Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-14 / 217. szám
Sorozatgyártás előtt a szőlőtrágyázó gép üz olcsóbb módszereket kutatják A tataházi Petőfi Termelőszövetkezetben a jövedelem nagyobb részét az állattenyésztés adja. A vezető szakemberek keresik, kutatják az olcsó, de egyúttal korszerű építési, tenyésztési, tartási módszereket. Emlékezetes kezdeményezésük az a 492 férőhelyes tehénistálló, amelyet két évvel ezelőtt építettek. Az akkori árak szerint egy tehén férőhelye 12 ezer forintba került, ez az összeg jóval alacsonyabb, mint az országos átlag. Abban az időben a tapasztalatok szerint 19— 20 ezer forintnál olcsóbban nem lehetett „kihozni” egy tehén-férőhelyet. Ha a járulékos költségeket — víz, vilany, út, kiegészítő épületek — is számítjuk, akkor Tataházán az egy tehénférőhelyre jutó költség mintegy 20 ezer forint körül alakult. Az országos átlag ennek kétszerese. Saját építőbrigáddal Zalántai Endre főkönyvelővel és Kiss István üzemgazdásszal a kormány nemrég megjelent, szarvasmarha-tenyésztést segítő rendelkezéseiről beszélgetünk, és természetesen szóba kerül az olcsóbb építkezési lehetőség is. A főkönyvelő: — Már a kormányhatározat megjelenése előtt úgy ítéltük meg, hogy szükséges a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése. Ezért kerestük az olcsóbb építési megoldásokat. Négy, úgynevezett dunaújvárosi csővázas szín egybeépítésével, saját építőbrigáddal hoztuk létre az istálló vázát. Ezután húztuk fel a falakat. így sikerült mérsékelni a költségeket. A tapasztalatokat szívesen átadjuk a társgazdaságoknak, mert tudA vezetőképzés hírei Az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága által az 1971/72 oktatási évben Kecskeméten szervezett vezető-továbbképző speciális kollégiumon 41 hallgató fejezte be tanulmányait. Közülük 35 pártós társadalmi szervezet vezetője, hat pedig gazdasági vezetői beosztásban működik. • * • "** ... Nemcsak Kecskeméten, hanem Baján is szerveznek vezető-továbbképző speciális kollégiumot az 1972/73-as oktatási évben. • • * A személyzeti vezetők és önálló előadók számára 1972—73-ban Kecskeméten és Kiskunhalason speciális vezető-továbbképző tanfolyamot szerveznek. » * * Egyhetes számítástechnikai tanfolyamot rendez az oktatási igazgatóság — az OVK SZÁMTI szervezésében — párt-társadalmi és gazdasági középszintű vezetők részére az 1972/73-as oktatási év második félévének utolsó hónapjában. juk, hogy sok üzemben a magas építési költségek okoznak gondot. Gépesítés Az eddigieken felbuzdulva elhatározták, hogy jövőre egy 300 férőhelyes szarvasmarha-hizlalót építenek hasonló módon. Az üzemgazdász: — A tartási technológiát a lehetőségekhez képest automatizáltuk. Az abrak- és tömegtakarmány adagolását gépesítettük. Az egyedi takarmányozást is meg tudjuk ilyen módon oldani. Korszerűsítettük a trágya eltávolítását. A fejés géppel történik. Villanypásztor A tartási költségek további csökkentése érdekében az istálló mellett, csőkutas megoldással, öntözéses legelőt létesítünk. Bevezetjük a karámos, természetes tartóst. Villany- pasztor mellett legelnek majd a tehenek, csak fe- jéskor sétálnak be az istállóba, ilyenkor kapják meg az abraktakarmányt. Ezzel a tartási módszerrel a tapasztalatok szerint nemcsak a tejhozamot növeljük, hanem számottevően mérséklődnek a költségek is. Számításaink szerint a tej önköltsége literenként legalább 25 százalékkal csökkent. A nyári karámos tartást és a szakaszos legeltetést a növendékállatoknál ''be is vezették. —5 —r Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemei már évek óta keresik a homoki szőlőültetvények szervestrágyázásánál a leggazdaságosabban felhasználható gépeket. Ilyen típus azonban eddig nem volt forgalomban. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, a kecskeméti MEZŐGÉP, valamint a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szakemberei közreműködése árán végre megkardánáttétellel végzi. A gépnek nagy előnye, hogy az árokmaróberendezést önálló egységként, árokásásra külön is lehet hasz+ nálni. Ezzel jól helyettesíti az erre a célra szerkesztett egyéb gépeket. Az új gép egytengelyes, vontatott kivitelű. Amint a mellékelt felvételen is kivehető, a csigás árokma- róberendezés a kocsiszekrény elejére van felszerelve. Függőleges irányú centiméter vagy ennél n- gyobb sortávölságú szőlőben és gyümölcsösökbeia műtrágyával dúsított sze- vesanyagot 40 centi m. lyen szórta a talajba, berendezés kezelése, kai bantartása egyszerű. Uze meltetését — a rakodásoi kívül — az ötven lóerő traktort vezető gépész e tudja látni. A homoki ültetvényen a gép üzembiztosán dolgozott. A tapasztalatok szeA homoki ültetvények új trágyaszóró gépe. született az új rendszerű trógyaszóró prototípusa. Az a rendeltetése, hogy a szőlő- és a gyümölcsültetvényeken, negyven centiméter körüli mélységre helyezze a szervestrágyát, ugyanakkor egyéb műveletek elvégzésére is alkalmas legyen. A berendezés a szőlőilletve a gyümölcsfa-sorok trágyázásához szükséges árkot egy függőleges tengely körül forgó, csigás árokmaróval készíti el, amelynek a meghajtását mozgatása hidraulikus munkahengerrel történik. A munkagép egymenetben készíti el a szükséges árkot, ahová beleszórja az előírt mennyiségű szervestrágyát, majd az árkot betakarja. A csigás árokmaróval készíthető árok mélysége folyamatosan a géppel a területegységenként kiszórható trágya mennyisége pedig szakaszosan állítható. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban végzett vizsgálatok során a gép a 240 (A szerző felvétele) rirt a berendezést célszerű gépcsoportba szervezve működtetni. A gépcsoportba! ugyanis egyetlen rákötő felszereléssel, a szállítói távolságtól függően hálom, négy trágyaszórót lelet gazdaságosan kiszolgáld. Az új géppel a szőlő- és gyümölcstermesztő gazdaságok olyan eszköz- hö: jutnak, amellyel a talaj tápanyagpótlását meg- nyigtató módon, könnyen szervezhető munkával, viszonylag kevés anyagi be- féltetéssel tudják elvégezni Göblös Gábor Z öldségtermelés az ipar szemszögéből Részletek Kovács Lászlónak, a Konzervipari Tröszt vezérigazgatójának a Kecskeméten rendezett országos kertészeti napokon elhangzott felszólalásából. A konzervipar nyersanyagának 80 százaléka zöldség, 15 százaléka gyümölcs és mindössze 5 százaléka egyéb mezőgazdasági termék. Iparunk tehát csak abban az esetben tud gazdaságosan termelni, ha a zöldségtermelés biztos alapokon nyugszik és kiegyensúlyozott a gyümölcspiac. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a legfontosabb zöldségfélékből a teljes termelés 50— 80 százalékát a konzervipar dolgozza fel. A mezőgazdasági termelés piacra kerülő termékei létrehozása, kedvező, vagy kedvezőtlen .megjelenése ily módon a konzervipar rossz, vagy jó munkájától függ, ezért, igen felelősségteljes a szerepünk a kert"0-"': termelés fejlesztésében. A feldolgozott termékek forgalma mind a hazai, mind a nemzetközi piacon évről évre emelkedik. Sok szó esett az utóbbi időben arról, milyen lehetőségek vannak a kertészeti termelés növelésére. Elöljáróban el kell mondani, hogy a nagy felületen történő termelés sokkal nagyobb kockázatot jelent, mint a kis parcellás termelés, ugyanis a növényi betegségek fokozottabban jelentkeznek. Sajnos, 1969- ig Magyarországon a növényvédelem igen kezdetleges volt. Ez a fejlődés egyik fő gátja volt, hiszen a termelés ingadozását elsősorban éppen a növénybetegségek okozták. Másik előfeltétele a gazdaságos termelésnek a korszerű technológia alkalmazása. Ahol például rendelkezésre áll a munkaerő és a termelésnek olyan intenzív fajtáját választják, mint a fólia alatti tám- rendszerrel kialakított uborkatermelés, fantasztikusnak tűnő — hektáronként több mint 100 ezer forintos — bruttó termelési érték érhető el. A munkaerő ellátottsággal kell összhangoan lenni a termelés gépesítettségének ÍS* y, t A korszerű növénytermelés legfontosabb kellékei közé tartozik a megfelelő vetőmagellátás. Paradicsomból, fűszer- és étkezési paprikából, zöldborsóból, kézi szedésű uborkából már rendelkezünk jobb fajta vetőmagokkal. Természetesen továbbra sem szabad