Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

19*72. szeptember 10, szombat S. oldal Prizmázzák a cukorrépát Gyűlik a cukorrépa az új bajai teherpályaudva­ron. Egymás után futnak be az alaposan megrakott Csepel és a pótkocsis IFA- teherautók. A bajai járás cukorrépa-termesztő gazda­ságainak fele hordja ide a termését. A vaskúti Bácska Terme­lőszövetkezet földjeiről egy nap alatt 1500 mázsát szál­lítottak a bajai átvevőhely­re. A szövetkezetben ha­gyományai vannak a ter­mesztésnek. de hosszú évek után az idén vetették el az ipari növényt 200 holdat meghaladó területen. A gé­pesítést tavaly kezdték meg: a tsz-ben is kevés a munkaerő és az idősebbek sem bírják a m'egerőltető hajladozást. A szemenkénti vetőgép­pel drazsírozott magvakat juttattak a földbe, a vegy­szeres gyomirtást, a kárte­vők és a kórokozók elleni védekezést ugyancsak me- chanizálták. A gépi vetés­sel elérték azt. hogy csu­pán a megfelelő tőszám be­állításához kell t a kézi munkaerő. A betakarítás­hoz két csehszlovák gépsort vásároltak; fejelő és felsze­dő kombájnokat. Napi tel­jesítményük egyenként öt hold. A földmentesen sze­dett cukorrépafejet a gaz­daságban a korai érésű ku­korica vágott szárával együtt silózzák. A falközi betonkazlakban a szarvas­marha-tartáshoz szükséges takarmányféléből 100 ezer mázsát tudnak tárolni. A cukorrépa gyökerét Bajára szállítják, ahol az ugyancsak a termelőszövet­kezet által vásárolt szov­jet gyártmányú, billenőpla­tós ürítő—prizmázó géppel rakják le. A berendezéssel naponta 5 ezer mázsát tud­nak prizmázni, egy-egy gépkocsi lerakása két és fél percig tart. A bajai te­herpályaudvarra az idén várhatóan 250—300 ezer mázsa cukorrépát hoznak be a termelőszövetkezetek­től és az állami gazdasá­goktól a kaposvári cukor­gyár számára. D. É. Sietős a szüret Reped a korábbi éré­sű csemegeszőlő-fürtökön a szem a csapadékos időjárás­tól. A gazdaságok szőlőül­tetvényein és a háztáji ker­tekben minden eddiginél többen szüretelnek, hogy a felvásárló telepekre és a piacokra ép, egészséges áru kerüljön. Kísérleti részleg Baján Világítástechnikai eszközök gyártásával bővítette termelését az idén a Bajai Vas- és Fémipari Szövetkezet. Az új részleg egyelőre kísérleti jelleggel mű­ködik. Az itt dolgozó nők csillárokat, falikarokat készítenek. (Pásztor Zoltán felvétele) Vontatottan halad Az állami és szövetkezeti személygépkocsik nem egy házastársat — kellett elveszíteniük a hoz­zátartozóknak, s hány munkatársat a vállalati, tanácsi, szövetkezeti kol­lektíváknak, a különböző testületek és intézmények dolgozóinak. Ma is meg­rendültén gondolunk a me­gyei delegáció elvesztésére, Erdősi Józsefre, Gyóni ha­jósra, Varga Ferencre, Ha­vasi Istvánnéra, Dudás Benjáminra és kivétel nél­kül valamennyi honfitár­sunkra, akik megyénket képviselni indultak erre a be nem fejezett útra. A sebeket gyógyítani megmozdult az ország, a megye közvéleménye. A részvét, a testvéri, baráti együttérzés áramlott a hoz­zátartozók felé. A maguk­ra maradtak segítése sem hiányzott és nem hiányoz­hat továbbra sem. Az év­forduló mégis újból szám­adásra kötelez. Dolgos hét­köznapjainkon álljunk meg egy-egy percre, s hajtsunk fejet néma tisz­teletadással kedves bará­taink, elvtársaink emléke előtt. De gondoljunk az élőkre, az emlékek nehéz terheit viselő hozzátarto­zókra is, akiknek ilyenkor, ezekben a napokban a legnehezebb. Erezzék, hogy a virágokkal, koszorúkkal övezett fejfák előtt testvé­ri együttérzéssel és - támo­gató akaratunkkal ott va­gyunk mellettük. Velük együtt mi is, mindannyian emlékezünk. Egy esztendővel ezelőtt az őszi, csendes hétközna­pok vonulatát, s egy öröm­teli esemény előestéjét vá­ratlan tragikus hír árnyé­kolta be. Az a repülőgép, amely az ukrajnai testvér­megyébe, Krímbe tartott, hogy a terület székhelyén, Szimferopolban megnyíló, Bács-Kiskunt bemutató ki­állításra szállítsa az utaso­kat, Kiev közelében lezu­hant. Alig akartunk hinni a távirati iroda jelentésének. Mindenki talpon volt, re­ménykedő telex- és tele­fonüzenetek váltották, kö­vették egymást, hátha té­vedés ... Aztán már nem kételkedhettünk tovább. Mindazok, akik a szeren­csétlenül járt gépen utaz­tak, hogy hivatalos delegá­cióban kötelességüket tel­jesítsék, vagy más megbí­zatással és sokan turista­ként legyenek részesei a kiemelkedő eseménynek, valamennyien életüket vesz­tették. Az egész megyét érte a gyász, hiszen a tragédia áldozatai közül harminc­ötén megyénkbeliek voltak. Valamennyien értékes köz­életi emberek, közmegbe­csülésnek örvendő harco­sai, munkásai a szocializ­must építő társadalomnak. A veszteséget, mely sora­inkat érte, aligha lehetett felmérni. És még ma sem tudunk napirendre térni fölötte. Fájdalmas arra gondolni, hogy hány csa­ládapát és édesanyát — kötelező bejelentése Az utóbbi években már nemcsak számszerűen, de minőségben is olyan növe­kedést értek el a vállalati személygépkocsik, hogy a beszerzés már-már megha­ladta egyes vállalatok anyagi erejét. Egyesek úgy gondolták, hogy a vállalat nevéhez legalább Mercedes, vagy Volvo illik. Az egyik megyei újság hosszú cikk­ben emelt szót a „volvoiz- mus” ellen. Az országban nem egy nagyvállalat 15—18 sze­mélygépkocsival rendelke­zik. Ennek a káros mérté­kű kocsiszaporodásnak ve­tett véget a Minisztertanács ide vonatkozó rendelete, amely szabályozza a válla­lati és szövetkezeti sze­mélygépkocsik használatát. E rendelet egyrészt takaré­kosságra inti a vállalato­kat és szövetkezeteket, másrészt lehetővé teszi, hogy a leadott járművek gépkocsivezetőit más terű­Értékelték a betakarítási versenyt A Duna menti és Kis­kunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége pénteken Ka­locsán, a beérkezett ösz- szesítések alapján értékel­te a gabonabetakarítási versenyt. Az érdekképvise­let által meghirdetett ve­télkedésben a tagszövetke­zetek több mint 60 szá­zaléka részt vett. Százhu­szonnyolc kombájnos ered­ményét összesítették. Az első hat helyezett értékes tárgyjutalmat kap. Érde­kes, hogy az első három kombájnos a hartai Üj Élet Termelőszövetkezetből került ki. Ez a közös gaz­daság még az esők bekö­szöntése előtt veszteség­mentesen tudta betakarí­tani a gobonát. Gillich Mihály, Juhász István, Arnold János kombájno- sok csaknem 700 hektár­ról takarították be a ga­bonát. A három arató­cséplőgép-kezelő 24 ezer 700 mázsa kenyérnek va­lót helyezett biztonságba. A bálázógép-kezelők ver­senyében a termelőszövet­kezetek több mint 30 szá­zaléka kapcsolódott be, összesen negyvenhatan. Itt a hartai Béke Termelőszö­vetkezet gépkezelői vezet­nek. Weibel András és Horváth János mintegy 400 hektárról takarították be a szalmát. létén, de azonos szakmá­ban foglalkoztathassák. Hazánkban 30 ezer kö­zületi személygépkocsi volt használatban az említett rendelet megjelenése előtt. Ebből taxi és ,.sárga an­gyal” 7 ezer darab. Még így is 23 ezer vállalati, il­letve szövetkezeti személy- gépkocsi rótta a kilométe­reket nem egy esetben ki­használatlanul. A Minisz­tertanács rendeletének meg­jelenése előtt már újabb 20 ezer vállalati személygép­kocsi-igény feküdt a Mer­kúr asztalán. A rendelet előírja, hogy 1972. július 1-től a kiemelt nagyvállalatoknál mindösz- sze 4, az „A” kategóriájú vállalatoknál 3. a „B” és „C” kategóriájú vállalatok­nál, szövetkezeteknél csak 2 személygépkocsi marad­hat. Ez a nagyon is idő­szerű takarékosság azt je­lenti, hogy 1975-ig mintegy 6 milliárd forint marad a népgazdaság „zsebében”. Mi történt a rendelet életbelépése óta Bács-Kis- kun megyében? 1972. szep­tember 11-ig 378 vállalati illetve szövetkezeti gépko­csi forgalmi engedélyét ér vényesítették. 322 személy- gépkocsit átrendszámoztak, és 81-et kivontak a forga­lomból. A megyében még csaknem 300 gépjárművet nem érvényesítettek, illet­ve nem adtak le a válla­latok és szövetkezetek. Azoknál a gépjárműveknél, amelyeket rendszámcserére köteleztek, július 31-én le­járt a határidő. A forgalmi engedély érvényesítésének szeptember 30, míg a for­galomból kivonásra kijelölt gépjárműveknek október 15. az utolsó határideje. Az il­letékes hatóságoknál még megtudtuk azt is, hogy a vállalatok és szövetkezetek sok esetben nem tartják be a saját felettes hatóságaik által megjelölt határidőket sem. Szeptember 30-ig, illetve október 15-ig már egy hó­nap sincs hátra. Helyes lenne, ha azok a vállalatok, vagy szövetkezetek, ame­lyek még nem tettek eleget annak a rendeletnek, mely­nek végrehajtása alapján személygépjárműveik részt vehetnek a közúti forga­lomban, késedelem nélkül megjelennének, a kitöltött nyomtatványokkal az ille­tékes hatóság előtt, hogy ott a kötelező nyilvántar­tást mielőbb befejezhessék. NDX-koabájiok Baján Az AGROTRÖSZT fenn­állása óta, az idén ősszel, várja a legnagyobb beta­karító- és erőgépkészlettel a mezőgazdasági üzemeket. Megérkezett az első bolgár import kukoricabetakarító adapter, amely az SZK—4- es típusú szovjet kombáj­nokra szerelhető. Egyszer­re három soron dolgozik és a szakemberek szerint igen gazdaságos. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár 950 csőtörő és -fosztó ZMAJ-berendezést szállí­tott az AGROTRÖSZT- nek. Három állami gazdaság­ban, Baján, Ssekszárdon és Bábolnán az intenzív ku­koricatermesztési program­nak megfelelő agrotechni­kát alkalmaznak. Részükre 57 nagy teljesítményű ku­koricabetakarító kombájnt vásároltak az NDK-ból. Ismét előbbre lépett ^ hazai cukorrépa-termelés gépesítése is. A Szekszárdi Gépjavító Vállalatnál el­készült az első magyar cu- korrépa-betakarító gépsor, amely lefejezi, kihúzza, fel­rakja és szállítja a fontos ipari növényt. A gépsor­ból teljes egészében ki tudják elégíteni az igénye­ket. Az AGROTRÖSZT vállalatainál mintegy 2000 traktort és 2400 pótkocsit tartanak raktáron. Könnyítés a pedagógusoknak Irányelveket adott ki a Művelődésügyi Minisztérium Az iskolák vezetői és a nevelők az utóbbi időben egyre gyakrabban panasz­kodtak arról, hogy egész­ségtelen módon megnöve­kedett az iskolai ügyvitel, s ennek gyakran az oktató­nevelőmunka látja kárát. A Művelődésügyi Miniszté­rium a Pedagógusok Szak- szervezetével közösen meg­vizsgálta az egyes intéz­ménytípusok ügyvitelét, és megállapította, hogy a pa­naszok megalapozottak. In­tézkedésként most irányel­veket tettek közzé az álta­lános és középiskolák ügy­viteli teendőinek egyszerű­sítéséhez. Gondot jelent a pedagó­gusok adminisztratív mun­kájában több olyan előírás, ami pedagógiai szempont­ból ugyan indokolt, a gya­korlatban azonban túlzás­ként jelentkezik. A külön­böző felügyeleti szervek te­rületenként eltérő, más-más előírású nyomtatványt al­kalmaznak, gyakran maxi­mális követelésekkel. A következőkben központilag kiadott sze­mélyiséglapot bocsátanak közre, ez tartalmazza majd a leg­fontosabb kérdéseket. Gyakran szóba kerül a nyomtatványok ügye. Egye­sek javasolják a nyomtat­ványok csökkentését, mások további nyomtatványok rendszeresítését követelik. A szakemberek szerint egyes rendelkezések való­ban korszerűtlenné váltak, megszüntetésük indokolt, másrészt az új nyomtatvá­nyok birtokában csökkent­hető az írásbeli munka. A terv szerint a korszerűtlen­né vált, felesleges jelenté­sek kötelezettségét meg­szüntetik, a valóban szükséges fel­adatok ellátását pedig .jól megszerkesztett nyomtat­ványokkal segítik. Az elmúlt hónapokban megkezdték a nyomtatvá­nyok ésszerűsítését. A fe­lesleges nyomtatványok je­lentős hányadát korszerű­sítették, ugyanakkor új nyomtatványokat is beve­zettek. Az a cél. hogy az egységesített nyomtatvá­nyok szerepét fokozzák, és visszaszorítsák a sokfelé el­terjedt „helyi” nyomtat­ványkészítést. Felesleges munkát adnak sokszor a különféle fel­mérések, adatszolgáltatá­sok is. Ennek megakadályozására a jövőben a központilag el­rendelt felméréseken, adat­szolgáltatásokon, adminiszt­ratív teendőkön kívül csak a megyei (fővárosi) tanács művelődésügyi osztályának (főosztályának) engedélyé­vel lehet az iskoláktól ilyen jellegű feladatokat kérni. Folynak azok a munká­latok is, amelyek az isko­lák pénzügyi-gazdálkodási ügyvitelének ésszerűsítését szolgálják. Tekintettel arra, hogy az országos szervek hatáskörével összefüggő fel­adatok egyszerűsítéséről van szó: intézkedésre csak később kerülhet sor. Emlékezünk

Next

/
Thumbnails
Contents