Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! "Petőfi xxvn. évf. 223. szám 1972. szept. 21. CSÜTÖRTÖK Ara: 90 fillér A BÁCS-KÍSKUN MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG NAf^LÁPTA Kiállítás, versenyek, laktanyalátogatás Gazdag műsor a honvédelmi héten A Magyar Honvédelmi Szövetség Bács-Kiskun megyei vezetősége, a KISZ megyei bizottsága és a szakszervezetek megyei tanácsa a fegyveres erők napja tiszteletére honvédelmi hetet rendez. Ebből az alkalomból szeptember 23-án, szombaton Kecskeméten a középfokú tanintézetek fiataljai bonyolítják le a Szalvai Mihály-kupa lövészversenyt. Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc Művelődési Házban este 6 órakor a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola növendékei adnak műsort. Vasárnap délelőtt 9 órakor a megyeszékhelyen a Fémmunkás Vállalat előtti téren nyitják meg ünnepélyes keretek között a honvédelmi kiállítást és a haditechnikai parkot. Ugyanekkor kerül sor a szakszervezetek megyei tanácsa által meghirdetett emlék- lőversenyre a Czollner téri lőtéren. Kiskőrösön a fegyveres erők napi ünnepséget összekapcsolják Petőfi Sándor születésének közelgő 150. évfordulójával. A fiatalok számára honvédelmi versenyt rendeznek. Kiskunfélegyházán az úttörő honvédelmi zászlóalj pajtásainak részvételével bonyolítják le a fegyveres erők kupa négytusa versenyét, illetve a fegyveres váltófutást. Hétfőn kerül sor az MHSZ megyei tanácsadó testületének ülésére, ahol értékelik az MHSZ-szervek ez évi munkáját, majd tájékoztató hangzik el a főbb feladatokról. Kiskunfélegyházán a Fegyveres Erők Klubjában a honvédelmi nevelés feladatainak aktuális kérOrszágos közoktatás-politikai aktíva a Parlamentben Szerdán egész napos közoktatás-politikai aktívát tartottak a Parlament kongresszusi termében. A tanácskozáson megvitatták az MSZMP Központi Bizottságának 1972. június 15-i — az állami oktatásról szóló — határozatával kapcsolatos feladatokat. Az aktíva elnöke Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője volt. Részt vettek a tanácskozás munkájában kommunista és párton kívüli pedagógusok, a közoktatás párt- és állami vezetői, művelődéspolitikai vezetők, valamint a társadalmi gzervek képviselői. A munkaértekezlet referátumát Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartotta. Aczél György előadása Aczél György a párt Központi Bizottsága nevében köszöntötte a közoktatás-politikai aktíván megjelent pedagógusokat; a pártszervek, tanácsok és főhatóságok tisztségviselőit Idézte a párt X. kongvós, összehangolt munkájára, a társadalom aktív és felelős segítségére van szükség ahhoz, hogy a párt határozata valóság legyen, hogy iskoláink, oktatásügyünk eredményesebben — A minőségi színvonal emelése a feladat a középiskolák esetében is. A szak- középiskola tetszetős — minden irányú továbbtanulást, szakmunkás alapismereteket és technikusi átadáséiról tanácskoznak az általános, közép- és szakmunkásképző intézetek igazgatói, honvédelmi tanácsadói. Kedden a megyei Ifjú Gárda aktívaértekezlet- re kerül sor. Kiskunfélegyházán pedig az általános és középiskolás tanulók laktanyalátogatáson vesznek részt. Csütörtökön Kecskeméten a Széktói Stadionban a megye legjobb rádióirányítású és körrepülő modellezők versenyét rendezik meg. Szeptember 29-én az MHSZ-klubok ünnepi közgyűléseken emlékeznek meg fegyveres erőinkről. Baján haditechnikai bemutató lesz, Bácsbokodon és Dunavecsén átadják az MHSZ fiataljai részére a társadalmi munkában épült fedett lőteret. G. G. Aczél György előadását tartja Véget értek az iparműtárlat centenáriumi ünnepségei Tegnap a Gépipari, Automatizálási és Műszaki Főiskolán számítástechnikai tudományos tanácskozással folytatódott az az ünnepségsorozat, amelyet az 1872-es kecskeméti országos iparműtárlat centenáriuma alkalmából rendezett a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei szervezete. A tanácskozás résztvevőit, a megyeszékhely ipari üzemeinek vezetőit Kádasi László, az intézet igazgató- helyettese köszöntötte. Először dr. Sebestyén Béla, a műszaki tudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézetének munkatársa tartott előadást a komputerek üzemi felhasználásáról. Vázolta azokat a munkaterületeket, amelyeknél kifizetődő a számítóközpontok szolgáltatásainak igénybevétele, illetve saját gép beszerzése, vagy pedig