Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-09 / 186. szám

«. oldal 1972. augusztus 9, szerda Kecskemét arca évtizedek múlva... Elkészült a „l ürdö-terv ’ JJaSZIlOSÍtj Ilii páratlan hévízkincsünket Korszerű városközpont, kiskörút, gyalogosok előnyben Már évekkel ezelőtt fel­merült Kecskeméten a közúti és gyalogos forga­lom korszerűsítési igénye, amelynek célja, hogy a modem nagyvárosok lük­tető és egyre fejlődő éle­téhez igazítsa megyénk székhelyét. — Mi tette ezt szüksé­gessé, és milyen elképze­lései vannak a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak? Erre kértünk választ Juhász Istvántól, a városi tanács műszaki osztályá­nak főmérnökétől. — A mai Kecskemét vá­rosszerkezetét századokon át az őstermeléssel össze­függő életjelenségek igé­nye és szükséglete alakí­totta ki. A város egykori 163 ezer holdas határterü­letének pusztáiról sugár, szerűen érkeztek az utak, elsősorban a piacfunkciót betöltő központba, s itt ta­lálkozva sajátos tér-rend­szert alakítottak ki. Kecs­kemét főterének méretét is a piac szabta meg, s a vá­ros szerkezete a minden­kori gazdasági, társadalmi berendezkedésnek megfele­lően módosult — mondja bevezetőként Juhász Ist­ván. — Már az 1870-ből szár­mazó jegyzőkönyv is bizo­nyítja, hogy utcarendezés vált szükségessé az akkori igényeknek megfelelően. A felszabadulás után kezdett kialakulni a város ipari jellege, s ez is sürgetően követelte a lakó. és ipar­területek, a közintézmé­nyek elhelyezésének és a közlekedésnek rekonstruk­cióját. Ma, Kecskemét egy- központos város. A köz­pontba torkollnak az ösz­szes főközlekedési útvona­lak. Az ebből adódó forga­lom az úthálózat szűk át­eresztő képessége miatt balesetveszélyes, mivel nincs kettéválasztva a köz­úti és gyalogos forgalom. Lényegében ezek tették szükségessé egy országos tervpályázat kiírását, melynek végső célja a vá­ros megnövekedett forgal­mának optimális rendezé­se. — Melyek voltak a pá­lyázati kiírás legfőbb kö­vetelményei? — Elsődleges igényünk a város jelenlegi központjá­nak a közúti forgalomtól való tehermentesítése volt. Tehát különválasztva a gya­logos és közúti forgalmat, adjon a pályázat korszerű ötleteket a tömegközleke­dés megoldására. Ezenkí­vül követelmény volt az is, hogy a pályázati munka tegyen javaslatot a fő for­galmi utak és a tervezett kiskörút találkozásainál ki­alakítandó csomópontok jó műszaki tervezésére. Tegye lehetővé a közintézmények, kereskedelmi egységek gépjárműveinek megfelelő parkolását. ' — Melyik tervező állt legközelebb a feltételek teljesítéséhez? — A beérkezett 32 pá­lyamű közül a bírálóbi­zottság első díjast nem La­láit. A két második díjas közül Kozma Csaba és Nagy László budapesti pá­lyázók terve állt legköze­lebb a követelményekhez. Voltak azonban olyan pá­lyaművek, melyeknél egy- egy részmegoldást jobbnak találtunk, mint az említett pályaműnél. Ez utóbbi ép­úgy, mint a többi, két ütemben javasolja a kivi­telezést. Lényege, hogy a Rákóczi út és Kada Elek utca közötti szakaszról ki­vonta a közúti forgalmat és teljes egészében a gya­logosoknak engedte át. Ezáltal lehetővé válik az egész Szabadság tér kiala­kítása, mind építészeti, mind kertészeti szempont­ból. Ez az elgondolás ter­mészetesen csak a teljes kiskörúti rendszer kiépí­tése után válhat valóra. — A városi tanács vb egyébként úgy döntött, hogy megbíz egy tervező vállalatot, hogy a díjnyer­tes és megvásárolt pálya­munkákból a bírálóbizott­ság által legjobbnak ítélt részleteket egyesítse, s a későbbiekben ez képezi a kivitelezés tárgyalási alap­ját. — Mikorra várható a vá­rosközpont közlekedésé­vel kapcsolatos beruházási munkák elkezdése, illetve befejezése? — E több évtizedre