Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

Szőnyeg PP-fonalból A rostosított és terje- delmesített műanyag raf­fia a vetőmagboltokban került forgalomba. Bár szőlőkötözésre árusítot­ták, — a valódi raffia helyett — az asszonyok hamarosan felfedezték és a kilóra mért gombolya­gokat kézimunkázás cél­jaira vásárolták. Szaty­rokat, kalapokat és női táskákat horgoltak belő­le. Az érdeklődés láttán a gyártó — a Kender és Jutagyár — a fonalat fi­nomította, ezáltal puhább és szebb színű lett. A ró­zsaszín, a világoskék, a narancsszínű, a csokolá­débarna és a hófehér fo­nal árát kilónként 300 forintról 200 forintra le is szállították. Most az olcsóbb fonalat sokan vásárolják, subaszőnyeget készítenek belőle. A PP-fonal —, amely­nek hivatalos neve poli­propilén — sok előnyös tulajdonsággal rendelke­zik. Könpyen kezelhető, egyszerűen kimosható. Igen könnyű a súlya, és a savak, lúgok nem tá­madják meg, a nap nem szívja ki a színét sem. Élénk pasztellszíneivel kellemes hatást kelt. A subaszőnyeg készít­hető hagyományos kong- ré alapra. Ebben az eset­ben a csomózásos kézi­munka ajánlatos. Vagyis az egyforma hosszúságú­ra vágott szálakat horgo­lótű segítségével a kong- rén minden második lyukba öltjük és csomóz­va áthúzzuk. A suba tűvel, vagy bö- ködő tűvel a munka ha- ladósabb, ehhez inkább a pp-szita, illetve mű­anyag kongré ajánlatos Ez sűrűbb a kongrénál, de itt is minden második lyukba kell ölteni. A tű­zött — tűvel készített kézimunkázásnál keretre feszítsük az anyagot. Kö­zönséges zsírkrétával raj­zoljuk fel a mintát és ki­választjuk a színeket. A suba hosszúságát a tű­vel kell beállítani. A tű oldalán van egy kis csa­var, amelynek segítségé­vel rögzítjük a tűt. A tűhosszúság egyharmada adja a suba hosszú szá­lát. Tehát 5 tű rögzíté­sétől mérve 6 centiméter. Áz ember és az időjárás Védekezés lehetőségei a frontbetörések idején akkor 2 centiméter hosszúságú subát ka­punk. A befűző segít­ségével, amely minden tűhöz hozzátartozik — befűzzük a szálat. A munka során ügyelni kell arra, hogy a szál mindig lazán jöhessen. A tűt tel­jesen átszúrjuk az anya­gon. Tudni kell, hogy a munkát a fonákján vé­gezzük, s erre kell ké­szíteni a rajzot és a mun­ka visszáján van a su­ba. Abban az esetben, ha a . mintánk határozott körvonalú, célszerű elő­ször fekete vagy kontúr színének megfelelő fo­nallal előbb a kontúrt elkészíteni, még pedig nem egy, hanem kétsoros munkával. Ha a suba-kézimunka elkészült, hátlapját la­tex ragasztóval lekenjük, hogy a fonalszálak rög­zítve legyenek. Egyszerű bélésanyaggal a munkát béleljük be. K. M. Az ember és környeze­te elválaszthatatlanok egymástól. Ezt már a No- bel-díjas tudós, Pavlov professzor megállapította. Sőt nemcsak az ember, az állat is megérzi a kör­nyezet, az időjárás, a klí­ma változásait Egyesek tréfásan még azt állítják, hogy a befőttesüvegben tartott levelibéka ponto­sabban megjövendöli az időváltozást, mint a leg­gondosabb meteorológiai előrejelzés. Nos az évszakok befo­lyásolják a közérzetet. Főleg, ha különösen ér­zékeny valaki. De a gyorsan változó