Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

19T5. augusztus 15, kedd 3. oldal Katonai kitüntetések a megyei tanácsnál Tegnap délelőtt a megyei tanácsnál katonai kitünte­tések átadására került sor. 3. csoportfőnöke kitünte­tésben, illetve dicséretben részesített öt tanácsi veze­keresen vesznek részt a honvédelmi munkában. Az esemény résztvevőit Búcsú a tábortól... Bogár János átveszi a kitüntetést. A honvédelmi miniszter, a vezérkari főnök, vala­mint a vezérkari főnökség tőt, akik eredményes ál­lamigazgatási munkájuk mellett hosszú idő óta si­Szólamok nélkül A múlt héten többször is foglalkozott falusi ter­melőszövetkezeti témával a televízió. Szerdán és pénteken Po­gány község múltjával, je­lenével, az ott élő embe- íek örömével, gondjaival, anyagi gyarapodásának je­leivel ismerkedtünk A szokványos felsorolás ez­úttal pontosan feai a tar­talmat. A stáb igen alapos munkát végzett, felderítet­te a baranyai kis falu éle­tében bekövetkező változá­sokat és ezek okait. Érzé­keltette a társadalom át­alakulását és az olykor kacskaringós egyéni sor­sokat. A film méltatására — mert csak a legjobbakat mondhatjuk az eddigi két közvetítésről — még visz- szatérünk. Most arra hív­juk fel a figyelmet, hogy a második részben, Az el­nök portréja című Jfeje- zetben” úgy beszélnek az ország egyik legjobb közös gazdaságáról, hogy szinte egyetlen dicsérő jelzőt sem mondanak, egyetlen frázis sem hangzik el. A tények­kel érvelnek, a gazdasági eredményekkel, a megelé­gedett emberekkel lelkesí­tenek. Egy pillanatig sem tagadják a megtett út fá­radalmait, a vargabetűket, a sérelmeket. így válik az elnök portréja és a kis ba­ranyai faluról megrajzolt kép hiteles, maradandó ér­tékű és agitatív dokumen­tummá. * A Hét mindinkább ráta­lál saját hangjára. Érde­kes, mozgalmas volt az e heti adás is, és sok fon­tos információt tartalma­zott. A televízió segítségé­vel talán tíz percet tölt- hetett három—négymillió ember a Budapest közelé­ben levő Tök községben. Még soha nem hallottam ennek a településnek a ne­vét. De nem is felejtem el most már egyhamar. Ki­tűnően gazdálkodik az ot­tani termelőszövetkezet. Ilyesmiről, szerencsére, mind gyakrabban hallunk. A közös gazdaság vezetői­nek kezdeményezésére korszerű, kívül-belül mo­dern, magas házakat építe­nek a gazdák részére. Leg­nagyobb meglepetés akkor ért, amikor az idős állat- gondozó bölcs szavakkal helyeselte a forradalmi változásokat. A szokások megváltoztatása ugyanis a legnehezebb. Szólamokkal nem megy, csak olyan tet­tekkel, amelyekről a tele­vízió segítségével a fél or­szág értesült. * A televízió riporterei egyre többször fedezik fel Bács-Kiskun megyét. A Krím-terület életét bemu­tató kiállításról készített összeállítás színvonalas munka volt. —i —r B erényi Rudolf ezredes, megyei kiegészítő parancs­nok köszöntötte, majd Te- legdy Sándor alezredes is­mertette a kitüntetések adományozásáról, illetve a dicséretekről szóló paran­csokat. Ezzel párhuzamo­san dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke Bo­gár Jánosnak, a megyei ta­nács vb bajai járási hiva­tala elnökének a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany-, Bárkai Istvánné- nak, Hetényegyháza ta­nácselnökének pedig a ki­tüntetés ezüst fokozatát nyújtotta át. Vezérkari fő­nöki dicséretben Bene András, a kecskeméti járá­si hivatal elnöke és Mócza Imre, a Kecskeméti Városi Tanács VB csoportvezetője részesült, a vezérkari fő­nökség 3. csoportfőnöki di­cséretét pedig Dorogi Béla, a kecskeméti járási hivatal osztály veaetője, megbízott elnökhelyettese kapott. Ebéd után a szokásos csöndes pihenő elmaradt. A lányok a szobájukba si­ettek, lázasan csomagol­tak, készülődtek. Közben találgatták: melyik brigád lesz az első? öt órakor megszólalt a megafon: „Ünnepélyes táborzárásra gyülekező az udvaron”. Eredményhirdetés. Az újbögi Bagi Ilona önkén­tes nyári ifjúsági építőtá­borban dolgozó Szabolcs megyei lányok a negyedik turnusban őszibarackot, paradicsomot szedtek és vá­logattak. Reggel 6 órától fél 1-ig tartott a munkaidő. A napi 32 forintos normát 57 forint 96 fillérre teljesí­tették. Ez azt jelenti, hogy egy-egy diák naponta tíz helyett 14—15 láda gyü­mölcsöt szedett, illetve vá­logatott. De szomszédjaik, a