nyú­ló munkát lényegében már megkezdtük. Az új párt­ház és megyei tanács épü­lete mellett elhaladó út­szakasz már az épülő kis­körút egy részét képezi. A IV. ötéves terv városköz­ponti lakásberuházásával összefüggésben ugyancsak lehetőség nyílik a tervezett kiskörút egy szakaszának megnyitására. Természete­sen elsődleges a lakó- és középületek felépítése, amit megelőz az elavult, korszerűtlen házak lebon­tása — fejezte be nyilako- zatát Juhász István főmér­nök. Sz. F. Elhagyatva fi akkor ugyancsak v zavarba jött, Lehet, hogy bele is vörösödött. — Igen... titkár elv­társ ... Küldök havonta... egv kis pénzt. Többet nem faggatta Gu- lácsi. Ű pedig eltökélte, hogy „nagyobb súllyal ke­zeli ezt a kérdést.” Még aznap feladott az öregnek 50 forintot. Igaz, előtte jó másfél hónappal küldött csak egy százast, de az már az ő egyéni baja volt. Igen, igen — baja. Ezer forintot épp akkor fizetett ki a kátéesznek egy szép kamgárn öltönyért előleg­be. Nem járhat snasszúl egy káder, akinek lépten- nyomon meg kell jelennie. Akkor arra is adni kellett, hogy bele ne köthessen ,.az ellenség”: lám. a funkcio­nárius az életszínvonal emelkedéséről szónokol, közben meg rendesen se jár. A régi emlék hatására azért végigszalad hátán a hideg. Nem sürgette a ká- téesz az előlegfizetést, hi­szen az öltönyre több mint egy hónapot várni kellett. Aztán nem hiányzott szek­rényéből a tisztességes ün­neplő sem. Igazán postáz­hatott volna 500 forintot is az öregek címére. De — tökéletesen újraéli akkori érzéseit. — nyugtatta lel­kiismeretét, hogy hiszen vén szülei számára már nem olyan végzetes, _ szer­IT. katlan a szűkösködés. Hol vannak az ő igényeik az övékétől! Egy kis kenyér, egy kis só, egy kis papri­ka, egy-egy kanál zsír meg­teszi nekik. El lehet abból főzőcskézni. Behunyta Kincses azt a bizonyos belső szemét ezek­ben a nyomasztó pillana­tokban is. Vaion többet lendít-e ma az öregeken, akik a téeszből is rég ki­dőltek már, s csak az a kis járadék ... Mióta nem öltek már egy fia süldőt se! No de mit mondhatott volna a múlt hónapban i? a feleségének, mikor a fe­hér kosztüm csináltatását kikunyerálta tőle? Nem, igaza volt neki is: „Egy osztályvezető feleségét más szemmel nézik az embe­rek. Nem akárki.” — Ha tiltakozik, megvan a csa­ládi kontrabont. Nem tu­dott küldeni, na! |P sodavilág az emberi ^ lélek, mennyi min­dent átél olyan kurta idő alatt is, míg az autóút szé­létől a járdáig eljut. Kincses Tibor felágasko­dott, átnyúlt a kapu tete­jén, és belül elhúzta a rig­ht. Még mindig benne reszketett a félsz, nem szó­lal-e meg mögötte — pél­dául a párttitkár: ..Talán előre engednél bennünket?” Megkönnyebbült. Semmi ilyesmi nem történt. Mi­alatt belépett, csukta a ka­put is. Ördögi ügyességgel. a right is rátolta ugyanaz* zal a mozdulattal. Talán akkor vett lélegzetet elő­ször. Nagy kő esett le... Homlokát törölte, topo­gott, majd térdével nyom­ta be a nehezen nyíló aj­tót. Csak úgy percegett a kiszáradt félfáról a pikke­lyes festék. f/ öszönt. Fakó, tette- tett volt hangja kedvessége. Apja ott ült soványan, elnyűtten a kanapé végé­ben. Ki tudja, milyen szí­nű volt valamikor konya szélű kalapja. Haja is rit­ka, piszkosszürke színű, ba­juszából is tessék-lássék hervadozik néhány kósza szál. — Érkeztél, fiam? — fo­gadta tompa érdeklődéssel, az öreg. Aztán kis kivárás után. — Üljél le. — Anyám? — Elment mán hauta ... Gyónni kéne neki. Nyirkos, sivár volt oda­bent, jóllehet kívül tüzelt a nap. A kis vaksi ablak alatt a vizeskanna. Hor­padt, mocskos jószág már. A parányi kályha is süket, kihűlt ócskavas. Karikáit a rozsda zavartalanul rágja régóta. A fiú szeme a kanapé ellenkező sarkába tévedt. Ott terpiszkgdett, csünget- te