idő­járás már az erősebb szervezetet is megviseli. A különböző légtömegek összeütközését és harcát — az úgynevezett front­betörést — pedig szinte már mindenki megérzi. Vajon mi okozza ezt? Ilyenkor — rendszerint hirtelen — megváltozik a hőmérséklet. Néha egy napon belül 14—16—18 fokot is süllyedhet. A lég­nyomás is gyorsan csök­ken. Megváltozik a leve­gő párateltsége. Vele együtt az elektromos töl­tése is. A sugárhatások is átalakulnak. A fény és árnyék változása — még nem eléggé tisztázott mó­don — lenyomó, depres­siv, vagy feszítő — exci- tatív — hatással van az emberre. Ezt fokozza az esetleg orkánná erősödő szél és a vihar alatt je­lentkező — indokolatlan, vagy indokolt — félelem és izgalom, ami még a legbátrabb állatot is a vackába kényszeríti. A fronthatásnak megfi­gyelhető, orvosilag is ész­lelhető tünetei vannak. Az ember idegessé, fe­szültté, ingerültté, érzé­kennyé válik. Görcskészsége növekszik. Talán ez a magyarázata annak, hogy front alatt a szülések száma növekszik. A vérnyomás emelkedik, vagy az arra hajlamosak­nál lezuhan. Megszapo­rodnak a trombózisok, a szívinfarktusok, a súlyos szív- és vérkeringési ár­talmak. Ma már ott tar­tunk, hogy ha a műtét nem életmentő, fronthatás alatt a sebészek nem is operálnak szívesen. Azt pedig mindenki bizonyít­hatja, hogy váratlan idő­változás, komoly front­betörés előtt már órákkal, esetleg napokkal megerő­södnek az úgynevezett reumás fájdalmak. Nem is ritka eset, végtag, de­rék — esetleg tyúkszem — fájdalom alapján meg­jósolja az időjárást. És sokszor el is találják. A legjellemzőbb tünet mégis csak az idegesség, az idegfeszültség. Tréfa, de igaz! Ha két ember a forgalmas utcán összeüt­közik, nyugodt időjárás esetén, azt mondják: par­don ! Fronthatás alatt egymásra vicsorognak és válogatás nélküli jelzők­kel illetik egymást. Mi hát a tennivaló? Le­het védekezni az időjárás ártalmai ellen? Igen! Ilyenkor mindenki fo­kozottabban törődjék az egészségével és gondol­jon nyugalma megőrzé­sére. Gondosan — a hőmérsék­letnek megfelelő ruhát öltsön. Korábban indul­jon, ha készül valahova. Céltudatosan, akaratla­gosan fékezze lépéseit, tetteit, még a szavait is. Kerülje az üsszeütközése- ket, a vitákat, a nézetel­téréseket, a feszültséget és iparkodjék nyugodtan vi­selkedni. Tartózkodjék, vagy mérsékelje a do­hányzást, a' szeszesital-fo­gyasztást és könnyen emészthető táplálékot fogyasszon. A lehetősége­ken belül többet pihen­jen, könnyű szórakoztató feladattal foglalkoztassa magát, gondosan szedje a számára rendelt gyógy­szert, esetleg — ha más­ként nem megy, — kér­jen és szedjen valamilyen nyugtató orvosságot. Higy- je el mindenki, hogy eze­ket megszívlelve könnyeb­ben átvészeli az időjárás szeszélyeinek ártalmait. Dr. B. L. A napközi otthonok jelentősége AZ UTÖBBI években úgy adódott, hogy első­osztályosaimnak több mint a fele napközi ott­honba járó tanuló volt. ök a tanítás után is együtt maradtak, együtt ebédeltek, pihentek, ta­nultak, játszottak. Nekik mindig meg volt ponto­san a házi feladatuk, gya­korolták az olvasást, a számolást, megtanulták