kollektív rágalmainak” áldozatául tüntetett fel. A Bundestag valóságos választási népgyűléssé változott, egymást követték a heves szópárbajok. Az FDP párti Érti földművelésügyi miniszter és Kleinert FDP képviselő élesen rendreutasította a pártütőket. Brandt kancellár felszólalásában kifejtette, hogy 1969 óta új útra tért az A bajai KlSZ-vezető- képző táborban a napokban befejeződött továbbképzés eredményéről, s a tapasztalatokról érdeklődtünk a KISZ megyei bizottságán. Mint megtudtuk, januártól szeptember közepéig 34 turnusban háromezer fiatal továbbképzéséről gondoskodtak a Sugovica parti KlSZ-veze- tőképző táborban. A kül- és belpolotikai, gazdaság- politikai tájékoztatók mellett a táborlakók elsősorban a KISZ szervezeti életének fellendítésével, az alapszervezetek kommunista jellegének erősítésével kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A mezőgazdasági és falusi KISZ-szervezetek titkárainak téli oktatásával, január végén kezdődött az idei továbbképzés. Az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek KlSZ-titká- rai öt turnusban sajátították el a vezetés módszertanát. Az öthetes tanácskozás a KlSZ-okta- tás egyik legjelentősebb része volt, ugyanis a mezőgazdaság jellegéből adódóan az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ifjúsági alapszervezetei- nek munkája a többitől eltér, vagyis nem folyamatos. Tavasztól őszig sokhelyütt még a KISZ-tag- gyűléseket sem tudják rendszeresen megtartani, nem szólva a kulturális programokról, sportr-»''1 vényekről. Éppen ezért " mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak a téli hónapokat minél jobb kihasználására kell törekedniük. ország, mert a társadalom pozitívan fogadta a koalíciós pártok törekvéseit. A CDU—CSU viszont még jobban eltolódott jobbra és ehhez a jobbra tolódáshoz csatlakozott néhány koalíciós képviselői is. Az ellenzék — emlékezteit rá a nyugatnémet kormányfő — neon volt hajlandó reális keleti politika kialakítására és nyugati politikájában sem vette figyelembe a realitásokat. Jogos a kérdés — folytatta Brandt —, hogy ki képviselje a jövőben is az NSZK érdekeit? Azok, akik az atomsorompót ellenezték, akik ellene voltak a szerződések politikájának és később tartózkodtak? Hatékonyan csakis azok folytathatják — állapította meg —, akik e politikát kialakították és megvalósították. A délutánba nyúló Bun- destag-vitában — amelyet még ebédszünet sem szakí(Folytatás a 2. oldalon) Tavasszal került sor a városi, járási és megyei bizottsági tagok értekezletére és a kultúrfelelősök tanácskozására. Jól sikerült az ipari, üzemi KISZ- titkárok, sport- és honvédelmi felelősök, lányfelelősök, valamint gazdasági felelősök továbbképzése. Az általános iskola igazgatóinak a megyei úttörő- elnökség rendezésében ifjúságpolitikai előadásokat tartottak. Ezt követően rendezték meg az úttörővezetők akadémiáját. A középiskolai KISZ-titkárok és a tanítóképző intézetek hallgatói az iskolai demokratizmus fejlesztéséről szóló tanfolyamon vettek részt. A KISZ megyei bizottsága a Szakszervezetek Megyei Tanácsával közösen rendezte meg azt a tanácskozást. amelyen a hátrányos helyzetű fiatalok középiskolákba va'.ö felkészítésével kapcsolatos feladatokat beszélték meg a résztvevők. A KISZ-oktatás a korábbi évekhez viszonyítva jobb, tartalmasabb, szervezettebb volt. A megyei, járási és városi párt- bizottságok munkatársai, a KISZ KözDonti Bizottságának osztályvezetői, s az ifjúsági szövetség megyei vezetői tartottak előadásokat. Eredményről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a táborból hazatérve az ifjúsági szövet- el önszervezeteinek irá- e «vakor!atban is u'./.i, q tnrrolvnmo- kon elsajátított ismereteket. T. L. E-Iöbb a munkásvédelem Azelőtt sűrűn előfordult, hogy felépült az új üzem, és amikor már termeltek benne, akkor kezdték törni fejüket az illetékesek a munkásvédelmi berendezések beépítésén. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyáregységének most épülő 36C0 négyzetméteres asztalosműhelycnél ezt a sorrendet megfordították. Az üzemcsarnokot csak az év végén adják át rendeltetésének, a korszerű elszívó berendezés azonban már készen álL Képünkön a berendezés hatalmas csővezetéke látható, amelyen át eltávozik majd a műhelyben képződő, egészségre ártalmas por. (Pásztor Zoltán felvétele) Háromezer fiatal továbbképzéséről gondoskodtak Sikeres évadot zárt a KISZ- vezetőképzé