a több üzem által közösen végrehajtott beruházás gazdaságos. Ezután Rátkai Sándor, a főiskola igazgatóhelyettese ismertette a számítástechnikai program végrehajtására az intézetben kidolgozott elképzeléseket. Elmondta, hogy három évvel ezelőtt indult meg a számítástechnikai oktatás az idei tanévben végeznek először az ágazaton üzemmérnökök. A nappali tagozatos szakemberképzés mellett az iskola oktatói kara bekapcsolódik az üzemi, műszaki és gazdasági szakemberek számítástechnikai ismereteinek bővítésébe. Könyves Tóth Kálmán, az egyetemi számítóközpont munkatársa a képzési rendszerről tartott előadást Az előadásokat követő vitában a számítástechnikai program megvalósításának további feladatait vitatták meg a résztvevők. A tanácskozás és a centenáriumi rendezvénysorozat dr. Maár Andrásnak, az MTESZ megyei elnökének zárszavával ért véget. resszusának az oktatásügyre vonatkozó határozatát, majd így folytatta: — A X. kongresszus elhatározásának tett eleget Központi Bizottságunk, amikor sokoldalú elemzés után — alig három hónapja — oktatásügyünk helyzetéről és fejlesztésének feladatairól határozatot hozott. A határozat és a KB ülésének egyéb dokumentumai azóta nyilvánosságra kerültek, önök által is ismertté váltak. É dokumentumokat a szélesebb közvélemény és a pedagógustársadalom egyaránt örömmel, helyesléssel fogadta. — Tíz és százezrek éveken át tartó, tudatos, szíMadarász László tanársegéd bemutatja a szakemberek nek a főiskola számítástechnikai laboratóriumát. (Tóth Sándor felvétele) szolgálhassa a mára és a holnapra vonatkozóan megfogalmazott szocialista igényeket. a köznevelés társadalmi ügy A végrehajtásban illetékes szervek feladataira utalva Aczél György rámutatott: — Rendkívül fontos, hogy milyen központi intézkedések születnek az oktatás fejlesztésére, de a siker végső soron azon múlik, mit tesznek azok, akiknek mindennapi munkája az oktatás-nevelés; akik nap mint nap találkoznak tanítványaikkal, a tanulóifjúsággal. Lesz-e elég öntevékenység, kezdeményezés bennük, hogy a határozat alapján cselekedjenek, s ne várjanak mindent felülről. — A társadalmi aktivitás széles körű kibontakoztatása nélkülözhetetlen a Központi Bizottság határozatának végrehatásához. A köznevelés ügye a legszélesebb értelemben vett közös ügy, társadalmi ügy. A továbbiakban Aczél György vázolta az oktatásügynek a két világrendszer harcában betöltött szerepét, összefoglalta a szocialista oktatásügy céljait, kitért a határozat megvalósításának tartalmi, tárgyi és személyi feltételeire, majd az egyes iskolatípusok fejlesztéséről szólt: — Elsősorban az általános iskola színvonalát kell javítanunk, csökkentve az egyes iskolák közötti színvonalkülönbségeket. A szakmunkásképző intézetekben képezzük a munkásosztály utánpótlásának jelentős részét. A képzési célok itt megfelelőek, a színvonal emelése döntően ß feltételektől függ. pozást célul tűző —, de teljesíthetetlen feladata helyébe lépő szakirányú továbbtanulást és szakmunkásbizonyítványt adó képzés nem hátra, hanem a minőség felé történő lépés. A referátum a továbbiakban azt indokolta, miért nem tűztük ki most célul az iskolarendszer szerkezetének megváltoztatását. Ezzel kapcsolatban Aczél György hangoztatta: — Mai struktúránk rendkívül sok tartalékot rejt magában; az alapozásban, a gyermekek nevelésében, a készségek differenciált kifejlesztésében. — Igaz, hogy a gyerekeknek ma már 91 százaléka elvégzi a nyolc osztályt, de még 9 százalékuk nem! öröm, hogy már a felső tagozatosok 95 százaléka szakos oktatásban vesz részt, de bennünket az izgat, sarkall, hogy a gyerekek 5 százaléka még most is osztatlan iskolába jár! Az általános képzés időtartamának kibővítése jelenleg nálunk még jobban növelte volna a városi és falusi iskolák közötti különbségeket, ami a továbbtanulás feltételeit tekintve a legjobb esetben is stabilizálta volna a területi és rétegkülönbségeket. Ez pedig fontos politikai kérdés, sőt általános társadalmi probléma! A szülői ház különbségei a fizikai dolgozók hátrányára objektív társadalmi viszonyok következményei, amik ha fokozatosan csökkennek is, még hosszabb ideig fennállnak. Az előadó részletesen foglalkozott a továbbiakban az oktatásügy központi szerveinek leglényegesebb feladataival, majd tartalmi kérdésekre áttérve így folytatta: — A jövő követelményeit (Folytatás a 3. oldalon)
