Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-24 / 199. szám
2. oldal 1972. augusztus 24, csütörtök <\AJCkJf> ázsiai diEeaia Keiet-Afrikttai A hírügynökségek legkisebb jelentései szerint Idi Amin tábornok, Uganda köztársasági elnöke újra megváltoztatta elhatározását az ázsiai származású lakosok kiutasításának kérdésében. Ez már a generális-államfő sokadik döntése. Az elmúlt hét szombatján a nyugat- ugandai Runga-Kiri városkában azt jelentette be, hogy valamennyi Ugandában élő ázsiai származású lakosnak el kell hagynia az országot, beleértve a legmagasabb képzettséget igénylő hivatások gyakorlóit, valamint azokat is, akik már régen kérték és megkapták az ugandai állampolgárságot. Aminnak ez a néhány napos drákói döntése nemcsak Ugandában kevert nagy vihart, hanem Indiában, Angliában és a szomszédos kelet-afrikai országokban, nevezetesen Kenyában és Tanzániában is. Indiában azért, mert az érintett összes, mintegy 83 ezer Ugandában élő ázsiai jelentős része indiai származású. Letelepítésüket az angolok hajtották végre még a múlt század második felében. London célja az volt, hogy lojális indiai, elsősorban kereskedő-közösséggel növelje a saját befolyását ebben, a brit gyarmatosítás szempontjából akkor rendkívül jelentőségűvé vált térségben. Az egyik emlékezetes akció az volt, hogy amikor az angolok Ugandán keresztül megépítették a Mombasa- és a Viktória- tó között húzódó vasutat, a sínek mentén kis indiai üzletek, úgynevezett duka-k egész hálózatát teremtették meg. Hasonló volt a helyzet a másik két kelet-afrikai országban is. Ugandához hasonlóan Tanzániában és Kenyában is jórészt az ázsiaiak töltöttek be vaMoszkvában jóváhagyták a szovjet-amerikai szerződést a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról A Kremlben együttes ülést tartottak a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi és Nemzetiségi Tanácsának külügyi bizottságai. Az ülésen — amelyen Mihail Szuszlov, a Szövet- ség; Tanács külügyi bizottságának elnöke elnökölt — megvitatták a rakétaelhárító -rakétarendszerek korlátozására vonatkozó szovjet —amerikai szerződést. A két külügyi bizottság együttes ülésén szerdán jóváhagyták a szerződést. (TASZSZ) Győzelem, ellenjelölt nélkül MIAMI BEACH (MTI) Az amerikai Republikánus Párt konvenciója kedd este Miami Beach-ben 1347 szavazattal egy ellenében Richard Nixont választotta elnökjelöltjévé. Az eredmény a várakozásoknak megfelelő, hiszen Nixon - nak gyakorlatilag nem volt ellenjelöltje. Az egyetlen ellenszavazatot Paul McCloskey képviselő kapta. A szavazás előtt a konvenció elfogadta a Fehér Ház által kidolgozott programot, amely a párt támogatásáról biztosítja Nixon kül- és belpolitikáját. Egy másik szavazáson a párt konzervatív szárnya győzelmet aratott, leszavazta a liberális képviselőket, akik négy év múlva, az 1976-os konvenció résztvevői közöt növelni akarták a nagy amerikai államok küldötteinek számát, ezzel erősítve táborukat. Jelölésével egy időben Nixon, aki kedd délután érkezett Miami Beach-be, egy nagyszabású szórakoztató műsorral egybekötött ifjúsági nagygyűlésen vett részt. Míg a jelölési komédia folyt, a konvenció épülete előtt több ezren tüntettek a vietnami háború és a fajüldözés ellen. A rendőrség több mint 200 fiatalt letartóztatott. (AP, UPI) Ellsberg újabb leleplezése: Nixon már kezdetben sem volt galamb MIAMI BEACH Daniel Ellsberg, akinek a nevét a világ a titkos Pentagon-dokumentumok kiszivárogtatásával kapcsolatban ismerte meg, kedden Miami Beach-ben, a republikánus elnökjelölő gyűlés színhelyén tartott sajtóértekezletén a vietnami háborúval összefüggő újabb titkos tényt tárt fel. Közölte, hogy Nixon elnök röviddel hivatalba lépése után békaembereket küldött a haiphongi kikötőbe, hogy feltérképezzék aknák elhelyezésének lehetőségét. Ellsberg elmondotta, hogy 1969 elején a nemzetbiztonsági tanács szolgálata memorandumot juttatott el Nixonhoz, amelyben a vietnami konfliktus rendezésének hét változatát dolgozták ki. Az elnök elutasította azt a változatot, amely "az amerikai csapatok azonnali és teljes kivonását javasolta Dél-Vietnamból. Nixon olyan intézkedéseket választott, amelyek kifejezésre juttatták a VDK- elleni háború fokozására irányuló szándékát, beleértve a haiphongi kikötő el- aknásítását. Ellsberg kijelentette, azért hozta nyilvánosságra ezeket a tényeket, hogy a Republikánus Párt propagandáját