Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-20 / 222. szám
I «aal un neptemba M, Most már arany terem a jászszentlászlói homokon Nehezen adja a termést a homok, alaposan megdolgoztat minden kiló gabonáért, terményért, gyümölcsért. Törődni kell a földdel, gondozni, ápolni, állandóan pótolni elveszett erejét. Amikor az egyik jászszentlászlói termelőszövetkezet felvette az Aranyhomok nevet — még csak hitték, hogy valóban aranyat ér majd az addig szinte terméketlen talaj. Hosszú évekig nem sikerült nyereségesen zárni a gazdasági évet. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek közé tartozik, váltogatták egymást a szakemberek, sorra elmentek a szövetkezeti gazdák. A staAz idén leadott 280 hízómarha háromnegyed részben bika volt, a 800 darab exportra nevelt tejesbárányból csak hatot nem talált megfelelőnek a külföldi átvevő. A meglevő 950 birka három falkában legel az 1000 holdas ősgyepen. Ez évben telepítettek kísérletképpen 20 hold legelőt, és amennyiben beválik, jövőre tovább növelik a területet. Négyezer-négyszázas törzsli- ba-állományukat sikerült megóvni a betegségektől, nem lépett fel a másutt szinte járványszerűen jelentkező influenza. Összesen 82 ezer naposlibát adtak el, ennek több mint harmadát kazal közé rakják a vontatókról, géppel tapossák, fóliával fedik. Ezzel a módszerrel 150 ezer mázsát tudnak egy helyen tárolni. A szántóföldi növények betakarítása után felszabadult, majd gondosan előkészített területeken a hét közepén kezdték meg a rozs vetését. Ha az idő engedi, 450 holodon kerül földbe, az őszi kalászosok magja szeptember végéig. Ekkor kezdik meg a korai fajtájú kukorica betakarítását is. A termény szárítása egyelőre még gondot jelent, mivel saját berendezésük nincsen. Amennyiben az 1972-es esztendőt jól zárják — Egymásután érkeznek a silókukoricával megrakott vontatók a tsz központi majorjába. A takarmány lerakását gépesítették, kézi erő csupán az egyengetéshcz kell. (Tóth Sándor felvétele) bilizálódás 1968-ban kezdődött. A területi, gépi és személyi adottságoknak megfelelően egyszerűsített termelési szerkezet, az észszerű beruházások meghoz, ták a várt eredményt: a jövedelmező gazdálkodást. Félévkor az idén is elégedetten vették tudomásul a gazdák, hogy a szántóföldi növények, a gyümölcsösök jól fizettek, az állatállomány értékesítéséből származó bevételek magasabbak a tervezettnél. A szövetkezet árbevételének 45 százaléka származik az állattenyésztésből, egy százalékban részesedik belőle a fuvarozás és az italbolti forgalom, a többi egyenlő arányban oszlik meg a szántóföldi növény- termesztés és a kertészet között. A 3500 holdas összterület tele a szántó, amelynek aranykoronaértéke alacsony, mindössze 4,4. A gondos munkának köszönhető, hogy a gabonafélék 18 vagonnal többet adtak a tervezettnél. A lucerna első kaszálás utáni hozama 17 mázsa volt, a másodszori begyűjtés eredménye is e körül mozog. A 12 hold meggyes 200, a 6 hold szilvás 490 mázsa jó minőségű gyümölcsöt adott. A 110 holdat elfoglaló almásokban is meghajlanak az ágak, a termés súlya alatt, eddig 3,5 vagon — körszedésből származó — almát küldtek Budapestre. Készü. lödnek a szőlő szüretelésére; a termés 90 százalékát a pincegazdaságnak adják át, és a feldolgozás után visszakapott 3—400 hektoliter bort saját italboltjukban értékesítik. Az állattenyésztést egy helyre, a központi majorba koncentrálták, ahol a legrégibb épület is