Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-22 / 197. szám
VHág proletárjai, egyesüljetek 1 \ MAGYAR SZ.'V'A.i.^rA MUNk-ASPSá’crr ?ACS-K-í>-<JU M SC-Vgi 'B IZCJf^C/tlk 'iá «.apja ^ ■ " ' ’ - " ■■■% __ ■ _____ ■________ ■ X XVII. évfolyam, 197. szám Ára ! 99 filier W7«. aagoszfas 22, kedd Qózsa-szoM avattak Kiskunfélegyházán Létesítmények átadása, tanácsülések az alkotmány ünnepén Megszoktuk már, hogy az alkotmány napja, az új kenyér ünnepe — augusztus 20-a — mindannyiszor napfényes jó idővel köszönt ránk. Ezért kissé meglepetésszerűen hatott, amikor vasárnap reggel vigasztalanul zuhogott az eső. Sokan arra gondoltak, hogy a tervezett ünnepi gyűléseket talán mégis jobb volna valami zárt helyen, nagy teremben tartani. Így töprengtek Kiskunfélegyháza vezetői is reggel fél kilenc körül, de ahogyan közeledett a tíz óra, s amint egyre nagyobb tömeg gyűlt össze — a szakadó eső ellenére is — a Vörös Hadsereg és a Fisch Emil utca találkozásánál a háromszögletű kis téren, maradtak az eredeti elgondolásnál. Katonazenekar játszotta a Himnuszt, majd egy szavalat következett. Ezt követően Széchenyi István, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára üdvözölte a megjelenteket, közöttük a díszemelvényen j álló dr. Romány Pál elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Arany Istvánt, a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkárát, Babinszky Károlyt, a ceglédi városi párbizottság első titkárát, Kürti Andrást, a Ceglédi Városi Tanács elnökét, dr. Bodóczky Lászlót, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökét és Sztanojev Andrást, a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első titkárát. A városi népfronttitkár üdvözlő szavai utón dr. Romány Pál elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét. Dr. Romány Pál ünnepi beszéde Dr. Romány Pál ’ünnepi bestédében többek között a következőket mondotta: A törvények törvénye, az alkotmány napja ez és ezen a napon vészi át Kiskunfélegyháza Dózsa György szobrát is. A parasztháború vezére Székelyföldön született és seregei nem jártak erre, Dózsa szobra mégis jogosan illeti ezt a várost. Dózsa szellemének hű örökösei éltek itt már a múltban is. Félegyháza beírta nevét az agrárszocialista mozgalmak történetébe. Ez a város a múlt , század utolsó harmadában is jelentős parasztmozgalom színhelye vcflt, innen indultak a parasztság követeléseivel Asztalos János és Madarász Vilmos követői Szegedre. Makóra. Vásárhelyre és a környező falvakba, pusztádra. Dózsa neve — akárcsak Petőfié, Táncsicsé — forradalmi mozgalmaink jelképévé nőtt. Dózsa . György unokájának vallotta magát Áchim András is, a századforduló táján gyilkosság áldozatává vált paraszt- politikus. És nem véletlen, hogy a szocialista mező- gazdaság szervezésekor a parasztság Dózsára is emlékezett. s ma az országban sok-sók Dózsa nevét viselő szövetkezet — köztük egy Délegyházán — található. Büszkén fogadbii-' ja Félegyháza ezt az alkotást. Emlékeztess«»! a forradalmi hagyományokra, a szellemi örökség ápolására. Hadd emlékeztessek itt és éppen e napon az ofc szággyűlés tavaszi ülésszakán elhangzottakra. Arra az ülésszakra, amelyen az országyűlés törvénybe iktatta a Magyar Népköztársaság alkotmányának új, egységes szövegét. Ország- gyűlési beszédében mondta Kádár János elvtárs: „Tisztelettel emlékezünk a nemzet, nemzeti nyelvünk és kultúránk megőrzőire és rnegújítóira: a népforradalmak, a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő vezetőire, mártírjaira és egyszerű harcosaira ... Történelmünk mérhetetlen nehézségeinek leküzdéséért, azért, ' hogy idáig eljuthattunk, örök dicsőség és az élők hálája övezze mindenkor az előttünk járt nemzedékek, a nép becsülettel élt neves és névtelen fiait, lányai!, Helytállásuk, példájuk lelkesít és kötelez bennünket” Ezt valljuk, ezt követjük politikánkban, mindennapi munkánkban is. Történelmi nagyjaink élete, általában a történelmi példa nem másolásra való. Múltunk megismerése mégis nagy fontosságú, mert meríthetünk belőle mai feladataink megoldásához — mondotta Romány elvtárs, majd így folytatta: Mindenki tudja, hogy a megtett út nem volt köny- ,iyű, de azt is — ha nein hunyja be a szemét —, hogy milyen nagy átalakuláson ment keresztül alig negyedszázad alatt ez az ország. Azt pedig senki sem tagadhatja, hogy nálunk megszűntek a földesúri, a kapitalista osztályok, hogy „a Magyar Népköz- társaságban minden hatalom a dolgozó népé”. És hogy még nem mindenütt és nem minden kér- , désben érvényesülnek teljes mértékben elveink? Vannak esetek, amikor joggal bírálhatunk, vannak olyan problémák a társadalomban. a gazdaságban, a kulturális életben, amelyeket meg kell oldanunk, ahol határozott intézkedéseket kell tennünk? Igaz, vannak! De az is igaz, hogy a legfontosabb — amiért nemzeti történelmünk során népünk legjobbjai oly sokat harcoltak és áldoztak — szabadságunk és néphatalmunk biztosított. Ezen a szilárd alapon építjük tovább a nép államát, a szocialista Magyarországot. Céljaink világosak. E célok eléréséhez országos tá mogatást élvez a Magyar Szocialista Munkáspárt, mert népünk ismeri a párt politikáját, egyetért azzal, s részt vállal benne. Helyesli és felelősen végzi dolgát, helytáll a munkában az üzemekben, a földeken, az intézményekben. Ugyanakkor igényli, hogy mindenütt határozottan lépjenek fel a visszahúzó erőkkel szemben, az újratermelődő maradi felfogás, a kényelmesség, a tehetetlenség és mindenféle negatív jelenséggel szemben. Ez a fellépés pedig nem kizárólag a jogszabályok alkalmazásának kérdése, hanem a társadalomnak, a munkahelyi, üzemi kollektíváknak a helyi közösségeknek, egyszóval: a szocialista éoítésért felelős jogokkal és kötelességekkel rendelkező állampolgároknak a feladatai is. Eredményeinkről szólva az előadó eml't^tte, hogv ry'f p-7 pv, el-e fÁióvi Gazdasági eredmények számos kedvező j"lensértnől tanúskodnak országosan is és a megyében is. Bács-Kiskun (f aititatás a 3. oldalon) Levonták az állami zászlót Népköztársaságunk állami zászlaját, amely alkotmányunk ünnepe alkalmából két napig lengett az Országház előtti Kossuth Lajos téren, hétfőn délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással vonták le az árbocrúd- ról. A gellérthegyi felszabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták be a nemzeti lobogót, s a nemzetközi munkás- mozgalom vörös zászlaját. (MTI) Köszönet a kiállításért Több mint húszezren nézték meg a Krím terület bemutatkozását Kecskeméten Vasárnap este véglegesen becsukta kapuit a Krím területet bemutató kecskeméti kiállítás. A nagyszabású „tárlatot” az utolsó napon megtekintette Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke is, aki — az emlékkönyvbe írt bejegyzése szerint — a szovjet—magyar kapcsolatok fejlődésének szép példájaként értékelte ezt, a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére rendezett kiállítást. Bács-Kiskun ukrán testvérmegyéje augusztus 12- től kezdve 9 napon át, 9 bemutatóteremben, napi 9 órában tárta fel a népgazdasági, kulturális, tudományos fejlődés eredményeit. Az elkészített gyorsmérleg szerint több mint 20 ezren ismerkedtek meg közelebbről a napfényes félsziget termékeivel, a szovjet emberek üdülőhelyeivel. A megye minden részéből utaztak ide látogatók, akik 14 ezer, a Krím területéről szóló könyvecskét vittek haza magukkal. Sokan nyomban vásárolni is szerettek volna a megtekintett cikkekből. A szomszédos, ajándéktárgyakat árusító pavilonban szinte minden második vevő ilyen igénnyel lépett fel. A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi [Vállalat ideiglenesen felál- I lított helyiségében így is 117 ezer forintnyi értékű ! díszdoboz, parfőm, képeslap kelt el a tájjellegű készletből. Az érdeklődés nagy volt, a bemutatkozás sikert aratott, a Bács megyeiekhez „közelebb került” a háromezer kilométer távolságban levő testvérmegye. A kiállítási tárgyakat most visszahelyezik azokba a dobozokba, amelyekben megérkeztek, s szerdán visz- szaindulnak Kecskemétről a Krím terület közigazgatási központjába, Szimferopol- ba. Dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke levélben mondott köszönetét Ny. K. Kiricsenkonak, az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottsága első titkárának 'és T. N. Csemadurovnak, a Krím Területi Tanács elnökének a nagysikerű kiállítás megrendezéséért. „Ezzel is erősödött és fejlődött megyénk dolgozóiban a szovjet nép, az idősebb testvér iránti tisztelet, szeretet és megbecsülés” — tartalmazza a többi között a levél, amelynek végén megyénk párt- és állami vezetői további sikereket kívánnak a testvéri Krím terület lakóinak. Üj üzem Garán Kívül még az épület tatarozásához szükséges állványok magasodnak, belül, a műhelyekben pedig varrógépeken dolgoznak a nemrég felvett munkásnők. Garán a volt művelődési házat — 1 millió 600 ezer forintos költséggel — átalakították a Férfi Fehérnemű- gyár bajai gyára külső üzemévé. Tagnap százhatvan helybeli, györgypusztai, valamint csátc.ljai lány és asz- szony kezdte itt meg a szalagszerű termelést. (Tóth Sándor felvétele)