Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-20 / 222. szám
3. oldal ion, raeptenroer W, szerda Also és telső tagozatban egyaránt: ££ a félévi osztályozást Több százezer diákot, pedagógust és szülőt érintő utasítást adott ki a művelődésügyi miniszter az ál talános iskolai tanulók félévi osztályozásáról. Az utasítás értelmében megszüntetik az általános iskolai tanulók félévi osztályozását az ötödik osztályban magatartásból, szorgalomból és valamennyi tantárgyból, továbbá a második osztályban nyelvtan, helyesírás és a rajz, a harmadik osztályban a fogalmazás, a hatodik osztályban a fizika, a hetedik osztályban a kémia tantárgyból. Az utasítás hatályba lépett és ennek megfelelően már az idén módosulnak a rendtartás félévi osztályozására vonatkozó előírásai. Az illetékesek az utasí-1 tás végrehajtásától azt várják, hogy a szakrendszerű1 oktatás, illetve az úgynevezett „belépő” tantárgyak — vagyis azok, amelyek a diákok tanulmányai során teljesen újak — sajátos feladatainak, követelményeinek, rendszerének, logikájának, nyelvének, tanulási módszereinek megismerésére illetve elsajátítására összpontosuljon a tanulók figyelme. Az utasítás végrehajtásának a tanulók számára azt kell eredményeznie, hogy felszabadult légkörben bontakozzék ki aktivitásuk, hibáik korrigálásával képesekké váljanak a munkatempó fokozására és elsajátítsák az önellenőrzés, illetve az önértékelés módszereit. A pedagógusok viszont az utasítással lehetőséget kapnak arra hogy „jegyek gyűjtése” helyett a tanulók személyiségének sokoldalú megisBetöltetlen állások — „Lafeós nincs“ — A városokba törekszenek Októberben tanácskoznak a pályakezdő pedagógusok Bács-Kiskun megyében körülbelül 220 tanári, tanítói állást hirdettek meg az 1972/73-as tanévre. Ebből csaknem százat betöltötték, 122 pedig üresen maradt. Az utóbbi hiányt képesítés nélküli nevelőkkel igyekeztek megszüntetni. Idén 96, oklevéllel nem rendelkező pedagógus kezdte meg munkáját a megyében. Bodor Jenővel, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőjével beszélgettünk a pályakezdő pedagógusokról. — A városokba szeretné- nének kerülni a fiatalok. A tanyai, községi iskolákban nincs elegendő szaktanár, ugyanakkor Kecskemétre háromszor annyian adták be a pályázatukat, mint amennyire szükség lett volna. — Mi lehet az oka ennek az aránytalanságnak? — A pályázatok többnyire ezzel a mondattal végződnek: „lakás nincs”. A községekben, tanyán elég nehéz albérletet találni, továbbá a szociális ellátás sincs a kívánatos színvonalon. Persze más okok is közrejátszhatnak a választásban. Szeretnénk alaposan megvizsgálni a pályakezdés körülményeit, hogy a fiatalok elhelyezkedését megkönnyítsük. — Milyen segítségre számíthatnak a pályakezdők az első hónapokban? — A megyei pártbizottsággal, a KISZ-szel és a pedagógus szakszervezettel egyetértésben október 16- án megrendezzük a pályakezdő pedagógusok tanácskozását. Meghívjuk rá azokat a fiatalokat, akik most, szeptember elsején álltak munkába Bács-Kiskun megyében. A tanácskozáson a meghívottak beszámolhatnak kezdeti gondjaikról, alkalom adódik a tapasztalatcserére. Az a célunk, hogy kölcsönösen megismerkedjünk egymás kívánságaival: mivel segíthetjük mi a pályakezdőket és mit vár tőlük a társadalom. — Szó esik majd a fiatal pedagógusok társadalmi tevékenységéről, különösen az ifjúsági szervezetekben végzett munkájuk jelentőségéről, a. tantestületbe való beilleszkedésükről, élet- és munkakörülményeikről. Szeretnénk, ha ez a tanácskozás segítene a pályakezdőknek, hogy minél hamarabb alkalmazkodjanak környezetükhöz és munkájukhoz. L. A. merésére, a nevelőmunkára és az eredményesebb oktatásra fordíthassák a nagyobb gondot. A tanulók teljesítményének értékelése a tanév hónapjaiban nem érdemjegyekkel, hanem sokkal inkább szóban, illetve írásban — serkentést, biztatást tartalmazó formában — történik. Az érdemjegyekre akkor térnek át, amikor kellő tapasztalat birtokában a huzamosabb idejű teljesítmény már számszerűen is kifejezhető. A szülők rendszeres, illetve szükség szerinti tájékoztatása változatlanul fontos gyakorlat marad. A szóbeli tájékoztatás mellett az írásos formákkal is élnek — például rövid értékelést írnak az ellenőrző könyvbe. A szülők kellő tájékoztatásáról más módon is gondoskodnak. A tanév első szülői értekezletén ismertetik az utasítást és a végrehajtás módját. Ugyanakkor a szaktanárok is tájékoztatják a szülőket szaktárgyuk tanulásának jellemzőiről. A második félév első szülői értekezletén az osztályfőnök értékeli az osztály és az egyes tanulók fejlődését, teljesítményeit. Az egyes tantárgyakból elért eredményekről a szaktanárok minden tanulóra vonatkozóan tájékoztatást adnak. Az osztályfőnökök folyamatosan figyelemmel kísérik az ötödik osztály, illetve a különböző osztályok belépő tantárgyaiban a tanulmányi helyzet alakulását. Az információkat a tanulókkal az osztályfőnöki órák keretében is megbeszélik és szükség szerint szóban, vagy írásban folyamatosan is tájékoztatják a szülőket. (MTI) Kilencven mázsa kÉericatermés a homokon Szaktanácsadással segít a Zöldségtermesztési Kutatóintézet A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet növénytermesztési osztálya az idén zárja le négy év óta tartó kukorica-műtrá- gyázási kísérleteit. Negyvenféle variációban adagolták a műtrágyát az egyik martonvásári hibridfajtánál, az MV 602-es- nél. Három év átlagában, 540 kilogramm vegyes műtrágyát adagolva, 91 mázsa csöves termést értek el hektáronként. A kontroli- parcellákon, amelyeken nem történt talajerőpótlás, ennek a mennyiségnek csak a fele termett. Az intézet, valamint a Homokhátsági Mezőgazda- sági Szövetkezetek Területi Szövetsége és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének kezdeményezésére kedden mezőgazdasági szakemberek tekintették meg a kísérleteket. Hasonlóképpen tanulmányozták a vetésforgóban elért kukorica termesztési eredményeket. A kísérleteket 12 esztendeje, ezen belül a monokultúrás kukoricatermesztést nyolc éve végzik az intézetben. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy gondos agrotechnikával, talajvizsgálatokkal és az igényeknek megfelelő műtrágya-adagolással a homokosabb talajokon is lehet aránylag jó terméseredményt elérni kukoricából. A homoki gazdaságok szakemberei elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Az intézet növénytermesztési osztálya a tapasztalatok alapján öt közös gaz- tágban segít szaktanács- adással a kukoricatermesztés hozamainak növelésében. Egy munkás életútja véges ért Egy nagyszerű munkástól, kommunistától, Kecskemét közéletének színes egyéniségétől, Mészáros Fe- renctől veszünk ma délután búcsút az új köztemetőben. Szegény parasztcsaládból származott. Édesapja elesett az első világháborúban. Mostoha gyermekkora volt. Cipész szakmát tanult, a nehéz kereseti lehetőségek miatt azonban más munka után kellett néznie. 