lefelé karimáját a la­pos, rágesrégi, szalmából font kenyereskosár. Nem látszott azon még morzsa se. Apja görbe pengéjű bicskája porosán, fekete pettyeket fogva búsult az ablakban ... Kégen szelhe­19 megye érdekelt — Mit tud a magyar víz? Az utóbbi 10—15 évben! gyakran olvashattuk a la- i pok híradásaiban: 30—50—j 70 C-fokos víz tört fel a ■ fúrások nyomán, az Alföl- j dön, a Duna—Tisza közén, I a Dunántúlon. Miskolc, Szentes. Zalakaros, vagy | Gyula határában, szinte az j ország valamennyi olyan helyén, ahol víznyerésre vállalkoztak. Tudunk arról, hogy a j termelőszövetkezetek, álla- j mi gazdaságok bekötik vízhálózatukba ezeket a j kutakat, vizükkel öntöz- } nek, palántanevelőket fű- j tenek. Arról is értesültünk, j hogy néhol fürdőket léte-j sítenek, de ezek a fürdők | a szakszerűtlen telepítés következtében csak viszik a beruházók pénzét, a ku­takat lezárják, a medencé­ket kiszárítják. Egységes fejlesztési elképzelés Az Országos Vízügyi Hi­vatal Vízellátási és Csator­názási Főigazgatósága meg­bízta a Vízügyi Tervező Vállalatot, hogy készítsen fürdőfejlesztési tervet. Mit tartalmaz e gran­diózus terv, hol fejlesztik a meglevő fürdőket, hol építenek újakat, erről be­szélgettünk a VÍZITERV irodavezető főmérnökével, Környei Lászlóval és Sas­halmi András osztályveze­tővel. Minden megye egy vas­kos iratköteg, benne tér­képek, grafikonok, adatok sokasága. Ezeknek összesí­téséből — egyévi, nagy Kincses Tibor fullado­zott. Lelke háborgása csak szorította torkát, ha ennek nem sok jelét adta is apja előtt. Az öreg Kincses csontos térde megmoccant. Erőtle­nül rámarkolt vastag-eres, szikkadt, kicserepesedett keze. De így se tudta telje­sen eltakarni a nadrágján virító szakadást. És nem szólt az öregem­ber. Nem az — egy árva hangot sem. A fiú rémülten pillantott a dermedt függönyű ab­lakra. Hangokat hallott. Jaj, csak nem jönnek be a többiek az anyjával! Szin­te azt kívánta önző két­ségbeesésében, hogy ilyen áron inkább ne is lássa az anyját. rte már nyikordult *' is az ajtó. Tö­pörödötten, halkan, olyan szerényen, mint azok a nagy időt megért öreg cselédek szoktak, akik érzik, hogy nagyon-Bsagyon láb alatt vannak már, — betötyögött az anyja. Fe­kete kendőién a gyűrődé­sek sokkal sötétebbek vol­tak, mint a kisimult ré­szeljen. „Annyira közömbös már az élettel szemben, hogy a kendőt se veszi le?” — szúrt bele a fiúba. — De rosszul nézel ki, kedves gyerekem . .. Nincs tán valami bajod? — ka­paszkodott fel a nyakáig a kisöreg és száraz, gvenge- csontü karja, keze aggód­va, y- —----1 -- ........ / 71 — "’'”?,dt, zörgő faág. úgy járt az anya cirógató karja. — Einve. eítive . . . hogy r.r.m ...íwi.-1-.'A-,-W munka nyomán — készült el az ország fürdőtérképe. Mit olvashatunk le erről a térképről? Elsősorban azt, hogy szinte nincs az országnak a Mátra—Bör­zsöny hegységen kívül olyan része, ahol ne bu- gyogna elő értékes víz a földből, ha víznyerési szán­dékkal lehatolnak a fúrók a mélybe. A II. ötéves tervben nagy ambícióval kezdtek a tanácsok, a gaz­daságok vízfúrásba, ám a III. ötéves terv idején ez a kedv némileg megcsap­pant. Miért? A vízfúráso­kat nagy mélységben kell végezni a jó hozamú ku­tak létesítésének érdeké­ben és ez sok pénzbe ke­rül. A vizek egy része gá­zos —, ez veszélyeket is hord magában. A magas hőmérsékletű víz nagy ál­dás, de szakszerűtlen hű­tése, vagy elvezetése köz­ben elveszti értékes ásvá­nyi tartalmát. A fürdőkombinát A tervező szakemberek szerint a fürdő mindenütt a világon ráfizetéses és csak akkor hajt hasznot építtetőiének, ha vendég­látóipari létesítményekkel, szállodával. játéktermek­kel, sportlétesítményekkel kombinálva építik meg. A most