Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

2. oMaT 1972. szeptember 22, péntek Események sorokban Edéiig 570 áldozat A legnagyobb ellenzéki párt Írország újraegyesítését követeli Gromiko találkozott a szocialista országok küldöttségvezetőivel Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán ta­lálkozott a szocialista or­szágoknak az ENSZ-köz- gyűlés 27. ülésszakán részt vevő küldöttségei ve­zetőivel. A testvéri barát­ság légkörében folytatott beszélgetés során megvitat­ták az ülésszak munkájával összefüggő kérdéseket. BELFAST (MTI) Szerda délután és éjsza­ka újabb halálos áldoza­tai voltak az Észak-lror- szágban három éve folyó véres összetűzéseknek. 1969 augusztusa óta a zavargá­sok során 570 ember vesz­tette életét. A Szociális Demokrata és Munkáspárt (SDLP). Észak-lrország legnagyobb ellenzéki pártja, a minap nyilatkozatot jelentetett meg Londonban és abban a Nagy-Britannia beleegye­zésével létrehozandó újra­egyesített Írország megte­remtését követeli. A dokumentumot az SDLP a Whitelaw brit megbízott miniszter által jövő hétfőre meghirdetett pártközi konferencia előtt hozta nyilvánosságra. Az SDLP nem vesz részt a Darlingtonban összeülő konferencián, így tiltako­zik az észak-írországi in­ternálások ellen. Sean MacStiofain, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) ideiglenes szárnyá­nak vezére, akit az egész ír szigeten köröz a rendőr­ség, csütörtökön reggel nyilatkozott a UPI hírügy­nökség tudósítójának. Az IRA-vezér szavaiból kitű­nik, hogy a szervezet az eddiginél erőteljesebb ak­ciókat indít a megszálló brit csapatok ellen. (UPI) Kína békét köt Japánnal 28 „levélbomba” .nz amszterdami rendőr­ség bejelentette, hogy az utóbbi néhány nap folya­mán összesen 28 „levél­bombát” adtak fel Hollan­diában különböző európai és tengerentúli nagyváro­sokban levő címekre. A nyomozásban a Scotland Yard is részt vett. A hágai izraeli nagykövetséget és a Hollandiában levő egyéb izraeli intézményeket vé­dőőrizetbe helyezték. Angela Davis Prágába utazott Csütörtökön reggel Szó­fiából Prágába utazott An­gela Davis, aki négy napot töltött Bulgáriában a BKP Központi Bizottságának vendégeként. Pekingben és Tokióban csütörtökön délelőtt hozták nyilvánosságra a Tanaka japán miniszterelnök szep­tember 25. és 30. között sorra kerülő látogatásáról szóló kínai—japán közös bejelentést. Tájékozott japán forrá­sok szerint a hétfőn kezdő­dő pekingi kínai—japán csúcstalálkozón a diplomá­ciai kapcsolatok felvételén - kívül a két kormányfő nyilatkozatot ad majd ki országaik között elmélet­ben fennálló hadiállapot megszüntetéséről. (Mint is­meretes a Japán és a taj­vani rezsim közötti béke- szerződést, amely véget vet a két ország közötti hadi­állapotnak, a kínai vezetés sohasem ismerte el, ezért Kína és Japán jogilag há­borúban áll egymással.) A Kína és Japán közötti dip­lomáciai kapcsolatok fel­vétele azt jelenti, hogy a Japán és Tajvan közötti diplomáciai kapcsolat meg­szűnik. Ezzel összefüggés­ben Csou En-laj kínai kor­mányfő kedden újabb ga­ranciát kapott Koszakától, a Pekingből szerdán haza­utazott japán küldöttség vezetőjétől. Tanaka tegnap egyébként közölte, hogy Japánnak nincs szádékában gazdasá­gi jellegű kérdések megvi­tatása a pekingi csúcsta­lálkozón. A bejelentésre éles han­gú nyilatkozatban reagált már csütörtökön a tajvani külügyminisztérium. A do­kumentumok szerint a ja­pán kormányfő látogatása megsérti a Japán és Taj­van között 1952-ben kötött békeszerződést, és ennek megfelelően bármilyen, a pekingi tárgyalások során kötött megállapodás „tör­vénytelen és érvénytelen”. Siina Ecuszaburo, a to­kiói kormány különmeg- bízottja Tajpejből vissza­térve kedden kijelentette: kevés esély van arra, hogy Japán továbbra is kultu­rális, valamint gazdasági kapcsolatokat tartson fenn Csang Kai-sek rendszeré­vel, azután, hogy diplomá­ciai kapcsolatot létesített a Kínai Népköztársasággal. Két különböző irányvonal Kicserélik az internáltakat Szerdán több mint há­romszáznegyven indiai ál­lampolgár érkezett haza Pakisztánból, ahol 1971 de­cemberében az indiai—pa­kisztáni fegyveres konflik­tus kapcsán internálták őket. E napokban Pakisz­tánból összesen hatszázti- zenöt indiai. Indiából pedig ötszázkilencven pakisztáni állampolgár tért haza. Az internáltak kölcsönös kicse­rélése tovább folytatódik. Jelentés a pusztításokról A dél-libanoni hatóságok jelentése szerint a legutób­bi izraeli agresszió három­millió libanoni font (egy­millió dollár) anyagi kárt okozott az országrészben. 311 ház megrongálódott, rengeteg híd és közút tönk­rement. 106 falu villany nélkül maradt, sokban még mindig nincs ivóvíz, ugyan, is az izraeli támadás meg­semmisített egy nemrég épült szűrőállomást. Ugyanazon a napon, az­az 1972. szeptember 21-én, csütörtökön, amikor meg­tartották a párizsi Viet- nam-konferencia 160. ülé­sét, a McGovern-féle de­mokratapárti bizottság köz. zétette az elnökjelölt had­ügyi programját. Egy lehord nevű amerikai kép­viselő pedig új törvényter­vezetet terjesztett a kong­resszus elé. összefüggés van-e a há­rom esemény között? A 160. párizsi ülésen, szokás sze­rint, nem történt előreha­ladás, William Porter, az USA-küldöttség vezetője, elfogadhatatlannak minősí­tette a VDK és a DIFK ja­vaslatát. Ezért is figyelem­reméltó, hogy van Wa­shingtonban másik irányvo­nal is, a McGovemé. Az elnökjelölt ugyan sokban visszatáncolt korábbi radi­kalizmusától. ám csütörtö­kön közzétett hadügyi progromja még mindig tar­talmazza azt a fontos pon­tot, hogy ha elnökké vá­lasztanák, a teljes amerikai haderőt kivonná Délkelet- Ázsiából (tehát egész Indo- kínából) és Dél-Koreából. Még ha elveszti is no­vemberben az elnökválasz­tást Nixonnal szemben McGovern — ami a dolgok jelenlegi állása szerint va­lószínű —, akkor sem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni majd McGovern po­litikáját. Mert az, hogy a demokratapárti elnökjelölt­ségig egyáltalán eljutott, annak köszönhető, hogy tö­megeket, számottevő réte­geket tudott maga mögé állítani, mégpedig elsősor­ban háborúellenes politiká­jával. S a harmadik esemény: miután nem sikerült bíró­ság elé állíttatni Jane Fon­dát, amiért a VDK-ba lá­togatott, Icjrord képviselő most olyan törvényterveze­tet javasol, amely bírói fe-^ lelősségrevonást helyez ki-; látásba azok ellen az ame­rikai állampolgárok ellen, akik felkeresik az Egyesült Álamokkal „fegyveres kon­fliktusban levő” országokat. Még nem tudhatjuk, tör­vényerőre emelkedik-e ez a javaslat, vagy elvetik. Jellemző azonban a fogal­mazása. Az USA-val „fegy­veres konfliktusban levö”-t