Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

Heti műsorajánlatunk Másfél óra még hasznos Közismert, hogy a tele­vízió számottevően gazda­gítja gyermeknézői isme­reteit. Már az iskolai ta­nulmányok megkezdése előtt, lényegében kétéves kortól a gyerek „tévét néz”. Ezért is merül fel igen gyakran szülők és pe­dagógusok részéről az az aggodalom, hogy nem tölt-e a gyerek túlságosan sok időt a képernyő előtt. A nemzetközi statiszti­kai adatok tanúsága sze­rint ez az idő valóban szá­mottevő. A külföldi felmé­rések mellett a magyaror­szági adatok is egyaránt azt bizonyítják, hogy a gyerekek naponként csak­nem két órát töltenek te­levízió nézéssel. Többsé­güknél ez a két óra még nagyjából beilleszkedik a megszokott napi tevékeny­ségbe, ám a pszichológu­sok szerint a kisebbeknél napi fél óra, a nagyobbak­nál — a tíz éven felüliek­nél — napi másfél óra sok­kal ésszerűbb lenne. A ku­tatók szerint ennyi televí­ziónézés még nem megy a tanulás, vagy a mozgás ká­rára. A szakemberek véle­ménye az, hogy ha a gye­rekek hétköznapi szabad idejéhez viszonyítjuk az említett időmennyiséget, ez körülbelül a szabad idő egy- harmadát teszi ki, és álta­lában nem a mozgásból, tanulásból „csípik le” ezt az időt, hanem inkább az úgynevezett laza idötöltési formákból. Bármennyire is nehéz a szülők számára, de rájuk hárul a feladat, hogy ki­alakítsák gyermekeik tele­víziózásának ésszerű rend­jét, főleg pedig ne enged­jék megrövidíteni a gyerek alvási idejét. A nevelési szakemberek felhívják a figyelmet; ha a tv-nézés arányban áll a gyerek egyéb elfoglaltságával, va­lamint a pihenéshez szük­séges időtartammal, akkor a televízió hasznosan segí­ti a gyermekek szellemi fejlődését, hozzájárul az if­júság gyorsabb „beérésé- hez”. PAP KAROLY: BOGÓ KELLENE Pap Károly, & modem ma­gyar próza tragikus sorsú, ki­tűnő képviselője szeptember 24-én lenne 75 éves. Fiatalon — 48 éves sem volt még — gyilkolták meg a nácik a Ber- gen-Belsen-i koncentrációs lá­gerben. A húszas évek derekán — Mikes Lajos és Osváth Ernő biztatására — kezdett írni. A nyugtalan stílusú író novellá­kon kívül drámákat és regé­nyeket is írt. Személyes sorsa, üldöztetése erősen tükröződik műveiben is. A társadalom pe­remén élő, elesett emberek sorsa foglalkoztatta elsősor­ban. A súgó kellene című tv- feldolgozást egy évvel ezelőtt láthatták a tv nézői, s most az évforduló alkalmával meg­ismétlik. (Kedd, 21.25.) A RÉZKANCSÓ Magyarul beszélő, amerikai film. lS64-ben készült Harry Keller rendező filmje, s úgy tűnik, egy divat elindítója lett, mivel „szellemtörténet­ről” van szó, s Amerikában Jelenleg is — szinte abba- hagyhatatlanul — fut egy ,»szellemsorozat”, amelyben a szellem — eléggé szokatlan mó­don — nő. A vígjátéki elemek­kel tarkított történet egy Tá­vol-Keletről származó rézkan- csó körül forog. Ha valaki megdörzsöli ezt a rézkancsót, egy szellem bújik ki belőle, aki nagy kavarodást okoz a XX. századi Amerikában. Meg­lehetősen vígkedélyű szellem, mindenki kívánságát teljesíti. Ebből sok mulatságos bonyo­dalom származik, csak végül nehéz megszabadulni tőle. (Csütörtök, 20.00.) KISFALUDY SÁNDOR A nemesi-nacionalista haza- fis ág költője kétszáz éve, 1772. szeptember 27-én született. Az emlékműsor ismert műveivel idézi fel alakját. Így a Napló, majd a Francia fogságom című műve részleteit hallhatjuk — utóbbit már fogsága idején kezdte írni. Végül a Himfy szerelmei két részéből: a Ke­sergő és a Boldog szerelem cí­mű darabokból idéznek