Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-26 / 201. szám
4 oldal 1972. augusztus 26, szombat Óvodák társadalmi összefogásból Hazánkban a 3—6 éves gyerekek 59 százalékát tudjuk elhelyezni óvodában. Mégsem lehetünk elégedettek, mert országosan csaknem 40 ezer felvételi kérelmet nem sikerült teljesíteni. Ha ezt az óvodaigényt az idén ki akarnánk elégíteni, az 1,8 milliárd forint beruházást tenne szükségessé, s ez annyi, mint az egész általános iskolai oktatásügy félévi költségvetése! Ilyen összeget csak folyamatosan, társadalmi összefogással lehet előteremteni. De lehet! Bebizonyosodott, hogy nemcsak az új óvodaépítkezéssel, hanem átalakításokkal, bővítéssel is lehet segíteni a gondokon. ' Monoron, a Rákóczi-tele- pen 3 millió 120 ezer forintból készül el egy százférőhelyes óvoda, de ebből az összegből mindössze 300 ezer forint állt a tanács rendelkezésére a községfejlesztési alapból. A tanács vezetői sorbajártak valamennyi tsz-t, vállalatot, iskolát és Monor lakosságát is megnyerték az óvodaépítésnek. Így teremtették elő a szükséges pénzt. Az Új Élet Tsz földjére szülők százai mentek társadalmi munkában dolgozni, s az így megkeresett forintokból cement, tégla és faanyag lett. A gimnazisták a men- dei téglagyárban vállaltak munkát, s fizetségül téglát kértek. A monori tanácselnök a közigazgatásban dolgozó tisztviselőkkel együtt reggel 6-tól 9-ig jó néhány alkalommal az óvoda alapjait ásta. Monoron ilyen összefogásra még nem volt példa. Ham egyedülálló azonban a monori eset. Zalaegerszegen 10 milliót ajánlottak fel a város üzemei és intézményei és társadalmi munkára vállalkoztak a szocialista brigádok tagjai. Né£y óvoda épül a városban ennek köszönhetően. A televízió „Hét” című műsorában lát- hatuk és hallhattuk a nyíregyháziak összefogását, ahol közteherviseléssel, az üzemek és intézmények részvételével megoldódott a Áz oroszlán télen A király — lévén karácsony, a szeretet szent ünnepe ország- és világszerte — kegyes e napon. Adva az illemre, II. Henrik, Anglia uralkodója kiengedi az immár tíz esztendeje börtönként szolgáló kolostorfalak közül kedves feleségét, Eleanort, hogy az ünnepségek időtartamára, nemesek és közren- dűek előtt, a királyi család „harmóniája” tökéletesnek tűnjön. cegnőnek a kezét? ... „Az oroszlán télen” a legjobb értelemben vett szórakoztató alkotás. Az, hogy a film egy nagysikerű színdarabból készült, ez már az eddigiek nyomán is sejthető. James Goldman vibráló szellemességgel és kitűnő szerkesztéssel megírt szín játéka így nem is csoda, hogy jó nyersanyagnak mutatkozott Anthony Harvey rendező kezében, aki azonban A király szeretett fiát „oktatgatja” Egyúttal vendégül látja udvarában Csinos és fiatal szeretőjét, három felnőtt fiát és a kíváncsi természetű francia királyt. És mivel a szent ünnepeket megelőzően már szóbake- rült a terv, hogy átadja valamelyik gyermekének a hosszú háborús évtizedek után terhessé vált koronáját, a cselszövések bonyolult szálai a vendégek megérkezése nyomán pillanatok alatt összegubancolják a szereplők egymás iránti érzelmeit. Ki lesz az utódja Henriknek?... •— ez a kérdés mozgatja a gyilkos indulatú ellentéteket. A harcias Richard, a királynő kedvence — a hideg és számító Geoffrey — vagy pedig az uralkodónak kedves, legkisebb fiú, John követi a trónon a nagyhírű királyt, kapja örökül az országot