Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-29 / 203. szám
Huszonnégy éve gazdálkodik a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet Megyénk, de talán az ország legrégebbi közös gazdaságai közé tartozik a bácsalmási Petőfi Tsz most ősszel lesz huszonnégy éve, hogy tizenegy falubeli parasztember elhatározta: megpróbálják közösen, felhagynak az egyéni gazdálkodással. Szorgos kezük mellett mindössze egy pár ló állt rendelkezésükre a hetven hold megműveléséhez. Így azután nem lehet csodálkozni azon, hogy az első esztendőről vajmi keveset lehet mesélni. Két évvel később ugrásszerű fejlődés történt, de mint később látni fogjuk, a mennyiségi változást nem követte megfelelő minőségi fejlődés. Sőt. A bácsalmási Kossuth és a bácsszőlősi 5 Éves Terv Termelőszövetkezettel egyesülve 1950-ben tagjaik száma 500-ra. a földterületük pedig 2 ezer 200 holdra növekedett. A nagy gazdaság munkájához nem voltak meg az előfeltételek, s szinte magától értetődő volt, hogy a tagok nem találták meg a számításukat, a földek műveletlenül maradtak, mert művelőik elvándoroltak. Minisztériumi engedéllyel 1952-ben a három termelőszövetkezet ismét külön kezdett gazdálkodni. A Petőfi az Egyesülésből megnövekedve került ki, tagjainak száma már 32 volt, földje 660 holdra nőtt, s állatállományukat ekkor már 12 ló, 20 tehén és 25 koca képezte. Üj vezetőséRészlet a tsz-lakótelepről. Az 1959-es esztendőben már nem ismerték ezt a fogalmat. A jó példa ragadós, a jó eredmények ismét sokakat behoztak a közösbe. 1959 őszén már ismét 2 ezer 200 holdas volt a gazdaság és négyszázan mondhatták magukat a Petőfi Tsz tagjának. Még egy fontos állomásról meg kell emlékezni, arról, amikor 1962. január elsején egyesültek a helybeli Aranykalász Termelő- szövetkezettel. földjük 4 ezer 160 holdra, tagjaik száma pedig 650-re növekedett. Ekkor már ott pöfögött a földeken két Hoffer- traktor, és az egyesülő 7 . . y ■ ■ Í:íÍ - <■ :; % ; • • , " ■ ?. z ,K'* Tíz éve határozták el, s azóta évente a különböző körülményektől függően 700—800 holdon termelnek séggel kellett számolniuk. Mindezek ellenére augusztus 11-én befejezték az idei aratást. A közös gazdaság vezetői már egy évtizeddel ezelőtt elhatározták, hogy a lehető legnagyobb gondot fordítják a gépesítésre, s mindent elkövetnek a nehéz fizikai munka kiküszöböléséért, és az esetleges munkaerőhiány pótlásáért. Jól számítottak, mert ma már a növénytermesztésben mindössKe 30—40-en dolgoznak, s azokat a munkákat végzik, amelyeket még nem lehet gépesíteni. A huszonnégy évvel ezelőtt két ló helyett, most okos gépek seregét irányítják a munkában jól képzett emberek. Csak néhány számot említsünk: 25 traktor, közöttük két lánctalpas, 22 pótkocsi, 4 gabonahogy a közös gazdaságnak igen jó a kapcsolata a helybeli állami gazdasággal. Évek óta szükség szerint segítik egymást, tavaly pél. dául a tsz kombájnjai „látogattak” az állami gazdaság földjeire, az idén pedig az utolsó holdak betakarításánál az állami gazdaságok kombájnjai „adták vissza a látogatást.” Említettük, hogy még nem készült el teljesen a kombájnszérű. A tsz nedves bú. zájáböl 728 mázsát szárítottak meg az állami gazdaságban. A termelőszövetkezet területén még igen sok a sző- lőpareella, s ezek között összesen mintegy 100 hold- nyi területen rozsot termelnek. Eltelik még néhány év, mire ezek a szőlők kipusztulnak a helyükön nagyüzemi táblát leKészlet a gondosan művelt nagyüzemi szőlőtáblából. búzát. Kezdetben San Pas- tore búzát termeltek, de ennek termésátlaga nem érte el a kívánt szintet. A Bezosztája fajták bevezetése óta holdanként egyre több búzájuk terem. Míg e fajta bevezetésének évében, 1964-ben 14—15 mázsa volt az átlag, addig ebben az esztendőben 766 holdon elérték a 19—20 mázsát holdanként. Az idei aratással kapcsolatban meg kell jegyezni azt, hogy a szeszélyes időjárás ebben a gazdaságban is komoly károkat okozott. Az esőzés kezdetén még 220 hold búza lábon állt, s mire egy hónap múlva hozzáláthattak a betakarításhoz, már holdanként 3—4 mázsa veszteés egy kukoricakombájn, 4 nagy teljesítményű vetőgép, 4 műtrágyaszóró, 6 silózásra is alkalmas szerves. trágyaszóró, 4 bálázógép, és ki tudná az összesét felsorolni, A termelés gépesítését jelenti különben az a 2 millió forintos beruházással épülő 1000 négyzetméteres kombájnszérű, amely ugyancsak október elsejére készül el teljesen, de már használatba vették. Van itt ugyanis egy nagy teljesítményű, olajtüzelésű szárítóberendezés, amely a teljes üzembehelyezés után óránként 10 tonna gabonát képes majd megszárítani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hét majd kialakítani, s itt is meg lehet kezdeni más, gazdaságosabb növény termesztését. Takarmánybúzájuk 300 holdon 21 mázsás átlagot hozott, ennek ellenére ezt a területet mintegy hetven holddal csökkentik a kenyérgabona javára. Kiszámították, gazdaságosabb a kenyérgabona termesztése. Tíz évvel ezelőtti határozat értelmében 630—850 holdon termelnek kukoricát. Négy évvel ezelőtt kezdődött meg két jugoszláv csőtörővei a gépesítés, tavaly pedig már sikerült teljesen megszüntetni a kézi munkát. Szemen- kénti vetőgéppel juttatják földbe a magot, vegyszeres gyomirtás helyettesíti a kapálást, a csőtörők és a kombájn elvégzik a termés betakarítását. Tavaly kedvezőtlen időjárás volt, 21 mázsás átlagot értek el, de ez idén 27—30 mázsára számítanak. Az utóbbi években jelentősen növelték a kender területét, az idén 150 hold termését takarítják be két saját aratógéppel. Ezzel a fontos ipari növénnyel most érdekes kísérleteket is végeznek a Szegedi Kendergyárral együtt. Tíz holdon új fajtát, sárgaszárú kendert vetettek és helikopterrel vegyszeres lomb- talanítással próbálkoznak. Ha ez és a teljes gépesítés megoldása sikerül, kenderterületüket duplájára növelnék. A becslések szerint a tervezett 47 mázsa helyett elérik az 50 mázsás termést az idén és akkor mintegy másfél millió lesz az árbevétel kenderből, 100 ezer forinttal több a tervezettnél. A munkaerőhiány miatt mindössze negyven holdon termelnek cukorrépát és áz idén öntözés nélkül 250 mázsás átlagtermésre számítanak. A 150 hold káposztarepcéjük és a 100 hold olajlen az idén az időjárás miatt nem sikerült. Jól fejlett. borjakat gondoznak a tágas nevelőben. A szarvasmarhatelep korszerű istállói. get választottak, de, sajnos, ekkor sem következett be a nehezen várt minőségi változás. Két év alatt négy elnök próbálta rendbehozni a közös „szénáját”, de egyiknek sem sikerült. Ekkor — 1955 augusztusában — a községi tanács elnökét kérték fel elnöknek. Elvállalta, szeptember elsején elfoglalta új beosztását — és itt gyorsan hozzá kell tenni, hogy még ma is ő az elnök — majd megkezdődött egy újabb fellendülési időszak. Az 1600 holdon 200-an dolgoztak, megszűnt a mérleghiány, sőt már 23 forintot tudtak fizetni egy munkaegységre, Nos, ekkor újabb baj történt, az ellenforradalom zilálta szét a gazdaságot. Az újak sorra kiléptek, de az „öregek” a szövetkezeti mozgalom, a közös gazdálkodás hívei — Egri Lajos- né, Konkoly Péter, id. Árpád István és a többiek — megvédtek a gazdaság magját. Harmincán maradtak, s földjük ismét 660 holdra apadt. Nem csoda, ha a földeken betakarítat- lan, elpusztult kukorica, cukorrépa és más növény miatt 1956 után súlyos mérleghiány sújtotta a kicsiny, de szilárd kollektívát. Aranykalász két UE—28-as traktort is hozott. Volt már akkor 100 lovuk, 50 tehenük, 100 kocájuk és kereken 300 birka harapta legelőiken a sovány füvet. A Petőfi Termelőszövetkezetben töretlen fejlődés kezdődött. Az egy évtized alatt természetesen sok változás történt, átszervezték a növénytermelést, profilírozták az állattenyésztést, gépeket vásároltak, istállókat, egyéb épületeket építettek. De, lássuk sorjában, számoljunk be néhány fontosabb mozzanatról, s természetesen azok eredményeiről is. I növénytermesztés Tíz évvel ezelőtt még nem mindig előzték meg a termelést fontos, mindenre kiterjedő gazdaságossági számítások. A növénytermesztés sem volt „profilírozva”, s ezt bizonyítja az is, hogy akkor összesen 30 féle növényt műveltek, illetve takarították be a termést. Nem is tartjuk szükségesnek felsorolni, hogy ma már mivel nem foglalkoznak. mert enné! sokkal könnyebb azok eredményeinek ismertetése, melyek a növénytermesztés „gerincét” képezik.
