Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-16 / 219. szám
4. oldal 1972. szeptember 18, szombat Falukutató jegyzetek Emberi értékrend összetársult Soltvadkerten 20—25 fiatal avégett, hogy a szépirodalmat a maguk számára is megkedveltessék, értelmüknek meghódítsák. Van közöttük állatgondozó, szőlőmunkás, diák, tanár, kertész szakember, hogy csak az összetétel változatosságára utaljak. Műsorokat állítanak össze irodalmi szemelvényekből, van amit maguk írnak, s fellépnek helyben és a környéken. Teljesen spontánul létrejött önművelő társulat, s mint ilyen, ritkaság manapság. Példájuk biztató, mi több: lelkesítő. Vezetőjük szerint tevékenységük egyik alapelve, hogy mindig mindenkinek legyen valamilyen feladata, hogy az unalomnak, az elszür- külésnek még az árnyéka sem kísértse meg őket. Pár év óta együtt vannak, körük állandóan bővül. Mert olyan, látszatra apró dolgokra is ügyelnek például, hogy ha bemennek egy szórakozóhelyre, mindegyikőjük kiteszi maga elé a pénzt: a fizetéskor ne legyen ráutalva senki a másikra, s ezáltal önérzetében megsértve. Ez utóbbi főleg annak a ténynek a fényében nyer különös hangsúlyt, miszerint a jobb módú soltvad- kerti szülők iskolás csemetéiket változatos eszközökkel szoktatják rá az anyagiak fitogtatására. Az önművelő körhöz tartozók tudatosan számolnak le ezzel a parvenü szemlélettel és gyakorlattal, azért, hogy helyükbe a valóságos emberi értékeket .állítsák vissza. S ezzel olyan ügy mellett álltak ki. amelyért küzdeni is érdemes. H. D. A KÖJÁL megvizsgálta U diilőteriíletei nk egészségügyi helyzete A nyárvég két hónapját szentelte a megyei KÖJÁL annak a vizsgálatnak a lebonyolítására, amelynek során megyénk üdülő- és pihenőhelyeinek az egészségügyi helyzetét vizsgálta. Az ellenőrzés település-, illetve élelmezés-egészségügyi kérdésekkel egyaránt foglalkozott. Választ keresett egyebek között arra, hogy az üdülés környezeti feltételei megfelelnek-e a kívánalmaknak, s az élelmezési körülmények a higiénikus követelményekkel „szinkronban” vannak-e. A KÖJÁL ellenőrei és a megyei kereskedelmi felügyelőség szakemberei által együttesen lefolytatott vizsgálódás igen eltérő tapasztalatokkal szolgált. A végső összegezés a későbbi hetek feladata ugyan, de néhány megállapítás, Termelésfejlesztő kapcsolat Az utóbbi években országszerte megcsappant a szőlősgazdák termelési kedve. A vártnál nagyobb mértékű volt az ültetvények elhagyása, selejtezése, és kisebb az új telepítés vagy a régiek korszerűsítése, termőképességének fokozása. A közigazgatási elemzésekből kitűnik, hogy az ágazat önmagában már nem jövedelmező. Nyereségessé csak ott tudták tenni, ahol lehetőség volt a szőlő üzemen belüli feldolgozására, borként való értékesítésére. A tárolók, feldolgozók építésére meglehetősen nagy anyagi erőfeszítést igényelt, így csak kevés szövetkezeti gazdaság kezdhetett önállóan a beruházáshoz. Ugyanakkor az állami mezőgaz- gazdasági szektorban egymás után készültek el a nagyteljesítményű borkombinátok. Bács-Kiskun megye állami gazdaságaiból indult két évvel ezelőtt az az egészséges kezdeményezés, amelynek megvalósításával hozzájárultak a termesztési kedv újraélesztéséhez Kezdetben ugyan csak egyszeri, az átvételre szorítkozó volt a kapcsolat, az elmúlt évben azonban már többféle kooperációt alakítottak ki. Általában jellemzővé vált a két évnél hosszabb időre szóló szerződések kötése. Megállapodást 31 termelővel írtak alá. Köztük 3 megyén kívüli és 9 megyei termelőszövetkezettel. A tsz-ekkel kialakított együttműködés négy típusba sorolható. A legrégibb forma az egyszerű felvásárlás, így