elkészült megyei fürdőfeilesztési tervben a meglevő 350 ezer fürdőfé­rőhely megkétszerezését ja­vasolják. Kidolgozták a 200—500—1000—2000 és 5000 férőhelyes fürdők tervtípusait. A vidéki für­dők fejlesztéséhez hozzá­vetőleg 4—5 milliárd forint — sopánkodott Kincses né­ni és kötője elülső nagy zsebéből barnásszürke hé­jú kenyérszeletet ráncigáit elő. Szép nagy karéj volt, nehezen jött ki. Ugyancsak morzsálódott. míg előhúz- gálta. Kapkodott is a le­hulló morzsák után, de észrevette magát, s abba­hagyta. Mintha nem szá­mítana, hogy azzal is ke­vesebb. — Tudod, fiam ... Éppen kifogyott a kenye­rünk ... Kértem már ad­dig innen Bukóéktói, míg holnap ... veszünk. — Jaj, ne haragudjanak, kedvesanyám, idesapám, rohannom kell! — nyúlt holtsán=dtan a belső zse­bébe Kincses Tibor. Iszo­nyú zavarodottsággal vett ki noteszéből ötven forin­tot és szemét lesütve az asztalra csúsztatta. Soha nem sajnálta env- nyire, hogy úiincs nála elég pénz. Magában megfogad­ta: hogy hazaérkezik, rög­tön küld az öregeknek pár száz forintot. Csak az elvtársak ne ve­gyenek észre valamit, mi­kor visszamegy! Nem volt mitől tartania. Az elvtársak borzasztó buzgalommal néztek más­felé, míg beszállt az autó­ba. Az eiső titkár egv szót se beszélt, míg a járási szé'-belvre értek. incses teli volt szo­rongással, mikor el­vált tőlük. Csak a karrier­jét ne érje baj Nem. azt n»m teVlot;k meg. Hiszen sle**'rf; mmdig így kez­di: Szüleim nincstelen napszámosok voltak, látás­tól vakulásig .. .” Ti . h, ■«. . . kellene, mert egy-egy für­dő — nagyságától függően — 2—40 millió forintba kerül. Ebben nem szerepel a szálloda, étterem, boltok, szolgáltató létesítmények építésének költsége. A tervezők tehát azt ja­vasolják, először a megle­vő fürdőket kell kombiná­tokká építeni, azután ke­rülget sor új fürdők létesí­tésére. Különösen a regio­nális fürdőközpontok fej­lesztésére, teljes kiépítésé­re kell most, a IV. és az V. ötéves tervben a pénzt áldozni. 265 helységben érdemes új fürdőt építeni ? A fürdőtérkép tanúsága szerint hazánkban 265 olyan település van, ahol — a megnövekedett ide­genforgalom és belföldi igény miatt — érdemes fürdőt építeni, ami nem­zetközileg is jelentős do­log. A megfontoltság azt dik­tálja: Hévíz, Hajdúszobosz­ló, Harkány, Gyula és Mis­kolc-Tapolca élvezze az el­sőknek kijáró előnyöket a további fejlesztésben. Ezek a fürdők már a nemzet­köz} rangot is elérték. Ér­demes foglalkozni a Nyír­egyháza-sóstói. a kaposvá­ri, a győri, a szentes— csongrádi, a büki, a mező­kövesdi, a sikondai fürdők tovább építésével. Még komplettebbé kell tenni a kecskeméti, a zalaegersze­gi, a szolnoki, és az egri uszodát. A tervezők 265 helység­ben javasoltak új fürdő építést, de ebből pillanat­nyilag csak 40-ben vannak meg a műszaki és építési feltételek. Ebből a 40-ből választ ki a közeljövőben az OVH ötöt-hatot, ahol megindulhat a munka. Gyógyító erő? Sok a magyar hévizekről a szóbeszéd. Valójában, mit tudnak? Erre is vála­szolnak a különböző vizs­gálatok. Érdmes megta­nulnunk, hogy például a 26 C-fok fölötti hőmérsék­letű vizet lehet csak ter­málvíznek nevezni. A ma­gyarországi kutak átlagos hőfoka 35—50 C-fok, de a gyulai víz például 94 C-fo­kos. Hazánkban szigorúan vizsgálják a gyógyvizeket. Ezt a rangot csak nehezen adja meg az Egészségügyi Mjinisztérium. Az európai államokban jó híre van a magyar hé­vizeknek, s egyre többen szeretnének fürdőinkbe el­jutni. Gazdagok vagyunk e téren, de kiaknázásuk, okos felhasználásuk még hátra van. A most elkészült me­gyei fiirdőfej'esztési terv !Ó alapot ad arra, hegy megtudjuk, milyen vizeink vannak, és hogyan gazdál­kodjunk velük a jövőben. . • .. . . «iA.

Next

/
Thumbnails
Contents