Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

Kétéves az iparszerű kukoricatermesztés Épül a Duna—Tisza közének legnagyobb hizlaldája Az NDK-gyártmányú, E—512. típusú gabonakombájn. Tizenhét ilyen nagy telje­sítményű, Braud-adapterrel felszerelt gép segíti a kukoricabetakarítást. A hibridüzem. A Baján felépült Lökért sori családi házak. 93 lakásba költöztek be az állami gaz­daság dolgozók Óránként 2500 palackot töltenek meg a vaskáti bor- kombinátban a gazdaság kiváló boraival szovjet meg­rendelésre. * A korszerűsödés utján a Bajai Állami Gazdaság A több száz kilométeres sebességgel suhanó gép­madárnak is hosszú percekbe telik, amíg átrepülheti a haragoszöld kukoricatengert, a baracktól, almától pirosló gyümölcsösöket és a támberendezések szabá­lyosan ismétlődő betonoszlopsoraival díszített szőlő- ültetvényeket. Aki terepjáró gépkocsira száll, hogy azzal keresse jel ennek a mezőgazdasági nagyüzemnek egymástól távol fekvő kerületeit, akár egy egész napot eltplt- het ezzel az utazással. Mégis csupán arra jut ideje, hogy egy-egy futó pillantást vethessen az ott dolgozó emberekre, gépekre. Huszonnyolc és fél ezer holdjával (16 387 hektár) Bács-Kiskun megye legnagyobb kiterjedésű állami gazdasága a bajai. Megművelt szántóit, ültetvényeit a bácskai tájkörzet járási székhelyének és hat köz­ségének határában lehet megtalálni. Kertészetei, szán­tóföldjei, rétjei azonban átnyúlnak a Duna gátjaival védett Mohácsi-szigetre, a szomszédos Baranya me­gyébe is.. Természeti adottságai igen változatosak. E nagy kiterjedésű üzemben akad humuszban gazdag talaj, savanyúfüzet termő, 'vízjárta rét és olyan sivó homok, amelyet az elmúlt évtizedben kezdtek megszelídíteni nagy költséggel és még nagyobb emberi leleményes­séggel, szorgalommal. vetőmagvakon. Érdekessé­ge, hogy lényegében ugyan­azokkal a gépekkel és ve­tőmagvakkal dolgoznak, mint korábban, de egysé­ges rendszerbe foglalva. rendszerhez csatlakozott termelőszövetkezetekben. Míg az állami gazdaságban a második esztendei ta­pasztalatot összegezhetik a betakarítás után, a környé­két a takarmányozás teszi ki, érthetőbbé válik a szán­dék. Lényeges, hogy az a tapasztalat, amely immár második éve halmozódik, s amelynek előzménye egy az NSZK-ban. Minden esz­tendőben tekintélyes meny- nyiségű fémzárolt vetőmag hagyja el a bácsbokodi hib­ridüzemet, ahol nagy szak­mai gyakorlattal és tapasz­talattal rendelkező embe­rek dolgoznak. A kerület­ben működő úgynevezett gépes brigád az átlagon fe­lül nyújtott, sokrétű telje­sítménye alapján érdemel­te ki a szocialista címet. A megyei és az országos sajtó több alkalommal be­számolt a bajai sertéskom- binát építéséről, amelynek kivitelezője a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Ez a munka jól példázza, hogy a beruházó és a ki­vitelező közötti gyakori véleménycsere, egy a c unu- ködés milyen hasznos. A negyvenezer férőhelyes, s teljes elkészülte után éven­te nyolcvan—százezer hí­zott sertést kibocsátó, Ag- rokomplex rendszerű telep építése a terv szerint fo­lyik. Az eddigi műszaki át­adások mindig az ütem­tervben meghatározott idő­pontban zajlottak le. Az építéssel párhuzamo­san a sertéskombinát be­telepítése folyamatosan tör­ténik a gazdaságban kite­nyésztett húshibrid fajtá­val. Erről ismét érdemes bővebben szólni. A gondos tenyésztő, nemesítő munka már korábban megkezdő­dött. Az volt a célja, hogy az újonnan üzembe helye­zendő hizlaldából a piaci igényeknek megfelelő, ki­mondottan húsjellegű vá­gósertéseket tudjon a gaz­daság elszállítani. A te­nyésztők magyar fehérhús­sertést kereszteztek svéd lapály fajtával, s így ala­kult ki a kiváló hízóalap­anyag. Tenyésztési prog­ramjukban több fajtából előállított hibrid szerepel, amely most van elfogadás alatt. Ezzel mindössze 3,90 —3,95 kilogramm takar­mányt kell megetetni ahhoz, hogy egy kilogramm hús­gyarapodást elérjenek. Ma már ott tart a gazdaság, hogy a tenyésztés és a hiz­lalás jelenlegi ütemét meg­haladja a bajai hibrid irán­ti kereslet. Korábban már szóltunk a táptakarmány-gyártás- ról, amelynek egyedi re­ceptjeit a Phylaxia Válla­lattal történt megállapodás Háromezer ember máso­dik otthona ez a gazdaság. De ha a munkacsúcsok idő­szaki dolgozóit e nagy kö­zösség részének tekintjük — mért ne, hiszen számo­sán évek óta rendszeresen ott töltenek néhány hetet vagy hónapot —, akkor négyezer, négy és fél ezer személynek teremt munka- lehetőséget az üzem. Elég, ha megemlítjük, hogy ta­vasszal, amikor a szőlőül­tetvényekben a metszés van soron, négyszáz, ötszáz, a gyümölcsszedés idején pe­dig kétszázötven munka- vállalóval több indul reg­gelenként a kerületekbe. Igen sok időszaki dolgo­zót foglalkoztat a kukorica- vetőmag-termesztés, vagy a szőlőszüret. Mindkettő fe­lelősséggel járó, lelkiisme­retes szakértelmet kívánó munkaterület. A kukorica hibridvetőmag előállításá­nál például rendkívül szi­gorúak a feltételek. Elég, ha a kukorica címerezők egyetlen, eltávolításra kije­lölt címert visszahagynak a növények sorában, a ve­tőmagtermő tábla összes termését csupán szokvány­minőségű kukoricaként le­het értékesíteni. E hatalmas üzem terme­lésének megszervezése nem csekély feladat. Ennek né­hány mozzanatáról, de kü­lönösképpen a gazdaság­ban dolgozó háromezer em­ber munkájának eredmé­nyeiről, az egyén és a kö­zösség előrehaladásáról lesz szó a következőkben. Ennek az írásnak a címe arra utal, hogy a Bajai Ál­lami Gazdaság korszerűsö­dik. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy ez állandó fo­lyamat, amely az üzem kö­zéptávú tervén, néhány vo­natkozásban azonban a népgazdaság hosszabb tá­vú tervén alapszik. Ami­kor a kormány annak ide­jén meghirdette a húsprog­ramot, s az állattenyész­tési ágazaton belül a ba­romfi-, illetve a sertéste­nyésztés és hizlalás fejlesz­tését helyezte előtérbe, a Bajai Állami Gazdaságban a kukoricatermesztés fel­lendítését jelölték meg az egyik legfőbb ágazati fel­adatként. A gazdaság szak­emberei és a Bács-Kiskun megyei állami gazdaságok szakszolgálati állomása, példásan együttműködve, kidolgozták a bajai kuko­ricatermesztési rendszert Vajon mi ösztönözte őket erre A megoldásra váró feladat nagyszerűségén túl például az a körülmény, hogy a Bácska mindig ha­gyományos kukoricater­mesztő és állattenyésztő körzet volt. A kukoricater­mesztés járási átlaga azon­ban nem haladta meg a holdankénti húsz, huszon­két mázsát. Javítani kell a termésátlagokat — így fog­lalt állást az üzemi pártbi­zottság. A húsprogram vég­rehajtásának keretében ugyanis biztonságos alapok­ra kell helyezni az abrak- takarmány-termesztést és -ellátást. Ennek eszköze a bajai zárt rendszerű ku­koricatermesztés. Techno­lógiája nem azonos a gép­rendszerrel, hiszen sikeres alkalmazása függ az agro­technikai, a növényvédel­mi, a tápanyag-gazdálkodá­si fegyelemtől, a szakérte­lemtől, a pontosságtól, a műszaki felkészültségtől. A termesztési rendszer a szo­cialista országokból besze­rezhető erő- és munkagé­peken, eszközökön alapul, valamint az itthon megvá­sárolható kukoricahibrid­Mindezek eredménye már az első esztendőben meg­mutatkozott, mert holdan­ként harmincmázsás átlag­termést takarítottak be. 1975-re azonban 40 mázsa fölé emelik. ző szövetkezetekben most még az első esztendeit. Egy tény, hogy az a cél- megjelölés, amely a gaz­daság állatállományát a sa­ját termesztésű kukoricá­ból saját keverésű takar­évtizedes előzetes munka, közkinccsé váljék egész Bács-Kiskun megyében. Még annyit érdemes meg­említeni, hogy a matéházi és a garai, tehát a két ku­koricatermesztésre szakosí­tott kerületben a hatezer hektár kukoricát nyolcvan­öt dolgozóból álló munka- szervezet termeszti, közü­lük is mintegy hatvan sze­rnél}-nek a termelőmunká­jától, s annak minőségétől függ az eredmény. Jövedelmező ágazata az állami gazdaságnak a bács­bokodi kerületben működő kukoricahibrid-üzem. A Magyar Tudományos Aka­démia martonvásári kutató- intézetével együttműködve két-, három- és négyvona­las hibridvetőmagvakat ál­lítanak hazai termesztésre és exportra. Évek óta foly­tat az üzem úgynevezett céltermelést is, a különböző vetőmagvak elszaporítására határon túli cégek megbí­zásából. Voltak már ilyen partnerei az állami gazda­ságnak az Egyesült Álla­mokban, a Német Demok­ratikus Köztársaságban és Az idei tervek az állami gazdaság földjén holdan­ként 35, hektáronként 61 mázsás átlag elérését jelöl­ték meg. Ennek elsődleges feltétele a megfelelő tő­szám, és a tőszám egyenle­tessége. Nos, az eddigi el­lenőrzések a követelmények teljesítését igazolják a zárt rendszerben termesztett ku­koricának csaknem egész területén. Bizonyos fokú eltérés tapasztalható a zárt mánytáppal szándékozik ellátni, megalapozottnak tekinthető. A bajai kuko­ricatermesztési módszer hasznát nemcsak a gazda­ság, hanem az eljárást al­kalmazó szövetkezetek, társgazdaságok is élvezik. Így valósul meg a tökéle­tes együttműködés, a pél­dás termelési kooperáció a mezőgazdaság különböző szektorai között. Az állami gazdaságban egyébként nemcsak erre a területre korlátozódik a zárt rendszer kialakítása. Mondhatnánk úgy is, hogy alig van olyan ágazat, ame­lyikben hasonló jellegű te­vékenységet ne lehetne ta­pasztalni. A következő lé­pés a kertészeti ágazat, va­lamint a lucerna- és takar- mánytermesztés géprend­szerének kialakítása lesz. Ez a munka azonban to­vábbi céltudatos kutatást, em utolsósorban a szelle­mi erőtartalékok gyümöl­csözőbb feltárását igényli. Elég nagy terjedelemben foglalkoztunk eddig a bajai ukoricatermesztési rend- :er jelentőségével. De ha figyelembe vesszük, hogy az állattartás költségeinek általábfn hetven százaié-

Next

/
Thumbnails
Contents