Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

tim. augusztus 20, vasárnap 1 oldal Hegyei pártküldötfség utazik Romániába A Román Kommunista Párt Álba megyei Bizottsá­gának meghívására dr. Romany Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével háromtagú pártküldöttség utazik holnap Gyulafehérvárra, hogy részt vegyen a Román Szocialista Köztársaság felszabadulása 28. év­fordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A de­legáció tagjai: Sípos János, a megyei pártbizottság tagja, a kiskunhalasi városi pártbizottság első titkára és dr. Szente István, a megyei pártbizottság munka­társa. Pártküldöttségünk a látogatás alkalmával tár­gyalásokat folytat a Román Kommunista Párt Álba megyei Bizottsága vezetőivel a két megye közötti test­véri kapcsolatok kialakításáról és fejlesztésérőL 60 ország fiataljainak egyeteme Ifjú szakembereknek a nyolcadik végzős évfolya­ma hagyta most el a moszkvai „Népek Barátsá­ga” egyetemet. 60 ország 655 fiatalja kapott az idén jogi, orvosi, mérnöki, ag- ronómusi, valamint köz­gazdász- és bölcsészdiplo­mát. Az egyetemen — fennállásának 12 éve alatt — 3100 szakember kapott képesítést Kitüntetések augusztus 20. alkalmából Tegnap délelőtt Kecske­méten, a megyei tanács épületében emlékünnepsé­get tartottak augusztus 20. alkalmából. Az összejöve­tel résztvevőit dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára köszöntötte, kü­lön is üdvözölte az elnök­ségben helyet foglaló dr. Gr einer Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát és Fűlőp Gyulát, a Közalkal­mazottak Szakszervezeté­nek megyei titkárát. Az üdvözlő szavak után dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke tartott rövid beszédet, amelyben méltatta az alkotmány je­lentőségét és az ország- gyűlés legutóbbi üléssza­kán törvénybe iktatott módosítás szükségességét. A továbbiakban szólt a tanácstörvény fontosságá­ról, kiemelve ezzel össze­függésben a tanácsi appa­rátusban dolgozók felelős­ségét, munkájuk eddigi eredményét és a következő időszak legfontosabb fel­adatait. Ezután kitünteté­sek átadására került sor. A megyei tanács elnö­ke az Államigazgatás ki­váló dolgozója kitüntetést nyújtotta át Bakacsi Gé­zának, a Zsanai Községi Tanács főelőadójának, dr. Bán Izabellának, a Kecs­keméti Városi Tanács gyámügyi főelőadójának, Bódog Lászlónak, és Gie- szer Zoltánnak, a megyei tanács gépkocsivezetőinek, Gyimesi Henriknének, a bajai járási hivatal elő­adójának, Horváth Sán- dornénak, a megyei tanács főelőadójának, Józsa An­talnak, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács főelőadójá­nak, Juhász Emőnének, a Lajosmizsei Nagyközségi Tanács előadójának, Ko­vács Irénnek, a Kaskan- tyúi Községi Tanács vb- titkárának, Krix Máriá­nak, a kalocsai járási hi­vatal főelőadójának, Nagy­apáti Jánosnak, a Harka- kötönyi Községi Tanács vb-titkárának, Najdinoff Antalnak, a Kiskunfélegy­házi Városi Tanács főelő­adójának, Pap p Józsefné- nek, a Tázlári Községi Tanács főelőadójának. Pó­lyák Józsefnének, a me­gyei tanács főelőadójának, Pőcze Jánosnénak, a Kun- adacsi Községi Tanács elő­adójának, Sántha Károly- nénak, a Tiszakécskei Nagyközségi Tanács vb- titkárának, Sirkó Rozáliá­nak, a Kunszentmiklósi Nagyközségi Tanács elő­adójának, Szeile György­nek, a Csávolyi Községi Tanács vb-titkárának és Szokola Imrének, a Hartai Nagyközségi Tanács vb- titkárának. Szittya