Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-02 / 207. szám

/ 8. Méla] 19*72. szeptember 2, szombat Tito foplfa Waldlioimet Joszip Broz Tito jugo­szláv államfő pénteken Brioni szigetén, Mirko Te- pavac külügyminiszter je­lenlétében, fogadta a hiva­talos látogatáson jelenleg Jugoszláviában tartózkodó Kurt Waldheimet, az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­nek főtitkárát. /apán drágán fizet Egy ^jelentés és a valóság Hazánkban ma, szep­tember 2-án kezdődik a vietnami néppel vállalt szolidaritás hete. Távoli kis falvak kultúrházaiban és népes városok repre­zentatív nagytermeiben esik a szokásosnál is több és melegebb szó erről a távoli, de az idők során szívünkhöz oly közel ke­rült, hősi népről. Erre az országos szoli­daritási hétre szinte köz­vetlenül azután került sor, hogy Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke újabb látványosnak szánt bejelentést tett. A Viet­namban harcoló száraz­földi csapatok létszámát 1972. december elsejéig ti­zenkétezer fővel csökken­tik — közölte az elnök a felvevőgépek és mikrofo­nok erdeje előtt. Csak a tájékozatlanok számára tűnhet ellent­mondásnak az a megálla­pítás, hogy Nixon bejelen­tése újabb bizonyítéka an­nak: milyen nagy szüksé­ge van a vietnami népnek a haladó világ — közte hazánk — cselekvő, aktív együttérzésére. Az elnök ugyanis egyetlen lépéssel sem viszi közelebb lndo- kínát és a földkerekséget az annyira és oly régóta áhított békéhez. Sajnos, minden jel arra mutat, hogy ez nem a há­ború fokozatos leépítése, úgynevezett deeszkaláció, hanem az amerikai vá­lasztási kampány — és ez­zel együtt a jórészt belpo­litikai indítékú cinizmus — kiterjesztése. Hogy miről van szó, azt jól érzékelteti a moszkvai Pravda pénteki számának hírmagyarázata. „Számos tény igazolja, hogy meny­nyire képmutató az Egye­sült Államok indokínai je­lenlétének csökkentésére vonatkozó minden beje­lentés. Mindössze egy év alatt a Pentagon négy-öt­szörösére emelte a thai­földi, a Guam és Hawaii­szigeteken, valamint Taj­vanon levő amerikai tá­maszpontokról Vietnam­ban bevetett repülőgépek számát” — írja a lap. Nem csoda, ha a nemzet­közi megfigyelők emlékez­tetnek az SZKP központi lapjának egy nemrég el­hangzott és azóta híressé vált megállapítására, amely szerint a Nixon-fé- le intézkedések katonai­lag nem csapatkivonást, hanem átcsoportosítást je­lentenek. A Nixon—Tanaka csúcstalálkozó első fordulója HONOLULU (MTI) Csütörtökön, helyi idő szerint délután 2 órakor — magyar idő szerint már pénteken éjjel — a Hawaii­szigeteken megkezdődtek Nixon elnök és Tanaka ja­pán miniszterelnök tárgya­lásai. A két vezető kétórás négyszemközti megbeszélést folytatott egymással, majd csatlakozott hozzájuk Ho­gers amerikai külügymi­niszter, Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági főtanács­adója és Ohira Maszajosi japán külügyminiszter. Mint Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára közölte, a tárgyalásokon a két ország közti gazdasági kapcsola­tokkal, a Kínai Népköztár­saság irányában folytatott politika kérdéseivel, Taj­van problémájával és a ja­pán—amerikai biztonsági szerződéssel foglalkoztak. Ziegler és más amerikai vezető tisztségviselők tájé­koztatása szerint Nixon és Tanaka között alapvető egyetértés volt a megvita­tott kérdésekben. Ami a két ország közti kereskede­lem amerikai deficitjének megszüntetését illeti, bár végső megállapodás még nem született, de már „ki­bontakoznak egy rövid lejá. ratú kereskedelmi megálla­podás körvonalai”. Az amerikai fél a Kína irányában folytatandó po­litika tekintetében nem kí­ván beleszólni a japán