Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

& oldal 1972. augusztus ti, wütíSrtSl fiz SZKP úi lapja 1973. január 1-től az SZKP Központi Bizottsá­gának lapja lesz a Szovjet Kultúra című lap. Az új­ság a szocialista kultúra fejlődésének fontos prob­lémáira világít majd rá. A lap hetenként három alka­lommal jelenik majd meg nyolc oldal terjedelemben. Eddig a Szovjet Kultúra a művelődésügyi minisztéri­umnak és a művelődés- ügyi dolgozók szakszerve­zete központi bizottságának a sajtóorgánuma volt. Népszavazást a függetlenségért! Rafael Hemandez-Colon, a Puerto Rico-i szenátus elnöke, az ellenzéki de­mokrata néppárt vezetője szerdán levelet intézett Ferre kormányzóhoz, amelyben követelte, hogy a novemberi választások ide­jén népszavazással döntse­nek az ország politikai stá­tusáról. A követelést külö­nösen időszerűvé tette az ENSZ 22-es gyarmatügyi különbizottságának hétfői döntése, amely állást fog­lalt Puerto Rico független­sége és az önkormányzat­hoz való joga mellett. adókedvezmény és munkanélküliség Az Amerikai Egyesült Államok kormánya által széles körben reklámozott „rendkívüli gazdasági program”, amelyet az el­múlt évben dolgoztak ki a „big business” gazdagítá­sának forrásává vált. Ezt bizonyítja a képviselőház költségvetési bizottságának vizsglata is. A múlt évben a kormány jelentős adózá­si kedvezményt engedélye­zett az „autókirályoknak”, s ennek eredményeként nagymértékben megnöve- kedet az autókonszemek gépkocsi-értékesítése: nye­reségük csupán ez év má­sodik negyedében 33 száza­lékkal emelkedett. Ugyan­akkor a munkások ezrei, akik abban reménykedtek, hogy a kormányintézkedé­sek folytán álláshoz jut­nak, munka nélkül marad­tak. (TASZSZ) Hétprébás szakértik A Komszomolszkaja Prav­da szerdai számában az Amerika Hangja rádióállo­más műsorpolitikájában benevezett újításokról, a műsorpolitika „tökéletesíté­séről” ír. A cikk szerzője rámutat, hogy a szocialista országok népei közötti po­litikai és gazdasági kapcso­latok gyengítésének meg­kísérlése, e népek erkölcsi és politikai egységének alá- aknázása, és természetesen a nacionalizmus, valamint a sovinizmus szítása. Az Amerika Hangja rádióállo­más hétpróbás „szakértői” különös gondot fordítanak az ifjúságra. A cikk írója felhívja a figyelmet, hogy megválto­zott az Amerika Hangja, vagyis a washingtoni rá­diópropaganda tónusa. A külföldnek szánt adások első éveire jellemző erőfi­togtatásról és szájhőskö­désről most a „korszerűbb behízelgésre, a kendőzött propaganda-in jekciózásra tért rá, amit zenés és szó­rakoztató műsorok narkó­zisa mellett sulykol az em­berek tudatába. (TASZSZ) Az egyesítés első lépése PHENJAN Észak- és Dél-Korea Vö­röskereszt társaságainak szerda délelőtti első — a résztvevők által „történel­minek” minősített — ple­náris tárgyalási ülésén a phenjani Tedongan konfe­rencia teremben megálla­podást írtak alá a Korea két részében élő szétszakadt családok tagjainak felku­tatásáról, a családok egye­sítéséről folyó megbeszélé­sek napirendjéről és arról, hogy mindkét fél mindent megtesz a tárgyalások si­keréért. A több mint három órás nyilvános ülés azzal ért vé­get, hogy a terem hosszan­ti tengelyében elhelyezett széles tárgyalóasztal fölött a két küldöttség tagjai és tanácsadói kezet nyújtot­tak egymásnak — mintegy jelképesen is megerősítve azt az enyhülési folyama­tot, amely a kettéosztott félsziget két része között tavaly nyár óta kibontako­zott. Bár a szerdán aláírt megegyezés lényegében nem megy tovább az elő­készítő tárgyalásokon ki­dolgozott napirend meg­erősítésénél, s a konstruk­tív szándékok kinyilvánítá­sánál, mindenképpen azt mutatja, hogy a két fél