Sándor, a Bajai Városi Tanács fő­előadója ezt a kitüntetést augusztus 18-án a városi tanácsülésen vette át. Du­ma Sándorné a Kalocsai Városi Tanács irodavezető­je — aki szintén ezt a kitüntetést kapta — az átadásnál nem tudott meg­jelenni. A továbbiakban dr. Gaj­dócsi István elvtárs 14 személynek adta át a mű­velődésügyi miniszter által nyi Ilona Általános Iskola igazgatója, az Országos Filharmónia helyi megbí­zottja és Zoboki Józsefné, a tiszakécskei I. sz. Álta­lános Iskola tanára és citerazenekarának vezető­je. A Művelődésügy kiváló Dr. Gajdócsi István átadja a Kiváló dolgozó kitüntetést Bakacsi Gézának, a Zsanai Községi Tanács főelőadó­jának. (Pásztor Zoltán felvétele) adományozott Szocialista kultúráért kitüntetést Ezek a következők: Dági Sándorné, a jánoshalmi Árpád mozi üzemvezetője, Fazekas János, a Fülöp- szállási Községi Tanács el­nöké, Görbe Ferenc, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Baja) techni­kusa, Kiss Tibor, a kas- kantyúi Homokgyöngye Szakszövetkezet elnöke, Hajni József, a megyei be­ruházási vállalat műszaki ellenőre. Hegedűs Károly, a bajai József Attila Mű­velődési Központ táncok­tatója, Horváth Cz. Gyürgyné, a kelebial mű­velődési ház igazgatója, Krékity István, a garai hétközi diákotthon vezető­je, zenekarvezető, Kun Mátyás, az uszódi általá­nos iskola igazgatója, Majsai Károly, a szalk- szentmártoni általános is­kola tanára, a honismereti szakkör vezetője. Oriold Károly, a bácsalmási mű­velődési központ igazgató­ja, Sörös Péterné, a kis­kunhalasi Fáklya mozi üzemvezetője, Vécsy György, a kecskeméti Zrí­dolgozőja kitüntetést nyúj­totta át a megyei tanács elnöke- Iván Antalnénak, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat admi­nisztrátorának, Sheidl Ká- rolynak, az Alsódunavöl­gyi Vízügyi Igazgatóság (Baja) gépkocsivezetőjének és Szurok Mihálynak, a kecskeméti Városi mozi gépészének. További tizenegy ' sze­mélyt a művelődésügyi miniszter dicséretben ré­szesített, közöttük a Bács- Kiskun megyei Beruházási Vállalat Ybl Miklós szo­cialista brigádját is. Egy személy kapta meg a Tűz­rendészet! érem arany fo­kozatát Az alkotmányunkról megemlékező rendezvénye­ken adták át jó munkájuk elismeréseként a kitünte­téseket, okleveleket a me­zőgazdaságban dolgozók­nak is. Nyolcvanhat ter­melőszövetkezeti tag a Me­zőgazdaság kiváló dolgozó­ja kitüntetést, 17 pedig a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter dicsérő oklevelét kapta. G, S. Küzdés a holnapért (Folytatás az 1. oldalról) ségei, és az alkotmány e két fontos elemének szinte naponkénti összhangja. Hiszen a jogból mindenki csak annyit meríthet, amennyit a kötelességekből teljesített, vagy az utóbbiból talán egy kicsit még többet is, hiszen ebből le­szünk módosabbak, jobban élők. H a azt vesszük szemügyre, miként sáfárkodtunk jogainkkal, lehető­ségeinkkel, akkor az egész társa­dalom lelkiismerete nyugodt lehet, sőt önérzetes büszkeséggel vallhatjuk: nagy dolgokat műveltünk. Ha úgy tetszik, tényleg történelmet irtunk. Csupán né­hány adat a legutóbbi hónapokról: az ipar első félévi fejlődése 10 százalékkal nagyobb, mint az előző év azonos idő­szakában. A foglalkoztatottság, ha mér­sékeltebb ütemben is, tovább növeke­dett. A megyében jelentős a fogyasztási cikkek gyártása más megyékkel össze­hasonlítva, de abszolút értelemben is. A Bács-Kiskun megyei állampolgárok