po­litikába — állította Zieg­ler. Ezek szerint Nixon sza­bad kezet adott Tanaim­nak a Kínával való kap­csolatok normalizálására. E megállapodással egy időben az amerikai elnök bizalma­san tájékoztatta a japán miniszterelnököt kínai láto­gatásának tapasztalatai­ról is. A tárgyalásokról érkezett hírek szerint Japán drága árat fizet ezért az amerikai „engedélyért” — egyrészt jelentősen hozzájárul —sa­ját kereskedelmi érdekei ellenére — az amerikai de­ficit csökkentéséhez, más­részt — mint a tárgyaláson a felek megállapodtak — változatlanul érvényben marad a két ország közti „biztonsági szerződés”, amely többek között lehe­tővé teszi az amerikai tá­maszpontok fenntartását Japán területén. Mint Zieg­ler mondotta, az amerikai elnök megelégedéssel vette tudomásul Tanaka kijelen­tését, amely szerint Japán semmi módon nem,fog fel­lépni az amerikai érdekek­kel ellentétben a biztonsá­gi szerződést illetőleg. A tajvani kérdésről tár­gyalt a vezetőiekéi egy idő­ben Rogers külügyminisz­ter és japán kollégája, Ohi­ra is. A japán fél az ame­rikaiaknál valamivel rész­letesebb tájékoztatást adott a csúcstalálkozóval egy idő­ben lezajlott külügymi­niszteri tanácskozásról. En­nek során Ohira japán kül­ügyminiszter közölte ame­rikai kollégájával, hogy Japán nem tarthatja fenn diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, amennyiben si­kerül normalizálni viszo­nyát Pekinggel. Rogers vá­laszul csupán annyit mon­dott: reméli, hogy Japán nem tesz olyan lépéseket, amelyek sértenék a japán és az amerikai érdekeket. Augusztusi összefoglaló a vietnami hadműveletekről Tóth Pál, az MTI tudó­sítója jelenti: Pénteken összefoglaló hadi j len tést tettek közzé Hanoiban a Vietnam mind­két részében folyó háború augusztusi eseményeiről. A jelentés megállapítja, hogy miközben a nixoni admi­nisztráció és saigoni báb­rendszere embertelen had­járatot folytat a szabad­ságra törekvő dél-vietnami nép ellen, s folyamatosan bombázzák Észak sűrűn la­kott területeit, a dél-viet­nami felszabadító erők augusztusban is újabb si­kereket értek el az április elseje óta tartó offenzívá- ban, Észak népepedig lan­kadatlanul folytatja önvé­delmi harcát az amerikai kalózok ellen. A dél-vietnami frontokon augusztus hónap folyamán a felszabadító erők az el­lenség harmincezer kato­náját és tisztjét s tették harcképtelenné. Lelőttek kétszáz amerikai repülőgé­pet és helikoptert, meg­semmisítették az ellenség 400 katonai gépjárművét és 100 lövegét, felgyújtot­tak 20 hadihajót és 20 rak­tári körzetet. A harcok eredményeként augusztus­ban a felszabadító erők ellenőrzése Dél-Vietnam újabb körzeteire terjedt ki. A hónap folyamán to­vább folytatódott a Nixon- rendszer hadüzenet nélküli légiháborúja Észak ellen. A kalózgépek sorozatosan tá­madtak sűrűn lakott terü­leteket, köztük a VDK fő­városát, Hanoit is. Újabb pusztító támadá­sokat intéztek a gátak és árvízvédelmi berendezések ellen. A VDK légélhárítása augusztusban *11 amerikai repülőgépet lőtt le és sok kalózpilótát ejtett fogság­ba. A bombázások Nixon által történt korlátlan fel­újítása óta a VDK fölött 420 amerikai repülőgépet lőttek le. • A dél-vietnami hadije­lentésekből kitűnik, hogy a népi felszabadító erők pén­teken hajnalban nagyerejű támadást indítottak a partmenti Binh Dinh tar­tományban. Hatszáz 122 mm-es aknájuk csapódott be a saigoni bábkatonaság két fontos támaszpontjába. Ünnep bombák között Pakisztán megígérte az elismerést Pakisztán megígérte In­diának, hogy „nagy fon­tosságú kérdésként komo­lyan fontolóra veszi a Ben- gáli Népi Köztársaság elis­merését” — mondotta az indiai parlament pénteki