1928-ban a kecskeméti Gépgyárba ment segédmunkásnak, ahol később az öntőmesterséget tanulta ki. Már kora ifjúságától kezdve bekapcsolódott a munkásmozgalomba, először a bőripari, majd a vasmunkások szakszervezetében fejtett ki aktív tevékenységet. A felszabadulás után hamarosan a párt tagjai sorában találjuk őt. A gépgyárban kommunistabecsülettel dolgozott, és 1949-ben már élmunkás, 1953-ban a sztahanovista, 1955-ben pedig Munkaérdeméremmel tüntetik ki. Előbb az öntöde műszaki vezetője, majd az öntödei homoklaboratóriym vezetője lett. Szerette munkatársait, s azok is őt. A gyárban mindenki Feri bácsinak szólította. Szívesen adta át tudását, szakmai tapasztalahogy őt választották meg 1952-ben párttitkárnak. Ezt a funkciót 1957-ig töltötte be. Az ellenforradalom után nagy lendülettel vette ki részét a párt újjászervezéséből. Az elsők között lépett be a munkásőrségbe is, amelynek zászlóaljparancsnoka volt. Az elveihez mindig hű kommunista, a kitűnő szakmunkás ezután még két- szit kapott Kiváló dolgozó kitüatetést a kohó- és gépipari minisztertől, a legnagyobb megbecsülés azonban a Szocialista Hazáért Érdemrend volt, amelyet 1968-ban kapott meg. Tulajdonosa lett 1970- ben a Felszabadulási Jubileumi Emlékéremnek is. Sok elfoglaltságot igénylő munkája mellett tudott időt szakítani közéleti tevékenységre, társadalmi munkára. Tagja volt a városi pártbizottságnak és a városi tanácsnak. Tanácstagi körzetében szinte minden választójával személyes kapcsolatot tartott. 1967-ben ment nyugdíjba, de továbbra is sűrűn megfordult — az utóbbi időben már botra támaszkodva — volt munkahelyén, a AMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységében. Speciális szaktudása miatt sokszor kér-i ték egy-egy finomabb, nagy hozzáértést igénylő munka elvégzésére. Kecskemét 600 éves évfordulójára emlékplaketteket öntött, s ő készítette el az Imre Gábor által tervezett Kodály Zoltán emlékplakettet is, társadalmi munkában. Mészáros Ferenc elvtárs tartalmas, eseményekben gazdag életútjának végéhez ért. Most családjával együtt gyászoljuk őt, a párthoz ragaszkodó kommunistát, a közéleti embert, — s aminek mindvégig megmaradt. — az alkotni vágyó mun kást. N. O, Analfabéták AZ ANALFABÉTA szó írástudatlant jelent, s a görög nyelvből került hozzánk. De jelenti — átvitt értelemben — a műveletlen, tudatlan, hozzá nem értő embert is. S ez nem véletlen, hiszen aki írni-olvas- ni nem tud, önmagát fosztja meg az ismeretek bővítésének legnagyobb lehetőségétől. Hazánkban a fel- szabadulás előtt mintegy 600 ezer analfabétát tartottak számon, s a Föld lakosságának igen jelentős része — a legfrissebb adatok szerint 783 millió ember — még ma is írástudatlan. A hazai analfabetizmus jelenleg — ezt mondják — már nem számottevő, de azért semmi okunk nem lehet a megnyugvásra. A statisztika szerint 1930-ban még a lakosságnak 9,3 százaléka nem járt iskolába, s 1970-ben már csak 1,8 százaléka, ez ugye viszonylag nem nagy szám, alig 186 ezer ember... Ha egy megyére vetítjük, mindösz- sze 8—9 ezer fő, illetve néhol több annál. Például a mi megyénkben, ahol bár 1949 óta több mint felére csökkent az analfabéták száma, de 1970-ben még mindig 17 800 embert (3,4 százalék) sorolt ide a statisztika. LEHET játszadozni ezekkel a számokkal, viszonyíthatjuk más országokéhoz, kimutathatjuk, hogy még a fejlettebb országokban is akad ennyi írástudatlan. A tényeken azonban ez mit sem változtat. Itt, Bács- Kiskunban majdnem 18 ezer ember, amikor az aláírását kérik, csak keresztet rajzol a neve helyett, vagy legfeljebb a nevét tudja le- körmölni. Tizennyolc ezer ember számára a könyvesboltok kirakatai csak színfoltok, az újságok címlapjai tarka ákombákomok. Valóban nem sok ez a 18 ezer a Föld 783 millió írástudatlanjához képest. Talán azért van az, hogy az írástudatlanság elleni küzdelem hónapja, a szeptember, nálunk