és vele Henrik '■íeretőjének, Alais hernem igyekezett a dráma sodró* lendülete, a dialógusok sajátos és több rétegű humora helyett valami „filmszerűbbet” kitalálni. Inkább átengedi a játékot nagyszerű színészeinek, elsősorban Katherine Hepburnnek és Peter O’Toole-nak, és ők valóban életre keltik a XII. századi Anglia vonzásoktól és taszításoktól oly feszített királyi udvarának szereplőit. Persze ez az „életrekeltés” jellegzetesen huszadik századi gondolatok jegyében születik, a kosztümök „modern” embereket takarnak, mai érzésvilággal, melyet az azóta sem múlandó hatalomvágy hitelesít. De e kettősségért valószínűleg nem haragszik senki, hiszen kitűnően szórakozott a vetítés alatt. Pavlovits Miklós gyerekek óvodai elhelyezése, s ma már egyetlen édesanyát sem utasítanak el férőhely hiányában. A ceglédi tanács nemrég egy megszűnt irodaépületre mondta ki, hogy óvoda lesz belőle, és már 60 óvodásgyerek tölti ott napjait. A város tizenegyedik óvodája közadakozásból nyílt itt meg; ki szőnyeget, ki ajtót, ki takarót adott az új gyermekintézményhez, ki pedig a legfontosabbra, az átalakításhoz szükséges munkák elvégzésére vállalkozott. Ne felejtsük el, ma még 40 ezer óvadáskorú gyermek van „kapukon kívül”: köztük Budapesten 8000 édesanya várja reménykedve, hogy a lakótelepeken is zöld utat nyerjen végre az óvodaépítés. A negyedik ötéves terv 51 ezer óvodai, hely létesítését írja elő,. s ebből 16 600-nak az új lakótelepeken kellene megépülnie. A tervidőszak első évében azonban csak az előirányzatnak 10 (!) százaléka épült fel. Jogos tehát a kérdés, mi lesz veled emberke, ha az állami ipar nem szedi össze magát, s ha a kisgyermekek ügye ilyen hátrányt szenved? A Férfi Fehérneműgyárba a gyermek- gondozási segély leteltével a fiatal munkásnők 60 százaléka nem tért vissza. A Debreceni Ruhagyárba 128 dolgozó közül a 3 év letelte után 29 azonnal kilépett. Az ország községeinek túlnyomó többségében ma még nincs se bölcsőde, se óvoda, s az asszonyok napközben úgy dolgoznak a tsz-ekben. a határban, hogy gyermekeik minden felügyelet nélkül, egyedül tartózkodnak a házban. Ha valamire, akkor az óvodaépítésre igazán érvényes: Kétszer ad, aki gyorsan ad! k. é. Másfél hónap alatt Ezerötszáz liter tilosán főzött pálinka A Vám- és Pénzügyőrség dolgozói a lakosság, valamint a társadalmi szervek bejelentései alapján az elmúlt másfél hónap alatt ötvenöt, főleg a szőlős vidékeken működő illegális szeszfőzdét lepleztek le. A vizsgálatok, ellenőrzések során 38 pálinkafőző készüléket, 1500 liter pálinkát foglaltak le, s öt személy ellen büntető eljárást is indítottak adócsalás miatt. Ezek a rajtavesztett pálinkafőzők nem kevesebb, mint 120 ezer forinttal rövidítették vagy veszélyeztették a megállapított adó összegét. A Vám- és Pénzügyőrség beosztottjai éjt nappallá téve derekasan dolgoztak, s nekik | köszönhető, hogy olyan pá- 1 linkafőzőket „vontak ki a forgalomból”, akik hektoliterszám állították elő a szeszt, jelentős, meg nem engedett hasznot szerezve ezzel. Megijedt adócsalók Amikor a pénzügyőrök beállítottak Kriskó Istvánná ÁFÉSZ-boltvezető, Kiskőrös, Rákóczi út 98. szám alatti házába, az asszony meglehetősen ideges lett. A vizsgálatot végzők kérték tőle, hogy adja elő a birtokában levő pálinkafőző készüléket, illetve az eldugott pálinkát. Kriskóné a fészerhez vezette a pénzügyőröket, ahol összeszerelt állapotban ott díszelgett a berendezés, mellette egy 50, s két 20 literes műanyagkannában összesen 88 liter pálinka. Mondani sem kell, hogy a készüléket, s a kannákban levő szeszt lefoglalták, s Kriskóné ellen adócsalás bűntette miatt eljárást Indítottak. Az asszony ugyanis 6772 forint szeszadóval akarta a népgazdaságot megkárosítani. Hasonlóképpen járt Kiss János Kiskőrös, Nagyatádi utca 48. szám alatt lakó gazdálkodó is. A pénzügyKendőzetlenül Legalább ne hátráltasson, aki nem segít! — Hallói Elnézést, hogy megint alkalmatlankodom, de ki sem tudom fejezni, annyira hant... — ezzel kezdte mondanivalóját Horváth Lászlóné, a kecskeméti rendőrfalui óvoda vezető óvónője. Aztán kissé lecsillapodva elújságolta: mozgásba lendült a városrész régi piacterén társadalmi összefogással létrehozni kívánt játszótér ügye. Az óvoda utcájának építésén fáradozó társadalmi munkások a terület tereprendezéséhez hordták a földet, kilettek magukért a kommunális üzem dolgozói, tüsténkedik, szervezkedik a tanácstagjuk, Gyöngyi Lajosné, s igazán nem lehet panasztik a tár- sadami munkavállalás hiánya miatt. Mi lehet az ok ezek után az elkeseredésre? — tudakoltam, mire Horváthné ismét lesújtott hangon panaszolta: alig egy héttel azután, hogy a kommunális üzem dolgozói igazán verejtékes munkával olyan szépen rendbehozták, elegyengették a jövendő játszótér helyét, a tér újra tele van szeméttel, a rossz edényektől kezdve mindenféle hulladékkal. És feltette a kérdést: — Tessék mondani, hogyan lehetne elérni, hogy legalább ne hátráltasson, aki nem segít? Ha engem elkeserít milyen érzésük lehet munkájuk hiábavalóságának láttán a tanácsi vállalat dolgozóinak? Szó, ami szó, nagyon megértjük Horváth Lásziónét. Mert csakugyan felháborító, ha a közösségnek a szépért és jóért tett erőfeszítéseit egyes felelőtlen rendbontók lábbal tiporják. Egy tanácsot mindenképpen adhatunk: A jóért hadba szállók nagy többségben vannak. Jusson hát a figyelmükből a felelőtlen szemétlerako- dókra. És közöljék nevüket a városi tanáccsal, a szabálysértési hatósággal. Megbírságolásuk nem marad el, s ez alighanem a kedvüket szegi a rendben-1 tástól! —y — n I őrök felszólításának azon nyomban eleget tett, s előadta a 78 liter pálinkát, valamint a lepárló készüléket. Az idős férfi több mint 5800 forintnyi adócsalást követett el. Meleg volt a készülék Nem mindegyik zugpálinkafőző ijedt meg a pénzügyőröktől, legtöbbjük megpróbált valami kibúvót keresni, hogy mentesüljön a büntetéstől, a szesz lefoglalásától. Gáspár Lajos, Bocsa, II. kerület 284. szám alatti házában a pénzügyőrök a szokásos udvarias hangon kérték, adja elő a pálinkafőző készüléket. Gáspár felháborodott, s kijelentette: „Nekem nincs sem pálinkám, sem pálinkafőzőm”. Ha nincs, nincs, gondolták a pénzügyőrök, de azért körülnézünk a ház körül. Nem kellett sokat keresgélniök, ugyanis a fészerben megtalálták a 60 literes zománcozott üstöt, üstsisakkal és szeszlepárló csővel együtt, amely még meleg volt. Nem vitás, néhány órával ezelőtt még működöt a készülék. Ha már pálinkafőző berendezés van, pálinkának is kell lenni, s tovább kerestek. Aki keres, az talál és így jártak a pénzügyőrök is. Két 20 literes, s egy 55 literes műanyag kannában megtalálták a 95 liter szeszt, amelyet aznap főzött Gáspár Lajos ... Több mint 400 liter pálinka