szerezte be a szőlőt a bajai, kiskőrösi és Hosszúhegyi Állami Gazdaság. A már fejlettebb, tiszta nyereségérdekeltségi rendszert a kunbajaiak alkalmazzák: a tsz-től átvett szőlőt feldolgozzák, palackozzák, értékesítik és az eladásból származó tiszta nyereség százalékában részesítik a partnert. Az izsáki és a szikrai állami gazdaság a tőkeerős termelőszövetkezetekkel hozott létre vagyoni társulásos nyereségérdekeltségi rendszert, amelyre a kölcsönös költség- és kockázatviselés a jellemző. A Szikrai Állami Gazdaság a lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezettel, az izsákiak pedig az orgoványi Sallai Termelőszövetkezettel léptek ily módon kapcsolatba. Mivel a termelőszövetkezetekben általában nem csupán a beruházásokhoz szükséges anyagi erő hiányzik, hanem sokszor a megfelelő szakember, technológia és gép is az — elkövetkező években kialakítandó együttműködési formára a példát a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szolgáltatja. A kiskunhalasi Vörös Szikra Termelőszövetkezet szőlőültetvényeit az állami gazdaságban alkalmazott technológia szerint, művelik, a gazdaság szakembereinek segítségével. A tsz vezetőinek véleménye szerint ennek köszönhető, hogy az elmúlt évben a kedvezőtlen adottságok ellenére — a szövetkezet történetében először — 37 mázsás holdankénti átlagtermést értek el, és hasonló eredményt várnak az idén is. A szövetkezetek megsegítésének legjobb módja az, ami Kiskunhalason kialakult, és amit az elképzelések szerint a megye állami gazdaságai tovább szeretnének fejleszteni. D. É. tanulság már most is rendelkezésre áll. Kellően gondozott, általában jól kézben tartott üdülőterületnek bizonyult például a Vadkerti tó környéke, ahol a felmérés megfelelő település-egészségügyi viszonyokat is rögzíthetett. A Tőserdő bokrai közt viszont rengeteg a felgyülemlett szemét, a tárolóedényeket alig ürítik. Sok víkendház- és nyaralótulajdonos pihenőnapjait keseríti meg a mostoha környezet, amelyben — a vizsgálat megállapítása szerint — a legelemibb higiénikus feltételek is hiányoznak. Szinte külön fejezetet érdemel a Szelidi-tó közegészségügyi helyzetének elemzése. A szemetet itt sem hordják el: kukorica- csutkák, dinnyehéjak ékte- lenítik a környéket. Az augusztus elején megrendezett ifjúsági találkozó mintegy hétezer résztvevője számára — egyetlen nyilvános illemhely állt csupán rendelkezésre! Különösen fonák az ivóvíz- ellátás : az egészségügyi szempontból kifogástalan vizet — sós íze miatt — jóformán senki sem fogyasztja. Szívesebben élnek egy ásott, nyitott kút vizével, amelynek a szomszédságában még permet- levet is kevernek ... Több vendéglátó egységet is olyan helyiségekbe telepítettek itt, amelyek eredetileg más célra készültek. Ez a szükségmegoldás is számos hiba forrása. A Tóvendéglő asztalterítőinek tisztasága kritikán aluli: szennyesek, szinte „étlappótlékok”. A tő partszegélye gazos, gyo- mos. Vonzó példa viszont Nagybaracskán a Ferenc- csatornánál kijelölt fürdőhely, ahol szépen gondozott parti környezet, WC és több hulladékgyűjtő is szolgálja a higiéniát. Dicséret illeti a tiszakécskei nagyközségi tanácsot is, amelynek vezetői mintaszerűen gondoskodnak ' a tiszai strand rendben tartásáról. Ami az itt levő kereskedelmi egységeket illeti, a Béke Tsz vegyesboltja megfelel a követelményeknek, az ÁFÉSZ üzlete ellen azonban több kifogás is felmerült. Általános megállapítás, hogy az üdülő- és pihenő- területek konyhái nincsenek kellőképp berendezve az idényben a vendégek által igényelt ételmennyiség elkészítésére. Bár ez másrészt azzal az „előnnyel” jár, hogy az ételeket nem kell tárolni, másnapra eltenni. A vizsgálat az eseteknek mintegy a felerészében talált hiányosságokat, amelyek elsőrendű tanulsága, hogy sok még a tennivaló a kulturált vendéglátás, a megfelelő higiénikus szemlélet megteremtése érdekében. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a KÖJÁL már az üdülési évadot megelőzően is hajtott végre ellenőrzést, és már akkor erélyesen rámutatott a hibákra. Megfontolást érdemel az a javaslat, hogy a jövőben az üdülőhelyeken nyitvatartó vendéglők jó- előre közöljék az illetékes szervekkel nyári elképzeléseiket, terveiket, adjanak számot felkészülésükről. A nyaraló, pihenő tízezrek számára okvetlenül megfelelően előnyös körülményeket kell teremteni! J. T. Leqnazryobb szabadtéri múzeumunk A Természetvédelmi Tanács legutóbbi ülésén elfogadták a nemzeti parkká nyilvánítás előtt álló Hortobágy átalakításának tervét. A Hortobágyot nemcsak egyedülálló természeti adottságai miatt szemelték ki nemzeti parknak, hanem azért is, mert a hazai táj szimbólumaként tartják számon. A tervezet szerint a tájat „az idő visszaforgatásával” a századeleji Horto- bágayá alakítják. A húsznál is több romos, vagy használatlan csárdát (Megy- gyes. Patkós, Cserepes stb.) a népi ép’'tészeti firmák megőrzésével újjávarázsolják. A korhű épületek mellett a park természeti kincseit is megőrzik. A Hortobágy Európa legnagyobb „tranzit madár-repülőtere”. A zsombékok, szikes rétek, mocsarak, rejtekhelyein randevúznak ősszel a dél felé tartó vadlibák, darvak, kócsagok és gémek. A 46 ezer holdas terület védetté nyilvánítása után a madárvilág is fokozott biztonságot élvezhet. Védett lesz a gulya és a mérés is, szerepe egyre inkább idegen- forgalmi látványosság, nem ped: 7 a gazdaságos állattartás Térslellesek emberölésben Az ügyész súlyosbításért fellebbezett ALIG egy hónap alatt két, igen súlyos bűncselekményt követett el Császártöltésen Mayer János és Ribánszki József. Mindketten a községben laknak, büntetve még egyikük sem volt. A mindössze hat elemit végzett Mayer a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban, a két osztályt is ismétlésekkel „átvészelő” Ribánszki pedig az erdő- gazdaságnál dolgozott. Barátok voltak, s ez a kapcsolat csupán abban nyilvánult meg; hogy amikor alkalmuk volt, együtt italoztak. Február 5-én, szombati napon délután az italboltban találkoztak Tóth István kéleshalmi lakossal, aki vásárolni ment Császártöltésre, aztán betért egy fröccsre. Hárman ittak, s erősen rájuk esteledett, a vendég is meglehetősen nagy bizonytalansággal tolta kerékpárját. Mayer azt ajánlotta neki, aludjon náluk, s majd reggel hazamegy. Miután azonban elaludt Tóth István, Ribánszki javasolta Mayernek, hogy vegyék el a pénzét. így is történt. A székre tett kabát zsebéből kivették a negyvenegyné- hány forintot, de közben az ittas ember felébredt. A két fiatalember alaposan megverte a vendéget, s megfenyegették, ha elmondja valakinek, nagy baja származik. Tóth újra lefeküdt és reggelig aludt. Akkor Mayer János elhívta a cukrászdába és a tőle lopott pénzből fizetett egy féldecit neki, majd útjára bocsátotta Tóth Istvánt, aki súlyos testi sérüléseket szenvedett az éjszakai verekedés során. Március 10-én újabb „kalandjuk” akadt Maye- réknak. Természetesen újra a kocsmában kezdődött a dolog. Ezen az estén találkoztak az italboltban Raffael Ferenc 58 éves császártöltési lakossal, s billiárdozni kezdtek. Raffael tíz forintot nyert Ri- bánszkitól, aki ezen felháborodott. Meg akarták verni az idős embert, de a boltvezető és néhány vendég ezt megakadályozta. Kitették a két „erős ember” szűrét. MAYER és Ribánszki azonban tudta, hogy Raffael merre szokott hazamenni, s kilesték, majd a temetőn át vezető úton megtámadták. Alaposan elverték a védekezni is alig tudó embert, majd amikor Raff#H a földre zuhant, rugdosták, ahol érték. Végezetül egy dróttal hozzákötötték a kerékpárhoz, még egy téglát is tettek mellé „bűnjelként”, aztán hazamentek. Rövidesen aggódni kezdtek. No nem azért, mintha az idős ember állapota bántotta volna őket. Inkább attól tartottak, hogy nem verték meg eléggé, s ha fölkel, elmondja az esetet, feljelenti őket. Újra visszamentek a tett színhelyére. Megnyugodtak, amikor látták, hogy még mindig ugyanabban a helyzetben van Raffael Ferenc, ahogyan hagyták. Reggel akadtak rá a járó-kelők a már halott emberre. A MEGYEI bíróság Mayer Jánost halmazati büntetésül 12 évi börtönre, Ribinszki Józsefet pedig 15 évi börtönre ítélte. Mindkettőjüket 10—10 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és kényszer-elvonókezelésre kötelezték. Az ítélet ellen, súlyosbításért az ügyész fellebbezett, így az még nem jogerős. G. S. Budapesti művészeti hetek Kodály: Székelyfonó című művét adja elő Feren- csik János vezényletével az Állami Hangversenyzenekar a budapesti művészeti hetek megnyitó díszhangversenyén. Az eseményt a televízió egyenes adásban közvetíti az Erkel Színházból, szeptember 25-én este 19.30 órai kezdettel. Bács-Kiskun megyéből sokan utaznak a fővárosba, sokan érdeklődnek a szeptember 25-től október 26-ig tartó művészeti hetek programja iránt. Hétről hétre közöljük ezért a fontosabb események helyét és idejét Erkel Színház: szeptember 26-án 19 órakor: Kubai Nemzeti Balett — 27- én 19.30 órakor: az Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus fellépése. Fővárosi Operettszínház: szeptember 27-én: az Állami Népi Együttes bemutatja az Ecseri lakodalmast — 28-án: budapesti amatőr néptáncegyüttesek előadása -I- 29-én: a Komi Állami Népi Együttes vendégszereplése. — 30-án: az „Aucaman” chilei népi együttes fellépése. — Október 1-én: Hagyományőrző falusi együttesek. Valamennyi előadás 19 órakor kezdődik. Zeneakadémia: (19.30 órai kezdettel) 26-án: a Tátrai vonósnégyes Haydn-, Brahms-, Bartok- műveket játszik. — 28-án: a Budapesti Kamaraegyüttes előadása. — 29-én: A Budapesti Kórus Kodály- estje. — 30-án: az Állami Hangversenyzenekar előadása. — Október 1-én: a Magyar Rádió és Televízió Ének- és Zenekarának hangversenye. Operaház: október 1-én 19 órakor: Hacsaturján: Spartacus. Vígszínház: szeptember 29-én 19 órakor: ATELJE 212 Hamlet a pincében. Budapesti Történeti Múzeum: szeptember 26-tól: Kodály-emlékkiállítás. — 28-tól: „Bernáth AuréT’-ki- állítás. Nemzeti Múzeumi szeptember 28-tól: 125 éves a Magyar Nemzeti múzeum”. — A néprajzi múzeum kincsei. — Ipar- művészeti Múzeum: szeptember 29-től: „A népművészet mesterei”. — Petőfi Irodalmi Múzeum: szeptember 30-tól: Tamási Áron-emlékkiállítás. — Magyar Nemzeti Galéria: szeptember 30-tól: Tar István-emlékkiállítás. Művészmozi lesz héf nagyközségben A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat az idén is megrendezi a megye öt városában a művészmozit. A hálózatba az idén bekapcsolódott Bácsalmás, Jánoshalma, Kunszentmiklós, Solt, Kiskőrös, Kiskunmaj- sa, Tiszakécske is. A városokban Visconti: Halál Velencében, Ingmar Bergman: Szégyen, tgy japán rend -ző Dodescaden, Dgiles: Haláltánc és Fellini: Bohocok című alkotásait játsszák. A nagyközségek művészmozijaiban Monicelli: Hűtlen asszonyok, Elia Kazan: Amerika, Amerika, Fábri Zoltán: Két félidő a pokol- bar, a Dodescaden és Stuart Rosenberg: Bilincs és mosoly című filmeket vetítM*.
