Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-24 / 199. szám
ma •••fyitágmozaik Papagájok elvonókúrán A sydney-i állatkert néhány papagája olyan illetlenül káromkodott, annyira ordenáré kifejezést használt, hogy külön pavilonban kellett őket elhelyezni. Az állatkert igazgatója azt reméli, hogy elvonókúrával sikerül a papagájokat leszoktatni a csúnya szavak használatáról. Jelenleg 79 papagáj van elvonókúrán. Az állatkert igazgatója arról tájékoztatta a délutáni lap munkatársát, hogy ezek a papagájok ajándékként kerültek az állatkertbe Sydney úgynevezett legjobb házaiból. Bolhák spirituszban London egyik szenzációja az a bejelentés, hogy elárverezik az 1937-ben elhunyt lord Rotschild híres gyűjteményét. Ez a gyűjtemény 380 ezer különböző — spirituszban konzervált — bolhapéldányt tartalmaz. Ahol a strucc a postás Botswana állam két — egymástól 20 kilométer távolságra fekvő — falucskája között szokatlan módon tartják fenn a postai forgalmat. A postás egy idomított strucc, amely a nyakára akasztott tarisznyában hordja a küldeményeket. Állítólag ez a világ legbiztosabb, leggyorsabb és legrendesebb postása. Vendéglő kopasz személyzettel Londonban nemrég vendéglő nyílt, melynek tulajdonosa és egész személyzete — a szakácstól a pincérekig — csupa kopasz ember. A vendéglő a sajtóban a következőképpen reklámozza magát: „Nálunk nem találsz hajszálat a levesben.” Az elvesztés tudománya Rómában nemzetközi értekezletet tartottak a talált tárgyak hivatalainak képviselői. A szakértők egybehangzóan megállapították, hogy kulcsot és pénztárcát többnyire októberben, szemüveget és ékszereket júliusban vesztenek el az emberek. A forró augusztus az a hónap, amikor a legtöbben jelentik be, hogy elvesztették a jegygyűrűjüket. Az osztrigaevés rekordere 48 perc alatt 500 osztrigát fogyasztott el Peter Ja- conelli, az angliai Scarborough polgármestere. Ezzel megdöntötte az előző rekordot (488 osztriga egy óra alatt). A bőséges étkezés után, amely 91 ezer lírába került, Jaconelli elvonult — ebédelni. — Tudod, hogy hogy mit jelent ez a jel, amit a farmer nadrágodra rajzoltál? — Persze, az „öreg“ John Len- nőn, tudod, a Beatles főnöke találta ki valamikor. A beatzenét jelenti, nem? — Mit jelent ez a jelvény, amit a nyakadban hordasz? — Az Illés együttest az oratórium, meg hippi- ség.... Ilyen és hasonló válaszokat kaptam nem egy fiataltól. Legtöbben elszé- gyellték magukat, mert ki. bújt a szög a zsákból, hogy a butaság és a lezser- ség ... na, hagyjuk eleget írtak már erről. Szóval a jelvény — immáron több mini egy évtizede — a CDN (camping for the nuclear disarmement), a nukleáris lefegyverzésért folytatott harc jelképe. Tudni kell, hogy nem szeretik látni a hatóságok a fiatalok nyakában, ruháján, vagy éppen arcára festve, olyan országokban, ahol a hatalom gyakorlásának egyetlen lehetősége az erőszak korlátlan alkalmazása. A haladó baloldalt diákmozgalmaknak, a világméretű békeharcnak — a (földgolyó a meglevő nukleáris fegyverekkel elpusztítható) — így vált ez szimbólumává. Egyik ismerősöm ezt nem hitte el. Azzal érvelt, hogy akkor miért viselik az Illésék és más hazai és külföldi pop-zenekarok tagjai is? Azért, mert a legjobb pop-zenészek nyugaton valamilyen formában kapcsolatban állnak a haladó mozgalmakkal — gondoljunk csak John Len- nonra (békedalát mindenki ismeri), vagy Bob Dy- lan-re és Illésék Angela Davisnek ajánlott oratóriumára stb. — Hát ezért. Cs. K. A FÚGA MŰVÉSZETE Ritkán kíséri nálunk egy komolyzenei felvétel megjelenését akkora érdeklődés, hogy néhány nap alatt elkapkodják a boltokból, s újabb kiadásra hónapokig kell várni. Ez történt a közelmúltban azzal a két lemezből álló kiadvánnyal, mely Bach utolsó remekművét, „A fuga művésze- té-t adta közre, a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában. Sándor Frigyes vezényletével. A Liszt Ferenc Kamara- zenekar zeneművészeti főiskolás növendékek önkéntes társulásaként jött létre, kezdetben elsősorban a vonószenekari irodalom alaposabb megismerése céljából. Ezért hívták meg vezetőjüknek Sándor Frigyes professzort, akinek több évtizedes pedagógusi-karmesteri tapasztalatai szerencsésen találkoztak a fia. talok lelkesedésével és tanulni vágyásával. Többen hasonlították már őket az „I. Musici di Roma” nevet viselő kamarazenekarhoz. De míg a világhírű olasz együttes elsősorban a barokk kor vonószenekari irodalmát tartja műsorán, a Liszt Ferenc Kamarazenekar eddigi működéséhez több XX. századi magyar és külföldi mű ősbemutatója, illetve első magyarországi előadása is fűződik. Eddigi legnagyobb vállalkozásuk azonban minden bizonnyal Bach hatalmas fugasorozatának a hanglemezfelvétele. Johann Sebastian Bach e művét ugyanis nem valamilyen meghatározott előadóegyüt- tesre írta, s a ciklus egykét darabjától eltekintve mégcsak utalást sem hagyott hátra saját elképzeléseire vonatkozóan. Komponálás közben valószínűleg nem is a megszólalás lehetősége, hanem a zenei építkezés hangzástól elvonatkoztatott belső rendje foglalkoztatta. A 19. darabból álló sorozat ugyanis egyeljen alaptéma változataira j épül, s mint ilyen, a fuga^zerkesztés kétségtelenül legmagasabb rendű összejfoglalása. A formai tökéletesség itt is, mint mindjén remekműben, elmélyült mondanivaló kifejezését szolgálja. Az előadás éppen ezért nem j tűr el semmilyen külsőségességet. Sok karmester, próbálkozott , már vele, hogy! „koncertképessé” tegye, mai hallgató számára tetszetőssé hangszerelje a művét. Sándor Frigyes együttesével a nehezebb, egyszersmind művészibb megoldást választotta, amikor a tisztán vonószenekari előadás mellett döntött. A hángzás így kevésbé színes, a zene belső feszültségeit azonban éppen ez az egységes hangzás juttatja teljesebben kifejezésre. Éídemes felhívnunk a figyelmet a sztereo felvétel technikai előnyeire. A szólamók egyensúlya és önállósága, a felépítés arányai, csakis ezen a módon bontakozhatnak ki teljes szépségükben. Körber Tivadar év a rajzasztalok között A János Vitéz és a Mézga család vidéki otthonában „... a fiatal rajzolók és a műterem vezetősége egyaránt nagy feladatok előtt állnak. De ha tehetségükhöz szorgalom is párosul, bizonyára jó foglalkozást választottak. Hiszen a stúdió előtt, mely az ország első vidéki műterme, beláthatatlan gazdagságú lehetőségek nyílnak...” „... a tízforintos pillangó távolodásával mind nagyobb vízfelület tűnik elő. Az érme ugrálva halad a vízen, majd „két forintos-libák” úsznak a képbe. Az üldöző útját felnövekvő, széttárt karú „húszforintos ember” állja el...” népszerűsítő kedves rajzfilmről kevesen tudják, hogy az ötlettől a tervezésen, a rajzokon, a kifestésen át minden alkotórésze a kecskeméti stúdióban készült. Az első idézet lapunk 1971. július 11-i számából való, a cikk az újdonsült stúdió első mukanapjáról tudósított. A második egy forgatókönyv részlete, melyet az egyéves születésnapját ünneplő kecskeméti rajzfilmstudióban olvastam. A két időpont között eltelt esztendő eredményeit jelképezi az utóbbi. Hiszen a Takarékszövetkezet a televízió reklámműsorában A műterembe látogatót tulajdonképpen ugyanaz a kép fogadja a magasra emelkedett új megyei pártós tanács székház szomszédságában szerényen meghúzódó fehér épületben, mint egy évvel ezelőtt. Rajzasztalok fölé hajló fiatalok dolgoznak elmélyül- ten munkaeszközeikkel: az ecsettel, tollal, festékekkel. Mikulás Ferenc műteremvezető megmutogatja az új szerzeményeket. Az úgynevezett trükkasztalt, amely egy felvevőgéppel kombinált különleges állványzat, ahol is a rajzokat egymásra fényképezik, a filmnegatív egyeztetésére szolgáló berendezést és az egyéb felszereléseket. Bajusz Pál, a „saját nevelés«” operatőr. Beszélgetésünk az egyéves műteremről azonban mégsem itt a „jubileumi környezetben”, hanem dr. Matolcsy György, a Pannónia Filmgyár rajz