jó rajtot kíván biztosítani a tárgyalásoknak, amelyeket az ország egyesítése felé vezető út fontos lépéseként jellemez. (MTI) Tüntetés az IM mellett Nixon „áldását” kérik? Tanaka Kakuei japán miniszterelnök a liberális demokrata párt szerdai gyűlésén felvázolta azt a három fő témát, amelyét a Nixon elnökkel csütörtö­kön Hawaiin kezdődő tár­gyalásain szóba kíván hoz­ni. Ezek a következők: 1. A két ország politikai, diplomáciai és gazdasági szerepe a világbéke fenn­tartásában; 2. Az amerikai—japán gazdasági kapcsolatok sza­bályozása ; 3. A japán—kínai kap­csolatok normalizálásával kapcsolatos japán állás­pont, valamint az Egyesült Államok Kína-politikájá­ban érvényesülő alapelvek kölcsönös tisztázása. A Reuter hírügynökség megjegyzi: a hawaii talál­kozón Tanaka Nixon ..ál­dását” fogja kérni a japán —kínai diplomáciai kap­csolatok megteremtéséhez. (Reuter) Szerdára virradó éjjel az észak-írországi Belfast­ban összetűzésre került sor három-négyszáz fiatal és a brit katonák között. A fiatalok a katolikus ne­gyedbeli Falls Road-on gyűltek össze, hogy tilta­kozzanak a torit csapatok előző éjszakai brutális fel­lépése ellen az IRA tag­jaival szemben. Ezt köve­tően a városi közlekedési vállalat két autóbuszát felgyújtották. A helyszín­re érkező brit katonákat utcakövekkel dobálták meg. A brit hadsereg szóvi­vője szerint az éjszaka fo­lyamán szórványos lövöl­dözések zavarták meg a csendet. Röviddel éjfél után Belfast északi részében bomba robbant egy autó­szalonban, és tetemes anya-; gi kárt okozott. Egy idő­sebb asszony a detoná­ciótól szívrohamot kapott és röviddel később meg­halt. A Reuter jelentése sze­rint a 18 éves Ann Walsh fodrásznő az első nő, akit tárgyalás nélkül tartanak fogva Észak-írországban. Feltehetően olyan letartóz- tatási paranccsal vették őrizetbe, amely meghatá­rozatlan időre teszi lehe­tővé fogvatartását. Amióta ez év márciusá­ban Whitelaw vette át az ügyek intézését a korábbi észak-ír kormánytól, mintegy 600 letartóztatot­tat és internáltat bocsá­tottak szabadon, de ez az ügy ismét felkorbácsolhat­ja a republikánus érzel­meket. Eredmények és ellentmondások NEW YORK George McGovern, az amerikai demokratapárt elnökjelöltje megpróbál újabb támogatókat szerez­ni a választási küzdelem előtt. A szenátor kedden a Wall Streeten, a tőkés világ pénzközpontjában is­mertette gazdaságpolitikai terveit. McGovern korábban azt javasolta, hogy minden amerikainak biztosítsák a megélhetési alapot. Ezt keddi nyilatkozatában már úgy módosította, hogy a semmilyen bevétellel sem rendelkező négytagú csa­ládok „jövedelembiztosí­tásként” évi négyezer dol­lárt kapjanak. Ennél is jelentősebb, hogy az adó­reform-tervezetben is visszalépett. Bár a de- mokratapárti elnökjelölt gazdaságpolitikai program­ja sok szempontból kidol­gozatlan és homályos volt és maradt, bizonyosnak látszik, hogy McGovern visszalépett eredeti elkép­zelésétől, amely radikáli­san megadóztatta volna a nagytőkéseket. Hasonlóképpen ellent­mondásos volt a demokra­tapárti elnökjelölt egy másik keddi nyilatkozata. Ebben bírálta Nixon viet­nami politikáját és elítél­te a Dél-Vietnamban állo­másozó amerikai csapatok létszámának újabb csök­kentését. McGovern sze­rint az újabb csapatkivo­nások „veszélyeztetik a Dél-Vietnamban maradó amerikai katonák életét”. Ehelyett — javasolta is­mét a szenátor — vala­mennyi amerikai katonát ki kell vonni Indokínából. A Pravda Peking vétójáról A szialai egyezmény szellemileg Arkagyij Maszlennyikov a Pravda szerdai számában a Kínai Népköztársaságnak azt az eljárását kommen­tálja, amely a Bengáli Né­pi Köztársaság előtt elzár­ta az ENSZ-hez vezető utat. A