a feladott verset, elkészí­tették a rajzot, kézimun­káztak, énekeltek. A nap­közis tanítónő ellenőrizte az írásbeli munkákat és számonkérte a szóbeli lec­kéket is. Szerettem a napközi otthonba járó tanulókkal dolgozni, mert rendszeres él °tm ódhoz, gvors mun­kához szoktak. Sokkal önállóbbak voltak, mint többi társaik. És még egy: hamarább válnak közös­ségi emberekké. előbb megérzik az egymásra­utaltságot. ne azt is, hogy miiven ió dolog, ha a tár­saik segítségére számít­hatnak. NEM ÜGY az otthon­ból érkező kis bátortalan, közösséghez nem szokott^ féltő, sokszor bizalmat­lan, sőt, önző gyermekek Őket nehezebb bevonni a közösségbe. Náluk meg­esik, hogy nincs meg egy- egy lecke, akár abból a kisebb csoportból valók, akiknek nem dolgozó édesanyja, vagy nagyma­mája segíti az otthoni feladatkészítést, akár azoK közül való, akiknek a nyakában ott lóg a la­káskulcs, s már az első tanítási naptól kezdve magukra maradnak hat­éves fejjel, az őket meg­rohanó megannyi új kö­telességgel. Egyedül me­legítik meg az előző e» te, vagy hajnalban meg­főzött egytálételüket (a jó napközi otthoni ebéd helyetti. S a fáradt édes­apa vagv édesanya, ideges hangulatban, gvorsan ösz- szecsapatja vele a leckét, ha uvvan van hozzá ele­gendő energiája. Szidást is kap a gverek — jogo­san —, hiszen eljátszotta az időt. De ki kívánhat egy hatéves gyermektől „tervszerű” munkát? Azért jó a napközi ott­honi foglalkozás, mert ott a tanítónő irányítja a munkát Jut a gyermek­nek mindenre ideje, na­gyon hamar megtanulja, hogy az idővel jól kell gazdálkodni, s azt, hogy a jól végzett munka után sokkal jobban esik a gondtalan játszás. AZÉRT szólunk erről időben, hogy nem teszi jól a szülő, ha magára hagyja a gyermekét már kisiskolás korban a kö­telességeivel. Ahol arra mód és lehetőség van, fel­tétlenül vegyék igénybe a szülők a napközi otthont. Jobban, könnyebben ta­nul a gyermek, jobb kö­zösségi ember lesz belő­le, ha rendszerhez szo­kik, társai között neve­lődik, formálódik, alakul a személyisége. Pr. Gergely Károtyné Horgolt mellények kislányoknak A derékban kissé karcsúsí­tott modellek azonos mintá­val készülnek. A kisebb mel­lény 200, a nagyobb 300 g fonalat igényel 37a-es tűvel horgolva. A minta leírása: 1. sor: 3 láncszem — 3 egy- ráhajtásos pálca az alap pál­ca sor pálcáira öltve, 3 lánc­szem, 3 pálca kimarad — is­métlés végül 4 egyráhajtásoe pálca. 2. sor: 6 láncszem — 3 pál­ca az ívbe, 3 láncszem — Is­métlés. 3. sor: 3 láncszem — 3 egy- ráhajtásos pálca, 3 láncszem — ismétlés, végül 4 egyrá- hajtásos pálca. 4. sor: mint a 2. sor, 5. sor: mint a 3. sor, 6. sor: mint a 2. sor. 7. sor: 5 láncszem — 3 kétráhajtásos pálca az ívbe, 3 láncszem — ismétlés. Végül 4 kétráhajtásos pál­ca. A 2. sortól ismételjük a mintát. A munka menete: Munkán­kat a hátrésszel kezdtük, hattal rvcytviató -f- 4 lánc­.