cáfolva .rájnutasson: Nixon elnök egyáltalán nem akarta felkutatni azokat a módokat, amelyek a vietnami háború befejezéséhez vezettek volna. (AP) Rakétákkal lövik Da Nangot SAIGON (MTI) Hírügynökségi jelentések szerint szerdára virradó éjjel a dél-vietnami hazafias erők — öt napon belül immár harmadszor — heves tüzérségi támadást intéztek Dél-Vietnam második legnagyobb városa, Da Nang ellen. A szabadság- harcosok rakétákkal lőtték a várost és az aknatűzből megállapítható, hogy állásaik a városhoz nagyon közel, háromkilométeres körzeten belül vannak kiépítve. Jelentős összetűzésekről érkeznek hírek Quang Tri környékéről is. B—52-es amerikai nehézbombázók kedd éjjel a tartományban több bevetésben intéztek támadást a szabadságharcosok vélt állásai ellen. A szuperbombázók három további köteléke Saigontól kilencven kilométerre délnyugatra a delta vidékén szórta le terhét. Az AFP beszámol arról is, hogy B— 52-esek kedd éjjel a VDK ellen is támadást intéztek. Az ellenzék njakli Figyelmezletése lamiféle középréteg szerepet, a fehérek és a feketék között. Az ebből származó ellenszenvet meglovagolva hozta meg kitelepítési döntését Idi Amin — azt a döntést, amelyet most ismét módosítania kellett, nemcsak indiai, angol, hanem tanzániai nyomásra is. Nyenyere tanzániai elnök egyenesen fajüldözőnek nevezte II. Hasszán marokkói király, aki a fegyveres erők irányításának átvételével és a katonai vezetők körében rendezett tisztogatásokkal próbálja orvosolni monarchiája ingatag helyzetét, újabb figyelmeztetést kapott az ellenzéktől. A baloldaliaknak számító Népi Erők Nemzeti Szövetsége (Ben Barka pártja) kedd este kiadott közleményében II. Hasszán abszolút uralmát tette felelőssé a közelmúlt véres eseményeiért, s fölhívta a figyelmet arra, hogy a katonai puccskísérletek hátterében a marokkói nép fokozódó elszegényedése, nyomora áll. A Népi Erők Nemzeti Szövetsége, akárcsak a polgári nacionalista Isztiklal j egy nappal korábban, hatalmat kért a királytól a népnek. Kik állnak a háttérben? Amint (és tény, hogy a Dar-Es-Salaam-i kormány iparügyi minisztere, Amir Dzsamal — maga is ,ázsiai’’ származású). A morális meggondolásokon túl azonban Aminnak saját gazdasági érdekei alaposabb átgondolása nyomán is meg kellett változtatnia elhatározását. Aligha lehet vitás, hogy a kereskedelmi-gazdasági elit tömeges kiűzése nem maradna hatástalan Uganda amúgy is sebezhető belpolitikai és pénzügyi helyzetéret BEJRŰT A dél-jemeni légitársaság utasszálító gépének Líbiába térítése új és látványos epizódja annak az aknamunkának, amely a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság ellen a vele szomszédos arab országok területéről folyik. A haladó adeni rendszer megdöntésén mesterkednek hosszú idő óta a másik Jemenbe — a Jemeni Arab Köztársaságba — áttelepült reakciósok, valamint a konzervatív Amerika-barát szomszédok — Szaúd-Arábia, Omán és a Jemeni AK — kormányai. A határincidensek sűrűn követik egymást — mindenekelőtt a két jemeni határon, ahol a hatalomból kiszorult egykori Dél-jemeni Felszaba- dítási Front (FLOSY) emberei és a dél-jemeni hadseregből leszerelt katonatisztek működnek, mégpedig a sanaai kormány támogatásával. A libanoni Asz Szájj ad hetilap szerint fegyvereket szállított a lázadóknak az Egyesült Államok is. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság ellenségei most folyamodtak első ízben a repülőgép-elté-1 rítések módszeréhez. Nem meglepő, hogy az „Alyem- da” társaság DC—6 mintájú gépét éppen Líbiába vitték a kalózok. Kadhafi ezredes soha nem csinált titkot abból, hogy hevesen ellenzi az adeni rendszert, amely nem hajlandó szövetségre lépni az arab reakcióval. A libanoni A1 Bajrak úgy tudja, hogy Kadhafi 1972-ben 12 millió dollár sejfKlyt adott a jemeni lázadóknak, s nehéz- fegyvereket ígért Abdel Mekaui-nak a Flosy volt főnökének. (AFP) Koszorúzás a román nemzeti ünnep alkalmából Románia nemzeti ünnepe, felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából szerdán koszorúzási ünnepség volt a rákosligeti temetőben nyugvó román hősök sírjainál. A Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének képviseletében loan Cotot nagykövet, loan Bochis nagykövetségi tanácsos és loan Puscas ezredes, katonai és légügyi attasé koszorúzott. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyi őrségparancsnok is. A nemzeti ünnep alkalmából az ország különböző részein megkoszorúzták a hazánkban nyugvó román hősök sírját. loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete a román nemzeti ünnep alkalmából szerdán fogadást adott a nagykövetségen. Hz első lépés öt éve, 1967. augusztus 24-én, a genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezletnek 325. ülésén Roscsin szovjet delegátus előterjesztette az atomsorompó javaslatot és ezzel az utol- I só pontig megegyező szö- I végű javaslattervezetet nyújtott be az Egyesült Államok küldötte, Forster is. A két legnagyobb hatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között tehát hosszú viták, tárgyalások után egyetértés jött létre olyan szerződés ügyében, amelynek későbbi aláírói — minden atomfegyverrel rendelkező és az ilyennek birtokában nem levő ország csatlakozhatott — kötelezték magukat, hogy megakadályozzák az atomfegyverek továbbterjedését. Emlékezetes, hogy Franciaország és a Kínai Nép- köztársaság nem csatlakozott az atomsorompó-egyez- ményhez, s ez kétségtelenül kárára vált a szerződésnek. öt esztendő mégis bebizonyította, hogy ezek az országok is kénytelenek számolni azzal a rendkívül kedvező visszhanggal és hatással, amelyet a nemzetközi közvéleményben ez a szerződés kiváltott. Az atomsorompo-egyez- ményben történt szovjet amerikai egyetértés előestéjén Konrad Adenauer (aki éppen Madridban Francónál volt látogatóban) indulatosan dörögte: „Ami most Genfben készül — tragédia lesz a németek számára!”. Az agg nyugatnémet államférfi akkor ugyan már lelépett az aktív politika színpadáról, de még a sír széléről is óva intette honfitársait attól, hogy elfogadják a szerinte legrosszabbat: belenyugodjanak az atomfegyver birtoklásának hiányába. _ Meg kell adni, utódai, Kiesingertől Straussig, elkeseredett utóharcokban, az utolsó lehelletig védték az adenaueri örökséget. Az is bizonyos azonban, hogy amikor a német választók végre a realitásokkal számoló Brandt—Scheel-kor- mányt juttatták hatalomra — amely megértette és elfogadta az atomsorompo- egyezmény sarkalatos célját, hogy tudniilik éppen Nyugat-Németország sohase válhassék nukleáris hatalommá, akkor és azzal kezdődött meg a kedvező irányú változás Európában. , S ha már az atomsorom- pó-egyezménv európai ösz- szefüggéseinél tartunk azt is érdemes felidézni, hogy akkoriban — pontosabban akkor ig - a hidegháborút szító nemzetközi politika nak és katonapolitikának is egyik kedvenc terve volt a NATO sokoldalú atom; ütőerejének kiépítése. Ez a terv az „atomklub kulta&- jaivá” tett volna olyan or- szágokat — s ezzel jogo szereztek volna, hogy rajta tartsák kezüket az mdi- tógombokon —, a!?el3^£ addig nem rendelkeztek nukleáris fegyverrel. Öt évvel ezelőtt nagyon feszült nemzetközi helyzetben sikerült Genfben megegyezésre jutnia a Szovjetuniónak és az Egyesült AU lamoknak. Alig néhány ho- nap választott el az arab országok elleni izraeli agressziótól. (Az arab-izraeli háború egyébkent rendkívül szemléltetően mutatta meg, milyen veszélyekkel fenyeget az atomfegyver esetleges elterjesztése.) Az öt év előtti világhelyzet azt is megmutatta, hogy bizonyos válságok, konfliktusok sem akadályozták és nem akadályoz hatiák a kér legpusztítóbb fegyverzettel rendelkező nagyhatalmat, a Szovjet, uniót és az Egyesült Álla mókát a világ biztonsaga szempontjából olyan fontos elkerülhetetlen atom- leszerelés irányába ható megegyezés keresésében és elérésében. Sót — a "rg utóbbi moszkvai szovjet amerikai csúcstalálkozó es körülményei összefüggése Ln is — érdemes emlékeztetni arra, hogy 198JsHpssJsre St" váriban egy«** meg: az atomsorompo-tar- eyalásokat befejező szakaszába kell juttatni. Azóta részben a genfi le szerelési értekezlet, részben a csúcstalálkozók újabb fontos lépéseket hozéssí 3r s legfontosabb'76^ csúcsmegegyezés: a SAB • Az atomsorompó-eeye mény elsősorban a Szó iefunió és európai szocialista országok sikere vo , amelvek a t^gyaUsok kez^ detétől szívósan és áU- tatosan küzdöttek a SS* Äm» '«“i: nehézséget jelentett min den konstruktív lépés^ A szocialista pockát akkor . ez jellemezte, mmt m_■ ’nemzetközi k^dőtererő- viszonyainak reál« falm rése s a felelősségérzet az „ré=V emberiség sor,SfdIn Tzbliől kiindulva m1 élvezést - bármilyen korlátozott, is —. haS7?té, nak és szükségesnek < üt tek és ítélnek meO» » nukleáris veszély csökk lését, a bizionsaff es a bé««élveinek erősödését szolgálja. Nemes Janos