cikkíró megállapítja, hogy a Biztonsági Tanács­ban lezajlott szavazás is­mét bebizonyította: Peking teljesen közömbös a felsza­badulásukért küzdő népek érdekeivel szemben, noha a Kínai Népköztársaság ve­zetői a gyengék és az el­nyomottak „védelmezőinek” A bonni kormány a nyá­ri szabadságok utáni első — július 9-i — kabinetülé­sén foglalkozott érdemben a finn kormánynak a dip­lomáciai kapcsolatok hely­reállítását sürgető indítvá­nyával. Ahlers kormány- szóvivő az említett kabinet­ülés utáni nyilatkozatában, kérdésekre válaszolva kije­lentette: Bonn tudomásul veszi a Finnország és az NDK között e témában már megindult előkészítő tár­gyalásokat, reméli azonban hogy a két német állam kap­csolatainak rendezése előtt nem kerül ■ sor az NDK el­ismerésére. Ez az álláspont kétségtelenül az NDK dip­lomáciai elismerésének a folyamatát szeretné lassí­tani, ugyanakkor hűen tük­rözi az erőviszonyok ala­kulását. Mindnyájan jól emlék­szünk még azokra az évek­re, amikor az NDK, nem­zetközi kapcsolatainak épí­tése közben — különösen a tőkés világban — pnlndun- talan a Hallstein-doktrina szinte áthatolhatatlan fa­lába ütközött. Azután ami­lyen mértékben erősödött a köntösében tetszelegnek, s az utóbbi időben mindin­kább igényt tartanak a fej­lődő államok önkényes ve­zetői szerepére. A Bengáli Népi Köztár­saság függetlensége olyan történelmi tény, amelyet nemcsak a bengáli felsza­badító mozgalom győzelme bizonyít, hanem az is, hogy a világ államainak túlnyo­mó többsége, közte a Biz­tonsági Tanács öt állandó tagja közül négy, diplomá­ciai kapcsolatot létesített a fiatal, fejlődő országgal. A fegyveres konfliktus megszűnése és a független Bengáli Népi Köztársaság megalakulása a hindusztá- ni félszigeten lehetővé tet­te az itt élő népek számá­ra, hogy a szembenállás helyett a jószomszédságot és a kölcsönösen előnyös együttműködést válasszák. Nyilvánvalóan ez a pers­pektíva nem tetszik a pe­kingi vezetőknek, s ezért zavarják továbbra is az it­teni helyzet normalizálódá­sát. (TASZSZ) Szvaran Szingh indiai külügyminiszter szerdán tájékoztatta a parlamentet az Uj-Delhiben véget ért magas szintű indiai—pa­kisztáni tárgyalások ered­ményeiről. Ennek kapcsán elmon­dotta: India közölte Pa­kisztán képviselőivel, hogy a Bengáli Népi Köztársa­ság közreműködése és hoz­zájárulása nélkül nem ren­dezhető a 91 000 pakisztáni hadifogoly és polgári inter­nált hazatérésének kérdése. India az ötnapos tárgya­lásokon nyomatékosan fel­hívta a pakisztáni küldött­ség figyelmét arra, hogy a Bengáli Népi Köztársaság elismerésének elodázása késleltetné a július 3-i szimlai egyezményben rög­zített összes célkitűzések megvalósítását is. Remé­nyét fejezte ki, hogy Pa­kisztán nem halogatja to­vábra is „a szubkontinen- sen fennálló helyzet reali­tásainak elismerését”. Egyébként az új-delhi tárgyalásokon részt vett pakisztáni delegáció egyik vezetője kedden a küldött­ség hazautazása előtt új­ságírók előtt azt erősítget- te, hogy Zulfikar Ali Bhut­to pakisztáni köztársasági elnök nem ellenzi a fiatal bengáliai állam elismeré­sét de — megfogalmazása szerint — „ehhez idő kell) mert a kérdés kissé ké­nyes”. (AP) • Csiao Kuan-hua a Kínai Népköztársaság külügymi­niszter-helyettese Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni köz- társasági elnökkel és a pa­kisztáni kormány más ve­zetőivel tartott kétnapos tárgyalásainak befejeztével szerdán elutazott Rawal- pindiből. Godher és az „ázsiaiak <€ LONDON Joseph Godber brit Jíül- ügyminiszter-helyettes szer­dán Londonból Genfbe re­pült, hogy Szadruddin Aga Khan-nal, az ENSZ mene­kültügyi főbiztosával ta­lálkozzék. Godber Géniből Bécsbe