Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
«. oldal 1972. augusztus 9, szerda Kecskemét arca évtizedek múlva... Elkészült a „l ürdö-terv ’ JJaSZIlOSÍtj Ilii páratlan hévízkincsünket Korszerű városközpont, kiskörút, gyalogosok előnyben Már évekkel ezelőtt felmerült Kecskeméten a közúti és gyalogos forgalom korszerűsítési igénye, amelynek célja, hogy a modem nagyvárosok lüktető és egyre fejlődő életéhez igazítsa megyénk székhelyét. — Mi tette ezt szükségessé, és milyen elképzelései vannak a városi tanács végrehajtó bizottságának? Erre kértünk választ Juhász Istvántól, a városi tanács műszaki osztályának főmérnökétől. — A mai Kecskemét városszerkezetét századokon át az őstermeléssel összefüggő életjelenségek igénye és szükséglete alakította ki. A város egykori 163 ezer holdas határterületének pusztáiról sugár, szerűen érkeztek az utak, elsősorban a piacfunkciót betöltő központba, s itt találkozva sajátos tér-rendszert alakítottak ki. Kecskemét főterének méretét is a piac szabta meg, s a város szerkezete a mindenkori gazdasági, társadalmi berendezkedésnek megfelelően módosult — mondja bevezetőként Juhász István. — Már az 1870-ből származó jegyzőkönyv is bizonyítja, hogy utcarendezés vált szükségessé az akkori igényeknek megfelelően. A felszabadulás után kezdett kialakulni a város ipari jellege, s ez is sürgetően követelte a lakó. és iparterületek, a közintézmények elhelyezésének és a közlekedésnek rekonstrukcióját. Ma, Kecskemét egy- központos város. A központba torkollnak az öszszes főközlekedési útvonalak. Az ebből adódó forgalom az úthálózat szűk áteresztő képessége miatt balesetveszélyes, mivel nincs kettéválasztva a közúti és gyalogos forgalom. Lényegében ezek tették szükségessé egy országos tervpályázat kiírását, melynek végső célja a város megnövekedett forgalmának optimális rendezése. — Melyek voltak a pályázati kiírás legfőbb követelményei? — Elsődleges igényünk a város jelenlegi központjának a közúti forgalomtól való tehermentesítése volt. Tehát különválasztva a gyalogos és közúti forgalmat, adjon a pályázat korszerű ötleteket a tömegközlekedés megoldására. Ezenkívül követelmény volt az is, hogy a pályázati munka tegyen javaslatot a fő forgalmi utak és a tervezett kiskörút találkozásainál kialakítandó csomópontok jó műszaki tervezésére. Tegye lehetővé a közintézmények, kereskedelmi egységek gépjárműveinek megfelelő parkolását. ' — Melyik tervező állt legközelebb a feltételek teljesítéséhez? — A beérkezett 32 pályamű közül a bírálóbizottság első díjast nem Laláit. A két második díjas közül Kozma Csaba és Nagy László budapesti pályázók terve állt legközelebb a követelményekhez. Voltak azonban olyan pályaművek, melyeknél egy- egy részmegoldást jobbnak találtunk, mint az említett pályaműnél. Ez utóbbi épúgy, mint a többi, két ütemben javasolja a kivitelezést. Lényege, hogy a Rákóczi út és Kada Elek utca közötti szakaszról kivonta a közúti forgalmat és teljes egészében a gyalogosoknak engedte át. Ezáltal lehetővé válik az egész Szabadság tér kialakítása, mind építészeti, mind kertészeti szempontból. Ez az elgondolás természetesen csak a teljes kiskörúti rendszer kiépítése után válhat valóra. — A városi tanács vb egyébként úgy döntött, hogy megbíz egy tervező vállalatot, hogy a díjnyertes és megvásárolt pályamunkákból a bírálóbizottság által legjobbnak ítélt részleteket egyesítse, s a későbbiekben ez képezi a kivitelezés tárgyalási alapját. — Mikorra várható a városközpont közlekedésével kapcsolatos beruházási munkák elkezdése, illetve befejezése? — E több évtizedre nyúló munkát lényegében már