laki­teleki Bagi Ilona építőtá­borban dolgozó Szabolcs megyei középiskolások sem sokkal maradtak le tőlük, ők napi 52—53 fo­rintos átlagteljesítményt értek el. Június közepétől augusz­tus végéig Bács-Kiskun- ban gyakori vendégek a szabolcsi lányok. Vendé­gek ... ? Aligha, hiszen már több mint fél évtize­de, minden nyáron több ezer nyíregyházi, nagykál- lói, kisvárdai, mátészalkai diák dolgozik az itteni ál­lami gazdaságok gyümöl­csöseiben. Az idén például 1650-en jöttek a helvéciai, lakiteleki, újbögi építőtá­borokba. Az eredmény- hirdetéskor pedig már évek óta a legjobban dol­gozók között említik a ne­vüket ... — Diáktársaimmal ta­valy a lakiteleki táborban szőlőt kötöztünk — mond­ta Kovács Eszter nagykál- lói gimnazista. —■ Az első nap 10 tagú brigádunk csak 70 sornyi szőlőt kötözött az- ! az a normánál tízzel keve­sebbet. A második nap vi­szont 110 sort teljesítet­tünk. — Most szintén így tör­tént — vette át a szót Esz­ter egyik brigádtársa. — Eleinte nagyon lassan tel­tek meg a ládák. Igaz, az első nap nagyon sok őszi­barackot megettünk. Az­tán a következő napokban egyre jobban, gyorsabban haladtunk a munkával. Volt, amikor a munkaidő végén a brigádunk 140— 150 láda őszibarackot adott át a gazdaságnak. Esteledett. Meggyújtot­ták a gúlába rakott rozsét. A lányok a tábortűz köré telepedtek. Megkezdődött a másfél órás, színvonalas kultúrműsor. Először egy szavalatot hallottunk, az­tán az eltelt két hét ese­ményeit idézték fel a lá­nyok. Szemtanúi lehettünk a gyűlöletes Jágó cselszö­véseinek, de ezúttal a ne­vetéstől könnyeztünk, Des- demona és Otelló tragédiá­ján. A szellemes szatíra után Váci Mihály Nem elég című versével fejező­dött be a jól sikerüli- mű­sor. Tíz órakor kialudt a tá­bortűz. Hajnalban elutaz­tak a szabolcsi lánvok. T. L. Kodály-szemmánum A harmadik hét hangversenyei KÉT KITŰNŐ énekkart hallottunk a szeminárium harmadik hetében. Kedden este a Nagytemplomban a HVDSZ Szilágyi Erzsébet női kara vendégszerepeit Mohayné Katanics Mária vezényletével. Műsorukat középkori dallamokkal, va­lamint ősi magyar népda­lokkal kezdték. Rendkívül gazdag zenei világot tár­nak fel ezek a művek, me­lyeknek természetes bája, mindenekelőtt a dallam­hangok egymás közötti vi­szonylataiban megnyilvá­nuló érzékeny zeneisége különleges hatást kelt a bonyolultabb szerkesztés­hez szokott, mai hallgató­ban. RENDELET a szarvasmarhák tarlós megielöléséről A Fáklya legújabb száma A Szovjetunió fennállá­sának jubileumi, 50. eszten­dejében színes illusztrált cikksorozatot közöl a szov­jet köztársaságok életéről a Fáklya, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság képeslapja. A szovjet nyelvtudomány egyik kiváló képviselője: Ariszte észt nyelvész nem kevesebb, mint 40 nyelven beszél. Természetesen ki­váló ismerőié a magyarnak is. A nagytekintélyű nyelv­tudós kifejti véleményét a nyelvtanulás sokakat ér­deklő problémáiról. A KGST munkájáról szó­ló sorozatban ezúttal a kö­zös valuta kérdését fejte­geti egy kiváló közgazdász: a problémát a nagyközön­ség számára is érthető for­mában ismerhetik meg a lap olyasok A járványos, vagy egyéb nagy gazdasági kárt oko­zó, az emberre is veszélyes állatbetegségek megelőzé­sére és felszámolására a mezőgazdasági és élelme zésügyi miniszter — az egészségügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben — rendeletet adott ki a szarvasmarhák tartós megjelöléséről. E jelzések alapján ugyanis azonosítani lehet az állat származását megyére, köz­ségre, vagy akár tenyésztő gazdaságra is. A rendelkezés értelmé­ben a szarvasmarhákat december 31-ig — utána minden újonnan született szarvasmarhát 15 napos korig — el kell látni a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium által kiadott füljelzővel. A me­zőgazdasági üzemekben a megyei állattenyésztési felügyelőség, másutt a me­gyei, illetve a fővárosi ál­lategészségügyi állomás je­löli meg a szarvasmarhá­kat, mégpedig december 31-ig térítés nélkül, ingye­nesen. Január 1-től a fül­jelzőkért darabonként 10 forintot kell fizetnie a szarvasmarha tulajdonosá­nak. A háztáji és az egyé­ni állattartóknak ezenkí­vül az állatorvosi m^gám gyakorlat díjszabása sze­rint munkadíjat és fuvar- költséget is meg kell té­ríteni ök. A miniszteri rendelet ki­egészítette az állategész­ségügyi szabályzatot is az­zal, hogy minden - szarvas- marhára kötelezően ki kell váltani december 31-ig — a később született szarvas- marhákra a születéstől számított 8 napon belül — a marhalevelet. A szarvasmarhák egysé­ges nyilvántartását is szol­gáló különféle megjelölé­sek eddig nem váltak be, a hagyományos bélyegzés, tetoválás is sok vitára adott okot. Pedig a megje­lölés nemzetközi gyakor­lat, s a külföldi tapaszta­latokat hasznosítjuk most mi is. A MÉM Csehszlo­vákiából vásárolta a * há­romszögletű műanyag fül- jezőket, az úgynevezett krotaliákat, amelyek al­kalmazása nemcsak az ál­lategészségügy szempont­jából hasznos, hanem az állami támogatás kifizeté­sének feltétele is. A ren­delkezés értelmében ugyanis a füljelző nélküli szarvasmarhák után janu­ár 1-től semmiféle állami kedvezményt — támoga­tást, felárat stb — nem adnak. (MTij Ezek után Palestrina, Bartók, Kodály és Bárdos műveiből adott elő az énekkar. A hangverseny második részében — akárcsak a legelején — ritkán hallha­tó művek szólaltak meg, ezúttal nem a régi időkből, hanem a közelmúltból. Ko­dály csodálatosan szép öt „Tantum ergo”-ja után Lajtha László: Magnificat című női karra és orgoná­ra írt műve hangzott el. Az énekkar mindvégig szép hangon és igen tisz­tán énekelt. Dinamikai skálája igen széles, de né­melyik mű végén a semmi­be tűnő pianisszimókat a hatalmas akusztikai térben túlzottnak éreztük. Katanics Mária a kórus­vezetés igazi művésze: ha­tározott, energikus; moz­dulatai mindig a zene lé­nyegéből fakadnak és an­nak megvalósulását segítik elő. Zenei kultúrája a már említetteken kívül főleg a szép és világos frazeálás- ban mutatkozik meg. A két utolsó mű orgona­kíséretét Gergely Ferenc látta el. A kórus két tagja éne­kelt szólót a hangverse­nyen. Lehr Edit egy_ csán­gó népdalt adott elő igen szép hangon és tökéletes stílusismerettel. Sekya Naomi pedig a Pünkösdö­lő szólóját énekelte köz­vetlen egyszerűséggel. AZ IFJÜ ZENEBARÁT KLUBOK Ugrin Gábor ál­tal vezetett központi kóru­sa megismételte, sőt túl is szárnyalta két évvel ko­rábbi nagy sikerét. Szinte hihetetlen, mennyire egy­ségesen korát meghazud­toló érettséggel énekel ez a fiatal együttes. Olyan fel­adatokat vállal és old meg magas művészi szinten, me­| lyeknek jó része felnőtt, sőt hivatásos együttesek- ' nek is becsületére válnék. Pénteki hangversenyü- ] kön a ráadásokkal együtt | húsz művet énekeltek. A j műsor első tömbjét négy ! madrigál alkotta; kicsiben már ezek is megmutatták a kórus valamennyi eré­nyét. Az alt szólam telten zengő hangszíne külön em­lítést érdemel. Purcell, Händel, Bach és Haydn- művek következtek, az egész koncert magas szín­vonalához viszonyítva kis­sé halványabb előadásban. Sisak András kísért zon­gorán. A második rész elején Debussy: Három chanson­jának szép színű, poétikus és virtuóz előadása méltán aratott nagy sikert. Ko­runk zenéjét Malipiero és Soproni egy-egy kórusmű­ve képviselte. Három Kodály-művet énekelt a kórus. A IV. olasz madrigál ritkán hangzik el ennyire meg­győző formálásban. A Nor­vég leányok című műben tökéletesen megvalósult a külső és a belső tartalmi tényezők egyensúlya. Iz- zóan feszült, ugyanakkor arányosan felépített volt a Felszállott a páva. Végül két rendkívül igé­nyes Bartók-feldolgozás következett a Magyar nép­dalok vegyeskarra című sorozatból. Ennek ősbemu­tatója is Kecskeméten volt 1936-ban. de azóta keve­sen mernek / vállalkozni megszólaltatására. Minden túlzás nélkül, az előadás minőségét csak ezzel az egy szóval tudom jellemezni: zseniális. Ugrin Gábort és kiváló együttesét sokáig, lelkesen ünnepelte a közönség. Körber Tivadar Magyar siker Locarnóban Magyar sikerrel zárult vasárnap a locarnói film- fesztivál. Bacsó Péter „Je­lenidő” című filmje a 2. helyért járó ezüst leopárd díjat kapta, ezenkívül el­nyerte a filmkritikusok kü- löndíját is. Az 1. helyet és az ezzel járó arany, leopárd díjat Mike Leigh angol rendező filmje, a „Sivár pillanatok” nyerte. Harmadik díjjal egy indiai filmet jutalmaz­tak. A locarnói filmfesztivál 25 éves fennállása alkal­mából kitűzött különdíjat a szíriai „Leopárd” című film kapta, (AP).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents