Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
Gondolatok a birtoklásról Baja város és a KISZ jelvénye egymás mellett a blrtoklevélen. Ez a szövege: EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (kivonat) BAJA VÁROS legszebb természeti adottságokkal rendelkező részét, a PETÖFI-SZIGETET a város Ifjúságának adjuk örökös megőrzésre és használatra. Segítse ez a sziget is az ifjúság céljainak megvalósítását és gazdagodó, szép jövőjének építését. Baja, 1972. május 1. A hitelesség kedvéért ide írom, hogy aláírta a tanácselnök, a vb-titkár, a városi KISZ-titkár és a városi úttörővezető. őszintén bevallom, hogy amikor a fentieket olvastam, elszorult a szívem az Örömtől arra gondolva, hogy nincs még egy ilyen sziget az országban, amit tulajdonképpen — ha együttműködési megállapodás is az „adományozás” formulája — „örökös megőrzésre és használatra” egy város Ifjúságának adnak. Nem akarok „egekbe illő” szavakat használni, de nagy dolog ez, ha az okmányra írtakat komolyan vesszük. Ennek szellemében léptem • Sugovica felett átívelő hídról a szigetre, ■ kerestem, kutattam, hogy miben különbözik — mert Szentül hiszem, hogy külö- böznie kellene sok más dunai szigettől — ez a nem éppen talpalatnyi föld, ez • nyugalmat és minden bensőséges érzületet felkeltő környezet. Nem láttam kiírva sehol, hogy mindez az ifjúságé. Tudom, hogy a kiírás semmit nem Jelent, de ebben ez esetben vitatkozom azokkal, akik formalizmussal vádolnának. Ez a kiírás — esetleg az együttműködési megállapodás hiteles másolata egy arra méltó táblán — sokkal inkább tudatosítaná a különben formális birtokviszonyt, mint a semmi, vagy az egyszeri május elsejei ünnepség, amelynek eme gesztusára már nem mindenki emlékszik, talán a Magyar Ifjúság egész oldalas riportjára Km, amely kincses szigetről beszél, és arról, hogy nem lesznek kerítések. Nyolc idősebb, fiatalabb és egészen fiatal embertől kérdeztem meg, hogy tud-e arról, hogy a Petőfi-sziget a fiataloké. Az egyik ipari tanuló fiú mondta, hogy hallott róla és olvasta az újságban, a többiek ezt nem tudták. Nem akarok a nyolc ember válaszából általánosítani, de a példa elég ahhoz, hogy ezen a téren mindenképpen akad tennivaló. Miért beszélek én a birtoklás tudatosításáról, amikor a fiatalok anélkül is éppen úgy járnak a szigetre pihenni, sétálni, kikapcsolódni? Mert ez az első lépcsőfok, hogy a hozzá fűződő nagyszabású tervek megvalósításában — négy óra társadalmi munkát várnak egy fiataltól évente — aktív részvételre lehessen számítani. Május óta öt hónap telt Az Országos Üttörőel- nökség „A néppel tűzön vízen át!” — jelmondattal foglalja egységes keretbe az úttörőév tennivalóit. Ez azt jelenti, hogy a próbakövetelményeket ebben az esztendőben a szabadság- harc 125., Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójának megünnepléséhez kapcsolják. Ennek jegyében ünnepük a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 125. évfordulóját is. A tudományos-technikai jellegű próbakövetelmények teljesítését Kopernikusz születésének 500. évfordulójához kötik. Az úttörőév első központi eseménye Pákozdon, 1972. szeptember 29-én lesz, úttörők — honvédelmi alegységek találkozójának színhelyeként Ezen a napon valamennyi csapatban a hagyományos csapatzászlóünnepet rendezik meg. (Tompán az úttörőcsapat néhány nappal a „hivatalos” ünnep előtt határőrzászlóaljat avat, sor kerül a fogadalomtételre, zászlóátadásra is. A Petőfi Sándor nevét viselő csapatok, rajok nagyszabású hadijátékokra kéel. A tényleges feladatok érlelődnek a tanácsnál és a KISZ-nél egyaránt. Vannak alapos okok, amelyek miatt csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. A szigetet fel kell tölteni, ami nagyon sok pénzbe, időbe és munkába telik, mert utána lehet csak valamihez kezdeni. Ezt a „holt időt” azonban jól kell áthidalni, azért is, nehogy a holtpont állandósuljon. Mire gondolok? Az adott lehetőségek keretei közt jól gazdálkodni a cselekvésre előkészítő ötletekkel. Mondanom sem kell, hogy a nyár jó alkalom lett volna erre. Hogy az ifjúság szigete az ifjúságé lett volna — Baján közel 4 ezer 400 tagja van a KISZ-nek —, ahhoz nélkülözhetetlenek a megfelelő programok, amelyek tömegeket vonzanak. Egy-egy zenés-táncos este, szülnek. Kiskőrösről Segesvárra indul a gyalogos staféta. Csehszlovák, román, jugoszláv és magyar úttörők felkeresik azokat a helyeket ahol a költő élt és alkotott. Az úttörő- csapatok kapcsolatot keresnek bolgár és lengyel pajtásokkal, illetve csapatokkal, hogy közösen kutathassák Bem és Kossuth munkásságának közös vonásait, azonos jegyeit. Játékos szellemi vetélkedőre kerül sor a Marx Károly és Engels Frigyes nevét viselő úttörőcsapatok, rajok tagjai között. Forr a világ... címmel régi népi, paraszt, munkás és forradalmi dalok előadására hirdetnek versenyt, illetve csillagtúrát azokra a helyekre, ahol az elnyomás éveiben az illegalitásban élő kommunisták találkoztak (Göd, Budai hegyek, Csillebérc, Salgótarján stb.) Forradalmár elődök — forradalmár utódok jelmondattal a kommunista eszme alapdokumentuma megjelenésének évfordulóját ünnepük, foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy mit jelent ma forradalmárnak lenni. találkozó, amit a birtokosság szellemében rendeztek, minden különösebb adminisztráció nélkül, erősítette volna a „miénk” tudatot. És ez legalább olyan aktív „cselekvés” a holt időben, amikor nem lehet fákat ültetni, mert töltik a területet, mint a konkrét munka, a feladat elvégzése. Befejezésül annyit, hogy a KISZ megyei bizottságának irányítása alá tartozó vezetőképző tábor jelenléte is kiindulópontja lehetett volna a megfelelő propagandának, a tettekre való ösztönzésnek, hisz rendeltetésével nem ellentétes a város fiataljaival való együttélés, együttműködés. A megye minden részéből idesereglett ifjúsági aktivistákban jó segítőtársakra lelhettek volna a bajai fiatalok. Csató Károly Ebben az esztendőben az Országos Úttörőelnökség tudományos-technikai vetélkedő rendezését is kezdeményezi. Azt a fejlődést kívánják bemutatni amit Kopernikusztól napjainkig elértünk. „Tudjon úszni, kerékpározni, sakkozni minden úttörő!” — ezt minden lehetőséget felhasználva kell megvalósítani ebben az esztendőben. A csapatok növekvő ön- tevékenysége ennek az úttörőévnek sajátos jelleget ad. A cél, hogy az iskola az úttörőcsapat otthona legyen — egyet jelent azzal, nogy a szakkörök színvonala és a résztvevők száma növekszik, különös tekintettel a technikai és mezőgazdasági szakkörökre. A tanév befejezése után — mintegy záróakkordként — Kiskőrösön nemzetközi ifjúsági tábort nyitnak. A megye 270 csapata, 50 ezer úttörője meghívja mindazokat a pajtásokat, akik eredményesen közreműködtek a Petőfi-évforduló méltó megünneplésében. S. K. A néppel tűzön vízen át... r Uj tanév — új úttörő feladatok