szüneteltetni a kutatást, a még jobb fajták nemesítésére és a technológia korszerűsítésére. Annál is inkább szükség van erre, mert megoldatlan néhány olyan fontos növényi vetőmag nemesítése, mint a gépi betakarításra alkalmas uborka és a zöldbab. Az utóbbi két növény éppen a legfontosabb, hiszen exportcikk, s termelés korlátlanul növelhető, eladási árát tekintve pedig a legjobb mutatója deviza hozó cikkek közé tartozik. Ezért még a vetőmagimport is megoldást jelentene. Az előadó ezután a növényvédelem fontosságára tért vissza. Elmondta, hogy a konzervipar, a fűszer- paprika és a paradicsom növényvédelmére több mint 30 millió forintot fordít évente. Az a tervünk — mondotta —, hogy a Repülőgépes Növényvédő Állomással, valamint a legnagyobb zöldségtermelő gazdaságokkal növény- védelmi társulást alakítsunk. Ilyen vonatkozásban már előrehaladott tárgyalásban vagyunk az illetékesekkel, s már 1973-ra vásárolunk korszerű eszközöket az intézményes növényvédelem megerősítésére. Célunk, hogy a védelem körét, s annak ipari térítését szélesítsük. 1973-ra már a nagyüzemi zöldbabültetvényekre is kiterjesztjük a növényvédelmi költségtérítést. A gyáraknak az az érdeke, hogy megfelelő ütemben kapják az ipari technológiának, illetve a vevő igényének megfelelő fajtájú és érettségi fokban levő egészséges zöldség- és gyümölcsféléket. A növényvédelemben tehát, messzemenő anyagi érdekeltsége van az iparnak. Ez pedig az jelenti, hogy e tekintetben szorosan együtt kell működnünk a termelő üzemekkel. Az alkalmazott technológia és a használandó vegyszer ismeretében kell módosítanunk az ipar technológiáját — a mosást, a vegyi anyagok kémiai lebontását —, hogy az ipar teljes felelősséget tudjon vállalni a kibocsátott termékek minőségéért, s garantálni tudja a nemzetközi előírások betartását. A konzervipar a hazai, illetve a KGST keretében gyártott gépek és géprendszerek alkalmazásának a híve. Emellett azonban szükséges, hogy egyes gépeket a tőkés országoktól sorozatban vásároljunk. Mindkét esetben gondoskodni kell az alkatrész utánpótlásról. Ebben nagymértékben számítunk a MEZŐGÉP Tröszt tevékenységére. A zöldségtermelés — ha összhang van a ráfordítás és a termelési célok, a termék realizálása között — hektáronként 40—60 ezer forint bruttó termelési értéket és 10—15 ezer forint tiszta hasznot eredményez. A zöldségtermelés-fejlesztési kormányhatározat végrehajtásában számottevő sikereket7 értünk el. Mindenfajta zöldségben jelentősen nőtt a szerződéses mennyiség és általában 15—20 százalékkal magasabb lesz az idén a felvásárlás, mint 1971- ben volt. Elsősorban a zöldségtermelés gondjairól beszéltem, de fontos nyersanyaga az iparnak a gyümölcs is. A korábbi években sok gondunk volt. Most végre a gyümölcsértékesítés is rendeződött, sőt egyre több fajtánál kell most már tartós hiányról beszélni. A fokozatosan javuló gazdaságosság mellett az _úgy- nevezett ipari minőségű alma iránt is keresletet tudtunk teremteni. Gyümölcstermelésünk azonban eg-oldalú, az összes fel- váárolható gyümölcsből alg 10 százalék a bogyós és piros gyümölcs aránya, 50-70 százalék pedig almi és körte. Ezt az ösz- sztételt sürgősen javítani kel. Céltudatosabb telepítése lenne szükség, és éhhé; rendszeresíteni kellene az állami támogatást, el- sőscban a bogyós, piros, csorhéjas gyümölcsök és kajsi fajta sárgabarack esetben. A: ipar nagy várakozással tkint az új fajták, az új bronakialakítás és a gépi betakarítás kísérletei té. Gyorsítani kellene ezt i munkát, hisz erre számalan példa található Hermában is, ahol már a tetalarítás jobbára géppel tirtélik. Sürgető ez, mert £ gyüfnölcskonzerveknéi nmbtt az úgynevezett ex- prtgazdaságosság. A konzervek iránt igen tónk a kereslet, a belföl- c és szocialista piacokon, d tovább nőtt az igény, h lassan is, tőkés piacion. Most arra kell az eiket összpontosítani, hogy 1 azemlítet termelési ágban hojzabb lejáratú, nyugodt fejjdési időszak következzen Meggyőződésem, hogy a öldségfejlesztésre vonatozó kormányhatározat e ct elérését segíti elő. N. Q.