csak ötéves. Október végére készül el 2,6 millió forint ráfordítással az utolsó, 260 férőhelyes, szabadtartásos szarvasmarha-istálló. Pillanatnyilag 108 tbc-mentes tehenet tartanak, de a tervek szerint év végére már 150 less. Csehszlovákiába szállították. Az állatállományt saját termesztésű szálas takarmánnyal etetik. A lucerna mellett 150 holdról vágják a silókukoricát, az eddigi mérések szerint 160—170 mázsát egy holdról. A takarmányt két — szalmabálákból kialakított — partnert is találnak a beruházáshoz — jövőre megépítik a saját meleglevegős szárítót. A jászszentlászlói Aranyhomok Termelőszövetkezet ez évi tervei szerint a bruttó termelési érték 26 millió, a jövedelem 5 millió forint lesz. D. É. A szocialista munkaverseny tapasztalatai Kalocsán 1959 januárjában a ki- ráldi bányaüzem Kriston brigádja elhatározta, hogy versenyt indít a szocialista brigád cím elnyeréséért. Azóta több mint 13 év telt el, s ez a felbecsülhetetlen politikai és gazdasági jelentőségű munkaverseny- mozgalom azóta is egyre terebélyesedik, újabb követőkre talál. Kalocsán a párt és kormány ipartelepítési politikájának eredményeként alakult meg legtöbb üzemben a szocialista brigád. Azoknál a vállalatoknál, ahol elsőnemzedékes munkásokkal kezdték a termelést, a szocialista brigád- verseny is sokat segített a tudatformálásban, a kollektív szellem kialakításában, a párt- és kormány- határozatok egységes értelmezésében és végrehajtásában. Már hagyománya van Az ipari szövetkezetekben és mezőgazdasági termelőszövetkezetekben később fejlődött ki a versenymozgalom, s itt csak az utóbbi egy-két évben születtek számottevő eredmények. Kalocsán a szociálisa brigádmozgalomnak hagyománya van. Ennek tulajdonítható, hogy több vállalat elnyerte a „Kiváló vállalat”, illetve a „Szocialista munka gyára” és „Élüzem” címet. A város ipari üzemeiben 1968-ban 56 szocialista brigád hét- száznyolcvanhárom tagot számlált, 48 brigád négy- százkilencvenkét taggal pedig a cím elnyeréséért versenyzett. A jó példa igen gyorsan terjedt Kalocsán is. Ma a 166 szocialista brigádnak kettőezer-kettő- százhuszonöt tagja van és a cím elnyeréséért 78 brigád kilencszázhatvannyolc taggal versenyez. Ez az ipari üzemekben dolgozóknak mintegy 60 százaléka. A számszerű növekedés annál is inkább értékesebb, mivel a tartalmi munka a X. pártkongresz- szusra való készülődés során jelentősen javult. A kalocsai városi pártbizottság 2 évenként, a végre- hajó bizottság évenként foglalkozott a szocialista brigádverseny elemzésével. Ennek során őszintén feltárta a versenymozgalom fogyatékosságait és megjelölte a legfontosabb feladatokat. Derékhad az ifjúság A párt központi bizottságának 1971. december elsejei határozata mérföldkő volt a szocialista brigádmozgalomban, melynek jövőjét így fogalmazta meg a központi bizottság: „A Ajándék gyűrű BOTRÁNNYAL végződött a 60. születésnap. Nem, nem azért, mintha valaki úgy felöntött volna a garatra, hogy elveszítette volna a mértéktartását. Ami az ünnepeltet illeti, világéletében józan és szolid ember volt. 60 esztendős korban már amúgy is kevés ember garázda. Ami pedig az ünneplőket illeti, azok is megfelelően viselkedtek. Nem is kicsit meghatva, hiszen nem túlságosan gyakori az olyan ember, aki hatvan esztendejéből 27 esztendőt eltölt ugyanazon a munkahelyen. Belép, mint harmincnéhány éves fiatalember, s ottmarad, mint 60 éves örökifjú. Mit lehet egy ilyen embernek ajándékként adni hatvanadik születésnapjára? Nagy kunsztokat nem lehet csinálni, mert a különböző pénzügyi keretek szigorúan megszabják az ajándékozás lehetséges mértékét. Ez a mérce elég szigorú, vagy inkább alacsony. Hosszú tanakodás után a vállalat dolgozói úgy érezték, hogy ez a hivatalosan engedélyezett ajándék inkább sértésnek számítana, mint örömnek. ÖSSZEÜLT a vezérkar, s eleget tett a tömegek követelésének. Rendkívüli embernek rendkívüli alkalomkor rendkívüli ajándék jár! Vettek is egy aranygyűrűt, az ünnepeltnek később kiállított számla szerint 967 forintért. Mivel a keret felső határa 400 forint, ezzel megsértették a szabályokat S ebbe a pénzügyi fegyelmet súlyosan sértő aranygyűrűbe bevésették a vállalat nevét Az ünnepelt meghatottan vette át és húzta fel az ujjúra. Ilyen gyűrűt még a munkatársak közül senki nem kapott. Érezte, hogy őt jobban becsülik, mint mást. A többiek meg érezték, hogy ez az ünnepelt meg is érdemli ezt. TARTOTT a rendkívüli öröm, pontosan két hétig. Másodikén ugyanis bebizonyosodott, hogy a pénzügyi szabályokat nem lehet megsérteni, még akkor sem, ha megsértik az embereket. Másodikén megérkezett a fizetés. Volt a borítékban 3800 forint,, ennyire vitte az illető 60 éves korára és 27, egyhelyen eltöltött év alatt. S volt mellette egy elszámolás 4567 forintról. Vagyis alá kellett volna írni, hogy ennyit vett át. S ennek megfelelően számolták ki természetesen az SZTK- járulékot is. A 967 forint egyébként prémiumként szerepelt a lapon. Az ünnepelt ezek után természetesen reklamált. Miért írja ő alá egy olyan összeg felvételét, amit nem vett fel? Lement a bérelszámolásba. ahol annak rendje-módja szerint kioktatták. A szabályokra. Mely szerint a prémium után épp úgy kell járulékot fizetni, mint a törzsbér után. Aztán ment a munkaügyre. Ahol ismét csak kioktatták. S nyomatékül az orra elé dugták a gyűrűről a számlát. Igenis, kapott prémiumot, mert különben mi az ördögből vették volna meg a gyűrűt? Azt magyarázták — ki türelmesebben, ki egyenesen gorombán —, hogy a pénzügyi szabályokat nem szabad megsérteni. Hogy egy hatvanéves embert szabad-e, s éppen az ünnepi születésnapi alkalomból, az valahogy a sok paragrafus között senkinek nem jutott az eszébe. AZ ILLETŐ ezek után belenyugodott a dologba. Többé nem reklamált. Viszont nem hordja a gyűrűt. A munkatársak jóindulatú érdeklődésére azt felelte, hogy kissé szorítja az ujját. S mostanában már arról kezd beszélni, hogy előbb-utóbb ideje lenne nyugdíjba menni. Semmiképpen nem akarja megvárni a hatvanötödik születésnapját a vállalatnál. Vannak, akik szerint attól tart, hogy akkor az ünnepi alkalomból egy arany nyaklánccal lepnék meg, úgy 1500 forint értékben. S lehet, hogy az már a prémiumalapból sem futná, s valamit levonnának a törzsfizetéséből is. És ezek az öregek már kissé régi gondolkodásúak. Ügy vélik, hogy a megajándékozotton nem szokták behajtani semmiféle formában az ajándék árát. Még sértődé- kenyek is. Náluk nehezebben csak a pénzügyi előírások viselik el a sértést. Vigyázni is kell a paragrafusok önérzetére! Pintér István munkaverseny-mozgalom a szocializmus magasabb fokon történő építésének időszakában is fontos eszköze a társadalom politikai és gazdaságpolitikai céljai megvalósításának”. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kalocsai üzemek kommunistái, kezdeményezői és példamutatói a szocialista versenyvállalásoknak és azok végrehajtásáért nem kímélik erőfeszítéseiket. Néhány alapszervezet, mint például az EKA, a VIBRÁTOR, a textil és a háziipari szövetkezet — akcióprogramba foglalta a feladatokat, A párttaggyűléseken elfogadott döntéseknek megfelelően — vállalatonként eltérően — különböző fórumokon tanácskoztak a versenymozgalom fejlesztésének feladatairól. A nagyobb pártalapszervezetek- nél, mint , pél ;ul a paprikaipari, az EKA, a VIBRÁ- - TOR, a fémipari, a műanyag-, a sütőipari vagy a textilnél igen hatásosan alkalmazták az üzemi híradót, a faliújságot és a versenytáblát. A versenymozgalom derékhada az ifjúság. A kalocsai városi KlSZ-bizott- ság, a városi pártbizottság intézkedési tervével összhangban irányelveket adott a KISZ-alapszervezetek számára. Ennek máris jelentkeznek az eredményei. A KISZ-szervezetek rendszeresen szervezik a versenymozgalom különböző formáit. E téren a további feladat, hogy a KlSZ-szer- vezetek adják át jó tapasztalataikat és népszerűsítsék a munkaverseny, a szocialista brigádverseny élenjáróit. A szocialista brigádmozgalom eredményeit értékelő üzemi tanácskozásokon igen figyelemre méló véleményeket hallhattunk. Voltak, akik aggodalmukat fejezték ki, mondván, hogy a mozgalomban sok a sematizmus, sok a látszatvállalás. Mások az öncélú brigádszervezést kifogásolták. Többen kérték, hogy magasabb szintre emeljék a szocialistabrigád-cím elnyerésének feltételeit. Biztosítani kell — mondották —, hogy a brigádok érdemeihez mérten a társadalom erkölcsi és anyagi elismerése is megmutatkozzon. Javasolták, hogy at állami, társadalmi szervekbe való választásnál gondoljanak a szocialista brigádvezetőkre is. A viszonyítás alapja Igen jelentős az az igény, amely szintén több vállalatnál jelentkezett: határozzák meg a gazdasági szervek és vezetők feladatait, felelősségét, az eredményes munkaversenyhez szükséges tárgyi, személyi, szervezeti feltételek biztOT sításáért. A város területén működő szocialista brigádoknak egyértelmű véleménye hogy az elismerés alapja ne a más vállalatokkal történő összehasonlítás, hanem az előző évi eredményeikhez viszonyított fejlődés legyen. Néhány vállalatnál javasolták a kétoldalú szerződés megkötését, amely tartalmazza egyrészt a brigád vállalásait, másrészt a gaz* dasági vezetők vállalásait a brigád segítésében. Ezek a vélemények és javaslatok azt igazolják, hogy a szocialista brigádok és a munkaverseny más formájában. részt vevő dolgozók ismerik a Központi Bizottság szocialista versenyrő1 hozott határozatát, helyesléssel fogadták és azokat saját üz£..lükre bontva alkalmazzák. A dolgozók véleménye A gazdasági vezetők nagy többsége tudja, hogy a szocialista versenymozgalom segítése tárgyi, személyi, anyagi feltételeinek megteremtése, végsősoron a vállalat előtt álló feladatok megvalósítását jelenti Azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozók véleményeit, javaslatait a gazdasági vezetés felhasználta r versenycélok kialakításánál, megkönnyítette a brigádok versenyvállalásait, s így természetesen sikeres volt a vállalati érdek és a dolgozók érdekeinek koordinálása. Ez különösen megmutatkozott a Fém- és Villamosipari, Műanyan ipari, Sütőipari, Textilfeldolgozóipari Vállalatnál és a VIBRÁTOR-ban. A szocialista verseny mozgalom kalocsai tapasztalatai azt inazoliák.. hóm fejlődése felfelé ívelő, s az elmúlt évek során a dolgozók jó néhány hasznos kezdeményezésével gazdagodott. Szabó Fereno