fel részeket. E mű egyik érde­kessége, hogy Kisfaludy új strófaszerkezetet alkalmazott, amelyet azóta Himfy-versszak- nak neveznek. Ez a műve hoz­ta meg számára az országos sikert; a ciklus dalait ország­szerte énekelték. (Szombat, ia.55) MAIGRET FELÜGYELŐ A sorozat most adásra kerü­lő epizódjának címe: A kísér­teties ház. Párizstól nem mesz- sze, az országút mellett egy titokzatos házban Játszódnak az események. Egy testvérpár lakik itt — egy nő és egy fér­fi —, akik a környéken meg­lehetősen különc emberek hí­rében állnak. Egy napon a villa garázsában holttestet ta­lálnak .., (Szombat, 21.00) A. Gy. HATBORZONGATG Alfred Hitchcock elmondta egy új film alapötletét. ,,A cselekmény a Covent Garden-ben Játszódik. Egy éne­kesnő áriát ad elő. Abban a pillanatban, amikor a legma­gasabb hangot vágja ki, észre­veszi, hogy az egyik páholy­ban egy férfi a gyón szúrja ma­gát. Az énekesnő rémülten fel­kiált. Ez pályájának legszebb magas céje. A közönség íel- üvöltött örömében .. A KILENCEDIK TANÉV Az Iskolarádióban ßzüntelH lenüi keresik az új módszere­ket, korszerűbb eszközöket, a Játékosabb, változatosabb tanu­lási formákat. Hyen jellegű a Napraforgó-sorozat, amely a hat-tíz évesek számára készültj s amely elsősorban a Televí­zióval, illetve gazdag eszköz­tárral nem rendelkező 1—4» összevont osztályú iskoláknak szánnak. Az idei tanév újdon­ságaként a kollégiumban lakd 14—18 éves fiúknak és lányok­nak külön sorozatot indítanak» amely évente 4*) alkalommal jelentkezik, mintegy 40 perces időtartammal. Ebben helyet kap az irodalom, a történe­lem, a zene, s a matematika, a kémia, a fizika is. „Könyv és olvasója” címmel az irodalomórákon hallottak kiegészítésére riportsorozat készül, amelyben neves poli­tikusok, irodalmárok. építé­szek, tudósok, művészek nyi­latkoznak kedvenc olvasmá­nyaikról. Ének-zene címmel zenei sorozat is indul, amely 30 alkalommal jelentkezik 10— 10 perces adásokban. Az anyanyelvi, irodalmi tör­ténelmi idegen nvelvi, mate­matikai órák mellett az elkö­vetkező hónaDokban nagyobb súlyt fektetnek a biológia, földrajz rádiós oktatására Is. Érdekesség még, hogy első al­kalommal közös műsor indul a Televízióval, amelvben az ötö­dikes orosz nyelvtanfolyamo­kat sugározzák. AZ ÁRULÁS NAPJAI A csehszlovák nép nemzeti katasztrófáját, a müncheni diktátum bekövetkezésének diplomáciai és társadalmi drá­máját viszi filmre Otakar Vavra nemzeti díjas rendező és forgatókönwíró új kétré­szes alkotásában, amelynek forgatását nemrégiben kezdték meg a barrandovi stúdióban. Az árulás napjai című film­ben megjelennek a kor ismert figurái: Hitler. Mussolini. Da- ladier, Chamberlain, valamint a csehszlovák történelem alak­I jai: Benes. Masarvk és Kle- ment Gottwald. Az árulás nap- jai című film előreláthatólag a nváron kerül a mozik mű­sorára. KÉTSÉGTELEN ELHTVATOTTSAG Tullio Peri coli festő első íz­ben vitte állatkertbe kisfiát, a 3 éves Matteot. Éppen aa oroszlánketrec előtt álldogál­tak. amikor az állatok király* hatalmasat bömbölt. — Papa — kiáltott fel a kis Mattan — ez nem volt igaz* oroszlánordftás! . . . — Semmi k^tcég. édes fiam — sóbaitott fel Peri coli — ré­mek kHfiVnq lesz belőled. NÉZŐPONT KÉPDÉSE Két százlábú beszélget So­phia Loren nagy reklámképa előtt. — Nézd csak, milyen szép lába van. Mire a másik százlábú fity^ málóan: — De milyen kevés. Jelenet „A gyilkos a Wembley-stadionban van” c. NDK bűnügyi tv-film I. részéből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents