Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
Klubtalálkozó után - a klubokról Augusztus első szombatvasárnapján több ezer fiatal jelenlétében rendeztük meg a Szelidi-tó- nál az ifjúsági klubok első országos politikai találkozóját. Aki ott volt a találkozón bizonyára sok új tapasztalatot, módszert, lehetőséget, ötletet gyűjtött és remélhetőleg jól is érezte magát. Az országos politikai találkozó jó alkalom arra, hogy összegezést készítsünk a Bács-Kiskun megyében működő ifjúsági klubokról. Hogyan is állunk, hol is tartunk a klubmozgalommal Bács-Kiskunban? Az országos találkozó — amelyet elsősorban a kalocsai Fórum Ifjúsági Klub, de a megye többi klubjai segítségét is kérve rendeztünk meg — egyértelműen pozitív állásfoglalásra késztetett. Ezzel kapcsolatban számos példát említhetnénk, például azt, hogy míg 1969-ben 96, az idén már 146 ifjúsági klub működik Bács-Kiskun megyében. A számbeli gyarapodás tehát szembetűnően jó és örvendetes az is, hogy — bár döntő többségükben ma is a művelődési házak keretében működnek — sok üzem, termelőszövetkezet, iskola vállalta a klubok fenntartását. örvendetes az is, hogy a tanácsok az ifjúsági alapból egyre többet fordítanak klubokra. Megítélésünk szerint mégis gyakori eset, hogy a jobb lehetőségek, körülmények negatívan hatnak a klubok tartalmi munkájára. Konkrétabban: azt a lendületet, amellyel a fiatalok kiharcolják a szórakozóhely létrehozását, berendezését, elvesztik, amikor a rendszeres klubéletről, tartalmas programok szervezéséről, s egyáltalán a programok megtartásáról van szó. A számszerű fejlődés ellenére a klubok mintegy felénél van rendszeres klubélet, s csupán egyharmad részüknél van valóban színvonalas program szerinti, tartalmas munka. S bár sok ifjúsági klub nevez be a Kiváló Ifjúsági Klub pályázatra, de — éppen a fentiek miatt is — csak kevés klub felel meg a követelményeknek. Az aranykoszorú díjra pedig egyetlen megyei klub sem pályázhatott sikerrel. Mindez miért van így? Elsősorban azért, mert kevés a Jól felkészült, függetlenített, vagy tiszteletdíjas vezető, s a klubok anyagi, technikai lehetőségei is nagyon végesek. Nagyon kevés a módszertani kiadvány is. Az országos klubtanácskozáson sokat beszéltünk a fenti gondokról. Amikor hangot adtunk gondjainknak, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács munkatársa, a megye, a járás vezetői szorgalmasan jegyzeteltek. A központi támogatással is elhárítható nehézségek megszüntetése egy lépéssel megyénket is előbbre viheti. A Népművelési Tanácsadó és a KISZ megyei bizottsága tisztában van az-; zal, hogy milyen tenniva-j lói vannak. A fenti elmefuttatáí azonban nem a vészharang kongatása a megye klubmozgalma felett. Csupán annak érzékeltetése, hogy — egy jól sikerült országos rendezvény után — elsősorban az ifjúsági klubok minél jobb, aktívabb tartalmi munkájára összpontosítsuk erőinket. És ez nemcsak az ifjúsági vezetők feladata ... Király Zoltán Ifj úságf elelősök tanfolyama '„A megye szakszervezeti mozgalma csak úgy tudja eredményesen megoldani feladatait, ha a tisztségviselők állandóan fejlesztik tudásukat, és munkájukhoz rendszeres segítséget kapnak. Ennek megfelelően kell gondoskodni a tisztségviselők alap- és középszintű képzéséről, továbbképzéséről, rendszeres tájékoztatásáról.” Az idézett megállapítás a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa VI. küldöttértekezlete határozatának szerves része. Ennek szellemében kerül sor a szakszervezeti tisztségviselők különböző oktatására. 1971-ben oktattunk első ízben ifjúságfelelősöket. Az eltelt időszak alapján intenzívebb oktatási tervet dolgoztunk ki, hogy a bérből és fizetésből élő 30 éven aluli dolgozók felelősei kellő képzettség alapján hasznosíthassák társadalmi tapasztalataikat. A közel 40 tagot számláló (az 1971-es adatok szerint!) ifjúságfelelősi tanfolyam oktatási formájának az adott keretet, hogy valamennyi résztvevőt gazdag ismeretanyaggal lássuk el. Az általános ismeret- anyagon kívül az volt a legfontosabb, hogy a hallgatók elsajátítsák a dolgozó ifjúság élet- és munkakörülményeivel, politikai nevelésével és érdekvédelmével kapcsolatos irányelveket. A szervezők és az előadók számára elengedhetetlen feltétel volt, hogy a szakszervezeti ifjúságfelelősöknek egységes, helyes szemléletük legyen az ifjúságpolitikai céljáról, tartalmáról, annak társadalmi munkamegosztásáról, valamint az együttműködés lehetőségeiről. A felkért előadók nemcsak az ifjúságpolitikai feladatokat Ismertették, hanem módszertani útmutatásokat is adtak, hogyan lehet megtalálni a fiatalok munkahelyi, mozgalmi nevelésének formáit, a gyakorlati tevékenység alap^ jait. A hallgatók rövid idő alatt sajátították el azt a gazdag ismeretanyagot, amely a hatékony munkára ösztönzi őket. Ehhez tér-, mészetesen az is hozzájárul, hogy a. felkért előadók nagy felkészültséggel és fe-J lelősségtudattal tartották előadásaikat, valamint a konzultációkat. A tanfolyam hallgatói között 11 szakma képviselője vett részt. Az összetétel is arra késztetett ben-< nünket, hogy az elképzeléseket egyeztessük a KISZ megyei bizottságával. A szakszervezeti ifjúságfelelősök pedig felveszik kap-, csolataikat a KlSZ-alap- szervezetekkel, hogy a kétirányú kezdeményezés közös akcióban találkozzék.’ Ennek eredményeként lehet elkönyvelni, hogy a szak- szervezet és a KTSZ-szer- vek mind közelebb kerül-’ nek egymáshoz, ami az ifjúságpolitikai feladatok megoldását segíti elő. Holman Péter