ülésén Szvaran Szingh kül­ügyminiszter. Hozzáfűzte, az erre vo­natkozó ígéretet az a pa­kisztáni delegáció tette, amely a napokban Űj-Del- hiben magas szintű tárgya­lásokat tartott indiai veze­tőkkel. Szvaran Szingh emlékez­tetett rá, hogy Zulfikar Ali Bhutto, pakisztáni köztár­sasági elnök Indira Gandhi miniszterelnök-asszonnyal július elején tartót számlái csúcstalálkozóján szintén „határozottan azt a benyo­mást keltette”, hogy el fogja ismerni a független bengáliai államot. Szeptember 2-án egy tő­lünk távoli szocialista or­szág, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság ünne­pel. Egy 27 évvel ezelőtti napot, amikor a japánok kapitulációját követően a Viet Minh, a Vietnami Füg­getlenségi Liga magához ragadta a hatalmat. Ezen a napon kikiáltották a Vi­etnámi Demokratikus Köz­társaságot. A sokáig gyarmati sor­ban élő és sokat szenve­dett nép akkor még nem tudhatta, hogy ha sorsfor­dító is ez a dátum, a meg­próbáltatásoknak még nincs vége. Hogy a koráb­bi gyarmattartók, a franci­ák nem riadnak vissza az ország nyílt, fegyveres fe­nyegetésétől. Újabb, kilenc évig tartó háború követke­zett, amelynek az 1954. évi genfi egyezmény vetett vé­get. S aztán, az ország kettéosztása után, a hat­vanas években újrakezdő­dött a háború, immár a franciák helyét átvevő újabb imperialista hata­lommal, az Amerikai Egye­sült Államokkal. Vietnam immár harma­dik évtizede dacol a beto­lakodókkal, mert az impe­rializmus mindenáron meg akarja vetni a lábát a Délkelet-Ázsiának ebben a térségében. A vietnamiak hozzánk képest törékeny testalkatú, de állhatatos emberek, mert tudják mi­ért harcolnak. A földért, amelyen élnek, a rizsül­tetvényekért, amelyeket az amerikai légierő bombái pusztítanak és a bombázá­sok következtében árvíz is fenyeget. Népi háború ez, akárcsak a franciák idején volt. Olyan népet köszöntünk ma, amelynek felnőtt nem­zedéke lényegében nem is­mer mást, csak a háborút. Csak az ellenség változott: a japánok és a franciák után az amerikaiak jöttek. E nép fiataljainak és kis­gyerekeinek a légicsata, a szirénázás és bombázás megszokott napi esemény. Olyan népet köszöntünk, amely nemzeti ünnepén is úgy emlékezik, hogy köz­ben a katonák és milicisták nem teszik le a fegyvert, mert közben az égre kell figyelniök. Barátainknak csak azt kívánhatjuk, amit ők is leginkább kívánnak önma­guknak: győzelmet a har­cukhoz, s az ennek ered­ményeként megszülető bé­két. Amely véglegesen, s e népnek teljes igazságot szolgáltatva szünteti meg a harcot ezen a tájon. mm m Nem rendkívüli állapot SANTIAGO Jaime Suarez, chilei bel­ügyminiszter csütörtök éj­jel Concepcionba utazott, hogy személyesen irányítsa a vizsgálatot az utcai össze­csapások ügyében, amelyek során jobboldali tüntetők megöltek egy rendőrt. A nyugati hírügynöksé­gek olyan megtévesztő hí reket közöltek, amelyek szerint Concepcion tarto­mányban rendkívüli álla­potot rendeltek el. Az AFP francia hírügynökség azon­ban ismerteti Dániel Ver­gara belügyminiszter-he­lyettes nyilatkozatát, amely szerint nem rendeltek el rendkívüli állapotot. Mint Vergara elmondot­ta, Concepcion tartományt még januárban a sorozatos természeti csapások miatt j katasztrófa sújtotta terület­té nyilvánították. Ez a stá- ] túsz nagymértékben hason- j lit a rendkívüli állapothoz, hiszen a körzet katonai ve­zetője ez esetben is rend­kívüli hatalmat kap a rend fenntartására. Emelték a csehszlovák pedagógusok fizetésé! i Csehszlovákiában szep- | tember elsejei hatállyal fel­emelték az általános és i középiskolai pedagógusok és alkalmazottak fizetését. | A CSKP KB elnökségé- i nek, a szövetségi kormány­nak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának kö­zös intézkedése több mint 200 000 nevelőt és tanárt, valamint iskolai dolgozót érint. A pedagógusok havi fizetése átlagosan 220 ko­ronával emelkedik. Ezt megelőzően tavaly léptették életbe a főiskolai és egye­temi oktatószemélyzet, va­lamint az alkalmazottak fizetésemeléséről szóló ren­delkezést A nagykövet lemond Ellswort H. Bunker, az Egyesült Államok most 78 éves, hat évvel ezelőtt ki­nevezett saigoni nagyköve­te lemondani készül poszt­járól — jelentette be csü­törtökön Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára. A csütörtöki Nixon— Bunker találkozóról adott korábbi tájékoztatást Zieg­ler kiegészítette azzaí, hogy szó volt a nagykövet „jövő­jéről” is. Ziegler elmon­dotta, hogy Bunker nem azonnal kíván nyugalom­ba vonulni. Bizonyos, hogy a november 7-i amerikai elnökválasztásig Saigonban marad. Földrengéspróba Tokióban pénteken nagy­szabású „földrengés-gya. korlattal” emlékeztek meg az 1923. szeptember elsejei természeti katasztrófáról, amely a japán fővárosban és környékén 135 000 lakó­házat pusztított el és mint­egy 145 000 ember halálát okozta. A gyakorlat célja az volt, hogy felmérjék, mennyire készült fel a la­kosság egy esetleges újabb nagy méretű földrengés mellékhatásainak elhárítá­sára. Tokió tizenöt kerüle­tének és tizenhat előváro­sának több mint 200 000 la­kosa vett részt a próbán. Apácának öltöztek Az amerikai Atmore (Alabama állam) börtöné­ből csütörtökön két elítélt próbált — apácának öltöz­ve — megszökni. A kapu­nál azonban leleplezték a kifelé ballagó „apácákat”, akik — és ez tűnt fel az őrnek — sajátos módon a fegyencek lábbelijét visel­ték. Chaplin díszvendég Charlie Chaplint, a film­művészet élő klasszikusát díszvendégként meghívták a 33. velencei filmfeszti­válra, ahol filmjeiből külön műsort vetítenek. A 83 éves művészt felesége, Oona és több gyermeke is elkíséri Velencébe Átadta megbízólevelét Pakisztán új nagykövete Losonczi Pálnak, a Nép- köztársaság Elnöki Taná­csa elnökének pénteken délelőtt átadta megbízóle­velét Gul Hassan Khan, Pakisztán Iszlám Köztársa­ság új magyarországi nagy­követe. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszél­getett a nagykövettel, aki ezt követően a Hősök te­rén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét. Halálos hintőpor Eddig több mint 30 fran­cia csecsemő halálát okozta a Morhange-cég által gyár­tott hintőpor, s az ország különböző részeiből továb­bi gyanús megbetegedések­ről érkeztek jelentések. Feltételezések szerint eze­ket is a Hexachlorophent tartalmazó végzetes por használata okozta. A fran- cia fogyasztók szervezete a kozmetikai cikkek szigorú ellenőrzését követeli. Kö­vetelése annál is inkább in­dokolt, mert már 1952-ben is történt hasonló tragédia Franciaországban. Akkori­ban csaknem 500 csecsemő halálát okozta a „Baumol”- hintőpor használata. „Márkás” rablás A nyugat-németországi Offenbachban, eddig még ismeretlen körülmények között, támadás ért egy páncélozott pénzszállító autót. A tettesek a 21 éves sofőrt agyonlőtték, és a zsákmánnyal, 1 millió 800 ezer márkával kereket ol­dottak. Az offenbachi rend­őrség főnöke a nyomozás megindulása után bejelen­tette, hogy a kocsikísérő, a 26' éves Richard Plumbohm „erősen gyanúsítható” a tett elkövetésével. Péntekre virradó éjjel perdöntő bizonyíték jutott a rendőrség kezére a rab­lógyilkosság gyanújával le­tartóztatott Richard Plum- bohn ellen. A pénzt, amely a páncélozott pénzszállító kocsiból eltűnt, hiánytala­nul megtalálták Plumbohn szeretőiének lakásán.

Next

/
Thumbnails
Contents