pénzbevétele 12 százalékkal volt maga­sabb a múlt esztendő hasonló időszakáé­nál és a kereskedelmi forgalom — az országos átlagot meghaladva — 10 szá­zalékkal növekedett. A kiragadott pozitív példák azonban nem homályosíthatják el gondjainkat, amelyek közül első helyen szerepel az, hogy az átadott lakások száma sajnála­tosan csökkent, amivel nyilvánvalóan szorosan összefügg az is, hogy mérséklő­dött a természetes népszaporulat üteme is. Ilyen és más jellegű gondjaink min­den bizonnyal összefüggnek azzal, hogy az újonnan kezdett és jelenleg folyamat­ban levő tanácsi beruházások száma és költségelőirányzata az előző évinek mind­össze egyharmada. Es mindehhez csatla­koznak olyan állandó jellegű gondjaink, mint a tanyavilág léte és a mezőgazda- sági termelésben szinte alig hasznosít­ható, sok tízezer holdat kitevő homok­buckás területek. S ok tapasztalat utal arra, hogy ha a jogok együtt tartanak a kötelessé­gek teljesítésével, s ha az utóbbi az eddiginél több értelmet és tekintélyt kap, s nagyobb felelősséget tartalmaz, rendkívül sokat segíthet állandó, vagy az időközben felmerülő gondjaink miha­marabbi megoldásán. Amiként alig há­rom évtized alatt szinte a felismerhetet- lenségig megváltozott hazánk és Bács- Kiskun is, és ezzel jobb feltételeink vannak a további sikerekhez, s az építés ritmusának felgyorsításához, ezért a ma embere — legyen az vezető vagy veze­tett — bizonyos célok megoldásának ha­táridejét nem helyezheti a végtelenbe, vagy a nehezen elérhető távolba. Gond­jaink a ma emberének gondjai. Tehát ennek a ma élő, több generációból álló társadalomnak kell azok többségét meg­oldania. Közeli és távoli jövőnk egy­aránt a nép két kezébe tétetett. Mind­ennek kulcsa: a cselekvésre késztetés, a vezetés szervezettsége, a mozgalom­szerűség, amely egyetlen ma élő prob­lémát sem hagy őrizetlenül, gazda nél­kül. A mai körülményeink között belső ellenségünk nem lehet más, mint önma­gunk tehetetlensége, restség, a patópálos holnapot váró ráérés. Félre ezzel a rest­séggel, a mindent megmagyarázni akaró, s már jó előre kiépített sündisznóállás- sal! Szívós, mindennapos cselekvésre, odafigyelésre, az emberek tettvágyának felébresztésére, a célokért — amiben nem szűkölködünk — való lelkesítésre és lelkesedésre van szükség. Ha tarta­lékok után kutatunk, tulajdonképpen itt kell kezdenünk azok feltárását. Annál is inkább, mert egyik-másik munkahe­lyen már szinte szólás-mondássá vált a munkaidő-kihasználását illetően, hogy a dolgozók egy része „amennyivel ké­sőbb jön be, annyival hamarabb megy el.” Dolgozni szívesen. Aki így cselekszik, arra mondhatjuk, hogy alkotmányosan éL r m őrről sem érdektelen beszélni, hogy aki jól dolgozik,'az kivétel nélkül kapjon megbecsülést. Es ne csupán az egyszer kivívott tekintély adja meg az emberek rangját, hanem a megtartott, a mindig megújhódni tudó önvizsgálattal rendelkező, belső feszítő erővel bíró, szüntelenül fejettörően gon­dolkodó magyar állampolgár legyen ha­zánk — vagy egyes kollektívák — meg­becsült, igaz fia. Ez állandósítja a te­kintélyt. Ne legyen közömbös ember, ne nézze senki sem kívülről az épülést. Együtt kell cselekednünk. Értelmetlen dolog tehetetlen opozícióba helyezkedni, ha hibát észlelünk. Siessen mindenki a kija­vításhoz. Dolgozni, alkotni, a munkavál­lalásban megszüntetve az egyenlőtlensé­get, szocialista módon alkotmányosan él­ni, ez