utazott, ahol Wald- heimmel- az ENSZ főtitká­rával folytat megbeszélé­seket. Mindkét találkozó témája az Ugandában kite­Finn-NDK tárgyalások A bonni kormány tudomásul veszi szocialista tábor, és vele együtt az NDK pozíciója a nemzetközi küzdőtéren, úgy omlott össze az akkori bon­ni politikusok szerint töké­letesnek tűnő sánc. Kétségtelenül a Hallstein- doktrina csőd jét akarta pa­lástolni a szelidebb válto­zatú, de lényegében azonos célú, az NDK nemzetközi elismerését késleltető Scheel-doktrina. De az új név, a régi felfogás új kön­tösbe öltöztetése sem segít­hetett a bonni külpolitiku- sok helyzetén. A szocialista társadalmat építő, követke­zetes békepolitikát folytató demokratikus német álla­mot egymás után ismerték el a különböző társadalmi berendezkedésű országok. Ma már 31 diplomáciai misszió működik az NDK fővárosában, és július 10-én jelentkezett a 32., a Finn Köztársaság. Kekkonen köztársasági elnök már a múlt év szep­temberi nyilatkozatában be­jelentette: országa kész rendezni kapcsolatait mind­két német állammal. Az NDK kormánya azonnal pozitívan reagált e beje­lentésre, míg Bonn, a pressziótól sem riadva visz- sza, mindent elkövetett, hogy a tárgyalásokra egy­általán ne, vagy csak ké­sőbb kerüljön sor. A bonni diplomaták az­zal érveltek, hogy az NDK elismerése Finnország ré­széről megzavarná a két né­met állam között folyamat­ban levő tárgyalásokat, végső soron a Szövetségi Köztársaság keleti politi­kájának ártana. Helsinki­ben ugyan nem fogadták el ezt az egyébként nagyon is átlátszó érvelést, bizonyos türelmi időt mégis ildo­mosnak tartottak beiktatni. A türelmi idő azonban le­járt. Július 10-én Sorsa ak­kori külügyminiszter ma­gához kérette mindkét né­met állam Helsinkiben mű­ködő missziójának vezető­jét. Közölte velük, hogy kormánya elérkezettnek látja az időt a kapcsolatok rendezéséről folyó tárgya­lások megindítására. Helsinkiben — és most hétfőtől Berlinben — azóta már ismételten tárgyalóasz­talhoz ültek az NDK és Finnország nagyköveti ran­gú megbízottai, hogy előké­szítsék a későbbi, maga­sabb szintű tárgyalásokat. A jelek szerint az előzetes megbeszélések jól halad­nak. Bonnban viszont egy tel­jes hónapig latolgatták, mi­ként lehetne kitérni az újabb finn ajánlat elől. A július 10-i finn javaslatra csak az augusztus 9-i kabi­netülés után adtak hivata­losan választ. Abban tu­lajdonképpen a finn-- NSZK tárgyalások elodá­zására tettek kísérletet. Nyugatnémet részről ugyan­lepítésre ítélt „ázsiaiak” sorsa. A DPA szerint az ENSZ-ben úgy vélik, a Godber—Waldheim talál­kozó az első jelzése annak, hogy Nagy-Britannia a vi­lágszervezetet valamilyen formában be kívánja kap­csolni az ,,ázsiaiak” sorsá­nak alakításába. Waldheim egyébként szabadságát tölti Ausztriá­ban. (Reuter) is arra számítanak, hogy ha az NSZK elhúzza a már régóta esedékes tár­gyalások megkezdését, az­zal az NDK finn részről történő elismerését is el­odázhatja. Ez utóbbitól azért is tartanak Bonnban, mert a finn példa ragadós lehet, és a nyugati világ­ban, de Ázsiában is meg­gyorsíthatja az NDK elis­merésének a folyamatát. Bonn ezúttal mégis jobb­nak látta tartózkodni a szankciókkal való szokásos fenyegetőzéstől, és új takti­kát alkalmazva, megpró­bálja elodázni az elkerül­hetetlent. A bonni magatartás és érvelés tarthatatlansága nyilvánvaló. Ha ugyanis a Német Demokratikus Köz­társaság nemzetközi hely­zete az elismerések nyo­mán tovább szilárdul, az­zal a béke európai pozíciói is erősödnek. Márpedig Bonnban következetesen azt hangoztatják, hogy az úgynevezett keleti politika az európai problémák bé­kés rendezését szolgálja. K, A.

Next

/
Thumbnails
Contents