Trsztyinszki Pál foglallcokzására nézve gépkocsi- vezető, de sehol sincs alkalmazásban. Miből él vajon? Ezt is megvizsgálták a Kiskőrösi Vám- és Pénzügyőrség dolgozói, amikor ellátogattak Kiskőrösön a Tompa Mihály utca 28. szám alatti házba. A férj nem tartózkodott otthon, s a feleség megrettent az ellenőrzők láttán. Az ominózus kérdés elhangzása után a pénzügyőrök is meglepődtek egy kissé, mert ilyen „fogásra” ' ők sem számítottak. A gyümölcscefrével feltöltött, s üzemben levő lepárló készülék mellett 17 különböző űrtartalmú műanyagkannában nem kevesebb, mint 474 liter pálinka kotyogott. Amikor a jegyzőkönyv elkészült, hazaérkezett Trsztyinszki Pál is. A fiatalember, látva a kirakodóvásárt. nem tagadott. Elmondása szerint júliusban és augusztusban készítette a pálinkát, s abból egy decit sem ivott meg, az egészet szerette volna értékesíteni. Hogy ez nem sikerült, nem rajta múlott. Trsztyinszki Pál összesen 37 ezer 62 forinttal károsította meg a népgazdaságot. Az 55 eset közül mindössze ötöt tártunk olvasóink elé, ám ezekből a példákból is világosan látszik, hogy a szőlő- és gyümölcstermelő gazdák még mindig nem hagytak fel a pálinkafőzéssel, a könnyű jövedelemszerzéssel. A Vám- és Pénzügyőrség dolgozói a lakosság segítségével azonban egyre- másra leplezik le az adócsalókat, törik össze a pálinkafőző készülékeket. A pénzügyőrök munkája rendkívül bonyolult, főleg a zugpálinkafőzők leleplezésében. Ezért nem nélkülözhetik sem a lakosság, sem pedig a ’társadalmi szervek segítségét. Gémes Gábor Jó utat Misi! Utazások, élménybeszámolók Mire e sorok megjelennek, már az Indiai-óceán felett repül a Magyar Televízió világjáró stábja, közöttük Halász Mihály, a kecskeméti filmstúdió hajdani munkatársa. A tervek szerint hetven-nyolcvanezer kilométert utaznak 150 nap alatt. Olyan vidékeket is felkeresnek, ahol magyar ember még sohasem járt. A televízió nézői nevében már most köszönjük, hogy vállalták a tartós kiküldetéssel járó fáradságot. Az ő szemükkel milliók látják majd távoli tájak szépségeit, szokásait, embereit. Élményeiket megosztják a képernyő előtt ülő felnőttekkel, fiatalokkal, gyerekekkel. örülünk, hogy a „varázsdoboz” révén tágul ismereteink köre, közelebb kerül a nagyvilág. És közelebb kerülnek egymáshoz az emberek. (Most hallom, hogy Radó Gyula rendezőnek, a kecskeméti stúdió alapítójának a vezetésével hamarosan Kirgíziába indulnak magyar tévések.) Az ilyen utakon a filmesek jóval több anyagot vesznek fel, mint amennyinek bemutatására lehetőség van. Véges a műsoridő és minden sorozatnak vége szakad egyszer. Jó lenne, ha a népművelők résen lennének és mielőbb meghívnák őket élménybeszámolóra. Bizonyára tucatjával kapják majd a felkérő leveleket máshonnan is. Halász Mihály, akit Kecskeméten ma is Misiként emlegetnek ismerősei, az innen érkező invitálást feltehetően mindenképpen elfogadja. (Tudok arról, hogy szívesen elmondta volna vietnami tapasztalatait — ha hívják.) A művelődési intézmények, klubok műsorában kevés a vonzó program. Érdemes figyelni a tőlünk elszármazottak életútját és továbbra is tartani velük a kapcsolatot. Esetenkénti jelenlétük hasznos, gyümölcsöző lehet és örülnek a meghívottak is az érdeklődésnek. Halász Mihály, meg Radó Gyula és a többiek * távoli tájakon is vissza-visszagondolnak a hírős városra. Mi se feledkezzünk el róluk. w H. N.