ilyen szempontból semmiben sem különbözik a többitől. AZ UNESCO teheráni világkongresszusán 1965-ben nyilván nem is a szocialista országokra gondoltak, amikor elhatározták, hogy világszerte harcra buzdítanak az írástudatlanság felszámolásáért. Hiszen vannak még olyan országok, ahol a lakosságnak csak akkora százaléka tud írni, olvasni, mint ahány százalékot mi írástudatianként tartunk számon. És mégis, mi sem lehetünk nyugodtak, mert nemcsak abszolút írástudatlanság létezik. Van átmeneti állapota is ennek. Aki csak éppenhogy elvégzett egy-két iskolai osztályt, aztán kimaradt. Igénye, műveltsége, szellemi felkészültsége alig különbözik az írástudatlanokétól. S ezeket ki tartja számon? A felkutatásuk is nehéz, mert rejtőznek, szégyenkeznek, leplezik tudatlanságukat, s takargatják még a hozzátartozók is. Az öregek korukra hivatkoznak, amikor rá akarják venni őket a tanulásra, a fiatalabbak pedig valósággal bújkálnak az elől, hogy iskolapadba ültessék őket. Nem nagy ügy ez a 18 ezer analfabéta, mondhatja bárki, kár ennyit beszélni róluk. De ha ez alatt nemcsak írástudatlant, hanem az alapvető műveltség megszerzéséből kirekesztett embert is értünk, már nem lehetünk közömbösek. LEHET, hogy az UNESCO felhívását nem miránk szabták, de az írástudatlanság elleni küzdelem hónapja mellett mi sem mehetünk el szó nélkül. Van még tennivalónk bőségesen. F. Tóth Pál A szarvasmarlaatartás fejlesztéséért A kiskunhalasi körzet állattenyésztő szakemberei gyűltek össze kedden Kiskunhalason, hogy megbeszéljék a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését 10 évre meghatározó, júliusban megjelent kormányprogramot. A résztvevőknek Sántha Lajos, az állattenyésztési felügyelőség vezetője tartott vitaindító előadást. Elmondta, hogy az utóbbi 3 évben a megye összes szarvasmarha-állománya mintegy tízezerrel, tehén- állománya pedig ezerrel csökkent. Az állatlétszám alakulása az országoshoz viszonyítva nem mondható ugyan rossznak, de a termelési mutatók is romlottak: a tejtermelés 10 százalékkal csökkent, a borjúelhullás és a két ellés közti idő növekedett. A szarvasmarhatartás tervezettnél kedvezőtlenebb alakulásának főbb okai a nem megfelelő ágazati jövedelem és takarmányellátottság, a nagyüzemek alacsony technológiai színvonala. Van néhány olyan tsz a megyében, ahol egy liter tej előállítása 5—8 forintba kerül. Komoly gondot okozott a háztáji és kisegítő gazdaságokban alkalmazható kisgépek teljes hiánya is. Rámutatott, hogy az ágazat fejlesztésének feltételei a megyében és így a körzetben is adottak. A statisztikai kimutatások szerint a megye szövetkezeti gazdaságaiban a tehénférőhelyek száma több mint 28 ezer, az állomány pedig csak 21 ezer. A férőhelyek jobb kihasználása és megfelelő korszerűsítése alapja lehet a tehénállomány növelésének. A takarmánybázis megteremtése érdekében elengedhetetlen a pillangósok vetésterületének növelése és a rét-, legelőgazdálkodás javítása. Az üzemeknek meg kellene fontolni a legelőre alapozott szarvasmarhatartást is, amelyre szegvári és ráckevei gazdaságok követendő példát szolgáltatnak. Mivel a szarvasmarha-állomány jelentős része van a háztáji és kisegítő gazdaságokban, a nagvüzemek feladata, hogy biztosítsák számukra a megfelelő mennyiségű alomszalmát és takarmányt. A vitaindító előadás után az állattenvésztő szakemberek mondták el véleményüket, beszámoltak gondjaikról és azokráj az intézkedésekről, amelyeket a kormányprogram me»ta- lósítása érdekében eddig tettek. D. É, tait, ugyanakkor politikai-1 lag is nevelte a körülötte dolgozókat. Nem véletlen,!