•aemiiinL A megjelelő hasz- _ szűságú láncszemsort behor­goljuk két soron rövid pál­cával, majd folytatjuk a munkánkat a fenti mintával a szabásmintának megfelelő fogyasztással, a karöltő és nyak kerekítésével. Elejét a hátával azonos módon hor­goljuk, csak mélyebb nyak­kivágással. Kidolgozás: Az egyes da­rabokat a Szabásmintának megfelelően kitűzzük és ót- goljuk, csak mélyebb nyak­oldalakat és vállrészeket. Ez­után körülhorgoljuk az ele­jét és a nyaltkivágást, va­lamint a karöltőt három so­ron, első sor szoros szem, a második sor egy rövidpálca, egy láncszem, egy pálca ki­marad és egy rövidpálca. Az eleje két sarkánál a sarok szembe mindig három pál­cát öltünk minden soron. A harmadik Sor ismét szoros­szemes sor lesz. Befejezésként a horgolófo­nal 5. szálával zsinórt fonunk a mlelő hosszításban és ezt befűzzük tetszés S7erinti hosszúságban és szelességben. Házi kozmetika ősszel Bőrünk még őrzi a nyári barnaságot, de ez­zel együtt alaposan kiszá­radt és megviseltté vált. Éppen ezért őszi „óvin- tézkedési kiskátét” javal- lunk. Borfajták sorrend­jében a következőképpen igyekezzünk regenerálni bőrünket. I . | Zsírszegény —víz­1 * • I gazdag bőr. He­tente egyszer frissítő pa­kolást alkalmazzunk. A pakolást tejfölből vagy aludttejes túróból állít­suk össze, ezzel nagy mennyiségű A-vitamint nyerünk. A zsíros bőrűek — 2. a gyógyáru szak­üzletekben megvásárol­hatják a pakoláshoz szük­séges alapanyagot: zsá­lyalevelet és búzakorpát parádi vízzel összeöntve főzetként, vattára téve helyezzék rá arcukra. j Sápadt, zsíros és mégis vízszegény bőr. Ez ritka bőrfajta — különösen most, nyár vé­gén. Ez a bőrtípus hám­lasztó pakolást igényel. Eabpeiyhet kevés tejjel péppé keverünk és enyhe radírozó mozdulattal be­dörzsöljük az arcunkat vele. 1 1 seboreás — bőrtí­pus, amely az orr és áll környékén zsíros, a többi helyen száraz. A seboreás tájékra joghurt és zab- pehely pépjét kenjük fel, a többi száraz részre pe­dig ricinusolaj, tojássár­gája keverékét. j~Z j Normál bőr. Ap- I I róra vágott fejes salátát langyos tejjel péppé formálva, vagy pa- radicsom-tej-búzadara pépjét helyezzük rá az arcra. ^ | Ideges bőr. Min­_____denre reagál, k önnyen piros foltos, ér­zékeny. Nyugtató pako­lást igényel. A gyógyszer- tárban vásárolható Orisa gyermektápszerből egy kávéskanálnyit vízzel péppé formálunk és ecsettel felvisszük a bőr­re. Hetenként egyszer zsurlófű vagy kamillatea­oldatos borogatást te­szünk az arcra — termé­szetesen csak langyosan. 7. Száraz — vízsze­_____ gény bőr. Ez a n yárvége „divatos” bőrtí­pusa. Meleg vízzel len­magot keverjünk össze — kb. egy kávéskanálnyit — ezzel pakoljuk be az arcot. Ugyancsak A- és C-vitamin, valamint víz­pótló hatású a héjában főtt burgonya pénpé tör­ve, langyos tejjel kever­ve. Az ilyen bőrt ne mos­suk szappannal, csak langyos vízzel. Szokiuk meg, hogy kamillás ba­baolajjal vagy növényi olajjal töröljük le mielőtt megmossuk, s így meg­tisztíthatjuk a fölösleges rárakodásöktól. Jó a heti egyszeri olajpakolás is — ami talkum és ricinus­olaj összetételéből áll. Lényeges, hogy a meg­szokott .krémünket — ilyenkor nyár végén kü­lönösen — vizes ujjakkal, tenyérrel, masszírozó mozdulatokkal kenjük fel arcunkra. Ezáltal jobban felszívódik és a víz is bejut a pórusokba. G. J.

Next

/
Thumbnails
Contents