kellett mondani, „háború­ban levő” helyett. A de­mokrácia, a törvényesség és a rend kiváló washingtoni bajnokai ugyanis — noha eddig több bombát szórtak le Vietnamra, mintameny­nyit a második világhábo­rúban elhasználtak — mindeddig „elfelejtettek” hadat üzenni Vietnamnak. Nimeri, a tanulékony Moszkva —Taskent nem egészen két óra Szudán kormánynyilat­kozatából értesült a világ szerdán este, hogy öt líbiai repülőgépet földre kénysze- rített Nimeri légiereje. A hír meghökkentő, hisz Szu­dán és Líbia igen szoros barátságot tartott. Mi több, Nimeri egyedül Líbia se­gítségének köszönheti a ha­talmát. Még jól emlékez­hetünk rá, hogy tavaly Lí­bia kényszerített földre a nemzetközi joggal meglehe­tősen nehezen összeegyez­tethető módon egy utasszál­lító repülőgépet, amelyen Angliából Szudánba uta­zott Babiker el-Nur ezre­des, a Nimerit megbukta­tó tisztek miniszterelnök­jelöltje. Most Kadhafi líbiai el­nök a jelek szerint ugan- dai barátját. Amin tábor­nokot akarta kisegíteni, a napokban megindult — de pillanatnyilag elcsedese- dett. — belső háborúban. A szudáni kormány-nyilatko­zat ugyanis arról szól, hogy az öt líbiai repülőgépen 377 katona és 22 tiszt uta­zott nagy mennyiségű fegy­verzettel és lőszerrel. Ni­meri a katonákat és tisz­teket visszaadta Líbiának, a fegyver és muníció azon­ban „ideiglenesen” Szudán­ban marad. Nem mintha Kadhafi célja most tisztességesebb lett volna, mint tavaly, ám azért érdemes az eseten elgondolkodni. Most hogy Amin mit szól, nem nehéz kitalálni, bár hivatalosan csak any- nyit tudunk, hogy kérte Szudánt: engedje tovább a szállítmányt. Ám, hogy Kadhafi mit gondol, arról még ennyi sem szivárgott ki. Pedig van erre egy jó magyar közmondás: aki másnak vermet ás, maga esik bele ... —r —ó Bokor Pál. az MTI tudó­sítója jelenti: Szerdán a TU—144-es szovjet . szuperszonikus óriásgép próbarepülést vég­zett Moszkva és Taskent kö­zött. Az út pontosan 1 óra 51 percig tartott. 17—18 ki­lométeres magasságban, óránként 2200 kilométeres sebességgel. A kísérlet kü­lön érdekessége, hogy a gép mindössze négy órát időzött a taskenti repülő­téren, majd ismét a leve­gőbe emelkedett, s kora délután már Moszkvában volt. A Moszkva—Taskent útvonalon jelenleg közleke­dő legkorszerűbb sugárhaj­tású repülőgép, az IL—62-es menetideje négy óra tíz perc. Korábban a turbó­légcsavaros gépek 12 órát repültek a közép-ázsiai fő­város felé. Alekszej Tupoljev, a világ első szuperszonikus utas- szállító gépének főtervező­je a próbarepülés céljáról adott sajtónyilatkozatában közölte, hogy ezúttal elő­ször, a menetrendszerű lé­gijáratokhoz maximálisan közelálló körülmények kö­zött próbálták ki a TU— 144-est. A pilóták közlése szerint a próbaúton a leg­kisebb rendellenességet sem tapasztalták. Az időjárási viszonyok egyébként a rendkívüli sebesség és a nagy repülési magasság kö­rülményei között a TU— 144-es közlekedését nem be­folyásolják. Jövőre halasztották a koreai kérdés tárgyalását Az ENSZ ügyrendi bi­zottsága szerdán térarány­ban, egy tartózkodással úgy döntött, hogy az 1973-as ülésszak napirendjére utal­ja a Koreában állomásozó ENSZ-csapatok kivonásá­nak kérdését. A szavazást megelőző vi. tában felszólalt Jakov Ma­lik, a Szovjetunió képvise­lője, és Huang Hua, a kí­nai ENSZ-küldöttség veze­tője. Mindketten követelték az ENSZ-zászló alatt állo­másozó csapatok kivonását és a két Korea egyesítésére alakult ENSZ-bizottság fel­oszlatását. Nagy-Britannia és több más ,nyugati ország képvi­selője a kérdés megvitatá­sának elhalasztását java­solta. (Reuter, DPA) 1 Barátság 2. kőolajvezeték üzemi próbáit befejezték Befejeződtek a Barátság 2. kőolajvezeték határátke­lő helyén az üzemi pró­bák. A sikeres szilárdsági és tömörségi vizsgálatok­kal egy időben Fényeslitkén az ország határához érke­zett a szovjet kőolaj és megkezdték az óriástartá­lyok töltését. Rövidesen négy, egyenként 20 000 köbméteres tárolót tölte­nek színültig. Ez a 64 000 tonnányi kőolaj biztonsági tartalék lesz. A tárolók te­lítése után megkezdik a vezeték töltését és a jövő héten már Zsámbokig szál­lítja az olajat. A Barátság 2. kőolajve­zeték, építése a 298 kilo­méteres magyar szakaszon már csaknem teljes egészé­ben befejeződött. ,A veze­tékrendszer egyetlen kri­tikus pontja a Duna ke­resztezése. A bonyolult medermunkák után tudják csak folyamatossá kap­csolni a vezetékrendszert. A 700 milliméter átmé­rőjű csövek a következő évtől már évi 10 millió tonna kőolajat szállíthat­nak két beépített szivaty- tyú segítségével. Az első szivattyút már felépítették Fényeslitkén, a másodikat pedig Leninvárosban he­lyezik majd üzembe. A JÁSZ megtisztítja sorait Tito beszéde A jugoszláv sajtó jelen­téseiben részleteket idéz Tito pártelnöknek a JKSZ elnökség végrehajtó irodá­jának e héten megtartott üléséh mondott .beszédéből „Szervezetileg — mondotta a többi között — szilár­dabb' j5árirrá‘‘‘vbii áffüR'Sé- günk. A Kommunisták Szövetsége képezi azt az erőt, amely meghatározza, hogyan fejlődik, milyen módon Valósul meg az ön­igazgatáson alapuló szocia­lizmus hazánkban. Minde­nekelőtt szükség van a de­mokratikus centralizmus elvének következetes al­kalmazására, vagyis arra, hogy egységesen végrehajt­suk a közösen hozott ha­tározatokat. A jelen pil­lanatban sajnos ez nem mindig és nem mindenütt van így”. Tito a továbbiakban kije­lentette: „A JKSZ-nek meg kell szabadulnia azoktól a tagoktól, akik munkájuk és magatartásuk alapján nem tartoznak a párthoz. A JKSZ-nek nem oppor- ’ tunistákra, hanem harco­sokra és forradalmárokra van szükségük”. iaMis lián? lippt-Eiiripilsai Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezetének (FAO) Münchenben rendezett re­gionális értekezletén le­zajlott vitában nyilvánva­lóvá vált, hogy a nyugat- európai marhahús ellátás még hosszú évekig nem lesz megfelelő. A FAO adatai szerint a kelet-európai államok (a Szovjetuniót nem véve te­kintetbe) 1980-ig a nyu­gat-európai marhahús­szükségletnek csupán 15— 30 százalékát fedezhetik, s emiatt tengerentúli beho­zatalra lesz majd szükség. Igen? Nem? Norvégiában hosz- szú idő óta heves tiltakozás kíséri a kormánynak a Kö­zös Piachoz való csatlakozásra vo­natkozó terveit. Vé­gül is úgy kellett határozni, hogy nép­szavazást tartanak, és a lakosság dönt­sön. A népszavazásra vasárnap és hétfőn kerül sor. A mellé­kelt kép azonban — az egyik nagy­lap fotóriporterének műve — jól mutat­ja, mennyire bi­zonytalannak tart­ják még most is a szavazás kimenete­lét. A képen egy „igen” és egy „nem’' szavazó, továbbá egy még mindig határozatlan polgár.

Next

/
Thumbnails
Contents