Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

ÉTRENDÜNKBŐL NEM HIÁNYOZHAT A GYÜ­MÖLCS ÉS A ZÖLDFŐZELÉK. AZ ORVOSTUDO­MÁNY MEGÁLLAPÍTOTTA, HOGY MINDKETTŐ NÉLKÜLÖZHETETLEN AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁL­KOZÁSHOZ. SAJNOS, HAZÁNK AZ EGY FŐRE JU­TÓ GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGFOGYASZTÁSBAN MÉG MA SEM FOGLAL EL ELŐKELŐ HELYET A NEMZETKÖZI RANGLISTÁN. MÉG MINDIG ARÁNYTALANUL SOK SZÉNHIDRÁTOT FOGYASZ­TUNK. VANNAK ORSZÁGOK, AHOL A GYÜMÖLCS Fő TÁPLÁLÉK: EGYES TÁJAKON AZ EMBEREK FŐ­LEG DATOLYÁT, FÜGÉT, BANÁNT ESZNEK. NÁ­LUNK EZ TERMÉSZETESEN TÜLZÁS VOLNA, AZ VISZONT NAGYON IS KÍVÁNATOS, HOGY ÉTKE­ZÉS UTÁN RENDSZERESEN FOGYASSZUNK GYÜ­MÖLCSÖT. ECHNIKA UDOiÁMi 1972. augusztus 3Ü wZTöcuZ’ok Használjuk ki a gyümölcsszezont Ez az oka, hogy a sporto­lók mérkőzések után a gyors felfrissülés érdeké­ben sok édes Italt isznak. A nyár vége, a kora ősz a gyümölcsök gazdag vá­lasztékát kínálja. Használ­Jéqtakaró a Mars pólusain? A gyümölcs és a főzelék sok vitamint, különösen C- vitamint tartalmaz. Ez fo­kozza a szervek ellenálló- képességét, hiánya pedig súlyos betegséget, skorbu- tot okozhat, kihullanak a beteg fogai, az ínye vérzik, vérszegény, csontjai köny- nyen törnek... A skorbut ma már ritka betegség, de tél végén, tavasz elején enyhe formája itt-ott még előfordul. Legtöbb C-vita- min — a citromon és na­rancson kívül — az almában, málnában, szamócában, ríbizliben, körtében, szőlőben és csipkebogyóban található. Sok C-vitamin van a paprikában, paradicsom­ban, káposztában és a bur­gonyában. Közismert, hogy a C-vitamin hő hatására bomlik, de ha sok vízben főzzük a zöldféléket, és fő­zés közben nem érintkez­hetnek a levegővel, _ vita­mintartalmuk jelentős ré­szét megőrzik. A gyümölcsök, zöldségfé­lék fontos szerepet játsza­nak étrendünkben, hiszen a bennük levő ásványi sók nélkülözhetetlenek a növe­kedéshez és egyéb életmű­ködéshez. Ha ezek az anyagok hiányoznak, sú­lyos betegségek lépnek fel. Egyes ásványi anyagoknak különleges szerepük is van, így például a paradicsom­ban, gyümölcsökben, főze­lékekben nagy mennyiség­ben található kálium a. szívizomzat zavartalan mö- szükséges, a kál­Ívesek tananu gyobb mennyiségben, fon­tos szerepe van a növeke­- ‘ '-------------e - -1- ' - + 'il.r A gyümölcsökben savak is találhatók, legismertebb a citrom-, a tej- és borkő­sav. A sav kellemes ízt ad a gyümölcsöknek, a gyü- mölcsleveknek és fokozza az étvágyat. Rendkívül jó hatású, ha étkezés előtt megiszunk egy pohár paradicsom­levet. A savanyú gyümölcslevek meggátolják a káros bél­baktériumok elszaporodá­sát. Régi tapasztalat, hogy a reszelt, savanyú alma megakadályozza a hasme­nést, különösen nyáron. Savak mellett illóolajo­kat szintén tartalmaz a gyümölcs. Finom -illatuk fokozza az étvágyat, ezért isznak a beteg gye­rekek szívesebben gyü­mölcslevet, mint vizet. Az sem vélet­len, hogy a kanalas