Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

Ideköltözött a bányászat Még egy évtized sem telt el azóta, hogy Bács-Kis- kun megyébe ideköltözött a bányászat. Az első olaj- k tat 1964-ben fúrták, s 1968-ban kezdődött meg a gáztermelés a gazdag szanki szénhidrogén mezőn. A szolnoki központú, Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat szanki üzeme jelenleg az ország olajtermelésének 7—9 százalékát, földgáztermelésének •pedig kereken egynegyedét adja. A teljesen magyar tervezéssel és kivitelezéssel készült földgázüzemben előkészített gáz az országos távvezetéki rendszert táp­lálja. Jövőre Tázláron is megkezdődik az olaj- és gáz­termelés, majd a Kiskunhalas meletti gázmező „mű­velése” következik a megyében. Augusztus 20-a óta csöndes a korszerű szanki föld­gázüzem. A terepen a karbantartók dolgoznak, hogy a soronkövetkező idényben teljesen kielégíthessék a megnövekvő fogyasztói igényeket. A műszakiak és a szocialista brigádok úgy szervezték meg a munkát, hogy lerövidült a tervezett kéthetes karbantartási idő. Ebben segített egy újítás is, Vimláti Dezső ötletes, mozgatható zsírzóprése, amely magasnyomású leve­gővel működik, a tolózárak és a zárószelvények zsír­zását végzi el, s 30—35 ember fizikai munkáját pótolja (alsó képünk). A bal oldali felvételen pedig az etánmentesítő to­rony belső tányér rendszerének az ellenőrzése, javítá­sa látható. A munkások a szükséges szigeteléseket, újratömítéseket végzik. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE összeállítottat Halász Ferenc Csőelágazás bekötése üzem közben Gyakran szükségessé válik, hogy becsatlakozzunk aa éppen működő fűtő-, víz-, vagy gázvezetékbe. Meg le­het-e ezt úgy tenni, hogy ne zárjuk le a vezetéket, s ne hagyjuk hosszabb-rövidebb időre víz, gáz vagy fűtés nélkül a vállalatokat, intézményeket, lakásokat T Egy szovjet mérnök találmányával megoldható a fel­adat. A majdani becsatlakozás helyére a fővezetéken már jó előre felhegesztenek egy hármas elágazásé csőcsonkot. A vízszintesen mutató ágra hozzácsatla­koztatják a bekötendő csővezetéket, a fölfelé irányuló karimás csonkra pedig felerősítik azt a vágószerszám­mal ellátott készüléket, amellyel alkalmas pillanat­ban a fővezeték falát átnyitják. E készülék vissza­tartja a folyadék vagy a gáz nyomását mindaddig, amíg a nyílást, amelyen a vágószerszámot bedugták, el nem zárja a csőcsonk belsejébe korábban behelye­zett szelep. A vágószerszám kiemelése után a nyílást kívülről behegesztik. A szabadalom nagy nemzetközi sikerét igazolja, hogy az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Ka­nada és még sok más ország azonnal átvette. A tengerparti olaj és gáz feltárása soha nem re­mélt eredményeket hozott az utóbbi évtizeiben. A „fekete arany” és a föld­gáz utáni kutatás ma is lankadatlan erővel tart. Ehhez hullámzó hajókra volt szükség, így születtek meg a képen látható ket­tőstörzsű, úgynevezett ka­tamarán típusú tengerjá­rók. A hajó nem nagy, mind­össze 1200 tonna teherbí­rású, 40 méter hosszú és 17 méter széles. Viszont rendkívül stabil, amit az is elősegít, hogy különle­ges lehorgonyzására négy, egyenként 700 kilogrammos fenékhorgonnyal látták el. A kilences létszámú sze­mélyzeten kívül továbbá 15 szakember részére van szálláshely és jól felszerelt műhely a hajón, akik a tengerfenék „feltérképező­Olaj- és gázkutatás tengerjáróval A szanki olajbányászok között

Next

/
Thumbnails
Contents