és animációs stúdiója vezetőjének dolgozószobájában zajlik le a hűvösvölgyi, fáktól övezett épületben. Ö volt ugyanis a vidéki stúdió gondolatának „atyja”, s a legnagyobb figyelemmel kíséri működésüket. — Még ma is — várakozásaink gyors beigazolódásakor nyugodtan elmondható, hogy merész dolog volt vidéken egy műtermet alapítani a semmiből, — magyarázza dr. Matolcsy. — De azoknak lett igazuk, akik azt vallották, hogy érdemes merészen álmodni. És ma már az ötlet, a terv, s ehhez aránylag hamar a hirös város neve párosult. A megyei, városi vezetők egyetértettek velünk, s megszületett a közös megállapodás az elhelyezésre. Megtaláltuk az alkalmas vezetőt és segítségével a munkatársakat. Berendeztük a kapott épületet — és július elején huszas létszámmal megindult a munka. — Ez volt a „hősi” időszak — folytatja az emlékezést Mikulás Ferenc. — Három nap munka, három nap komoly tanulás ... Kiss Bea és Gáspár Imre, két nagy gyakorlatú rajzoló vezette be a szakma titkaiba a fiatalokat, akik lelkes odaadással vállalták a kettős terhelést — mig maguk is át nem tudták venni szerepkörüket. — A stúdió alapítása kettős gondolatkör jegyében történt. — magyarázza Matolcsy doktor. — Feladata mind a helyi mind az országos igények kielégítése. így egyfelől részt vállal a Pannóniában készülő filmek egy-egy technológiai folyamatában; ma már itt történik a Mézga család a Magyarázom magunkat vagy a János vitéz című sorozat kifejtése is. Másrészt pedig, ennél nem kevésbé fontos az, hogy önálló filmek is formálódjanak a kecskeméti rajzasztalokon. Ezzel pedig — távlatokban — azt szeretnénk elérni, hogy új, sajátos ízekkel bővüljön a magyar rajzfilmművészet stílusa és eszköztára. Szó esett azokról a fiatalokról akik egy éve megkezdték a njunkát. Csupán kis hányaduk bizonyult alkalmatlannak, a többség megmaradt és képességei szerint differenciálódott. Kifestő csoportvezetők, kulcsrajzolók, fázisrajzolók lettek belőlük, de az operatőr is „saját nevelés”. — Milyen tanasztalatokkai szolgált ez az év a vállalkozó, a Pannónia számára? — kérdezem. Hárman a fiatal munkatársak közül. — A studióbizottság a közelmúltban értékelte az eltelt időszakot és a kecskeméti műterem általában elismerést kapott. A fiatalok gyorsan ráhangolódtak erre a különös munkára, melynek egyik legfontosabb jellemzője a nélkülözhetetlen együttműködés. Nos hát a fiatalok közössége igazán példás, és ez a jelenség kedvezően hat vissza a budapesti műtermekre is. Mikulás Ferenc elmondta, hogy a „társulat” megérett arra, hogy önálló vállalkozóban kezdhessen. A Bács mégyei és Székesfehérvári filmstúdiók részére készítettek már saját, animációs betéteket, és legújabb alkotásuk a takarékszövetkezeti reklámfilm. — Igen, a kecskeméti műterem gyors fejlődése meghaladta várakozásainkat — veszi át a beszélgetés fonalát dr. Matolcsy György, és ebből bizonyos problémák is fakadnak. Nevezetesen az a tény, hogy a „saját lábára” állt közösség kinőtte az épületet. Nem létszáma duzzadt. fel hanem -------m a már nélkülözhetetlenné vált vágóasztal és a többi szakmai felszerelés számára, Pedig mi mindezeket — a további fejlődés útjának egjyengetése érdekében — szjvesen beszereznénk számúkra. A stúdió helyiséggondjának megoldása a helyi szervekre vár. A kecskeméti „animáto- rqk” híre egy év alatt szerteszaladt. A rajzolás irán érdeklődő városiak ismeri! a pincében berendezett hangulatos klubjukat, s elmondható, hogy közösségük kulturális, szellemi hatótényező,vá vált. Nevű! niár nem ismeretlen az ország távolabbi vidékein sém, sőt a határokon túl is akadnak már baráti kapcsolataik Krakkóban, Drezdában ... A „semmiből” teremtődtek — de miként ezt az eltelt esztendő tanúsítja — az alföldi, homoki rajz- filmstudió beton-szilárdságú alapokat teremtett önm; - gának, tehetsége és munkája által. e. jvl mondjam szellemi-fizikai kapacitása bővült és nincs több szabad helyiség a