orvos­ságokat is könnyebb bead­ni a beteg gyermeknek — például málnaszörpben. A gyümölcsök fontos ter­mészetes anyagai a gyü­mölcscukrok. Legtöbb gyü­mölcscukor a szőlőben, szilvában, almában, kör­tében van. Az érett gyü­mölcsben természetesen több a cukor, mint az éretlenben, vagy a túlérett­ben. A gyümölcscukor nagy előnye, hogy sokkal köny- nyebben emészthető, mint más cukorfajták. Ezért használja fel az orvostudo­mány a szőlőcukrot olyan esetekben, amikor a beteg szervezetének sürgős szük­sége van cukorutánpótlás- i-or különben Vau, a szervezetben erősíti az Srrronlrcit íerv H R7ÍV1Z­Közzétették azt a térké­pet, mely a Mars déli sark­vidéke nyugati 60. és ke­leti 90. hosszúsági fok kö­zötti részét a Mariner—6. és 7. Mars-szondák segít­ségével 1969-ben készített felvételek alapján ábrázol­ja. Ezzel először válik le­hetővé a déli pólus felszí­nének behatóbb megisme­rése. A déli sark topográfiája sok tekintetben különbözik a középső és az egyenlítői területekétől. Bár itt is kráterszegény és kráterek­ben gazdag zónák válta­koznak, a felszín feltűnő­en sík. A kráterek erősen mállottak, és jelentős há­nyaduk szerkezeti felépíté­se különbözik az egyenlítő vidéken eddig megfigyelt kráterekétől. E jelenség okát a tudósok még nem tudják pontosan meghatá­rozni. Tudományos érdeklődés­re tartanak számot azok a dombláncok is, amelyek a déli sarkot körbefogják és erősen emlékeztetnek a földi gleccsermorénákra. Szárazjég (szilárd szénsav) nem hozhatta létre ezeket a képződményeket, miután sem eljegesedést, sem „fo­lyékonyságot’’ nem észlél- *»k. A Mariner—9. infravö- déli vízjegei ja ...... veidéül., a leolvadó pólus mérsékletet mutat, ami megfelel a széndioxid szub­limációs pontjának. A mintegy százezer négyzet- méternyi területnyi nyári-, as pólusvidéken meglepe­tésszerűen —83 C-fok hő­mérsékletet észleltek. (A szárazjég ezen a „magas” hőmérsékleten maradékta­lanul és meglehetősen gyorsan gázneművé alakul­na.) Hasonló regionális hőmérsékletkülönbséget már a Mariner—6. és 7. mé­rései is kimutattak, azon­ban ezek helyességét ak­kor általánosan kétségbe vonták. A kaliforniai mű­szaki egyetem munkatár­sai feltételezik, hogy a sar­kon található állandó víz­jégréteget télen, különö­sen alacsony hőmérséklet­nél, szárazjégréteg vonje. be. A nyári vizjégsapka ré­szei feltehetően elpáro­lognak, ami megmagyaráz­za a Mariner—9. infravörös spektrométere által a déli sark felett megállapított magas vízpáratartalmat. A vízpárakoncentráció évszakos ingadozása, „mcl, legházi” körülményeket teremt a bolygó légköré­ben, úgy látszik, bizonyos hőmérsékletváltozásokkal is kapcsolatos. Így a Mars­nyár végén a deli félteke atmoszférájában erős hő- - ‘--szuUoriónt fi­— la . ­juk ki, mert a gyümölJ csők sok-sok értékes táp­anyaga, nélkülözhetetlen védőanyaga hozzájárul a megfelelő ellenállóképes-: ségünk, kondíciónk kiala­kításához — a télre.

Next

/
Thumbnails
Contents