megkezdtük. Az új pártház és megyei tanács épülete mellett elhaladó útszakasz már az épülő kiskörút egy részét képezi. A IV. ötéves terv városközponti lakásberuházásával összefüggésben ugyancsak lehetőség nyílik a tervezett kiskörút egy szakaszának megnyitására. Természetesen elsődleges a lakó- és középületek felépítése, amit megelőz az elavult, korszerűtlen házak lebontása — fejezte be nyilako- zatát Juhász István főmérnök. Sz. F. Elhagyatva fi akkor ugyancsak v zavarba jött, Lehet, hogy bele is vörösödött. — Igen... titkár elvtárs ... Küldök havonta... egv kis pénzt. Többet nem faggatta Gu- lácsi. Ű pedig eltökélte, hogy „nagyobb súllyal kezeli ezt a kérdést.” Még aznap feladott az öregnek 50 forintot. Igaz, előtte jó másfél hónappal küldött csak egy százast, de az már az ő egyéni baja volt. Igen, igen — baja. Ezer forintot épp akkor fizetett ki a kátéesznek egy szép kamgárn öltönyért előlegbe. Nem járhat snasszúl egy káder, akinek lépten- nyomon meg kell jelennie. Akkor arra is adni kellett, hogy bele ne köthessen ,.az ellenség”: lám. a funkcionárius az életszínvonal emelkedéséről szónokol, közben meg rendesen se jár. A régi emlék hatására azért végigszalad hátán a hideg. Nem sürgette a ká- téesz az előlegfizetést, hiszen az öltönyre több mint egy hónapot várni kellett. Aztán nem hiányzott szekrényéből a tisztességes ünneplő sem. Igazán postázhatott volna 500 forintot is az öregek címére. De — tökéletesen újraéli akkori érzéseit. — nyugtatta lelkiismeretét, hogy hiszen vén szülei számára már nem olyan végzetes, _ szerIT. katlan a szűkösködés. Hol vannak az ő igényeik az övékétől! Egy kis kenyér, egy kis só, egy kis paprika, egy-egy kanál zsír megteszi nekik. El lehet abból főzőcskézni. Behunyta Kincses azt a bizonyos belső szemét ezekben a nyomasztó pillanatokban is. Vaion többet lendít-e ma az öregeken, akik a téeszből is rég kidőltek már, s csak az a kis járadék ... Mióta nem öltek már egy fia süldőt se! No de mit mondhatott volna a múlt hónapban i? a feleségének, mikor a fehér kosztüm csináltatását kikunyerálta tőle? Nem, igaza volt neki is: „Egy osztályvezető feleségét más szemmel nézik az emberek. Nem akárki.” — Ha tiltakozik, megvan a családi kontrabont. Nem tudott küldeni, na! |P sodavilág az emberi ^ lélek, mennyi mindent átél olyan kurta idő alatt is, míg az autóút szélétől a járdáig eljut. Kincses Tibor felágaskodott, átnyúlt a kapu tetején, és belül elhúzta a right. Még mindig benne reszketett a félsz, nem szólal-e meg mögötte — például a párttitkár: ..Talán előre engednél bennünket?” Megkönnyebbült. Semmi ilyesmi nem történt. Mialatt belépett, csukta a kaput is. Ördögi ügyességgel. a right is rátolta ugyanaz* zal a mozdulattal. Talán akkor vett lélegzetet először. Nagy kő esett le... Homlokát törölte, topogott, majd térdével nyomta be a nehezen nyíló ajtót. Csak úgy percegett a kiszáradt félfáról a pikkelyes festék. f/ öszönt. Fakó, tette- tett volt hangja kedvessége. Apja ott ült soványan, elnyűtten a kanapé végében. Ki tudja, milyen színű volt valamikor konya szélű kalapja. Haja is ritka, piszkosszürke színű, bajuszából is tessék-lássék hervadozik néhány kósza szál. — Érkeztél, fiam? — fogadta tompa érdeklődéssel, az öreg. Aztán kis kivárás után. — Üljél le. — Anyám? — Elment mán hauta ... Gyónni kéne neki. Nyirkos, sivár volt odabent, jóllehet kívül tüzelt a nap. A kis vaksi ablak alatt a vizeskanna. Horpadt, mocskos jószág már. A parányi kályha is süket, kihűlt ócskavas. Karikáit a rozsda zavartalanul rágja régóta. A fiú szeme a kanapé ellenkező sarkába tévedt. Ott terpiszkgdett, csünget- te lefelé karimáját a lapos, rágesrégi, szalmából font kenyereskosár. Nem látszott azon még morzsa se. Apja görbe pengéjű bicskája porosán, fekete pettyeket fogva búsult az ablakban ... Kégen szelhe19 megye érdekelt — Mit tud a magyar víz? Az utóbbi 10—15 évben! gyakran olvashattuk a la- i pok híradásaiban: 30—50—j 70 C-fokos víz tört fel a ■ fúrások nyomán, az Alföl- j dön, a Duna—Tisza közén, I a Dunántúlon. Miskolc, Szentes. Zalakaros, vagy | Gyula határában, szinte az j ország valamennyi olyan helyén, ahol víznyerésre vállalkoztak. Tudunk arról, hogy a j termelőszövetkezetek, álla- j mi gazdaságok bekötik vízhálózatukba ezeket a j kutakat, vizükkel öntöz- } nek, palántanevelőket fű- j tenek. Arról is értesültünk, j hogy néhol fürdőket léte-j sítenek, de ezek a fürdők | a szakszerűtlen telepítés következtében csak viszik a beruházók pénzét, a kutakat lezárják, a medencéket kiszárítják. Egységes fejlesztési elképzelés Az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főigazgatósága megbízta a Vízügyi Tervező Vállalatot, hogy készítsen fürdőfejlesztési tervet. Mit tartalmaz e grandiózus terv, hol fejlesztik a meglevő fürdőket, hol építenek újakat, erről beszélgettünk a VÍZITERV irodavezető főmérnökével, Környei Lászlóval és Sashalmi András osztályvezetővel. Minden megye egy vaskos iratköteg, benne térképek, grafikonok, adatok sokasága. Ezeknek összesítéséből — egyévi, nagy Kincses Tibor fulladozott. Lelke háborgása csak szorította torkát, ha ennek nem sok jelét adta is apja előtt. Az öreg Kincses csontos térde megmoccant. Erőtlenül rámarkolt vastag-eres, szikkadt, kicserepesedett keze. De így se tudta teljesen eltakarni a nadrágján virító szakadást. És nem szólt az öregember. Nem az — egy árva hangot sem. A fiú rémülten pillantott a dermedt függönyű ablakra. Hangokat hallott. Jaj, csak nem jönnek be a többiek az anyjával! Szinte azt kívánta önző kétségbeesésében, hogy ilyen áron inkább ne is lássa az anyját. rte már nyikordult *' is az ajtó. Töpörödötten, halkan, olyan szerényen, mint azok a nagy időt megért öreg cselédek szoktak, akik érzik, hogy nagyon-Bsagyon láb alatt vannak már, — betötyögött az anyja. Fekete kendőién a gyűrődések sokkal sötétebbek voltak, mint a kisimult részeljen. „Annyira közömbös már az élettel szemben, hogy a kendőt se veszi le?” — szúrt bele a fiúba. — De rosszul nézel ki, kedves gyerekem . .. Nincs tán valami bajod? — kapaszkodott fel a nyakáig a kisöreg és száraz, gvenge- csontü karja, keze aggódva, y- —----1 -- ........ / 71 — "’'”?,dt, zörgő faág. úgy járt az anya cirógató karja. — Einve. eítive . . . hogy r.r.m ...íwi.-1-.'A-,-W munka nyomán — készült el az ország fürdőtérképe. Mit olvashatunk le erről a térképről? Elsősorban azt, hogy szinte nincs az országnak a Mátra—Börzsöny hegységen kívül olyan része, ahol ne bu- gyogna elő értékes víz a földből, ha víznyerési szándékkal lehatolnak a fúrók a mélybe. A II. ötéves tervben nagy ambícióval kezdtek a tanácsok, a gazdaságok vízfúrásba, ám a III. ötéves terv idején ez a kedv némileg megcsappant. Miért? A vízfúrásokat nagy mélységben kell végezni a jó hozamú kutak létesítésének érdekében és ez sok pénzbe kerül. A vizek egy része gázos —, ez veszélyeket is hord magában. A magas hőmérsékletű víz nagy áldás, de szakszerűtlen hűtése, vagy elvezetése közben elveszti értékes ásványi tartalmát. A fürdőkombinát A tervező szakemberek szerint a fürdő mindenütt a világon ráfizetéses és csak akkor hajt hasznot építtetőiének, ha vendéglátóipari létesítményekkel, szállodával. játéktermekkel, sportlétesítményekkel kombinálva építik meg. A most elkészült megyei fürdőfeilesztési tervben a meglevő 350 ezer fürdőférőhely megkétszerezését javasolják. Kidolgozták a 200—500—1000—2000 és 5000 férőhelyes fürdők tervtípusait. A vidéki fürdők fejlesztéséhez hozzávetőleg 4—5 milliárd forint — sopánkodott Kincses néni és kötője elülső nagy zsebéből barnásszürke héjú kenyérszeletet ráncigáit elő. Szép nagy karéj volt, nehezen jött ki. Ugyancsak morzsálódott. míg előhúz- gálta. Kapkodott is a lehulló morzsák után, de észrevette magát, s abbahagyta. Mintha nem számítana, hogy azzal is kevesebb. — Tudod, fiam ... Éppen kifogyott a kenyerünk ... Kértem már addig innen Bukóéktói, míg holnap ... veszünk. — Jaj, ne haragudjanak, kedvesanyám, idesapám, rohannom kell! — nyúlt holtsán=dtan a belső zsebébe Kincses Tibor. Iszonyú zavarodottsággal vett ki noteszéből ötven forintot és szemét lesütve az asztalra csúsztatta. Soha nem sajnálta env- nyire, hogy úiincs nála elég pénz. Magában megfogadta: hogy hazaérkezik, rögtön küld az öregeknek pár száz forintot. Csak az elvtársak ne vegyenek észre valamit, mikor visszamegy! Nem volt mitől tartania. Az elvtársak borzasztó buzgalommal néztek másfelé, míg beszállt az autóba. Az eiső titkár egv szót se beszélt, míg a járási szé'-belvre értek. incses teli volt szorongással, mikor elvált tőlük. Csak a karrierjét ne érje baj Nem. azt n»m teVlot;k meg. Hiszen sle**'rf; mmdig így kezdi: Szüleim nincstelen napszámosok voltak, látástól vakulásig .. .” Ti . h, ■«. . . kellene, mert egy-egy fürdő — nagyságától függően — 2—40 millió forintba kerül. Ebben nem szerepel a szálloda, étterem, boltok, szolgáltató létesítmények építésének költsége. A tervezők tehát azt javasolják, először a meglevő fürdőket kell kombinátokká építeni, azután kerülget sor új fürdők létesítésére. Különösen a regionális fürdőközpontok fejlesztésére, teljes kiépítésére kell most, a IV. és az V. ötéves tervben a pénzt áldozni. 265 helységben érdemes új fürdőt építeni ? A fürdőtérkép tanúsága szerint hazánkban 265 olyan település van, ahol — a megnövekedett idegenforgalom és belföldi igény miatt — érdemes fürdőt építeni, ami nemzetközileg is jelentős dolog. A megfontoltság azt diktálja: Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány, Gyula és Miskolc-Tapolca élvezze az elsőknek kijáró előnyöket a további fejlesztésben. Ezek a fürdők már a nemzetköz} rangot is elérték. Érdemes foglalkozni a Nyíregyháza-sóstói. a kaposvári, a győri, a szentes— csongrádi, a büki, a mezőkövesdi, a sikondai fürdők tovább építésével. Még komplettebbé kell tenni a kecskeméti, a zalaegerszegi, a szolnoki, és az egri uszodát. A tervezők 265 helységben javasoltak új fürdő építést, de ebből pillanatnyilag csak 40-ben vannak meg a műszaki és építési feltételek. Ebből a 40-ből választ ki a közeljövőben az OVH ötöt-hatot, ahol megindulhat a munka. Gyógyító erő? Sok a magyar hévizekről a szóbeszéd. Valójában, mit tudnak? Erre is válaszolnak a különböző vizsgálatok. Érdmes megtanulnunk, hogy például a 26 C-fok fölötti hőmérsékletű vizet lehet csak termálvíznek nevezni. A magyarországi kutak átlagos hőfoka 35—50 C-fok, de a gyulai víz például 94 C-fokos. Hazánkban szigorúan vizsgálják a gyógyvizeket. Ezt a rangot csak nehezen adja meg az Egészségügyi Mjinisztérium. Az európai államokban jó híre van a magyar hévizeknek, s egyre többen szeretnének fürdőinkbe eljutni. Gazdagok vagyunk e téren, de kiaknázásuk, okos felhasználásuk még hátra van. A most elkészült megyei fiirdőfej'esztési terv !Ó alapot ad arra, hegy megtudjuk, milyen vizeink vannak, és hogyan gazdálkodjunk velük a jövőben. . • .. . . «iA.