a mi erkölcsünk, S egyben ez az igazi közéletiség, ez az, amire mindenki felfigyel és a maguk erejét is hozzá­adják. ódosított alkotmányunkkal együtt formálódik az élet és az ember is. Az állam ereje, az élet mó­dosulása, az ember tudatos cselekvésének függvénye. A tudatos cselekvés irányí­tója, s egyben az alkotmány passzusai válóraválásának biztosítéka a párt kö­rültekintő, megfontolt, távlatokat átfogó politikája. S mivel ez a politika olyan, mint a nyitott könyv, a megvalósulás hatékony segítést kap a szakszervezetek­től, a KISZ-töl és a Hazafias Népfront­tól A párt politikája, a nép tettvágya, e két hatalmas erő — együttesen biztosítja, hogy nem szabad megállni, s azt is hirdeti, hogy a tegnap már tör­ténelem, az élet igazi értelmét pedig a holnapért való küzdés adja. Ahogyan a költő i* mondta: De lelkesitőbb, boldogabb harc: bástyán állva védeni és építeni azt, ami az életnek értelmet ad. W. D. Megkezdődtek Székesfehérvár millenniumi ünnepségei Zenés ébresztő köszön­tötte szombaton reggel a székesfehérváriakat. A millenniumi ünnepség- sorozatot délben az Ifjú Gárda 3. országos szemlé­je résztvevőinek díszfelvo­nulása nyitotta meg. Dél­után két órakor Géza feje­delem tavaly feltárt temp­lomának szomszédságában leleplezték Meszlényi Já­nos szobrászművész alko­tását, Géza nagyfejedelem szobrát. A szoboravatás után a városi tanácsháza fellobo­gózott nagytermében ke­rült sor a Hazafias Nép­front székesfehérvári vá­rosi bizottságának és Szé­kesfehérvár Város Taná­csának együttes ünnepi ülésére. Az ünnepi ülés résztvevőit Bárdoss Lajos, Kossuth-díjas zeneszerző és Környei Elek szöveg­író közös alkotása a „Szé­kesfehérvár” című kórus­mű köszöntötte az Álba Regia kórus előadásában. Ezután Gubics István, a Hazafias Népfront székes- fehérvári bizottságának al- elnöke, a Székesfehérvári Városi Tanács általános elnökhelyettese üdvözölte az ünnepi gyűlés résztve­vőit, köztük Gáspár Sán­dort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát, Bencsik Istvánt, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa főtitkárát, dr. Papp Lajos államtitkárt, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala elnökét. Szépvölgyi Zol­tánt, Budapest Főváros Tanácsának elnökét, Her- czeg Károlyt, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága első titkárát, dr. Tapolczai Jenőt, a Fejér megyei Ta- i nács elnökét, valamint a hazánkban ideiglenesen ál­lomásozó szovjet csapatok képviselőit, Vorosilovgrád, Opole, Kérni testvérváro­sok küldöttségét, Székesfe­hérvár díszpolgárait, kö­zöttük Marija Alekszand- rovna Fortuszt, a szovjet hadsereg nyugalmazott őr­nagyát. Székesfehérvár ve­teránjait, országgyűlési képviselőit, az üzemek küldötteit. Ezután dr. Tilinger Ist­ván, a millenniumát ün­neplő város tanácsának elnöke köszöntötte az ün­nepi ülés résztvevőit, majd a kialakult hagyományok­hoz híven a városi tanács díszpolgári címet adomá­nyozott azoknak, akik a város fejlesztéséért a leg­többet tették. Az ünnepi tanácsülés után az öreghegyen, az ezred­éves emlékműnél a millen­niumi ünnepségek vendégei, a város dolgozói s több mint tízezer ember rész­vételével nagygyűlést ren­deztek, ahol Gáspár Sán­dor, az FJSZMP Politikai Bizottságinak tagja, o SZOT főtitkára mondotl beszédet. A nagygyűlést követően a város több pontián foly­tatódtak az ünnepi esemé­nyek, I

Next

/
Thumbnails
Contents